Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-30 / 213. szám

Egyes a*ám ára 10 korona •acrtoilóitf é> kiadohto•I: K»ks«y-ulea i. (Profét* •séllo. I. emelet 6.) Telefon 15—53 A .Sieged* megteleli* kélfö kitételét*! minden aap. Egyes SZÍRI ír. 10 koIOU. Elófhvl.sl árak: Egy fcéMpra Szegeden 240, Budapcsltn és ttdekta 260 kor. III. évfolyam. Szeged, 1922 november 30, CSÜTÖRTÖK. !»<l. i ;l árak: F.lhas«b«a 1 im:„ i, tyy I ííibofl 7, m««f«l hátukon IC MI. két kt xitbci* 14 koron.. Aprokirdrk-s 4 K. k0.tr brUkV.I S K. Si6<regk6;il Url*m»«y«k uioakenl 40 K. NytHtér. családi és ortotlhlr oOK. Tcbb. j/örl MadatnalrrcncvOméity, 213-ik szám. A fogyó hold. „... Az ellenség cserepekre tör;e országún kat, koldussá tette az uri rendet és földönfutóvá a népet, az ellenség özveggyé tett száztzer magyar asszonyt és éhen veszejtett százezer magyar gyereket — és most tzámon kéri tőlünk a becsületünket. De én azt mondom: nincs becsület, nincs emberség, nincs frigy, amely a rablóval szemben kötne! A magvának csak egy becsülete van: pusztítani az ellenséget! Gáncsot vetni, vermei ásni az u jába, irtani, mint a farkast, mint a patkányt, vassal és hurokkal, tűzzel és méreggel, az asszonyát, a gyerekét nem válogatva, mtrt mind a mi vérünkön hízik, mindenik részes abbm a szörnyű gazságban, amit evvel az országgal elkövette*!" Ezek a sorok nem egy mostani vezércikkből vannak véve; ezek a szavak a mérhetetlen keserűség túláradásában buggyannak ki a tiienhaiodik száz-d harcos lantosának, Balassa Bálintnak szájából, mikor bor mciiett együtt üldögél a többi mogyari uraKkal Nádasdy Tamásnak, a hires fekete bégnek sárvári kastélyában. Herceg Ferenc irja le a magyar uraknak nekibusulasát, elkeserédé ét és haragos fellángolását A fogyó hold cimü regényében, amely az árvaságra jutott, három részre tépett Magyarországot mutatja be, pusztuló végeivel, földönfutó magyarjaival, kardforgató uraival, eh magyarosodó, emberséges bégjeivel, eltörökösödöti vérszopó pribékjeivel, r>bló Vallonjaival és németjeivel. Mégis a szavak, melyeket Balassa Bálintnak a szájába ad, olyanok, hogy ma is el lehetne őket mondani, a hangulat pedig mintha még jobban a saját nagyjainkra illenék, mikor megint darabokra töredezett az ország, de a cserepek száma több lett, mint a török-német világ idején. Azt szokták mondani, hogy az irodalom a nemzetnek a lelke. Nekünk is van néhány örökszép példánk, amikor a nemzetnek a lelke szólalt meg az irodalmon keresztül. Talán éppen Herc/eg Ferenc regényhösét, Balassa Bálintot idézhetnénk elsőnek, akinek lantján megszólaltak az elárvult magyarság keservei s a mélabú kiséri útjára, mikor bujdosásában zöld erdő hdrmatát hóval lepi be a tél. Mikes leveleiből ma is kiérezzük a rodostói száműzöttek elhagyatottságát, akik egyre csökkenő számban hallgatják a Márvány tenger mormolását. Az ember tragédiája az emberiség örökkön tartó hiu erőfeszítésének rajzán kivül a sorsán tépelődő magyar léleknek is a megnyilatkozás', melyet azonban vigasztaló és fölemelő akkord fejez. Az u/ földesúr- ban a magyar föld átalakító ereje nyilatkozik meg, amely hatalmasabb az embereknél, akik idejönnek, hogy hódítsanak és más irányokba lendítsék a századok menetét. Sajátságos, de érthető, hogy a nemzeti lélek szava mindig a nagy veszedelmek és nagy megpróbáltatások idején szólalt meg legerősebben az irodalmon keresztül. Az első nagy irodalmi nekilendülés Magyarországon az ország három részre szakadásaik az ideje, a másik a szabadságharcot követő szomorú esztendőkre esik. Mindkét esetben pedig azokban az Írókban szólalt meg igazán a nemzet lelke, akik nem