Szeged, 1922. december (3. évfolyam, 214-237. szám)

1922-12-22 / 231. szám

SZEGED A lengyel köztársasági elnök beiktatása. A lengyel köztársasági elnök beiktatása a következő szertartások mellett folyt le: A miniszterelnök lovas disszázad kíséretében kocsin *z uj elnök lakása eié hajtatott, ahonnan Wojciechovszky uj elnököt a parla­ment palotájába vitte. Az ülésteremben valamennyi képviselő és szenátor jelen volt. Ott volt a kormány minden tagja és a páholyokban a diplomáciai testület tagjai. A nemzetgyűlés elnöke megkérdezte a terembe érkezett elnököt, elfogadja-e a köztársasági elnöki mél­tóságot. Wojciechovszky igennel válaszolt a kérdésre, majd letette sz esküt, melynek szövegét a nemzetgyűlés elnöke olvasta fel. A szenátorok és képviselők lelkesen éltették az elnököt, aki ezután a miniszterelnök kísére­tében elhagyta a termet. Wojciechovszky elnök az el­nöln hatalmat esíj 8 ónkor a parlament fogadóter­mében vette it R*'al ideiglenes elnöktdl, Muroczewstky a kamara elnöke, Trampczinszky a szenátus elnöke, a kormány tagjai, valamint a polgári és katonai előkelő­ségek jelenlétében. ^^ A nemzetgyűlés ma este tartotta ünnepélyes ülését, amelyen at uj elnök letette az esküt. Narutowic elnök koporsóját ma délelőtt beforrasz­tották. A tábori püspök beszentelte a holttestet, ame­lyet a palota lovagterméből » tőszomszédságban lérő székesegyházba vitték és ravatalra helyezték. A holt­testet holnap ünnepélyes szertartással helyezik el a székesegyház sírboltjában. u A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed 11 után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Foly­tatják az indemnitás vitáját. Lovász János: A nagy világégés és a forra­dalmak után — mondotta — cs^k az a nem­zet lehet életképes, amely megszünteti a fele­kezeti és o^ztályküiönbségil Csak ak^or lehet rend, nyugalom s béke, ha mindenki munká­hoz lát. Az adórendszert bírálj i. Nem annyira a terhek miatt, hanem inkább a folytonos zak­latások miatt panaszkodnak a gazdák. A kis­gazdák, ha nem is adják oda uto'.só ingüket, de ha hazájukról, nemzetükről van szó, megte­szik köte'ességüket. Meg van elégedve a kor­mány munkájával, mégis kéri, ne alázza meg magát az ántánt előtt a kormány. Az indem­nitást megszavazza. Utána Baross János szólal fel. Kifejtette, hogy a magyar nemzetet sújtották a legjobban. Elrabolták területeinket, gyárainkat, termékein­ket. Magyarország most nem életképes. Min­deoüik romlik, pusztul. Itt az államvasút, amely redukálta forgalmát, mig a többi államban sza­porítják. (Gaál Qaszton: A szalonkocsikat nem redukálták.) Ha két emeletes házra egy harma­dikat emelnek nálunk, az már nemzeti ünnep. A városi pro'etáriátus helyze'e egyenesen szi­vettépő. A középosztály már mindenét ehdta. Tudja, hogy a kormány sokat dolgozik, de az csik aktázás. Csak egy politikát lehet folytatni Magyarországon, ez pedig az irredenta politika. A trianoni szerződésben foglalt gazdasági feltételek és a jóvátétel majd gondoskodnak ar­ról, hogy a maradék Csinkama^yarország is .