Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-30 / 213. szám

SZEGED Szeged, 1922 november 555. Az athéni kivégzések hatésa. Az angol követ értesítette a kormányt a diplomáciai összeköttetés megszakításáról és azután elutazott Athénből Lausanneból jelentik: Tegnap este 7 óra tájban, amikor a békekonferencia gazdasági bizottságának üléséről elszéledtek a delegátusok, Venizelosz olyan izgatott volt, hogy szóba sem állt a görög delegátusokon kivül senkivel. A Rauter-irods athéni jelentéséből tudta meg Venizelosz, bogy a miniszterek és a tábornokok kivégzése megtörtént. Éjfélkor azt mondták a görög delegátusok, hogy hazulról még nem kaptak értesítést és ezt be kell várniok. hogy ennek értelmében foglaljanak állást. Hire terjedt, bogy Venizelosz a kivégzések miatt be hogy Anglia és Görögország képviselői továbbra is együtt üljenek a konferencia asztalánál. A Times a következőket hja: Ha a görög forradalmi bizottság azt gondolta, hogy csak ugy erősítheti meg állását, ha enged a tömeg hangulatán:!:, akkor világos, hogy helyzete nagyon bizonytalan. A forradalmi bizottság eljárás;: nagyon súlyos következményekkel járhat Görögországra nézve. Washingtoni jelentés szerint az EgyesültÁllamok athéni ügyvivője utasítást kapott, hogy erélyesen tiltakozzon a kivégzések ellen. Arról, vájjon az ügyvivő az angol követ példájára megszakitja-e a diplomáciai érintkezést, csak adja lemondását, ezt a hirt azonban még nem később fog az amerikai kormány dönteni, erősítették meg. , Az olasz sajtó egyértelműen megbélyegzi a A Svájci Távirati Iroda jelenti: Ma reggel i görög miniszterek kivégzését. Az Epoca azt érkezett annak hire, bogy Nagybritánnia és j irja, hogy a görög nép elvesztette igázságGörögország közt megszakadt a diplomáciai \ érzetét. A miniszterek életükkel fizettek meg viszony. Igen érdekes ennek az eseménynek a ; Venizelosz ambícióiért, lefolyását és a konferencia munkálataira, va- ' Alhéni jelentés szerint Anglia elrendelte a lamint lord Curzonnak és Venizelosznsk egy- í göröj vizeken időző hadihajóinak a pireusi máshoz való viszonyára való hatását figyelem- ! kikötőben való összevonását mel kisérni. Eddig sem angol, sem görög rész- « Az olasz szenátus mai ülésén Tittoni elnök röl nem adtak ki nyilatkozatot, de a delegátu- l és Boliati sajnálattal emlékeztek meg az athéni sokkal való beszélgetésekből kitűnik, hogy az kivégzésekről és részvétüket fejezték ki a kiangolok a maguk részéről lehetetlennek tartják, ' végzett miniszterek iránt. Viharos interpellációs nap. A nemzetgyűlés mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az elnöki bejelentések után felolvasták az inditványi és interpellációs könyvet. Utóbbiban 27 interpelláció van bejegyezve, ezek tárgyalására a Ház 1 órakor tér át. H.rmann Miksa, a közgazdasági és pénzügyi bizottság előadója beterjeszti jelentését a mérnöki rendtartástól szóló törvényjavaslat tárgyában. Jelenti, hogy jelentésinek 8. pontja ellen Rassay különvéleményt adott be. Kéri a sürgősség kimondása mellett a javaslat napirendre tűzését. A Ház hozzájárul. A községi, kör- és segédjegyzók illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadják. Folytatják az Akadémia állami támogatásáról szóló torvényjavaslat tárgyalását. Úsetty Ferenc üdvözli a javaslatot és köszönetet mond ugy a belügy-, mint a pénzügyminisztereknek, akik lehetővé tették, hogy a Magyar Tudományos Akadémia anyagi íámogatásban részesüljön. Méltatja az Akadémia működését, különösen természettudományi téren. Helyesli az Akadémia állami támogatását. Vörösmarty Weisz volt. A következő szónoK Pakots József. A javaslatot elfogadom, de ez nem jelent bizalmat a kultuszkormány és annak képviselője iránt. Kulturvédelem-e az, hogy európai hirü tudósokat kiűznek a tudomány műhelyeiből. Kulturvédelem-e az, tisztelt miniszter ur, hogy az egyetem kapujába odaáll