Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-09 / 195. szám

Egyes szám ára 10 korona Sierkeszldtég ét kiadóhivatal: Kfilcsey utca 6. (Prólétaaxillé, I. emelet 6.) Telefon ÍJ—J5. A .Szeged* megjeleBlk haló kitételével minden Mp. Egyet szám ára 10 korona. Előfizetett árak: Egj hónapra Szegeden 240, Budapetlen ét vidékei 260 kor. III. évfolyam. Szeged, 1922 november 9, CSÜTÖRTÖK. A vörösök fekete könyve. I Nem lehet azt állítani, hogy Leninben és ! társaiban ne volna bizonyos érjék a humor iránt Legutóbbi irodalmi működésűk, me.llyel még bizonyos hálára is kötelezték maguk iránt Európának becsületes közvéleményét, legalább ezt bizonyítja. A volt cári külügyminisztérium titkos irattára alapján megkezdték a világháború előzményeite vonatkozó okmányok, levelezések és diplomáciai jegyzékek közzétételét Egyelőre az elfő kötet jelent meg, mely az 1910 december 14-től 1912 december 29-ig történt eseményeket ismerteti. Ez a kötet, melynek tartalma a balkáni válság idejét fedi, Fekete könyveimmel jelent meg. Az előszó elmondja, hogy a szerkesztők kénytelenek voltak eltérni a diplomáciai szokás'ól, mely az ilyen aktagyiijteirényeket a boríték szine után nevezi el. Ök a cimet a tartalomnak megfelelően adták, melynek jel emzésére csak a fekete szint használhatták. Könyvük leleplezése annak a titkos diplomáciának, amely a legvészesebb katasztrófákét idézte elő a népek életében. * Noha ez a kötet csak az 1912 végéig történt eseményeket öleli fel, nagy kavarodást idézett fel a nemzetközi politikai berkekben. A francia kormány, melynek akkoriban ugyanaz a Poincaré állott az élén, aki a háború alatt elnöke volt, ma pedig ismét miniszterelnöke Franciaországnak, nyomban egy gondosan megfésült Sárga könyv kibocsájtásával igyekezett megcáfolni a vörösök fekete könyvének vádjait, söt félhivatalos spjtóappa'átusa még némít röpiratokban is ig>ekezett bebizonyítani, hogv a francia kormánytól távol állt minden liái orus szándék és nem volt soha egyéb törekvése, minthogy Oroszországo a békére hangolta. A bolsevikiek okmánytára szerint ugyanis nem kevesebbről van bzó,minthogy Oroszország már 1912 ben zzzal u világos tudattal hozta létre a balkáni beokkot, hogy az összeütközésre fog vezetni közte és a monarchia között, Francúország pedig mindezekről tudv<*, diplomái támogatást igért Oroszországnak (s fegyveres beavatkozást arra az esetre, ha Németország a monarchia mellett beavatkoznék u konfliktusba. Éidemes leszögezni a fekete könyvnek a dátumait, rrelyek különben vágnak a francia sárga könyv adataival. Az orosz-japán háborúban és az 1905. évi forradalomban elgyengü t Oroszország 1909 ben ismét elég erősnek érezte magát, hogy csehkvőleg lépjen föl Európáb n. Izvolszki külügyminiszter ekker látott neki a balkáni sz've'ség meg eremtístnek, amely egyformán iráryult Törökország és a monarchia e len. A szövetség 1912. febiuár 29-én jött létre Szerbia és Bulgária között, májusban csatlakozott hozzá Görögors?ág, két hónap múlva pedig Montenegró. A készü'ő eseményeket Izvolszki, aki a külügyminiszteri állást időközben a pá; isi nagykövetséggel cserélte föl, már február 14-én közö.te Po.rcaréval, aki tisztában volt vele, hogy ez a tötök háborút jelenti, amely október 17-én következett be Közbeesett azonban még augusztusban Poincarénak pétervári utazása, melyről az orosz akták azt mondják, h< gy ckki r tett a francia miniszterelnök ígéretet a hároméves s.o'gálati idő visszaállítására. szeptemberben pedig kötelezettséget vállalt Németország megtámadására. Mit mond ezekre a vádakra a sárga könyv. A Knyegben vajmi keveset. F., végre letagadni megtörtént dolgokat al'g lehet. Hiszen még ( akadhatnak, akik emlékeznek rá, hogy Poir.caré 1921 augusztusában szimbdkus módon ezüst ' kaidot vitt a cárnak ajárdekba. Meg lehet | azonban kísérelni, hogy más értein et adjanak ( a 'örténteknek. Eboől a szempontból a sárga . könyv döntő fontosságot tulajdonit a francia kelügyminiszter um állandó követelésének, hogy Hirdetési árak: FélhaUbo. t mm. 4, tgy h„4bon 7> mA,fél "•••bon io-ío. k<1 hasábon 14 korona. *p,ohi,<»*•*• 4 K. kftvér hetikkel « K. Szövegkdtll k».Jemén,ek soronként 40 K. Njthi-- CM. ládl él orvotlbír 40 K. 