Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-19 / 228. szám

Egyes s»ám ára 10 korona ItntMi és UiMUn­•I! K8Jc»«j-iric« 6. (Profét.­máik', |. undd «.) Telefon Ö—I5. A .Sieged* mtg)cl<­rik ktUi klveteleid minden Mp. tj)ti iiim Ára 10 ko­rma. Elífli«lé»l árak: f.iy hÓMpr* Siegeden 240. Buda­H»to éi Tldfkro 260 kar. Mndtl.M I . lha*aho« I mm. 4. r>a*.ibnei 7. másfél hatabon lu "-0. ket baaabon 14 korona Aprohlr­detn 4 K, Ibit, bt lükkel 8 K. S'ötrgkSrll kftilemenyck toronként 40 K NyUtlrr. r«a ladi e> or»o<lhlr M) K. li.Db­azörl feliotaual arcnq.-<lai. nf. Ili. évfolyam. Szeged, 1922 december 19, KEDD. 228-ik szám. Lengyelország. A lengyel köztársaság harmadik elnöke állam­fői minőségének ölödik napján bt fejezte pálya­futását. A hivatalos híradások szeretnék elhi­tetni a világgal, hogy meggyilkolása egy be­számíthatatlan őrültnek a cselekedete volt. A körülmények azonban, melyek választását meg­előzték, a késhegyig menő válatz'ási harc, a négy izben eredménytelen szavazás, a kedélyek­nek a végsőkig való felcsigázása, arra enged­nek következtetni, hogy a revolver dörrenésé­ben a politikai szenvedélyek ju'ott.k manapság nem éppen szokatlan módon kifejezésre. A legfrisebb politikai gyilkosság Lengyel­ország felé fordította a világ tekintetét. A szám­talan vonatkozás, mely köztünk és Lengyel­ország között fennáll, szinte parancsolólag kö­veteli, hogy a magyar közvélemény is foglal­kozzék kissé a lengyel kérdéssel. Elvépre na­gyon fontos politikai vonatkozású ügyeket nem lehet egyszerűen a hogyományos magyar-len­gyel barátságra való utalással és a testvér len­gyel nemzet jelszavával elintézni. Az eseménye­ket logikai kapcsola ba kell áílitani egymással, hogy azokból lehessen bizenyos következtetése­ket levonni. Lengyelország a háború befejeztével vissza­nyerte önállóságát. Uj állami életét azonban nem saját magánpk, hanem a mi katonáink vitézségének és az ántánt nagylelkűségének kö­szönhette. Mi és a némelek tisztítottuk meg a círi hadaktói Lengyelország területét és az ittiMfot volt az, amely a legyőzött Németország, a felbomlott Ausztria és a néhai szövetséges Oroszország területéből kikanyarította Lengyel­ország határait. Al pjában azonban a véletlen volt Lengyelországnak a legfőbb szövetségese. Ha ugyanis az ántánt ugy gzöz, amint eredeti koncepciójában megfogamzott, nem Lengyel­ország, hanem Oroszország növekszik meg Né­metország ts a monarchia rovására. Ha viszont mi győzünk, az uj lengyel állam semmiesetie sem kaphatta volna vissza Posent és Galíciát és legfeljebb árnyékönallósága lehetett volna Németország protektorátusa alatt. A lengyelek tisztában voltak mindkét eshető­séggel kezdettől fogva. Ez magyarázza mfg teljes megbízhatatlanságukat, ugy a központi hatalmak, mint Németország szempontjából. Orosz részen csak ímmel-ámmal harcoltak, a mi hadseregünkben alkottak ugyan lengyel légiókat, de ezeknek szereplése azzal végzödöt.', hogy a légiók parar esni kát, akiből fc höbb második elnöke lett a lengyel köztársaságnak, pörbe kellett fogni felségárulás miatt. A lengyelek, akik a mi hadseregünkben harcoltak, egyutlal konspiráliak Németország és a monarchia ellen. Termtszet­ellenes volt a helyzet mindenkpen és ennek a természetellenes helyzetnek ilyen lehetetlen következésekben kellett kicsúcsosodni. Mikor az uj lengyel állam létrejött, a vad nacionalizmus ütötte fel benne a fejét. A len­gyelek nem a visszanyert önállóságnak öt ültek és nem maguk között akartak rendet teremteni, hanem az oroszoktól eltanult rendszett kezdték alkalmazni a németekkel és az ukránokkal szemben. Egyideig egyetértett ebben minden párt, különösen a szélső jobboldaliak, akiknek még D'Annunziojuk is akadt Koríantynak a személyében, aki a franciák hallgatólagos támogatása mellett vetette rá magát Fel<ó­Sz.iléziának tiszta német városaira. A tapasztalás azt mutatja, hogy ilyen akciók néha egyesíteni tudják ugyan a népek egész közvéleményét, de hatásukban tartósak nem lehetnek. Égető