a visszavonást, nem a széthúzást hirdették hanem akár riogató hangon, akár allegóriák képeiben, akár pedig meséik aranytól csillogó ködében azt keresték, ami összetartja a sorscsapások között megmaradt maroknyi magyart. Régen is ugy volt, ma is ugy van, hogy az írók között ezek voltak és vannak többségben A többség az irodalomban is a konjunktúrát még pedig a konjunktúrának az alacsonyabb formáit keresi. Alkalmunk volt és van látni hogy költök, akik ódákkal köszöntötték az őszirózsás forradalmat, milyen szépen állottak be az nszitók sorába. Látunk kifejlődni egy egészen uj irodalmat, amely kórusban üvölti a destrukciói, de ezen a réven szabadalmat kiván magának a naturalizmusnak és az elparlagiasodásnak olyan változataira, aminőkre azelőtt még a legviharedzettebb „de6truktivok" se mertek vetemedni. A vigasztaló az iroda'omnak e fajtájában csak az, hogy a jelentősége nem több, mint a habrongyé, amely kél és száll a szél viharával és nyomtalanul eltűnik, ha elült a szél, mely a vizet fodrozta. Rövid másfél esztendő alatt Herczeg Ferenc már másodszor ütötte meg azt a hangot, amely kieme kedik a gyűlölködések, fogvicsoritáfok, kicsinyes megalkuvások, számító konjunkturázosok káoszából. Mindakétszer a múltba ment el és mu ban keresett olyan képeket, melyeket tük^r gyanánt tárhat a jtlen magyarságának eléb :. Először a Baba-hu persziflálta azt a rendezés, amelyet a nagyántánt bölcsesége velünk szem ben elkövetett és a kisántént ragedozó ösztöne rajtunk végre is hajlott. Másodszor a tizenhatodik század magyarjaiban szólaltatta meg az érzéseknek azt a skáláját a tompa lemondástól a sirva-vigadásig és az életőszlön parancsoló fellángolásáig, amely minőin széthúzás és mesterséges visszavonás mellett bennünk is la koruk. A fogyó hold Herczeg regényének az ideiében még teljességének a fényében ragyog. De már akad valaki, még pedig nem a nagyurak közölt, hanem egy kóbor diák, aki kezdi érezni az idők változását és meg is mondja a nagyságos török uraknak, hogy régente ők akartak háborúságot, a magyar pedig békességet, most ellenben fordulóban van a sors és a török urak szeretnének békességet, hogy megtartsák, amit elfoglaltak. Nyugalom nem is lesz addig, mig száraz ág módjára mind le nem töredeznek. $ Ma is ugy vagyunk, mint a fogyó hold idejébm. Mindenünket elvették, mindenünktől megraboltak és a becsületünket akarják hozzdkötözni egy teljesíthetetlen békének a Gessler-oszlopához. Ma is a nagyságos „íörok" urak azok, akik már a'tarnák a békét és hennünk látják a békének a legfőbb akadályát. Talán gazuk is van, pedig a nagyurak, akiknek kezén v?n az ország sora. nem is annyira kifelé, mint inkább befelé háborúskodnak. Bizonyára eljön az újhold fogvásának az ideje is, de csak akkor, ha azok, auik szüntelenül a gyü'ölet kiál'ásaival járják be ?z ors?ág» «, vagy elfogatna*, vagy elhallgattatnak. A franciák megszállják a Rajna balpartját Az Echó National ez Elyslében tartott tanácskozás kapcson azt irja, hogy bizonyos jefóböl Ítélve e aátogoiásofc nem a Rajna jobb, hanem a bal partján fognak történni. A porosz és tajor hivatalnokokat fel fogják szólítani, hogy vonuljanak vissza a Rajna: túlsó partjára. A rajnai tartományok közigazgatását benszü ött hivatalnokok segit?