Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-30 / 213. szám

Szegőd, l<*22 november 30. SZEOBD kosokat a járadékrendszer elfogadására. Kéri a föidmivelésügyi minisztert, hogy erre vonatkozó lag terjesszen javaslatot a nemzetgyűlés elé Kérdi a földmivelésugyi minisztert, van-e tudo r: ása arró', hogy sok helyen a földbirtokoka: csekély bérösszegért a volt birtokosok bérlik Szakács József a földadó kivetése körül tör­tént visszaélésekről interpellál. Vázsonyi Vilmos interpellál ezután. Interpel­lációjában kérdi a belügyminisztertől, mi az oka annak, hogy a belügyminiszter 1922 no vember 20-án Miskolc város egyetlen ellenzéki lapjának, a Miskolci Reggeli Hirlap- nak meg­jelenését táviratilag betiltotta. Kérdi, hajlandó-e a belügyminiszter ezt a sérelmet orvosolni. Az interpellációt kiadjak a belügyminiszternek. Nagy Ernő három interpel ációt terjeszt be Az elsőt a földbirtokreform végrehaj'ásával kap­csolatos intézkedések tárgyában intézi a föld­mivelésügyi miniszterhez. Bereg vármegyében a föfdbirtokreform egy község kivételével még mindig nincs végrehajtva. Arra kéri a földmi­velésflgyi minisztert, hasson oda, hogy a föld­birtokreformot Bereg vármegyében is sürgő­sen hajtsák végte. Második interpellációját a belügyminiszter­hez intézi a Tisza szabályozásáról. Bereg vár­megyében szünetelnek a töltési munkálatok és a megye ki van téve annak a veszélynek, hogy nagyobb áradás esetén a Tisza elönti. Harmadik interpellációját a kereskedelmi mi­niszterhez intézi és rámutat benne Bereg vár­megye közutainak lehetetlen állapotára. Arra kéri a kereskedelmi m i lisztért, módositsa az 1880. évi I. t.-c.-t, mely a közutakra vonatko­zik és amely ma már elavult. Drózdy Győző interpellációjának elhalasztását kéri. A Ház nem járul hozzá, mire Drózdy el­áll az interpellációtól. Hebelt Ede a következő interpellációt intézi a belügyminiszterhez : Van-e tudomása a bel­ügyminiszter urnák arról, hogy a zalaeperszeg. éhségsztrájkkal kapcsolatos bünperben felmen­tett öt vádlott felmentése dacára még mindig nincs szabadlábon. Ezután a zalaegerszegi éhség, rtrájk ügyében interpellált Hebelt Ede. A törvényszék bűntény hiányában felmentette a sztrájkoló vádlottakat és az történt, hogy a zalaegerszegi rendőrség­hez vitték azt az öt embert, akiknek szabad­lábrahelyezését a miniszter elrendelte. Nem igaz az, hogy a Károiyi-kormány hozta be az internálást. Majd hoszasan beszél arról, hogy azokit internálják, akik senkinek sem vétettek. Beszéde alatt számos közbeszólás hangzik el. Huszár Károly erősen figyel a beszédre és figyelmezteti Hebelt Edét, hogy ilyen hangot ne használjon. Majd a sztrájkokról emlékszik meg a szónok. A kommün alatti büntetésekről beszél. Huszár újra erélyesen figyelmezteti Hébeitet és óva inti, hogy a kommunizmust bármilyen formában dicsérje, vagy igazolni próbálja. Ezután Hébelt felolvassa interpellációját és indítványozza, hogy parlamenti bizottság küldessék ki, amely az internáló táborokat megvizsgálja. Nagy zajban terjeszti elő Hébelt interpellációját és kérdi a belügyminisztert, hogy van-e tudomása arról, hogy az internáló táborban vannak olyanok, akiket ok nélkül tartanak ott és hajlandó-e bizottságot kiküldeni. Szabó József (budapesti) interpellációjának elhalasztását kéri, amihez a Ház hozzájárul. Rassay Károly interpellációjának elhalasztását kéri. Bogya János szintén halasztást kér, mire Ruper Rezső a házszabályokhoz szól. Elmondja, hogy Bogya János még március 21-én be­jegyezte interpellációját, amelyben őt gyanúsítja. Azóla folyton huzia, halasztja az interpelláció elmondását, bizonyára valamely célzattal. (Bogya János: Kikérem magamnak 1) Rupert: Az interpellációt nem mondotta el, hanem azt híresztelte, hogy én Devecserben 21 zsidót meggyilkoltam. Ennek alapja az, hogy egy siófoki különítmény Devecserben 21 zsidó­emberrel találkozott és egy erdőben ezekkel el­bánt Hogy hogyan, azt se tudja