Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-19 / 228. szám

S Z B Q E D Szeged, 1922 december 19. Nagy Sándor titokzatos (-4 Szeged tudósítójától.) Fischer Frigyes tanácselnök hétfőn reggel 9 órakor nyitotta meg özvegy Nagy Sindorné, született Kardos Lídia méregkeverési ügyének ujabb főtárgyalását. A vád szerin', amelyet dr. Horánszky Miklós ügyész képvisel, Nagy Sándorné 1919 ben tervszerűen megmérgezte férjét, Nagy Sándor vásárhelyi földbirtokost. Az ügy bűnrészesei Kotormán Júlia és Olasz Istvánné voltak, az utóbbi azonban a vizsgálati fogságban 75 éves sorában meghalt. A védelmet dr. Balassa A-min, dr. Széli Qyula és dr. Márton Ferenc képviselik. Nagy Sindorrié kihallga'ása során tagadta a méregkeverés vádját. Férje éleiébe nem kevert mérget, erkőlcste'en életet nem élt. Kotcrnán Julin is tag <d|a a vádat. Gelencsér kóiházi főápolótól netn Nagy Sándor megmérgezésére, hanem a „nemzetes asszony" számira hozo.t „gyógyszereke'." Ezután az elhalt Olasz Istvánné va'lo.mását olvasta fel az elnök. Szerinte a mérget egyedül Kotormán Júlia hordozta Nagy Sindornénak. Gelencsér Ferenc kórházi ápoió, aki a vizsgálati fogságban öngyilkos lelt, vallom isi jegyzőkönyve szerint azt vallotta, hogy Nagy Sándornénak szublimá'por;, codeint és arzént küldőit nyolcezer koronáért. Dr. Balassa Ármin védő bejelenti, hogy ellenőrző szakértőül dr. Kenyeres Bilázs budapesti egyetemi tanári nevezi meg. Majd a bizonyítás kiegészítéséről akar beszélni, de az elnök ezt nem eng:dt meg, csak a bizonyítás befejezése után. A védők ezért el akarják hagyni helyeiket, mire az elnök öl percnyi szünetet rendel el. Szünet után az elnök kihirdeti a biróság határozatát, hogy az ellenőrző szakértőt csak az elmebeli állapot kérdésében hallgatja meg, a halál okára nézvz pedig nem, mert ez egyértelmű lenne az igazságügyi orvosi tanícs vényének fel elbírálásával. A védő emiatt semmiségi panaszt jelent be. E/.utáii a tanúkihallgatásokat meg a öiióság. Dr. Ormos Pál és dr. Nagy Dezső az elsö vallorná ukit ismételték meg. dr. Tóth E-nő gyakorlóorvos pedig elmondotta, hogy mintegy hat izben hivatták Nagy Sindorhoz. Az volt a gya-.uja, hogy hnnyálmirigyrákja van a betegne*. A szája kisebesedett voll. A betegnek állandóan hányingere volt. Galina Béla gyógyszerész a következő tanu. E'monlja, ho^y Nagy Sándirné 1916—17 ben levelet küldött hozzá, amelyben azt irta, hogy férje elpusztítására küldjön neki a sorok átadójával mérget. Erre migilioz hivatta Nagy Sánd >rnét, aki sirt és panaszkodott, ő pedig igyekezett a lelkére beszélni, hogy ilyen goi-% dolato<ka! ne foglalkozzon. Nagy Sándorné: Én nem az uram e'pjsjtitisára kírten a mírget, mim migamat akírtam elpusztítani. Tana: Én ugy emlékszem, hogy a férje elpusztítására kélte. Dr. Szappanos Mihály tiszti fiorvo3 bizalmas barátja volt Nagy Sándornak. Szsriníe Na;y Sándor nem részegeskedett, hanem mérsékelt életet élt. A köztudat szerint Nagy Sándornénak tönbekkel volt viszonya. Védő: Elhitte ön ezeket a vádakat? Tanu: Erről a kérdésről nen nyilitkozok. Szenti Imre és felesége a következő tanuk. Mindketten Nagyék gazdiságiban szolgáltak. Szenti Inréné elmondta, hogy Nagy Sándor sokszor nem ette meg azt a levest, amit a felesége elébe tálalt, mert a levesnek ro,sz szaga volt. Nagy Sándorné többször adott neki pírokat, hogy azt öntse az ura levesébe, mert máskép nen lehet neki beadni az orvosságot. Ő azonban netn merte beletenni a port az ételbe, mert fé t, hogy Nigy Sándor megérzi a szagii. Nagy Anni gazdálkodó amellett tanúskodik, ho*y Na*v Sándorné többekkel folytatott viszonyt házasságán kivül é3 hogy firjével sokat civódoif emiait. A biróság cutin dr. Szabó J3zs:f egyetemi tanár