'BhbtzSri feladá«nál árengedmény. 195-ik szám. Oroszország ne állítsa Franciaországot befejezett tények elé, valamint annak a kijelentésnek, hogy tisztán balkáni ügyek kedvéért Franciaország nem hajlandó akciót kezdeni. Ez volna Franciaország békeszeretetének a bizonyítéka. Köztudomásu azonban, hogy a diplomáciai akták önmagukban nem sokat bizonyítanak s ugy érnek valamit, ha a mellékkörülmények is figyelembe vétetnek. Ebből a szempontból nagvon érdekes Poincarénak augusztusi pétervári útjáról irott feljegyzése, mely a Szaszonov orcsz külügyminiszterrel folyt eszmecserét irja le. Poir.caté „figyelmessé teszi" Szaszonovot, togy a balkáni szövetség lényegében tómedó jellegű s 0- szerszág tánogatása füti odalent a szenvede.yeket. Milyen szép szó: figyelmessé teszi 1 Azt lehelne hinni, hogy a figyelme?letés arra irányul, hogy Oroszország hagyjon fel a bíke megzavaiására irányuló törekvésével. De nem 1 Egy hónappal később Poincaré energikus diplonáciai támogatást igér általában és katonai támogatást bizonyos esetben. Izvolszki Pétervárra küldött jelentésében szórói-szóra idézi Poincaré szavait: „Fianciaország kétségtelenül békés érzelmű és nem kíván és nem keres háborút; de Némttország háborúja Oroszországgal ezt az érzését tüstént megváltoztatná." Ebben az esetben a francia parlament a kotmány döntését, hogy fegyverrel avatkozzék be Oroszország oldalán, fenntartás nélkül helyeselné. A logikai egymásután tehát a következő. Izvolszki háborút készit elő a Balkánon 1912 október 23-án irt memorandumában már expressis verbis benne van, hogy készülni kell az általános európai háborúra is. A balkáni szövetségtől Poircaré kezdettől fogva tud és tisztában van a kövelkejményeivel. Tudja, hogy az a monarcia ellen is irányul és Németország nem hagyhatja el szövetségesét. Mégis diplomáciai es Németország beavatkozása esetén fegyveres támogatást igér Oroszországrak. Oroszország tehát biztos lehet, hogy nem hagvják riagára. BJ Bármily ügyesen vannak is a francia okmányok n egfogalmazva, ezeket a tényeket meg nem történtté tenni nem lehet. Ezért van most nagy kavarodás a fr*ncta diplomácai berkekben, melyek a központi hatalmakat állították oda a világháború egyetlen okozójául. Ma már kénytelenek elismer ai, hogy — Oroszország is bűnös. Ha nem volna véresen szomorú, még mulatni is lehetne rajla, hogy egy bizonyos Romicu urnák német nyelvű füzete, amely Pdrisban jelent meg, és csodálatosan olcsó áron kapható még r.álunk is, milyen buzgó igyekezettel leplezi le Izvolszkit és Szaszonovot, hogy ők akarták és csinálták a háborút. A szövetséges Franciaország azonban ezt tuáta és nem akadályozta meg. Eddigelé ennyit tudunk - vörösök fekete könyvének első kötetéből. ÉrdtKlődéssel várjuk a folytatást. Ismét kisért a török háború réme. Konstantinápolyi jelentés izeiint a kormány kikényszeritett lemondását drámai jelenetek e.'