napi kérdések tólulnak az elő­térbe és foglalkozni kell azzal is, hogy ni tor énjék később és mi legyen az országnak a politikai orientációja. Lengyelországnak a pénz­ügyi és gazdasági válság lett a legégetőbb napi kérdése. Az ántánt adott ugyan határokat, de L nem adóit pénzt. Az önállóság pénzügyi katasztrófával kezdődött. Gazdaságilag viszont a lengyel ipar elvesz'ette az orosz piacot, de rem talált helyette exportterületet a fejlettebb iparú, de ellenséges érzültlü és az állítólag szövetséges, de nagyon megjavult valutéju és szintén fejlett iparú Csehországban Gazda'ági­lag az állami adósságoktól ment Lergyelotszág sokkalta rosszabb helyzetben van még a meg­csonkított Magyarországnál is. Külpo ilikai ag vinent Lengyelország két ma­lomkő közé került. Az egyik a ma még akció­képte'en Néme'ország, a másik pedig a bol­sevista Orcszotszág. Am'lyen nér ékben ez a két állam erősfdik, válik Lengyelország hely­zete egyre kritikusabbá. Ez magyarázza meg azt is, hogy Lengyelország, ihol a mscytr szimpátiák álliólag igen erősek, hogy lehetett Romániának a szövetségese. Egy pontban ugyanis a lengyel és oláh érdekek közöstk. Mindkettőnek tartani k*ll az orosz ve?zedeltm­tól s a lengyel keleti ha'ár és Besszarábia ellen írányu'ó oiosz támadástól. Ezt a veszedelmet Lengyelország már egy izbtn megismerte, mi­kor a vöiös hadteregek annyira megközelítették Vari ót, mint a németek Párist 1914 szeptem­berében. Szlávcs fantáziával a lengyelek győ­;elmüket a harmadik marnei csata cimén ün­nepelték. A higgadtai b fejű angol újságírók ellenben negállapitot ák, hogy a győzelmei csak az orosz hadsereg felbomlása idézte elő. Biro­nyitékaik elég valószínűek. A világháború ta­pasztalatai ut2n furcsák azok a „győzelmek", melyekben nincs se halott, se sebesült, csak fogoly, aki megr.dja magát. Ilyen előzményeken, melyekhez még a belső ellentélek, — feudális hagyt mányek és földéhség, kapitalizmus és proletarizrrus, nacionalizmus és nemzetiségi gyűlölködés, — is járulnak, kellene negalapo/ódnia az uj lengyel poliliká nak Rettenetes feladat volna még akkor is. ha a lengyelekben rtég ma is nem élne az egyenetlenségnek és pártoskodásnak az az ősi ösztöne, amely fokról-fokra tönkretet'e országú kat, a koronás köztársaságot a szeniszédos or­szágok játéklabdajává tette és az országnak a háromszori fe'oszlását eredményezte. Utána voltak hősi felkelések, a lengyelek megmutatták, hogy meghalni tudnak a szabadságért, de élni nem tudnak vele. A lengyelek szlávok. Nekünk a legszirrpalikusabbak valamennyi sz'áv között, de a kfzös tu'ajdonságok bennük is megvan­nak. A történe em pedig azt mutatja, hogy a szlávok mindig az önkényuralom és anarchia két véglete között ingadoztsk. Ismerve ezeket a körülményeket, a lengyel viszonyok és az államfő meggyilkolása nem valami biztató kilá­; tást nyújtanak a jövő számára. Ostromállapot Varsóban. A lengyel kot irány ejrfnt'ellc az estre málla­potot VarsőbBr. Az uj korrrány megválasztását dicenber 20-ra fűzték ki. A rendőrség 'öbb vezető állásban létö hivatalnokot elmozdított. A ftarcia követség gyászlobogót tűzött ki. Nieviadomszki festőt, aki szombaton egy képtárlaton agyonlőtte Narutowic .Gábort, a " kihallgatták. KihaUgatásftsorán azt vallotta, hogy önszán­tából cselekedett és előzetesen senkivel sem szőtt összeesküvést. Teitének okául azt hozza fel, hogy az elnökválasztáskor leadott szavaza­tik számarányából nem tűnik ki a nép bizalma, a. vizsgálatot még ma befejezik s utána a gyil­kost a rögtönitélö bíróság elé állítják. lengyel köztársaság uj elnökét, Végleges megegyezés készül Lausasineban. ' A tengerszoiotok kérdése holnap ismét tárgyalásra ktrtil Lausannetan és lehetséges, hogy ez alkz lommal végleges formába öntik a megegyezést. Az albizottsá­gokra még nagy munka var. noha ezek nagyrészével kar/cícnyig valoszinbleg e lké.'zülnt k. Lfusssnnci hir­^ás szerint az értekezleten résztvevő anetilai meg­bízd! ujabb utasításokat kapón, hegy ragaszkodjék a