Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-04 / 191. szám

Egyes szám ára 10 korona. Szerkesztőség i i kladohWa­tol: Kölcsey-utca 6. (Próféta­•Ulló, I. emelel 6.) Telefon ÍJ—SJ. A .Szeged* megjele­lik héttő kifélelével minden Mp. Egyet szám ára 10 ko­rona. Előfizetési árak: Egy hónapra Szegeden 240, Buda­paaten éa vidéken 260 kor. SZEGED Hirdetési árak: Frlhas.bon 1 nun. 4, agy hasábon 7. másfél hasakon 10-10. kél hasábon 14 kot ,na. Apróhir­detés 4 K, 1-bvér betűkkel ( K. Szövegközi! közienlények soronként 40 K. Nyllltér. csa­ládi és orvosi hir 60 K. Több­szöri feladásnál ár engedni é-ir. III. évfolyam. Szeged, 1922 november 4, SZOMBAT. 191-ik szám. 9< 8 A szám, melyet mai vezető cikkünknek éiére illet ztünk, a márkának ma esti zürichi árfolya­mát fejezi ki. Ezzel a számmal a márka ka­t?sztrófális elértéktelenedésének ujabb állomá­séhoz jutott el. Még augusziusb; n vJóságos megdöbbenéssel vénünk ró'a tudomást, hegy a márka két napra alája került a korona szín­vonalának és szinte nem akartuk elhinni, hogy a korona jobb lehessen a márkánál. A pénteki ujabb zuhanás azt jelenti, hogy zürichi pari­táson egy korona majdnem három márkával egyenlő értékű. Ami a magyar koronánál mult év májusától, mikor a Korona áifolyama három centime volt Zürichben, egy hcsszu lemorzsolódási prccesz­szusnak volt az eredménye, a márkánál zuha­násszerűen következett be s ez a zuhanás kü­lönösen junius elejétől kezdve öltött katasztró­fába jelit get. Junius elsején a márka 1 91 cen­time volt Zürichben, julius elsején 143, augusz­tus elsején 0 80, szeptember elsején 0 28, ma pedig 91/,. Öt hónap alatt a márka értékenek huszonnegyedrészére csökkent. Hogy ennek mit kell jelenteni az állami költségvetés, a magán­háztartások, az élet megdrágulása, a kereskede­lem és az ipar szempontjából, azt hazai tapasz­talatokkal összehasonlítva abból lehet meg­ítélni, hogy a korona másfél esztendő alatt, mikor Hegedűs Lóránt valutajavitási elmélete megbukott, akkori értékének csupán tizennegyed­részére csökkent. Ha a keserűség humora dol­gozna bennünk, azt mondhatnók, hogy Itt az első eset, mikor a csupán vigy csak kifejezést használhatjuk a korona romlásának jellemzésénél. Október huszonötödike óta, mikor a márka 0.23 centimeról 012 re süly ed t, valtaággal katasztrofális hírek érkeznek Németországból, melyek akkori jóslásunknak legsötétebb színeit is igezoiják. A német viszonyok megítélésében a magyar közvélemény, de Európa közvéle­ménye is, elválasztotta a márka árfolyamát a gazdasági helyzet'ől. A megítélés valamennyire hasonlatos volt ahhoz, amit nálunk szoktak mondani, hogy a korona belső vásárló értéke több, mint amennyire odakint becsülik. A kül­föld Németországban látta a pezsgő életet, a munkát, bízott a német nép erejében és szer­vező tehetségében és nem hitt a remiásnak a reális voltában. Francia politikusok Német­országot még azzal is meggyanúsították, hogy mesterségesen rontja a márka árfolyamot, mert igy akar kibújni a jóvátételt kötelezettség alól. Ami azóta történik, sajnes módon rácáfol ennek a feltevésnek a valódiságára. Az építke­zések egy csapásra abbanmaradtak, még pedig nem az időjárás, tunem a pénzügyi és gazda­sági bizenyta anság miatt. Hét mp alatt a német kormány kétszáz százalékkal volt kény­telen emelni a kenyér árát. A gyárak nem vál­lalnak szállításokat, a kereskedők beszüntetik az eladásokat. A tőzsdék a legteljesebb pánik képet mutatják. A márka hirtelen elértéktele­nedése valóságos drforradalmat idézett elő, melyhez a kereseti viszonyok nem tudnak egy csapásra hozzáidomulni. Kapcsolatban a gyen­gén közepes gabonaierméssel és a Német­országban döntö fontosságú burgonyatermésnek a teljts meghiúsulásával, mindezek a körülmé­nyek a legkomolyabb szociális veszedelmeknek az árnyékát vetítik előre. Vigasztalásnak nagyon gyenge, hogy a márka katasztrófája már is ke;d kihatni a többi or­szágok valutáira. Bekövetkezett, amit minden józan eszű ember előre látott, csak a francia vezető politikusok nem akartak meglátni. A békekötés percétől kezdve azzal áltatták Francia­országot, hogy pénzügyileg semmitől sem kell tartani, mert Németország mindent megfizet. Német pénz visz életet a pangó francia gazda­sági éleibe és német pénzből telik a francia államháztartás deficitjének fedezésére is. A remények nem váltak valóra. A teljesíthetetlen követelések megrontották a márkát s a márka romlásának arányában veszett el Franciaországra nézve a reális jóvátétel lehetőség». Kifejezésre jut ez a francia frank hanyatlásában. A zuhanó márka mogával rántotta a francia frankot is. A veszedelem itt sem éli meg. Amint köz­gazdasági rovatunkben olvasható, megingott a svájci frank is ís a tvá'ci frrnk romlásában szintén része van a márka katasztrófájának. Svájc nem bírja el, hogy állandóan arannyal fiz-isse külföldi behozatalát, Németország pedig elzárja határait előle. Ma már csak két otszág van, amelyet még nem rántottak bullámgyürü­jükbe a németországi események, Arglia és Amerika. Arglia még intakt, mert okos politi­kával nagyrészt a-hábetu alatt töilesztelfe hadi­kiadásait, gyarmataival együtt pedig olyan nagy gszd8fági kcmplrxumct alkot, hegy egyelőre még ki tudja védeni a külső veszedelmeket. Atr etika viszont a legnagyobb hadinyereséget . vágta zstbre és ma a világnak aranyban leg- • gazdagabb országa. Az egészség azonban Amerikában is inkább csak látszólagos. A rendkívül magas termelési költségeket az amerikai ipar sem tudja elviselni, mert nincs az az aranyban való gazdagság, amely mellett tartósan lehetne külföldi export nélkül raktárra dolgozni. Amerikában is be kell következni a pillanatnak, mikor az Ipari pangás válsággá fokozódik, a munkanélküliek tömege pedig hadsereggé tömörül és fenyege­tően helye-Kedik szembe a »3ke és vállalkozás érdekeive'. ... Vannak régi mesék, amelyek mindig iga­zak maradnak. Ezek közé tartozik Menenius Agrippa példázata a gyomorról és a test többi tagjairól. Ha a dologtalan gyomortól a többi tagok megtagadják a táplálékot, maguk is meg­gyengülnek és elsenyvednek miatta. Ma for­dítva ugyanezt akarják csinálni a nemzetek társa dalmában a győzök a legyőzöttekkel. Min­den terhet ezekre akarnak rakni,bogyók köny­nyedén sétáljanak, mig amazok összeroskadnak. A terhek óriásiak; csak együttes erö elégséges a viselésükre. Ha a teherhordók egyik fele ki­dől, a másik fele sem lesz elég erös, hogy a terheket hordozza. Gömbös lesz a keresztény blok vezérszónoka. (A ,Szeged" budopesti ludósitójától.) Mint a mVUágu holnap reggeli száma irja, a fajvédelmi koncentráció már-már nyugvó pontra julott ügye a közeljövőben ismét lendületet kap, amint azt a keresztény párt könyomatosa ma este jelenti. A Rtichspost holnapi számában fog ugyanis megjeler ni az a tudósítás, amely arról számol bc, hegy Gömbös Gyula lesz a keresz­tény blok parlamenti vezérszónoka, aki már készül nagy beszédére, amelyet a téli ülésszak elején, az indemnitás letárgyalása után fog el­mondani. A beszéd mint egy expozéja lesz a • blok parlamenti programjának, tartalma pedig " a keresztény és nemzeti szövetkezés szükséges­ségének megokolása lesz a zsidósággal szem­ben. A hiradás szerint Oömbös mindenek előtt azt a kérdést akarja alapos érvekkel vég­leg tisztázni, hogy miért van szükség a keresz­tény koncentrációra és miéit kell a nemzet minden rétegének a filokrisztizmus nevében összefognia. Gömbösnek az a szándéka, hogy beszédét kizárólag statisztikai adatok alapján építse fel és kiterjeszkedik a kérdés kulturá'is, népességi és gazdasági részeire, különösen az ország nemzetgazdasági szempontjából. Beszéd­jének célja egyébként ugy sz országnak, mint a külföldnek egyszer s mindenkorra való fel­világosítása a magyarországi zsidó problémáról. Bethlen István gróf miniszterelnök pro­gramja u'án egy második kormányprogramot fog az ország kapni és feltehető, hogy ha e program elmondására szükség van, ugy ez azért van, mert ez nem mindenben egyezik a miniszterelnök által lefektetett elvekkei, mert hiszen különben ez teljesen fölösleges volna. Igaz ugyan, hogy szerepel a beszéd felsorolt célja között egy olyan is, amelyet a miniszter­elnök annak idején nem tűzött ki maga elé, tudniillik a kü földnek egyszer s mindenkorra való felvilágosítása a magyarországi zsidó problémáról. Akiknek jó a memóriájuk, azok emlékezlek arra, hogy megtelte azt már, ha nem is Bethlen István gróf, de Magyarország­nak egy előbb volt miniszterelnöke, Teleki Pál gróf, aki Trianonban, a napnál világosabban és meggyőzően bemutatta és bebizonyította egyszer s mindenkorra a külföld előtt, hogy a magyarországi zsidóság nem faj és nem nem­zetiség, hantm felekezet, amely felekezetnek tagjai azonban elsősorban és mindenképen ma­gyarok. Ennek az álláspontnak a kifejtését követelte Teleki Pál gróftól nemcsak az ország érdeke, hanem az igazság is és igy nem lehet mást töltenni, minthogy Oömbös Gyula a maga beszédében csak ujabb súlyt és jelentőséget akar adni Teleki Pál g óf talán már némileg feledésbe merül! fejtegetéseinek. Kizárólag sta­tisztikai alapon akarja beszédét felépiteni Göm­bös és ebben nagymérvben könnyíti majd meg munkáját az Avarfl-Szabolcsi-féle sajtóper. amely az áflala valószínűleg felsorakoztatandó statisztikai adatok egy részét már csoportosí­totta. A statisztika ideg és megbízható tudo­mány, bár kénytelen néha apróbb tételeket el­hanyagolni. Négyezer egynéhány hősi halottról tudott a statisztika, de maga is valószínűnek tartotta, hogy az elhanyagolt töredékkel együtt a számuk körülbelül tízezret tehet kl. A nat­ezer különbség azonban nem szerepel a kimu­tatásban, a hatezer hősi halottat csak az édes anyaföld ismeri, a statisztika azonban nem. Valóban Gömbös Gyulától sem lehet többet követelni, mint egy tudományágtól, a hatezer és a többi hatezrek valószínűleg nála sem fog­nak szerepelni, de azért statisztikája pontos volt és megdönthetetlen és valószínű, hogy a csendes hatezrek nem tiltakoznak ellene. Háromhónapos Indemnitáa. A nemzetgyűlés összehívásának időpontja még mindig nem bizonyos, de beavatottak szerint a kormány nemzetgyűlés összehívását november 16-ikára tervezi és azonnal benyújtja az indemnitási törvényjavaslatot, amely az eddigiektől annyiban jog különbözni, hogy a kormány mindössze három hónapra kér benne felhatalmazást. A rövid indemnitás megnyug­tatás kiván lenni a tekintetben, hogy a kor­mánynak szándékában van, mihelyt azokat az akadályokat, amelyeket eddigi késlelkedésének indokául felhoz, elhárította, költségvetési javas­lattal lépni a törvényhozás elé. Ezzel szemben a kermany azt kívánja, hogy az indemnitás vitája rövid legyen és ezáltal mód nyíljon a szociális javaslatok letárgyalására még a tél beállta előtt. Az ellenzéki pártok természetesen most is azon az állásponton vannak, hogy a normális politikai elethez való visszatérés szem­pontjából már most volna szükség a költség­vetésre és különösen a keresztény ellenzék szögezte le álláspontját ebben a kérdésben. A kormány éa a drágaság. A kormány a nemzetgyűlés összehívásával egjidejüleg a drágasági bizottságot is össze-

Next

/
Thumbnails
Contents