Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-07 / 193. szám

Szeged, !522 november 5. SZBQBD Sir Basil Zaharoff személyével ismét foglalkozik a nemzetközi sajtó, alig három-négy hétre azok után a támadások ulán, amik az angol lapokban érték ezt az egzotikus nevű görögöt. Akkoriban a lapok Zaharoffot mint a görög-török háború tulajdonképeni megindítóját állították a közvélemény elé és követelték, hogy Lloyd George és az angol kormány szakítson meg minden érintkezést ezzel a titokiátos kalandorral, aki hol a londoni Downing street párnázott ajtajai mögött tárgyalt az angol premierrel, hol pedig Athénben tanácskozott a háboruspárti tisztekkel az Akropolis romjainak árnyékában. Sir Basil Zaharoff naturalizált angol, akit a király érdemesnek tartolt a háború alu't lovaggá ütni, pedig mikor hire ment, hogy Lloyd George felvette Zaharoffot is az elöléptetendök listájára, a komoly angol újságok egyhangúlag foglallak állást a tervezett kitüntetés ellen, mert nem tartották öt méltónak arra. hogy neve elé a ,Sir" szót biggyeszthesse. Ennek az egyöntetű állásfoglalásnak meg volt persze a maga oka, tudniillik Angliában Zaharoff neve fogalom volt a ,hcdimilliomos*-ok ott sem túlzottan kedvelt osztályának a megtestesítőjéé. Zaharoff a nagy ewópai világégés négy esztendeje alatt valóban a vérből csinált aranyat, mert mint Anglia legnagyobb ágyú és muníció gyárának, a Vickersgyárnak a vezérigazgatója, számtalan millió jontot keresett azokon a hadisze,"•szállításokon, amelyeket az ániánt-államoknak teljesített. A lapok cikkei nyomán általános volt a felzudutás a görög kalandor' ellen, aki egyetlen penny nélkül tépett partra husz év előtt Dover kréta-sziklái tövében és oly hamar került a multimilliomosok sorába. Az újságok és a közvélemény felzudulása azonban mit sem használt, mert — ahogy az ekkori lapok írták — Zaharoff igen jelentős összeget tett le Lloyd George kezeibe a liberális párt választási kasszája számára és igy a király mégis lovaggá ütötte az uj hadimilliomost, aki mint minden hirtelen meggazdagodott parvenü, igen sokat tartott minden cimre, kitüntetésre és érdemrendre. A háború utolsó évei még fontokban is. jelentős összegekkel gyarapították a most már .Sir" £ isii Zaharoff vagyonát, de a fegyverszünet persze egyszerre véget vetett a fegyverkezési konjunktúrának és igy a sok ezer munkással dolgozó Vickers gyár is kénytelen volt üzemét előbb redukálni, majd végleg beszüntetni, a vezérigazgatónak, Sir Basilnak legőszintébb bánatára. At angol háborús üzemek lassan-lassan átalakultak békeüzemekké és ahol 1918-ig a tankokat és gázbombákat állítottak elő, kezdtek lassankint gőzekét, vagy körömráspolyt gyártani, csak éppen a legnagyobb gyár, a Vickers nem akart áttérni a békeüzemre sehogysem. Megpróbálkozott ugyan egyetlen kísérlettel, repülőgépek gyártásával és e téren jelentős sikereket is ért el. hiszen at Atlanti-óceánt először egy Vickers repülőgép repülte át. de Zaharoff a békés kereskedelemben elérhető 15—20 százalékos polgári hasznot kevésnek találta és igy már 1919-ben a Vickers-gyár — ha csak félüzemmel is — ismét megkezdette a hadigépek gyártását. Akkoriban még a fegyverszünet hatása alatt állott az egész világ, sehol sem volt háború, igy csodálkozva kérdezték egymástól a?, emberek, hogy ugyan miért is készülődik haborura ismét a Vickers-gyár ? Azt sem érlelték meg sehogy sem, hogy miért utazik Sir Basil Zaharoff folytonosan London és Páris között és miért tárgyat annyit Franciaország és Anglia miniszterelnökeivel, külügy- és hadügyminisztereivel? A választ nemsokára megkapták a csodálkozók: Anglia és Franciaország hivatalosan proklamálták, hogy Kolcsak és Denikin orosz ellenforradalmi csapatait mindkét állam támogatja, még pedig elsősorban fegyver- és m uniciószállitá tokkal. Egyetlen gyárnak voltak akkor csak készletei a Vckers-gyárnak, igy persze a megrendeléseket fs ő kapta meg. Forszé az angol és francia sajtó nem hagyta annyiban a dolgot, nyilvánosságra hozta Zaharoff tárgyalásait, készülődését az uj háborúra és éppen a legkomolyabb lapok vádolták meg a hadimilliomos görögöt egyenesen azzal, hogy 6 okozta az egész háborút, hogy gyárának ismét üzletet, magának pedig uj milliókat szerezzen. Má ifél évig szállítóit Zaharoff sok-sok milliónyi hadiszert Oroszországba az ellenforradalmi csapatoknak, de a borzalmasan véres háború befejezése után Sir Basil Zaharoff ismét ,munkanélkülivé" ett. Ekkor ébredt egyszerre tudatára a naturalizál' angol, iogy ő voltaképen görög és hogy neki, mir t görög hazafinak Hellar segítségére kell sietni és rá kell bírnia a tétlen Konstantin kormányát, hogy megv ilósitsa a ,Nagy Görögország" álmát és elfoglalja KisázJónak a sévrest határokon tul eső részét is. Hogy ez a hódítás nem sikerülhetett háború nélkül és hogy a háborúhoz fegyver és muníció is kellett, amit ntrsze legelőnyösebben a Vickers-gyár szállíthatott, aU Zaharoff tiszta véletlennek mondotta, de az angol lupok ennek a háborúnak a felidézésével is Sir Basilt vádolták. Sir Basil a görög-tőrök háború kitörése előtt, mikor még a görögök a legvérmesebb reményeket táplátták a győzelem felől, számtalanszor megfordult a görög királyi udvarban és már — hogy magyar közmondással éljünk — előre ittak a medve bőrére, mert Konstantin király a legmagasabb rendjelével tüntette ki a ciméhes hadiszállttót. Zaharoffot persze az a mellékes körülmény, hogy a görög álom nem mindenben teljesült ugy be, ahogy azt Athénben megálmodták, már nem zavarta, hiszen ő a pénzt és kitüntetést már előre megkapta, igy c rá már csak annyiban volt hatással Mustafa ÍCemal pasa győzelme. hogy uj ország után kellett néznie, hol milliói szaporítására háborút szíthasson. Most újból foglalkoznak a nagy külföldi lapok a személvével, abból az alkalomból, hogy a román király Sinaiaban fogadta Sir Basil Zaharoffot <"> neki a román csillag rend nagykeresztjét adományozta . . . — KÜLFÖLD. A spanyol miniszterelnök beadta lemondását, mivel azonban az elnök biztosította öt tuzílmáról, vállalkozott a kormány újjáalakítására. Görögország belép a kisántátba. Tegnapelőtt este Belgrádba ézkezett Politis görlg külügyminiszter. Utazásának célja, hogy szabályozzák a két állam között a gazdasági nehézségeket és megvizsgálják az uj kereskedelmi szerződés kérdését, mely btz»osi»aná a két állam polgárainak szabad kereskedelmé!. Ez az uj szerződés fog helyébe lépni a szaloniki szabad zónára vonatkozó 1914. évi egyezménynek, amely sohasem került ratifikálásra. Athénban rokonszenvvel fogadnák a megoldást, cmely lehelövé tenné, hogy Görögország felvétessék a kisántántba. Hiteles forrásból értesülünk, hogy a belgrádi tárgyalások Politis görög külügymfciiszterrel teljes megegyezésre vezettek és a két miniszter megállapította, hogy a közel keleti békekonferencián a követendő eljárás tekintetében, habár ezekben Jugoszlávia közvetlenül nincs is érdekelve, a várható döntések A magyar-cselt tárgyalások. iagy jelentőségére va'ó tekintette! azt az álláspontot vallják, hogy a balkán békéjének megteremtése nyugateurópai érdek és ennek bizonyítékát fogják adni. A keteti konferenciára a szerb külügyminiszter is el megy és vele a s/ófiai követ, a megfelelő számú gazdasági szakértőkkel és erélyesen képviselik azt az álláspontot, hogy a megkötött békeszerződéseket fenn kell tartani. Politis a tárgyalásokról tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kisántánton át visz a nagyántánthoz Görögország utja. A belgrádiakhoz hasonló tanácskozásokat kíván folytatni Politis Benessel is. Görögországnak a kisántántba való belépése tárgyában már régóta folynak a tárgyalások az illetékes államokkal. Politis kijelentése sze'int ezek a tárgyalások már a legjobb uton vannak. Ma került sorra a külügyminisztériumban a cseh-magyar tárgyalások egyik legfontosabb és legérdekesebb része, amennyiben megkezdték a megalkotott kereskedelmi szerződésből kifolyó egyezmények megalkotását. Most kerülnek szőnyegre a mindennapi életet legjobban érdeklő kérdések, amelyek közvetlenül éreztetik hatásukat, mert az a sok nehézség, amely a két állam között különösei* a személy-forgalom és a szállítás terén eddig fennállott, csak ezek alapján nyerhet a jövőben kedvezőbb elintézést. A mai konferencián a határforgalmi egyezmény tárgyalásának részleteire került a sor. Ma a két albizottság tárgyalta az egyezmény alapelveit, az egyik a személyeknek a határon át való közlekedésével foglalkozik, mig a másik a halárforgalmi viszonylatban előálló gazdasági és vámtechnikai kérdéseket rendezte. A részletkérdéseket mind letárgyalták, jna megtörténik az összeegyeztetés és az egyezménybe való foglalás és ez kerül holnap délelőtt végleges elfogadásra a plénum elé. Megjegyzendő, hogy ezekkel a tárgyal*: egyidejűleg az ezen kérdésekkel szoros összefüggésben lev5 állategészségügyi egyezmény