kisebbségek megfe elő védelméhez. Hire jáit, hogy abban az ese:ben, ha a lausannei értekezlet január 15-én tul is tartana és ha Francia­ország megszállja a Ruhr vidéket, Poincaré kérni fogja az értekezlet félbeszakítását. Poincaré Londonból haza­jövet állítólag ujabb utasításokat küldött Lausanneba Barrénak, mint a francia bizottság vezetőjének, mely­ben felhívja, hogy a törökök iránt nagyobb előzékeny­séget tanúsítson. Nincs döntés a német jóvátétel ügyében. Mint a Newyork Herald Washingtonból jelenti a kül­ügyi hivatal tegnap határozottan tagadta azt a szándé­két, hogy nemzeHözi bankkot Terer.r.iát hívnak egybe. Amerika álláspontja a kővetkezőkben foglalható össze. 1. Amerika bizonyos elöfeltétekkel számba veszi az európai politikában c« elek vő részvételét. 2. Amerika hajlandó szabályozást javasolni, ez a készsége azonban Frarciaország hozzájárulásától füg£. 3. Amerikának az a nézete, hogy Németországnak teljes tőkeképességhez képest fizetnie kell, de azt kívánja, hogy ha Németor­szág nem tud fizetni, ezt a tényt ismetjék el. 4. Ame­rika azon az állásponton áll hogy Németországnak megszállása és gazdasági megfojtá>a, vagy megfenye­getése a világnak árt. f>. Amerika hajlandó helyeselni, hogy Németország érdekében nagyszabású magánköl­csönt adjanak. 6. A kölcsön annak az első jelzálognak egész megszületésével garantálható, amellyel a szövet­ségesek a versaiüesi szerződés alapján rendelieznek. A lap hozzáteszi, hogy a kormány a különböző álla­mok szempontjából tiszta őrültségnek tartaná, ha bele­keverné magát az eutópai politikába ané kül, hogy biz­tosítanák arról, hogy a szövetségesek, különösen Fran­ciaország meg fognak egyezni. A Reuter-iroda jelentése szerint jól értesült körökben kijelentik, hogy a londoni értekezleten képviselt hatal­mak kétségkívül örömmel üdvözlik az Egyesült-Államok­nak az eutópai pénzügyi válság megoldására tett lépé­seit, egyidejűleg azonban annak a vélenén\üknek ad­nak kifejezést, hogy a mái ka stabilizálása előtt Német­országnál. nagyobb kölcsönt kell nyújtani. A Petit Pa.isien hosszabb washi.ig'oní jelentést kö­zöl azt mendja, hogy jelenleg a következő lehetősé­gekről folyik tanácsiozás: 1 Gazda.'ági értekezletet hívnak egybe, ?. kölaönt nyújtanak a márka megszi­lárdítása céljából, 3. a kormányon kivül álló bizottság utján döntést hoznak a jóváteteli kötelezettségeknek végleges megállapítására. Ennek a bizottságnak tagjai amerikai részről valószínűleg fclihn Root és Pierpcnt Morgan lesznek. Egy Londonban időző előkelő amerikai személyiség a Times tudósítójával folytatott beszélgetérében kijelen­tene, hogy Németországban a helyzet rohamosan rosz­szabodik. A német nép túlnyomó része rosszul táplál­kozik és annyira kétségbeesett, hogy erre nincs példa a törtérelemben. Németország mint nemzet, teljesen elpusztul, ha kívülről nem erkezik segítség. Amerika nem támogathatja a nemzetközi kö.csönt, ha Francia­ország megmarad amellett, hogy a Ruhr-vidéket meg­szállja. A jóvátételeket le kell szállítani. Poincaré miniszterelnök tegnap a német nagykövet után Barthout, a jóvátételi bizottság elnökét fogadta. A miniszterek ezután hosszasan tanácskoztak Corlat iga7 ságügy miniszterrel, de Lasteyria pénzügyminiszter­rel és R»y dallal, a felszabadított faUIetek miniszteré­vel. Ez a tanácskozás a Maiin jelentése szerint min­denekelőtt a jóvátétel kérdésére vonatkozott. Pailementi körölben határozottan beszélik, hogy Poir cáré a jóvátételi tárgyalások befejezése után január hóban belpolitikai okokból beadja lemondását. A német koimáry tanácskozásai az uj jóvátételi kö­vetelésekről teljesen folyamaiban vannak. Stinnes Hugót, aki ezidőszerint Magyarországon van, csütör­tökre Berlinbe várják, hogy a javaslatokhoz hozzászól­jon. A londoni német javaslatok ellen emelt kifogáso­kat a lehetőség szerint figyelembe fogják venni. A kor mány és az ipari érdekeltek között állítólag felmerült ellentétekről szóló hírek alaptalanok.

Next

/
Thumbnails
Contents