Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-07 / 193. szám

SZEGED Szeged, 1922 november 5. azzal a megjegyzéssel, hogy a népszuverénitást í gyok megállapítani, hogy ők nem a fegyelem n?m a nyugati formában é.ti. Ebből könnyen megerősítésére, megszilárdítására törekszenek, l//\irnibn«i,.iL_XB i.Lü ! I r.J/.í ü .... . következtethető tehát, hogy Kemal szovjetalapon képzeli a népszuverénitást. Ezt a Kemalt « szkarc dal ünnepelték ezek az urak. — Mussolini ur, akit ugyancsak üdvözöltek, ugyanazt az értelmű kijelentést tette, amely nekünk, sajnos, nagyon is emlékezetes. Azt mondotta, hogy nem akarok többá fascistát látni. Amikor ezeknek segítségével a miniszterelnökséget elfoglalhatta, azt mondotta, hogy most menjenek haza, legyenek elégedettek, nyugodtak, legyen békesség, majd ö megmondja, hogyan folylassák tovább. Amint Iá juk, az egyik is, a másik is f jrradalmár és ezeket a forradalmárokat, mert távol vannak, a magyar ellenforradalmárok üdvözlik. Este a „Bika" különtermében ünnepi vacsora volt, amelyen Rassay Károly újra felszólalt. — Ami a hazafiasságot illeti, az a hazahanem kifejezetten arra törekszenek, hegy a j kormány hatalmát aláássák, az állam fe': gyeimét támadják. A magam részéről minl den hazafias, minden fegyelmei erősitő és ' rendfen'.arló szervezkedést szívesen és szej relettel üdvözlök, de akkor, amikor ez a j hatalom oly urak kezében van, akik egyszerkétszer ebben az országban meggondolatlanul I ideális srándékól vez ;lve, felfordulást és puccsot idéznek elő, eze* az uiak fascizmus jelszava alatt való szervezkedésének nem lehet , más célja, mint haialmi ténykedés és odaI furakodás az állami szervezet áítai végzendS kötelességteljesitéshez. ; Dr. Szabó Sándor nemzetgyűlési képviselő , szólt ezután a nemzeti gondolatról, majd a | gyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. Friedrich Rakovszky beszédéről. fiasság, amely a mai politikai életben egyet ; Friedrich István a belügyminiszternek vasárjelent az önkénnyel, a szűk látókörrel, az nem nap Nyíregyházán a fascizmusról mondott a mi hazafiasságunk. Három év után nem ! beszédéről a következőket mondotta: lehet kizárólag a gyűlölet hirdetéséből meg- } „ Rakovszky Iván belügyminiszter Nyiregyélm Tényleges eredményeket akarunk látni a , házán elintézte a fascista tábort azzal, hogy belső konszolidáció terén, a gazdaság, élet j e2 a kormányhatalmat aláássa, az államfegyelterén külpolitika, orientációk és izoláltságunk j met támadja te a fascistahatalom olyan urak megszüntetése terén. 1 ' A belügyminiszter Nyíregyházán. I kezében van, akik már egyszer-kétszer puccsot és felfordulást idéztek elö és igy ezeknek csak Vasárnan déídőtt 11 órakor az ciW^Qníri ! az lehet a céIJak' ho8y odafurakodjanak az vasarnap aeitiott n orakor az egységespárt | ájiamSzervezet által végzendő kötelesség teljenépgyülést tartott a Korona-szálló nagytermében, amelyen megjelent a város nemzetgyűlési képviselője Rakovszky Iván belügyminiszter is. A miniszter kísérete szombat este érkezett meg a városba. Vasárnap délelőtt küldöttségesitéshez. En nem vagyok a magyar vezére, nem is vagyok megbízva azza feleljek a miniszter urnák, de mint a ascisták , hogy ascisták táborának szerény tagja megállapítom, hogy a m^Xvp,„.V„ ExS belügyminiszter urat hamisan informálták és féIreve2«ték-Érdekes'hogy amig a miniM,er megtöltő közönség zajos éljenzéssel fogadta. Szabó László üdvözölte a belügyminisztert és a kíséretében megjelent képviselőket. Rakovszky a következőket mondotta: Két ellentétes irányú két túlzott irányzat mutatkozik ma a közéletben. Az az irányzat, amely magát liberálisnak nevezi széles e világon, radikális és felforgató irányzatnak nevezhető. Ha őszinték akarnának lenni a liberális vezetők, becsületesen meg kellene vallaniok, hogy az októbristákkal állanak összeköttetésben és meg kellene vallaniok, hogy