és d;. Berger MSr orvos ,zakirtő<et hallgatta mz*, áV.ik m;nd*é! vidlo.taí épelmájletnek nyilvánito.ták. A tdausituligatasokit holnap diieló.t 9 órakor folytatj ik. A nemzetgyűlés mii ülését háromnegyed 12 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Napirenden szerepel az indemnitás általános vi jánaic folytatólagos tárgyalása. Első felszólaló Láng Jiios. Láng János revidiálja a liberalizmust. — S k vád éri bennünk:! a külföld rézéről és al országban is <uórí, «»iert arra az alapra tértünk VISSZJ, emely al pról l-csusztun*. A rberal.zmus aknamunkát jelentett minden pozitív erk'lcii felfogás elic. Nekünk a liberális 'kor őj^zcs alkotásait :evidealni kell. Rcvidtá'ni kell azok számát, k 1913 óta ide vándorolt-.!;. Niíu.k .nég mindig ezren és ezren vannak, akik n • 1 :n oyar állampolgárik. Rakjuk őkM egy • .csiia s to onco^u c ki. — A polgdri házasság eltörlését javaslom. Ez nemcsak ná o , íiar.em veszedelmes is az otszágra Hogyan akar az álian r_.>t6uráódni, amikor a családi sze i'.éiyt olyai könnyen fel lehet borítani A mostani köüséciveiésoen millió v2n előirányozva a nemi betegségek g/ó gyiíására. Az összes ötöntanyák ü .tetésevel lehetne segitoni £ bajon. Q'.dasigi é, erkölcsi téren f igiun í össz- és ügyünkjová mind.nt, cimi még jivá lene ő. Az indemnitást elfogadja. Meg kell mentenünk Magyarországot. Uána Rupert szólal fe! és Kijelenti, h 'gy L4ng nen beszélt szociális kírdé-e^rői, haiien inkább hilvtdeTmi prédikációt t rótt. Beszédtámadás volt a liberalizmus e l en. Lán:> ne n foglalko/olt eléggé a lib :ra'iz nus kérdésé-el. 11a az inU'ger M igyírorszá^ot *k írjuk, meg kell mentenünk a meg nem szállott Magyarországot. Keil egy talpalatnyi fö'det - erezni, ahoi megvethesse lábát a tagad as seelleme. Az integritás gondol .la nemcsak fajmaoyaro'.at követel, hanem sok tótmagyart, ruténmagyart s.:b. Elnök ezután 10 peic szünetet rendé' el. Rupert felszólalása az indemnitási vitában. Tanácskozásképteleneég. Szünet ulán Rupert folytatni akarja beszédét, azonbtn Rothenstein Mér a tanácskozóképesség m-.gállapitását kéri. Az elnök tregállapiiji, nogy a Ház nem tanác kozóképes és ujabb szünetet rendel el. Szünet ulán Rupert beszél továbbs a szabadkőművesek ügyét fejtegeii Felemlíti, hogy a szabadkőművesek közölt volt Wuson is. A tiszt viselŐKerdé sel kapcsolatban megállapítja, hqgy azok a tisztviselők, akiknek magánvagyonuk van, elbocsátandók, a töbieket pedig tisztességesen kell honorálni. Elnök ezután az ülést délután 4 óráig felfüggd/tette. A délutáni ülés Huszár Károly elnök 4 órakor újból megnyitja a nemzetgyűlést. Rupert folyatja beszédét: A vá'asztásokkal kapcsolatban' azt mondja, hogy a kormány az egész tisztviselői kari mozgósította az ellenzékkel szemben. A tisztviselők intéz nényes ellenségei a népnek. Elnök figyelmeeteti a szónokot, hogy tartózk az ilven kifejezések használatától. Rupert: Dplomácánk nem alkalmas arra, ho^y az dókát mejcedveíie.se. Ha ő diplomáciai kép i-eiö lenene, Bícsben vagy Pá.is, fiziv.sen lakna padlásszobában is. Nincs igazuk azoknak, akik gyűlölettel viseltetnek az októbrista irány vezetőivel szemben. Ntrn jogosult az, hogy hazaárulóknak nevezik őket. A inegDocsátas szel emét hangoztaín es kije. e ii, iogy sokat köszönhetünk z okt ói>rista irány férfiaiiak. Ani^or kinn voltunk Bécsben az interpiri.tmtímáiis bi.otl á^ tárgyalásának idején, kor tár<valiuat az olt le-ö mul'.beli magyar p Hikusokk-il: Lovászy Mártonnal és Halvany Líjfjssal. (Perlaky György: Srép kis társaság !) A dologházban találkozunk . . . Rupert: Ilyen időben nem taríja helyesnek a rend ürvényjavasLtot. Ilyen embeiek ine iett. nem l?het keresztülvinni ezt a javaslatot. Pataki Tivadar: A helyzet szüli a töivényt.) \ralaki borközi állapotban nyilatkozik a kormányról és az ilyent ennek a törvénynek értelmében már felelősségre vonják. (Forgách: Ugy van!) Ne vitatkozzon a képviselő ur velem most. Majd vitatkozhatunk akkor, ha valamelyik dologházban találkozunk. (Forgách: Nem félek tőle.) Az lehet, de hogy én biztosan oda kerülök, a-t tudom, minthogy a rendtörvény egyenjogúsítja az embert az állattal. Beszéde közben Renczes János feli, aki védelmébe veszi a rendtörvényt, odakiá tja: Ha magyar földön akad egy Önhöz hasonló ember, akkor kétségbe k-.ü esnem A szónokot ezért a kifejezésért az elnök rend.-eutasitja. Rossz a földbirtokraform. Ruptrt ezu'án a föld birtokreformról beszél. Azt mondja, hogy annak, végrehajtása azért kísik, mert a törvény nem jó. Elnök ezután a szónok kéiésére öt percre felfüggeszti az üiést. . Szünet után Rupert folytatja beszédéi. A fajvéde!met csak kedvező törvényhozással lehet szolgálni. Erre nem volt alkalmisab1) törvény a fö dbiríokreform törvénynél, mert ennek kedvező végrehajtása olyan országban, ahol sok a ni íveseden, a földmunkás, mint nálunk is, igei nagy szolgálatokat tehet a fajvédelem érdekében. Foghlkozzék a k)rmány az uj adórendszerrel is. Progresszív adórendszerí kellene megvalósítani. Legfontosabb volno, ha a tisztviselők ' fegyelmi ügyeiben nem felettes ha'ósá?aik tn ézr»ék a dolgot, hanem rábíznák a független közigazgatási bíróságra. Ne n tartja helyesnek, hogy a vármegyék egy-egy kis államot alkossanak. A nyotn >relmélyitő akcióról szólva kiemeli, ho^y nagy örömet keltett cz a tény, hogy rt.aga az á'lamfő vetto kezébe a nemzeti akci3 vezetését, azonban az akció csak ideigóráig segíthet. Ku"zu3 melletti bűntettek. Rupert: A bióbá? egyes k*zus bűntetteket enyhéoOán itói el, mint a kurzus ellenieket. Az elnök figyelmezteti Rupertet, hogy a biróság tekintélyét nincs jogában támadni. (Felkiáltások: Destrukció az egész beszéd I Ne bánt a a bírói tekintélyt I) Rupert a bírósagok működését lovább bírálja és azi mondja, hogy mindez az erdélyi politikának köszönhető. (Erre a kormánypárton szűnni nem akaró taps és éljenzés tör ki. E setik Bethlen miniszterelnököt: Éljen az erdélyi poliiikal) A zaj elültével Ruperl kije enti, hogy még csak a külpolitika három kérdísével akar foglalkozni. Az elnök figyelmezteti Ruperief, hogy a tanácskozásra szánt idő lejárt és szíveskedjék beszédét befejezni. Rupert kijelenti, hogy az indemnitást nem fogadja cl. A karcagi Lloyd George és a rendtörvény. Csontos Inre személyes m giánád'a'á? cimín szólal fel. Rnpirt ugy tüntette fel a kisgazdákat, minlhi a rendtörv'-nnyjl állati munkába akarnák nyomni a népit. Kijci-nti, hogy a rend örvényre jgen;s szükség van. ó szereti annyira a m'gyar nemzetet, mint Rup?r' és társai. (Éljenzés.) Kij lenti, hogy Őt a nép küldte ide, az a nép, mely d^ozni akar és amely mege'égdte az ellenzék folytonos obstrukcióját. Elnök ezután bemuta ja a Háznak Kállay Tibor pStiíügyminiszter beadványát, melyben a ieiénle^ külföldön tartózkodó báró Korányi Friavesneü a pénznynmda r.-t. elnöki lisztének e.fo adására Kérte fel a kormány. Kéri ebben a? ügyben az összeférhetetlenségi bizottság ki«C d sé'. Ezután n»pirendi indítványt tesz. A !'--g<ftze!ebbt ülés h >lnap délelőit 11 ótiiior lesz. Elnök az ülést este nyo'c órakor bezárta. Koói E' mir üinciUrl föisnActJOí. A k -rmányzó Koós Elemért, a Szeged Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatóját kincstári főtanácsosak nevezte ki. A kitüntetés Szeged közgazdasági életének egyik vezető f rftát erte, aki a háború idején az elhunyt király, 8 közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül, a vaskoronarenddel tüntcte.t ki.