öz'ék meg. Rfat pasa ragaszkodott a kormány azonnali visszalépéséhez és a szultán feltétlen lemondásához. Amikor a kormány tagjai a kormányzó előtt ellenkező álláspontjukat igyekezték kifejteni, Rifat pasa a beszelgetést hirtelen félbeszakította és kijelentette, hogy ba a kotmány a külföld segítségével akarná magát tartani, minden tagja akasztófán végezné életét. Az United Te'egrsph jelenti Konstantinápolyból, hogy immár Harrington angol főparancsnok is elismeri, bogy a kemalista csapatoknak a semleges zónába való betörése rem vonatkozik egyes pontokra, hanem már minden főbb stratégiai pontot megszállottak. Már csak az emléke van meg a sem'eges zónának és sürgős szüksége mutatko'oti annak, hogy rendszabályokat foganatosítsanak a Csanak környékén .evő csapatok biztosítására. A konstantinápolyi főparancsnok az európai lakosságot nyugalemra niette és kijelentette, hogy minden intézkedés megtörtént az élet és vagyonbiztonság megóvására. A szövetségeseknek az a véleményük, hogy Konstantinápoly lakosságának biztonságáért őket leiheli a felelősség. A kemalistáknak a vámhivatalokhoz küldött utasításai megkétszerezik a kenyérárakat és a pénzüíyi bizottság, valamint az ottomán hitelbizottság megszüntetését vonja maga után. Az angorai kormány elrendelte az argol vegyes biróság és a szövetségesek közegészségügyi bizottságának feloszlatását. Pcin;aié miriszterelrök tegnap este fogadta a 'ajtó képviselőit, hogy tájékoztassa őket a közel 1 életi helyzetről. Nem emiitette, hogy hétfőn jegyzéket küldCIt Londonba, elienben nrgy súlyt helyezett annak kiemelésére, hogy teljes az egyetértés Franciaország, Anglia és Olaszország között abban, hogy a törökök lu kapásaival siemten a legerélyesebb eszközhöz kell folyamodni és a szövetséges főbiztosok felhat*hns.'ást kaptak, hogy szükség ese'én rendeljék el a hadiálllapolot Konstantinápoly feleli. Nagv kérdés azor ban, vájjon a szövetséges csapatok elegendők lesznek-e Konstantinápoly bfn, hogy a hadiállapotot hathatősabbá tegyék. Kf zölle még Poinraré, hogy lord Hardinge angol nagykövet tegnap es'e a lausannei konferencia elhalasztását ajánlotta, még pedig november 27-ig, amiért ő aggodalmát nyilvánította és arra kérte az angol nagykövetet, hogy közvetlenül sz angol választások után tartsák meg a békekonferenciát. Ebben az esetben a halasztás csak 8 napos lesz és valószínűleg Anglia beleegyezik, hogy november 20-án Kezdődjenek a béketárgyalások. J.) forrásból származik az a hir, hogy a törökök a lausannei konferenc.'án a következő uj követelésekkel akar fellépni: 1. Át kell adni a törököknek Mityléne és Chios görög szigetebet. 2. Törökország maga kivánja intézni állami adósságát. A legújabb konstantinápolyi hirek szerint a nacionalista mozgalom mindjobban terjed. Már a szultán tcstörgárdája sem megbízható és mindannyian hajlandóknak íru'atkoznak, hogy felkelés esetén a nacionalisták mellé álljanak. A szövetséges hatalmak fővárosaiban az angorai kormány in:ézkedései miatt nagy a nyugtalanság, mert ugy látják, Jiogy az angorai kormány rende kezésel a szövetségesek ellen irányulnak. Az idegen tisztviselőket kiutasítják, ez fokozza a mohamedán lakosság izgalmát, amely külö-. nősen az olasz és angol állampolgárok ellen irányuló túlkapásokban nyilvánul meg. Szakadatlanul ujabb incidensekie kerül a sor. A Petit Párisién- nek táviratozzák Konstantinápolyból : Az angorai kormány külügyminisztere, aki a török delegáció veze ője Lausanneban, hétfőn este Ktnstantinápolyba érkezett. Tegnap külön-külön és együttesen tárgyalt a szövetségesek konstantinápolyi biztosaival, akik jelezték, hogy ultimátumot jognak átnyujlani és fölszólítják benne Törökországot, nogy szigorúan tartsa be a mudániai fegyverszünet feltételeit, mert különben az angorai kormány kiteszi magát annak a veszedelemnek hogy a nagyhatalmak fait acccmpli elé állítsák. A Chicago Tribüné konstantinápolyi jelentése szerint Tevfik pasa az angorai kormányhoz intézett legutóbbi jegyzékében kijelentette, hogy