égével reorganizálják és franciák ellenőrzése alá helyezik. A vámhatárt Németországgal izemben helyreállítják és az adók i feleslegét, a birtokok jövedelmét és a vámbs vételeke* a jóvátételi bizottság pénztárába fogják beutalni. A brüsszeli ériekezletet meg löző tanácskozáson Bonar Law, Poincaré, Mussoliri és Theunis lógnak aláikoz i egymással. Bonar Law a tárgyaláson indítványozni fc^ja, hogy a szövetségesközi adósoK problé r áján "k megvitatását hala szá* fddig el, atig Baldwin befejezi washingoni küldetését. Ilyen kö-ülmények köpött lehetséges, hogy a brüssz^ i értekezletet egészen janii rig halasztják el. A jóvátételi bizottság an^o' 'jgjai t^ Lé nem fogják ffivileg ellenezni a g-ranciák megszerzésére irányuló francia kívánságot. MscCormick szenátor ma érkezik Berlinbe. Kassay válasza Bethlennek. (A Szeged budapesti tudósítójdtóL) Gróf Bethlen minisztereinek az egyik reggeli lapban válaszolt Rassay Károlynak néhány nappal ezelőtt megjelent nyilatkozatára. Bethlen miniszterelnök kijelenti, hogy a R ssay által említett tervezetet ő nem dolgozta ki, hanem cs?k Heinrich Ferencnek segédkezet! benne. Eszerint a tervezetnek az a része, amely az alap örvények elrendelését, a köztársasági államformát mepállapi'ani kívánja, az ántánt kívánságára történt. A székely nemzeti tanács kérdésében annak megállapítására szorítkozik, hogy mindannyian, akik abban részt veitek, csak büszkék lehetnek arra. Rassay Károly a miniszterelnök nyilatkozatára a „Világ" holnapi számában a következőkben válaszol: — Bet hlen miniszterelnök a Bvdapesti Hírlapban megjelent mai nyilatkozatában azt mordja, hogy az 1919-ben tfrgyalás alá vett tervezetet nem ő készítette, ő csak Heinrich Ferenc kérésére vett rész: a munkálatokban. Meg keii jegyeznem, hogy uz általa előadott tényállás nem változtat azokon a megállapításokon, amelyeket én a nyilatkozatban előadtam. Gróf Bethlen István nyilatkozatában maga is elismeri, hogy a sióbanforgó tervezet elkészítésében résztvett és nem vonom kétségbe azt sem, hogy ezt a közreműködése: készített tervezetet politikai tárgyalásokon képviselte Ami azt illeti, hogy sem az államforma, sem az általános titkos választójogra vonatkozó részek nem az ö tervezete volt, két megjegyzésem van. Az egyik az, hogy Bethlen miniszterelnök ezt iz álláspontot Heinrich tervezete előtt is képviselte abban a memorandumban, amelyet Bethlen 1919 április havában a békekonferenciára küldött. Bethlen miniszterelnök csak akicor hivatkozhatna az ántint kívánságára, ha ezekben a tárgyalásokban nem önként vett volna részt, mert felelős politikai állást nem töltött be akkor. A székely nemzeti tanácsra vonatkozólag csa< megismételhetem, hogy sohase akartam ezzel a miniszterelnök hazafiságát kétségbevonni s i vitát azzal zárom le, hogy azt nem én kezdeményeztem, hanem Bethlen miniszterelnök provokálta azzal, hogy engem felforgató elvekkel vádolt. A közvélemény megítélése alá kellett bocsátanom, hogy vájjon ilyen vádak jogosan hangzottak-e el ellenem annak az államférfinak a részéről, aki az elmúlt időkben nálamnál sokkal radikálisabb irányzato' képviselt. Az ellenzéki blokk vezérel Szegeden. Mint a Szeged már irta, az ellenzéki blokk vezetőemberei 'ekisér k Szegedre Peidl Gyulát, a város II. kerületének képviselőjét. Egészén bizonyos már, hogy lejön: Rassay Károly, Hegymegi Kiss Pál, Drózdy Győző, Kéthty Anna, Farkas István és Szeder Ferenc nemzetgyűlési képviselők. Szombaton esíe a gyorsvonattal érkeznek a képviselők és vasárnap délelőtt 10 órakor tartja Peidl Gyuk beszámolóját a Széchenyi Moziban, amelyen a többi képviselők is fel fognak szólalni, igy Rassay Károly is. Vasárnap este nyolc órakor a Tisza-szálló éttermében bankett lesz az ellenzéki képviselők tiszteletére, melyre ajánlatos minél előbb feliratkozni a kiosztott iveken, mert a vacsorán csak űi vehet részt, aki előzőleg bejelenic*te eljövetelét. A szétosztott iveket szombat délig okvetlenül vissza kell adnia mindenkinek, innak, akitől kapta.