senki. Bogya képviselő ur adott be ellenem interpellációt a nemzetgyűlésnek és olyan embereket, mint Bogya János ur, gyöngédséggel kell kezelni. Kérnem kelf a nemzetgyűlést, hogy Intézkedjen Bogya képviselő ur elmeállapotának megvizs­gálása iránt. (Az elnök rendreutasítja.) Bogya személyes kérdésben szólal fel. Elha­lasztom az intet pellációt, mert behatóbban aka­rok ezzel a kérdéssel f glalkozni. Szeder Ferenc a szolnoki Munkásotthon he­lyiségének rendőri fogda céljaira történt elrek­virálása tárcyában intéz interpellációt a bel­ügyminiszterhez. V>;n-e tudomása a belügy­miniszter urnák atról, hogy a szolnoki Munkás­otthon helyiségeit három évvel ezelőtt rendőr­fogda céljaira elrekvirállá* éi hajlandó-e intéz­kedni, hogy a nevezett Munkásotthon helyisé­geit a rendőrség azonnal > üritse bi és eredeti rendeltetésének visszaadj i. Rakovszky Iván belügyminiszter azonnal vá­laszolt. Kijelenti, hogy nem áll az, miniha másutt puigári helyiségeket nem vettek volna igénybe. Ezeket a helyiségeket a rendőrség a Munkásotthon vezetőségével kötött szerződése alapján szerezle meg és használja. Tehát nem rekvirálásról, hanem szerződésről van szó. Az interpelláló képviselő nem, a Ház tudo­másul veszi a belügyminiszter válaszát. Dinich Ödön a választásokból eredő és a közigazgatási hatóságok által megindított hajszák tárgyában interpellál. A kiskunlacházai orvost, aki egyik lelkes hive volt a választások alatt, azért, mert rosszul állította ki a kérvényét, a főszolgabíró felfüggesztette és eltiltotta az orvosi gyakorlattól. , , , ... , „ Rakovszky Iván belügyminiszter kijelenti, hogy egészen felesleges volt ez az interpelláció, amennyiben a fegyelmi ügy hozzá érkezik, ug> igazságosan fog eljárni. Ezután Dinich Ödön a ráckevei kerületben a választásokból eredő hivatalos üldözések tár­gyában intéz in'erpcliációt a belügyminiszter hez, melyre a belügyminiszter kijelenti, hogy tanulmányozni foizja az ügyet. Usetty Ferenc a budapesti IX kerületi állami fő^imrj?inm építkezése tárgyában intéz infer­peilác:ít k^zoklaiásttgyi miniszterhez. Kéthly A'ma in'erpellációjának elhalasztását kéri. A Híz hozzájárul. Alföldi Bé'a a foldbirtokreform végrehajtása tárgyában interpellál. Több interpelláció nem lévén, az elnök az ülést háromnegyed 6 órakor bezárja. Kiéleződnek az ellentétek Lausanneban. hogy az értekezletre minden fültétel nélkül bo­csássák bs őket. A szövetségesek arra az eredményre jutettak, hogy az ertekezlet nem illetékes ebu,en a kérdésben a döntésre. Az oroszoknak v<: lószinü'eg még ma átnyújtják a válaszjegyzéket. Csicserin Moszkvából novem­ber 26 ár utazott el. Törökország egy milliárd dollár hadi kár­pótlást követel Görögországtól. Sztainbulinszki bulgár minisztereink Lausan­neban Duca román, Nincsics jugcsJáv és Ve­nizelosz görög delegátusokkal való tanácsko­zása után a következő nyilatkozatot tette a bukaresti Auróra tudósítója előtt: — BulgAria viszonya a kisantanital szemben erősen megjavult. Bulgária közeledése azonban nem foglalja magában sem Bulgáriának a kis­ántántba való belépísl-, sem részvételét a bal­kán block megkötésében Törökország ellen. Csupán arról van szó, hogy hasznot iiuz .cn a mai helyzetben a békekötésből folyó ügyek likvidálása miatt. Arra a kérdésre, hogy igaz-e az, ho«»y O'asz­ország Ígéretet tett Bulgária törekvéseinek tá­mogatására, Sztambulinszki ezt válaszolta : — Mussolini valóban megígérte támogatását, de a konferencián Olaszország delegátusai nem va­lósították meg Ígéreteiket. Az Eclair konstantinápolyi jelentése szerint az elmozdított szu'tán azt a szándékát fejezte ki, hogy Berlinben óhajt letelepedni. MMMMMMMM^ Kántort választott a városi konvent. Rifaat pasa és a szövetségesek között az el­'entét újra kiélesedett, annak a török válasz­jegyzéknek nyomán, mely ugy szó), hogy a tö­rök kormány a kapitulációkat semmisnek te­kinti. Musztafa Kemal pasa fanatikus ifjak­ból álló környezet