egy minden emberi szabadságot megtagadó törvény pallosával és kizárja az ifjút a tudomány csarnokából. (Egy hang a baloldalon: Fajvédelem I) A numerus clausus a gyűlölet csóváját dobja az ifjúság soraiba. Vájjon milyen lélekkel végzi majd a reá váró nagy mu.ikát az utánunk következő nemzedék, ha ellenséges indulattal fog a munkához. Az ifjúságnak nagyon szeretett, de nagyon félrevezetett és ezért sajnált része ... (Egy hang a baloldalon: Sohase sijn^lja. (Nagy za|.) Esztergályos János: Azt mondják, hogy Vörösmarty Weisz volt.) Pakots József: A minap Vörösmarty egyik drámájának előadásánál nevetett a? ifjúság. Kérdem, vájjon kulturfölényü iket olyan törvény alkotja-e, mint a numerus clausus? És itt felvetem a kérdést: miképen nyilatkozott Bánffy külügyminiszter ur, amikor Genfben ezt a kérdést felvetették. Kérem, ne méltóztassanak mély megvetéssel beszélni a liberálizmusról. Széchenyi, az Akadémia magvetője is a liberálizmust hirdette. (Hallet is>.án: Szép mondatokat tudnék dézni Széchenyiből. Azt a liberálizmust akcep•ólom) Pakots József: Haller képviselő ur sohasem tudja jóvátenni azt a tombolást, amelyet a numerus clausus-javaslattal végzett. (Haller István: Önök sokkal idegesebbek, mint mi. Horváth Zoltán: Azért mégis zsidó főtanácsosokat csinálnak. Farkas György uj kormányfőtanácsos lett. Bagya János: Zsidó és zsidó közt van különbség. Esztergályos János: Hát már nem minden zsidó egyforma? Akkor módosítani kell az Erger-Bergert. Horváth Zoltán: Az Unio-khibban, ahova a miniszterelnök ur eljár, ott gazdag zsidók vannak. Felkiáltások a szociáldemokratáknál: Azokat szeretik. Meskó Zoltán: A gazdag zsidó okos, a szegény zsidó buta.) Pakots József ezután szóváteszi, hogy a jelentést, mely a javaslatról a Ház elé került, magyartalanul szövegezték. Annál inkább csodálkozik ezen. mivel a bizottság elnöke egy nagy magyar iró. (Felkiáltások: Kicsoda? Pakots József: Pékár Gyula. Derültség a szélsőbal jldalon. Egy hang a szocialistáknál: Mit nevetnek? Pikler Emil: Hát Dantont nem oivasták? Derültség a szélsőbaloldalon.) Pakots József: Szomorúan kell látnom, hogy a gondolatszabadság Magyarországon egyre jobban veszendőben van. Megtörtént nemrégiben az az eset, hogy egy kiváló tudós előadást tartott a sejtrendszerröi. A rendőrség eljárást inditott ellene kommunista bűncselekmény kísérlete miatt, (Nagy derültség.) azt hitték ugyanis, hogy a kommunista sejtrendszerröi tart előadást. Pakots József utal Japánra, ahol a huszadik század elején a japán kormány egész raját küldte a fiatal tudóstehetségeknek Nyugateurópába tanulás és tanulmányozás céljából, ezek a fiatal tudósak azután elvitték a régi kulturáju Japánba a modern nyueati eszméket és azokat ott hasznosították. Nálunk is legfőbb ideje volna a tudományosságot intenzivebben mivelni, erre annál is inkább szükség volna, mert a magyar tudósok ma a legnagyobb nyomorban élnek. Kötelessége volna a kormánynak és az államnak óket megmenteni. A kultuszminiszter ur mostani javaslata csak halvány kezdés. (Klebelsberg; Kunó kultuszminiszter int: Ugy van I) Sok feladat vár még rá. Szinte mégis fílüdülés ez a javaslat. A javaslatot elfogador. Haller István megvédi a numerus clausust. Haller István: Pakots József beszédében megemlítette a numerus clausust is és azt mondotta, hogy védjék meg, ha megalkották. Véleménye szerint azoknak, akik megalkották, nem szükséges ezzel a kérdéssel foglalkozni. A hang a numerus clausus ellen sokkal komolytalanabb, semhogy védelmére kellene állni. A Szent István Ak; démia foglalkozik a tudomány minden ágával és mindössze évi 80 000 korona segélyben részesül. Kén, hogy a kultuszminiszter a jelen törvényjavaslat keretében találja meg a módjál annak, hogy a társulat segélyét fe!emelják és igy intenzivebb munkásságot tudjon kifejteni. Ezután személyes kérdésben kér szót. Ha Pakots azt