az ő blokjuk nem liberális blok, hanem forradalmi blok, amelynek az a célja, hogy ismét felfordulásba vigye az országot. Ismerjük az olaszországi fascisia mozgalom sikereit. Az olaszországi fascizmusnak az volt fö szándéka, hogy az ország rendjét és fegyelmét biztosítsa. Ezzel szemben mindazok alapján, amelyeket hivatali állásomnál fogva erről a magyar mozgalomról említettem, kénytelen vaur azzal vádol meg minket, hogy a kormány| hatalmat aláássuk és egy hamis jelszavakkal i szervezkedő társaság vagyunk, amely mögött nem áll a kormánypárt tagjai közül egy sem, addig Rassay Károly meg azzal kiált halált reánk, hogy a kormányt támogatjuk, azzal paktálunk, söt a keresztény ellenzék fascista tagjai elárulták a választóközönséget, mert a Jascistaköpenyeg alatt titokban a kormányt támogatják. Mindezekre csak azt jegyzem meg, hogy ez igy rendben van és ha nem igy volna, nem kellett volna magyar fascismus. feldl beszámolója Szögeden. Peidl Gyula, Szeged város második választókerületének nemzetgyűlési képviselője — értesülésünk szerint — november 19 én tartja meg beszámoló beszédét Szegeden. Peidl Gyulát Szegedre minden valószínűség szerint több ellenzéki képviselő, köztük 'Rassay Károly is lekís M. Zavargások Konstantinápolyban. Konstantinápolyi és angorai jelentés szerint az uj kalifa kérdését élénken tárgyalják. Mindinkább kialakul az a vélemény, hogy az uj kalifa nem lehet olyan uralkodó, aki európai befolyás alatt áll. Szóba került a hedzsászi király, de ellene azt hozzák fel, hogy az angolok szövetségese volt, továbbá, hogy a marokkói szultán jogai épp oly régiek, mint az övé. Első helyen álló jetölt ebben a pillanatban az afgenisztáni amir, akinek javára tudják, hogy háborút ment viselni az angolok ellen. A szultán vonakodik elismerni az angorai kormány hatáiozatait, különösen azokat, amelyek a kalifátusra vonatkoznak. A konstantinápolyi kormái.y lemondott. A /íűvűs-iroda szerint a lemondott minisztereket ugyanis az angorai kormány értesítette, hugy hazaárulókén' bánik velük, ha továbbra is ragaszkodnak hivatalukhoz. Konstantinápoly külvárosában tüntetések voltak, de komoly incidens nem törlént. A tömeg barátságosan üdvözölte Bellet tábornokot, amikor elhajtott Yildiz-kios.k előtt. Sztainbulban a tüntetők a szultán lemondását követelik. A szövetséges főmegbizottak ,'anácskoztak az intézkedésekről, amelyeket az uj helyzet tesz szükségessé. Angol lapok konstant.nápolyi értesülése szerint Sztambulban, Szkulariban és Konstantinápoly külvárosaiban erőszakos tüntetések zajlottak le, amelynek több halottja és sebesültje volt. Konstantinápolyi jelentés szerint a török :sendőrök behatoltak «. csanaki semlges iőnába. Monsignore Marmaggt apostoli nuncius Angorába érkezett, hogy a Keleten lakó katolikusok védelméről tárgyalást folytasson. A kormány lemondása következtében Rifet tábornok az angorai kormány rendelete értelmében átvette a konstantinápolyi közigazgatás vezetését. Rifaat basa magához kérette a különböző miniszteri osztályok államtitkárait és megbeszélte velük az átmeneti időszak alatti közszolgálati ágak rendszeres továbbvezetését. Tevfik basa, volt naeyvezér egy újságíró előtt kijelen'ettc, hogy a szultánnak, akit a mostani helyzet nagy szomorúsággal tölt el, nincs szándékában lemondani. Minthoey vádat emeltek ellene, a nemzet dőlt akarja magát tisztázni. Nacionalista körökben mégis azt hiszik, hogy a szultán rövid időn belül lemond. Az angorai kormány a szövetségesekhez jegyeket intézett, amelyber követeli, hogy a szövetségesek haladéktalanul szüntessék meg Konstantinápoly katonai megszállását. A szövetségesek konstantinápolyi fömegbizotlai kereken megtagadták a kérést, hogy a szövetségközi kaionesi megszállást megszüntessék. Konstantinápolyból jelentik: a szultánnak az a szándéka, hogy elutazik Indiába. Az angol rendőrök és török tüntetők között összeütközés támadt, amelynek következtében 4 török és 1 angol rendőr meghalt. A szófiai mecset előtt és Konstantinápolyban már negyedízben török tüntetések voltak. A tüntető bandák, amelyek Kemal képét és zászlaját hordozták, behatoltak a perai európii negyedbe és tüntettek az idegenek ellen. Refat ragaszkodik ahhoz, hogy Csanakban és Gallipaliban a kemalista közigazgatást vezessék bc és a szövetségesek megszállásának utolsó nyomait is tüntessék el. Az angorai kormány rendeletet adott ki, amely szerint valamennyi nemzet hadi ha ójának engedélyt kell kérni a tengerszoroson való átkelésre és a kikötőben az uj kormáiy tiszteletére üdvlövést kell leadniok. A szultán lemondásáról eddig Párisbs nem érkezett jelentés. Házbérfillérböl házbérkorona. Szeged város törvényhatósági bizottsága még 1916 ban megalkotta a házbérfillér szabályrendeletet, amely 1917 január elsején lépett életbe és 1922 december 31-én hatályát veszti. Az eredeti szabályrendelet értelmében a 200 koronáig terjedő évi lakbér u án 1, a 400 koronáig terjedő lakbér után 2, az 1200 koronáig terjedő lakbír után 3, a 2000 koronáig terjedő lakbér után 4, és a 2000 koronán felüli lakbér után 5 százalék volt a házbérfillér. Mivel ez a szabályrendelet december utolsó napján érvényét veszti, pótlása pedig a város jövedelemszaporitása, illetve a jövedelem csökkentésének elkerülése érdekében föltétlenül szükséges, aktuálissá vált az uj házbérfillér-szabályrendeIct előkészítése. A hétfői tanácsülés végén Fodor Jenő tanácsnok meg is pendítette a kérdést és talán nem is gondolt arra, hogy a tanács azonnal foglalkozik vele, sőt az uj szabályrendelet-tervezet körvonalad is megállapítja. A tanácsi vita folyamán ugyanis az a vélemény alakult ki, hogy tekintettel a változott viszonyokra, különösen a pénz elértéktelenédésére és a város megnövekedett terheire, a házbérfillér kulcsát jelentékenyen f"l kell emelni. Végérvényesen a tanács ugyan nem állapította meg ezt a kulcsot, de a hozzávetőleges és még módosítható terv szerint január elsejétől kezdve az 1000 koronáig terjedő évi lakbérek után 3, az 1001-től 4000 koronáig terjedő lakbérek után 4, a 4001—6000 kon iáig terjedő lakbérek után 5, a 6001 -8000 koronáig terjedő lakbérek után 6, a 8001—10.000 koronái*, terjedő lakbérek után 7, a 10.001 keronán felüli lakbérek után pedig 8 százalék lesz a házbérfillér, azaz ilyen körülmények között a házbérkorona. Ezzel kapcsolatban Fodor Jenő tanácsnok azt is megemlítette, hogy az 1922. évi XXII. törvénycikk második része fölhatalmazza a városokat arra, hogy a fényűző lakások után külön fényűzési íakásadót szedhessenek. Ez a fényűzési lakásadó az évi lakbér 20—60 százaléka lehet. A törvény nem állapítja meg pontosan, hogy melyik lakás adóztatható meg fényűzési adóval, csupán azt mondja ki, hogy azok a lakások, amelyekben a lakó rendes szükségleténél több szoba van, vagy azok — tekintet nélkül a szobák számára, amelyek fényűző kényelemmel vannak berendezve, te. elhetők meg fényűzési adóval. A lakások fényűző jellegét a házadót kivető bizottság állapítja meg, de ezt a megállapítást a felek a közigazgatási bizottsághoz megfelebbezhetik. A közigazgatási bizottság határozata cllcr. felf.bbezés nincs, de ha ezt a határozatot az érdekelt felek sérelmesnek találják, a rendes bírósághoz fordulhatnak panaszukkal. A törvény arra is utasítja a városokat, hogy a lakások fényűzési adójáról a törvény rendelkezéseinek megfelelő szabályrendeletet alkossanak. Valószínű, hogy a tanács ugy a házbérfillérről készítendő szabályrendelet-tervezetét, mint a lakisok fényűzési adójáról szóló szabályrendelet-tervezetét — ha ugyan elkészülnek ezek a tervezetek addig — már a novemberi közgyűlés elé terjeszti. Somogyi Szilveszter dr. polgármester szerint a fényűzési lakásaaóból mindössze jélmillió korona jövedelemre szdintthat a város, mert Szegeden nincs sok fényűző lakás.