önkremenjen. Voltak, akik nc-tn akarták raifi­kálni a békeszerződést. Nem volna rosszabb a soriunk, hs nem irtuk volna alá a békeszerző­dést. A bátorság és az erő mindig többet ért, mint a megnyuhászkodás. Két pont az, amely­!yel rávet:ek a békeszerződés aláírására. Az egyik a Miilerand-féle lévé', amely a határ­kngazitást helyezte kilátásba, a másik a saint­fcerrnaini szerződés, amely a kisebbség védel­méről szólt. A határkiigazitás már megtörtént Hogy mily eredménnyel, már tudjuí. Jogunk van követelni, hogy a népraj «ilag ös»zefügg5 3 millió magyart v.sszaadják nekünk. E;t a vál­tót az 5 nagyhatalom becsületes-égében bizva irtuk alá. Nézzük már most hogy fes> a való­ságban a eseti szabadság és egyenlőség A magyarokat gazdaságilag és kulturailag tönkre akarják tenni a hódító csehek. A ru héneknek Amerika nem ad kölcsönt Németországnak. a javasolt kölcsön nem általános gyógyszere az európai betegségeknek. Pátisban aligha fogadnák kedvezően azt a javasla­tot, hogy az egész német jóvátételi összeget egy nem­zetközi testület állapítsa meg. Róma ebten a kérdés­ben valószínűleg szintén osztja Páris felfogását. A Lan­cia és az olasz főváros között részletes eszmecsere folyik, Poincaré ugy látszik még mindig ragaszkodik a legutóbbi lordoni értekezleten elfoglalt álláspontjához, a Daily Telegiaph jelentése szerint az angol pénzügyi szakértők a jóvátételek es hadiadósságok nagy problé­májának átviszgálásával fogialko/nak és szoros kapcso­lati an állanak Bradburyvai. Az angol politikának Bonar Law által néhány nap előtt formulázott alapelvein sem­mit sem változtattak. A Berliner Tagblatt jelentése sze int tegnap délután tartották az első megbeszélést a jóvátéteii kérdésről a német nagyiparosok birodalmi szövetségének képvise­lői a birodalmi kancellárral. A párivezérekke* pénteken tárgyal a kormány. A kancellár a szakszervezetik kül­döttségeit is meghívta a jóvátételi kérdés megbeszé­lésére. Január 15-én folytatni fogják a német-román gazda­sági tárgyalásokat. A román kormány jegyzéket adott át a német delegátusoknak, amelyben azt kéri, hogy a kártérítés összegét most már végieg határozzák meg. A jegyzék szerint az okozott kár négymilliárd lei. Pierpont Morgan értesítette a német követet, hogy a kért kölcsön lehetetlen és azt az amerikai közönség­nek nem lehet ajánlani. A párisi lapok csaiódá?sal írnak arról a magatartás­ról, amelyet Amerika jóvátételi kérdésben tanusit és újból a Ruhr-vidék esetleges megszállását hánytor­gatják. A párisi Midi azt kivánja, hogy Es éntől keletre v?mhatárt al'itsanak fel. Az lntransigeant hasábjain Bailley, aki Közeli politikai barátja lord Derbynek, azt iria, hogy Franciaország és Angüa titokban meg­egyezett egymással a Ruhr-vidék megszallása tekin­tetében. A Newyork Tribüné egy washingtoni nagy állású személyiségtől arról értesül, hogy az amerikai csapa­tokat azonnal visszavonják a Rajnát I, ha Franciaország megszállja a Ruhr-vidéket. A kormány a mai viszonyok között nem helyesli a Ruhr-terület megszállását. A Chicago Iribuna washing'oni jelentése szerint Albert Thomas a népszövetség nemzetközi munkahiva­talának elnöke tegnap este a nemzetközi érintkezés ápo'.asára alakult amerikai férfi es nöi egyesület ban­kettjén kijelentette, hogy a jóvátételi kérdés és a szö­vetségesközi adósságok rendezésének első lépése, a váltói folyamok és a létfeltételek stabilizálása. Ezután Lament bankár a Morgan-cég tagja e'őadást tartott, amelyben