akarta mondani, hogy ő azok közé tartozik, akik a liberális képviselőket zsidó bérenceknek nevezték, igy ezt a kifejezést visszautasítja. Beszédeiben és számtalan cikkében sohasem fordult elő ez a kifejezés. Pakots József személyi kérdésben kér szót. Haller litván azt mondotta, hogy származásánál fogva ismernie kellene az ó-történelmi szentírást. Nem tudja mi volt a célja Hallernek ezzel a kijelentésével. Ha őt a zsidók közé akarják sorolni, kijelenti, hopy ö komoly katolikus. Ezt szükségesnek tartja kijelenteni, mer' már többizben előfordult, hogy a liberális, képviselőket zsidó bérenceknek akarják feltüntetni. Friedrich István szintén személyes kérdésben szólal fel. Nem helyesli, hogy a nemzetgyűlés idejét személyes kérdésben kénytelen igénybevenni, de kényszeritik a védekezésre és ezért szólal fel. A baloldalról azt kiáltották felém, hogy én cionista gárdát vezettem, (i'agyErnő: A magyar haza megvédésére helyes volt.) Én a baloldalt felszóli; m: b'ionyitsa be az ország színe előtt, hogy bármikor is valamely összeköttetésben voltam a cionistákkal és akkor lemondok a mar ,itui,:oimó! és visszavonulok a politikától. Fe ,)án!ok továbbá minden cionista zsidó után 100.000 koronát jótékonvaílra. Piklit Emil: Friedrich felszólalástól megállapítja, hogy a cionisták vezetőivel beszélt, sőt az illetékes osztályba is utasította őket. (Felkiáltások: Hát ez olyan nagy baj ?) Friedrichnek különben sincs erkölcsi jogosultsága ahhoz, (nagy felháborodás az egész Házban, kivéve a szocialisták oldalát: Rendre, rendreI Elnök: Ezért a kifejezésért Pikler Emilt rendreutasítom.) Pikler szavai elvesznek a nagy zajban. Végül megállapítja, hogy Friedrich nevezte ki Polnait, aki pedig szintén zsidó volt. Nincs joga tehát Friedrichnek fajvédelemről beszélni. Friedrich újra felszólal személyes kérdésben. Nagyon szánalmas volt Pikler védekezése, aki kibírt a bizonyítás alól. (Pikler: Majd be fogok bújni. Szabóki: Hova fog bújni, a vörösbe fog bújni?) Jónak látta Pikler felhozni azt a szemetet, hogy az én kormányomnak volt zsidó tagja. Kijelentem, hogy ez az ántánt kivanságára történt és nem is én neveztem ki az illetőt Nagy Ernő személyes kérdésben kér szót. Egyik mult ülésen azt mondotta, hogy Gulácsy alispán 200 milliót szerzett. Erre Rakovszky belügyminiszter azt válaszolta, hogy miből, hiszen nem adott el szénát. Kijelenti, hogy Gulácsy jelentős népjóléti munkát végzett. A minisztert félrevezették. Kaas Albert br. személyes kérdésben szólal fel. Ó annak idején azt állította Nagy Ernőről, hogy podzsupán volt. Ezt az állítását ma is fentartja. Nagy Ernő kijelenti, hogy nem tehet arról, hogy a csehek podzsupánnak hívják az alispánt. Az elnök ezután napirendi indítványt tesz, mely szerint a Ház legközelebbi ülése holnap, csüiörtökön 10 órakor lesz. Elnök ezután 5 perc szünetet rendel el. Szünet után Almássy László alelnök nyitja mag az ülést. Kállay Tibor pénzügyminiszter beterjeszti a kiviteli illetékekről szóló 1920. évi XIII. t.-c. végrehajtása iránt kiadott rendelkezésekről jelentését, továbbá Ú trianoni békeszerződés 10-ik részének Elzász Lotharingiára való alkalmazására vonatkozólag a francia köztársaság kormánya és a magyar kormány között 1922 junius 5-én Budapesten kötött megállapodás becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Ezután áttértek az interpellációkra. Az interpellációk. Fábián Béla a bíockrendszer helyett az általányrendszer bevezetését kéri. A következő interpellációt intézi a pénzügyminiszterhez: Hajlandó-e a pénzügyminiszter ur intézkedni 3Z iránt, hoey a b'ockrendszer helyett az általányrendszert vezessék be. Drózdy Győző a földmivelésügyi miniszterhez intézi interpellációját. Tekintettel arra, hogy a földreformról szóló törvény szerint a vagyontalan földnélküliek csak a járadékrendszer alapján juthatnak földhöz, kötelezzék a nagybirto-