hatása aíá került. Ezek áz ifjak türelmetlenkednek a lausannei konferencia lassú munkája miatt és legfőbb törekvésük most az, hogy Konstantinápolyban társadalmi uton megszervezzék az ellenállást a szövetsége­sekkel szemben. Abban az esetben, ha a szövetsé­gesek bármilyen megtorló intézkedésre hVtatt­nák el magukat, ez a szervezet a villamos­vonalak és a vízvezetékek elvágásával, valamint a telefonszolgálat lehetetlenné tételével igyekezne a halaimat nug&hoz ragadni. R:faat pasa ki­jelentette, h igy nincs módjában megakadályozni ezt a szervezkedést, mimhugy nem rendelkezik teljes hatalommal a török fővárosban. A lausannei értekezlet territoriális és katonai albizottsága Waygand tábornok elnöklete alatt azt a határozatot hozta, hogy javasolják az értekezletnek az Égei-tengerben lévő szigetek demilitarHlását. Az angol sajtó török propaganda koholmá­nyoknak mondja, hrgy nyugat Tráciában for­radalom lenne. Hír szerint ennek azt volna a célja, hogy a lausannei értekezleten kedvező hangulatot keltsen a törökök területi igényei iránt. Az angol, olasz és a francia delegátusok megvitatták az oroszoknak az a követelését, (A Szeged tudósítójától.) Szokatlanul hrka képe volt szerdin délután a városháza köz­gyűlési termének. Már künn, az utcán meg­látszott, hogy a novemberi közgyűlés tárgy­sorozatának van egy olyan pontja, amely az egész alsóvárost érdekli. SelyCmkendős polgár­asszonyok, öreg, templomos nénikék, eladó lányok és módos gazdák rajzottak a kapuk kö.ül... Kántorválasítáira készültek. Benn a teremben szintén kíntorválasztisi hangulat uralkodott. A karzatokat roskadásig megtöltötték az alsótanyaiak,aa bizo'tsági tagok nagy csoportokba vérSdve tárgyalták az eshe­tőségeket és dr. Tóth Imre fürgén sürgölí­forgott a csoportok között, híveket gyűjtve Komarek Imre kántoijelölt számára. A köz­gyűlést fél 5-kor nyitotta meg dr. Aigner Ká­roly főispán. A polgármester havi jelentésének felolvasása alatt ültek a helyükre a váró atyák, a bal-közép, az alsótanyai kisgazdák helye zsúfolásig megtelt. Az elhelyezkedéssel járó zajban senki sem figyel a polgármesteri jeicti­tésre. Beszélgetnek, tárgyalnak mindenütt, még akkor is, amikor Gera Jóska suttogva meséi el néhány jelentéktelen miniszteri leiratot. Ami­kor azonban a főispán bejelenti, hogy követ­kezik a tárgysorozat negyedik pontja, a meg­ürült alsóvárosi kántori áliis betöltése, meg­szűnik minden zaj és mindenki feszült figye­lemmel lesi a szót. A föiupái ezután bejeknti, : hogy a kiirt pályázatra lálencen jelentkeztek, I ket'ő időközben visszalépstt, egy pedig nem jelent meg a szombati próbaéneklésen, ahol Komarek Imrét találták a legjobbnak. Erre a bejelentésre óriási éljenzés zug fel a teremben, a karzatok közönsége is hango?an lelkesedik, ugy hogy az elnök csönget és figyelmezteti a karzat közönségét a házszabályokra, amelyek alapján a hnborgó karzatot kiürítheti. Dr. Tóth Imre integet a karzat felé, ami valószínűleg azt jelenti, hogy most már eié^ von a tüntetés. A zaj meg is szűnik, amit az elnök felhasznál arra, hogy megabkilsa a szavazatszedő bizott­ságokat, mert húsznál több városatya név­sserinli szavazást kért. A szavazás befejezéséig felfüggeszti az elnök az ülést. A rend ismét megbomlik, mindenki felkel a helyéről és a karzatról kiszorult alsóvárosiak, akik eddig a folyosókat lepték el, tömegesen benyomulnak a terembe. A szavazás egy félóráig tarlóit, azután az elnök kihirdeti az eredményt. Komarek Imre 63, Barna György 41 és Heckmann István 4 szavazatot kapott. A lelkesedés ismét megresz­ketteti a falakat és jó ideig eltart, amig az alsóvárosiak uj kántoruk éltetése közb;n el­vonulnak a tett színhelyéről, le az uicíra, ahol hosszú menetoe fejlődve, lassan, éljenezve ha­ladnak Alsóváros felé. A közgyűlési teremben ezután tovább folyt a tanácskozás. Dr. Gera József referálja el az inségalap ügyét. Dr. Kovács József az első

Next

/
Thumbnails
Contents