a Chicago Tribuna szerint kijelentette, hogy i Folyik az indemnitás vitája. a saint-germaini szerződés biztosítja az auto­nómiát. Amikor azonban követelték az autonó­miát, azt mondották nekik a csehek, hogy majd akkor kapják meg, ha kulturailag érettek lesz­nek rá. Az ipari és kereskedelmi helyzet is kétségbe­ejtő Felső-Magyarországon. A cseh kapitaliz­musnak gyarmatokra van szüksége. A Fel­vidéket gyarmatnak tekinti. Ilyen körülmények között nagyon helytelen, hogy a cseh állammal sietett a magyar kor.nány kereskedelmi meg­állapodásokat kötni. A megszállott területeken a kisebbségek ugy gondolják, hogy nekik szabad elnyomni a többséget. Majdnem az összes polgári iskolákat becsukták, csupán egyetlen lanitóképző intézetet hagytak meg. Az egyete­meken, a jogakadémiákon, melyeket nem csuktak be, csupán a felső évfolyamokon magyarnyelvű az előadás. A magyar emiékeket és szobrokat is el akarják pusztítani. Hirora és félmillió magyart akarnak teljesen kipusztítani Mikor felvették nemzetünket a Nép.zövetségbe, nagy volt az öröm, de mikor panaszainkat a Nép­szövetség dé terjesztettük, csupán annyiban intézkedtek, hogy bizottság kiküldése helyett barátságos átiratot intézett a Népszövetség ligája a kisán ánt kormányaihoz. A franc;a nép, amely mindig halad a kalturával, most is hala­dást'mutat, amikor feltalálta a guilottincnél hatásosabb eszközt: a pipirost, amelyen gyö­nyöiü körmondatok vannak. A trianoni szerződést a mtigyar nemzet az öt nagy világh dalom védelmiben bizva irta alá. Hol van az öt világhit tlonnaka becsüle'e, akiknek védelmébe helyeztünk három és félmillió magyart, akik a megszállt területeken szenvednek. Mint irredenta, azt mondja: Tekin;ve, hogy a kis­ántánt megszegte a trianoni szerződést, tekintse egé.z M.'gyaro-s>ág magára nézve megszűntnek eít a szerződés'. Ma már lehet az ántáníhutai­makkal beszélni, ma már lehet a békeszerződések megváltoztatását követelni. Az indemnitást nem fogadja el. Az elnök öl perc szünetet rendel el. Zsirkay János szóla't fel ezu'án. Az egyke­kérdéssel foglalkozik. Kijelenti, hogy ez a szokás sokkal nagyobb veszélyt jelent a nemzetre nézve, mint a tuberkulózis, vagy a tífusz. A törvényhozásnak nem volna szabid visszariadnia se mmiféle radikális eszköztől, hogy ezt a mételyt kiirtsa. Statisztikai adatokat olvas fel. Majd Fábiánnak muit<ori felszólalására reflektálva, Szeged, 1922 december 22, foglalkozik az sngol parlamentárizmussal Angliá­ban azonban nemcsak reudreutasitás járja a renc ettenktdövel szemben, hanem parlamenti börtön ia. (Rothenstein: Jól nézne az itt kl. Batla-Szabó: Akkor maga is ott ülne már.) f «J vagy felekezet ? Zsirkay: Fábiánnak arra a kijelentésére it reflektál, hogy a zsidóság nem faj, hanem fele­kezet. Rámutat arra, hogy a fajiság kérdése nagyon komplikált kérdés, mert a tekintetben nagyon megoszlanak a vélemények. Kant szerint c sak 4 faj, Heckel szerint 12, Bürke szerint pedig 63 faj van. Ágoston Péter azt mondotta a zsidó­ságról, hogy azért boldogul, mert okosabb. Ez nem igaz. Azért boldogul, mert egymást támo­gatja. Azonban ez nem volna hiba, de ott a bün, bogy a befogadó népet nem támogatja. Éppen azért hozta ide ezt a kérdést, hogy igazolja álláspontját, mely szerint