tárgyalása folyik az illetékes szakemberek bevonásával a földmivelésügyi minisztériumban. Hogy mit fognak jelenteni ezek a magállapodások, ha létrejön nak, gyakorlati szempontból, a közönség számára, errenézve elegendő, ha megvilágítjuk az eddigi helyzet kirívó részlteit, ilyen például az, hogy a határforgalomra vonatkozólag eddig mindig csak helyi megállapodások és minden egységes elv mellőzésével az egyes helyhalóságok a maguk esze •és felfogása szerint magyarázták a tényleges egyezményeket és ez a publikumnak rendkívül sok zaklatását vonta magával. Most tehát remény van arra, hogy ha az egységes rendezés rendben lesz, akkor a publikum a határon nem lesz többé kellemtlenségttek és zaklatásnak kitéve. A mostani tárgyalások keretébe tartozik annak a megállapítása is, liogy ezek a határmenti lakosságra oly fontos lorgalmi könnyítésnek, milyen irányú legyen a gyakorlati megvalósítása, vagyis a határon belül mindkét állam részére hány kilométernyi kör::etbeni lakosság részére legyen érvényes. Ha a fogai nazvínyok tető alá jutnik, ugy remélhető, hogy a határmentí lakosság vitás életproblémája megoldódik. Ilyenek a körös birokoknál, vagy olyan birtokoknál, amelyeket a rianoni határvonal kettéhasított, annak a megállapítása, hogy a gazdák mit vihetnek át. Igy például a határon tu i birtoknál az állatok, igák áthajtása és ai átszervezéssel összefüggő gazdasági egyfiégb51 folyó <i.idenfé!s élet és forgiími friytonojság^a'-' megteremtése és a legfontos* jb, hogy a kél állam között oly forgalmi Megállapodás jön mard létre, hogy a határmenti lakosok utlevéiiélküli állandó határátlépési igazolványokkal a határt átléphetik. Nem kell magyarázni, hogy a gyakorlati élet szempontéiból ezeknek az intézkedéseknek milyen n3gy jelentősége lesz a kát cilan számára. JfiüsrcK Irodalmi esték. Lelkes, műpártoló kis társaság verődött össze a napokban Szegeden, amely azt tíizte ki célul maga e'é, hogy a város régi irodalmi kulturáját, amely sajnálatos módon a háború és az azt követő ezomoru idők nyomán oly sokat szenvedett, icni.it a régi teljességében állítsa helyre. Nem akar ez a kis csőért mi? erre hivatoltai.b egyesületek és társaságok munkájábi belekon'árkod ti, csak azt akarják körülbelül megvalósítom, amit ta> valy a Fészek-kör megalakításával akartak elérni : melegebbé és közvetlenebbé akarják tenni a viszonyt az iró és olvasója között. Azt akarják, hogy azok, akik mindig csak harmadik személyben szólanak, beszéljenek egyszeregyszer első személyben is, azl akarják, hogy ? közönség ismerje meg az irót személyesen is és ne csak írásain át. Éppen ezért az esték rendezői a legfesztelenebb formát választották és igy ezeket az összejöveteleket a fehér asztal mellett tartják meg minden hél csütörtökén a Tisza Lajos körúti Arany bikavendéglőben. Meghívó és belépőjegy éppen ugy nem lesz, mint ahogy nem lesz ezeknek az estéknek pontosan előre kicirkalmazott programjuk sem. Az esték rendezői szívesen látnak mindenkit, aki szereti az irodalmat. Most november 9-én, csütörtökön lesz az első ilyen j össiej'ive'el az Arany Bikában este S órakor, ' ahol Móra Ferenc szól majd a vacsora ulán uj regényéről. A következő csütörtökön juhász Gyula a kitűnő költő mondja el saját temetésének történelét, az azután következő héten pedig lapunk felelős . zerkesztője, Lövik Károly mutatkozik be a szegedi közönségnek. A rendezőség remíli, hogy ezekről az estékről senki nem fog elmaradni az irodalom barátai közül. — Vltézzéavatáe Vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között iktatta be a kormányzó békési vitéz Csanádi Frigyes gyalogsági tábornokot, a kincstár által Örkényben adományozott 150 hold vitézi telekbe. A kormányzó kíséretével együtt Palóczy Horváth István, HZ ébredők elnökének vendége volt. — Megnyílik a Somogyi-könyvtár. A Somogyi-könyvtár igazgatósága közli, hogy az intézet szénellátása egy időre oiztositva van s igy a könyvtár olvasóterme november 7-tél, keddtől kezdve ismét nyitva áll a közönség számára. — Minden hónapban megismétlik a vasúti forgalom korlátozását. A vasút személy- és áruforgalmának korlátozása — ami a katasztrofális szénhiány következménye — vasárnap megkezdődött és 12-ig tart. Illetékes helyen kijelentették, hogy szükség esetén ezt a korlátozást minden hónapban megismétlik. Vásárhelyi Zoltán hegedűművész hangversenye november 14 én, kedden a Tiszábm. Jegyek Friss Hírek hang verseny irodában. m