a zsidóság nem felekezet, hanem faj. Kénytelen volt ezt a zsidósajtó és a túloldal állandó támadásai miatt kidomborítani. A zsidóság igenis faj és nem felekezet. Nem tűrhetjük tovább, hogy 540.000 földmunkás közül csupán 44 legyen zsidó. Ennél csak egy dolog rosszabb, ha a rabszolga nem akarja lerázni az igát. Elnök az ülést délután 4 óráig felfüggeszti. A nemzetgyűlés délutáni ülését 4 órakor nyitotta meg Huszár Károly alelnök. Zsirkay János folytatja beszédét. A nemzet minden egyes intézményének a faj érdekében kell dolgoznia, tehát a magyar sajió^h is. A sajtó nagy hatalom, mert a jól irányitott sajtóval mindent el lehet érni. Az államhatalom­' nak figyelemmel kell kísérni a sajtót és oly mederbe terelni, hogy nemzetmentő és fajvédő munkáját megfelelően tudja elvégezni. Az indemnitást elfogadja. A szocialisták a régi határokért. Kabók Lajos: Baross János délelőtti beszédére válaszolva kijelenti, hogy ök szociáldemokraták már a háború előtt is törekedtek megvédeni az eredeti határokat, a jövőben is ott lehet majd találni őket mindig minden ilyen munkálatnál. A keresztény nemzeti Magyarország csak jelszó, mely tönkreteszi az országot. (Nagy zaj.) A kormány pénzügyi politikáját hibáztatja, mert adórendszeren épült fel. Qazdasági politikát sürget. Kifogásolja, hogy állami üzemekből el­bocsátott munkásokat még mindig nem veszik vissza. Sürgeti a vasutak villamosítását, mert ilyen módon a vasút megszabadulna a deficit­től. A rendtör vénnyel foglal Kozva kijelenti, hogy nemcsak a parlamentben, hanem azon kivül is meg fog indulni ellene a harc. (Nagy zaj a kormánypárton: Hallatlan I Lázítás!) Az indem­nitást nem fogadja el. Perlaky György: Testvéri szeretet, amelyet Kabók említett, a külpolitikában ismeretlen. A nagy töke nem szükséges vállalatok megterem­tésére, hanem spekulációval tökegyarapitásra törekszik. Meg a jóvátétel előtt stabil érték­mérőt kellene teremteni. A rokkantkérdéssel kapcsolatban felhívja a figyelmet arra, hogyha ezt a kérdést minél e'őbb nem rendezzük, nem számithaturik olyan atmoszférára, mely szük­séges lesz akkor, amikor nehéz időkben el­határozó lépésre lesz az országnak szüksége. Az indemnitást elfogadja. Pikler Emil: A jóvátétellel kapcsolatban kérdi, hogy ha talán még s ki fogják vetni Magyar­országra, ki fogja azt fizetni. Senki más, mint a nagy fogyasztó tömegek, bár a teherbíró osz­tályosak kelkne azt fizetniük. A fajvédelem Mjgyirország történelme szempontjából sem állha- meg. Hiszen A-pádnak az éüesanyja sem voit magyar, hanem Sámuel, kazár fejedelem­nek a leánya és Szent István is bajor herceg­nőt vett feieségül. Favédelemből Magyarorszá­gon ió nem szármázik. Ezután a rendtörvény­nycl foglalkozik. A kormány a reakciót szol­gálja, éppen ezért bizalmatlan iránta és az tmdemni ást nem fogadja el. « Szcitovszky elnök félbeszakítja a tárgyalást. Megteszi az elnöki előterjesztést. Daruváry Géza külügyminiszteri minőségben beterjeszti az egyes küláilamokkal való keres­kedelmi és forgalmi viszonyokról szóló tör­vényjavaslatot. Elnök napirendi indítványt tesz, mely sze­rint a legközelebbi ülés holnap, pénteken dél­előtt tiz órakor lesz. A mai ülés este nyolc í órakor ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents