Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-25 / 209. szám

Egyes szám ára 10 korona Saerketttóacg <» kladohlsa Ml: XOIcsey-olea 6. (Prófétanillo. I. emelet i.) Telefon 15—A .Sieged" megjelelik hétlA kivételével minden xp. Egyet szám éra 10 koron.. E'Aflzetest árak: Egy kóaapra Siegeden 240, BudaM*1*" él vidéken 260 kor. III. évfolyam. Szeged, 1922 november 25, SZOMBAT. Illrdt!. tl Áiak : 'f. Ihas. bon 1 mm. 4, tfiy iia..,bnn 7, m.ufel h.'iubon 10-50. kél hasábon 14 koronn. AprohlrdeleJ 4 K. ki'.v. r belükkel t K. SiAvegktl/tt v-lrmenjek soronként 10 K. v yilll.r, c»a!.dl és orvosi hir tlilC. T.'.bbtzörl felfldá<ndlárenk>''lnM my. 209-ik szám. SonninoMióta „önálló" és senkitől sem függő ország lettünk s az átkos Ausztria nem avatkozik bele többé a mrgyar belügyekbe, legfeljebb az oláh külügyminisztérium tiltakozik a magyar nemzetgyűlésen elhangzott beszédek miatt s a közelebbről meg nem határozott külföld kedvéért kell a királypárti izgatásokat megfékezni, megszaporodtak a külföldi kalandozások a magyar sajtónak)*berkeiben. Azelőtt Bécs voliXsarkalatos pontja a magyar politikának s a közösség fentartása, avagy lazitása volt a magyar politikusok állásfoglalásának alfája és ómegája s az igazi nemzetközi kérdések nem nagyon érdekelték a karcagi és sokorópátkai magyarokat. A külpolitika irányi ását Bécs végezte, idehaza pedig a kiáüst nagyobb politikai hullámokat vert fel, mint azok a szövetkezések és ellen-szövetkezések, melyek a magyarság és az egész világ jövendő sorsának áralakulását voltak hivatva eldönteni. Az osztrá* kapcsolat megszűnte óta Magyarországon is csinálnak külpolitikát; bizonyára ennek tulajdonítandó, hogy külföldi államférfiak neve* e'ég sürün szerepelnek a magyar sajtóban, még pedig >C legtöbb esetben nem minden belpolitikai célzat nélküli kommentárok kíséretében. Ezekről a jelenségekről érdemes egy kissé'elmélkedni, mikor a távíró hirül hozza Sydney Sonnino bárónak, az olaszok háborús külügyminiszterének halálát. Vele pí. egyike távozik el az élők sorából azoknak, akik Olaszországot belevitték a háborúba és -segítettek megalkotni azokat a páribi békéké', melyek hosszú évtizedekre lönxretették Európát és lehetetlenné tették Európának X békés fejlődését. Eltűnő á^nya most bevonul a történelembe, de a kapcsolatok, melyek a ma is élő és szereplő politikusokhoz fűzték, érdemessé teszik, hogy halála alkalmából a magyar közönség is megismerkedjék az olasz háborús politikának X háttéré vei, melynek ö volt egyik legfőbb mozgatója. Mikor a háború kitört, Sonnino báró már kétszer nyugalomba vonult miniszterelnöke volt Olaszországnak, de még mint mindig aktiv politikus a külügyi tárcát képviselte Salandra kabinetjében. Formailag Olaszország szövetségese volt a monarchiának, de talán a római nagykövetel és a bécsi külügyminisztériumot kivéve minden józan ember ludla, hogy ez a szövetség cseréplábakon áll és összeomlása csak időnek kérdése. X legjobb esetben a semlegesség volt az, amit Olaszországtól várni lehetett. 1915 elején a monarchia Dél-Tirol felajánláséval tett is kísérletet ennek s semlegességnek V' megvásárlására, de eredménytelenül. Sonnino báró, akit politikája és érzelmei is Anglia és ántánt felé húztak — anyai részről angol családból származott s fél-angol voltára utal angol kérészi neve is — a fegyveres intervenciót akarta. Egyideig nem tudott ugyan politikájával érvényesülni, meri azok, akik a nagy mérkőzés szemléletén okulva megtanulták, hogy még a győztes számára is rossz üzlet a háború, Qiolittivel az élükön ellene szegültek a háborús kalandnak. Majdnem az lehetett hinni egy pillanatig, hogy Olaszország csakugyan semleges marad. Ekkor következett be váratlanul, 1915 április végén az olasz politikának nagy háborús elhajlása. D Annunzio a .szent önzés" jelszavával harangozta be Olaszországot, a quarloi Garibaldi ünnepen fellángolt sz olasz nacionalizmus, mely Dél-Tirolon kivül Trieszt, Fiume és Dalmácia megszerzését tüzie ki célul, Mussolini pedig, akit ma Magyarországon majdnem ugy ünnepelnek, mint az orosz bolsevikiekkel szövetségben á ló Kemal pasát, megbontva a háborút ellenző szocialista-párt egységét, megadta az ulolsó lökést ahhoz, hogy Olaszország is belesodródják a háborúba. Ez volt az az idő mikor a Simplicissimus Sonnino báró! angol aranyakkal megrakodva ábiázolta, a hitszegés és árulás vádja zúgott végig Magyarországon és Ausztrián s bizonyára sokan voltak Mussotininek mai magyar csodálói kÖ2ÖII is, akik megesküdtek, hogy örrk ellenségei lesznek Itáliának, amely megfeledkezett a negyvennyoc utáni legendás évek magyar-olasz barátságának hagyományairól. Sonnino báróval az olasz háberus politika nak egyik legfőbb mozgatója tűnik le az európai közélet színpadáról. Az ő személyével kapcsodban nem árt azonban a könnyen lobbant1 és nagyen könnyen félrevezethető magyar közvéleménynek X figyelmébe ajánlani, hogy a külpolitikát nem rokonszervek és szerelmek, hanem érdekek irányítják. Sajnos, ezt még idehaza rem tanulták meg s ezért vannak napi renden a teljes külpolitikai iskolázatlanságból eredő kisiklások s ezért kell r.éha nagyjlnneplések után még nagyobbakat nyelni és elhall galni a magyar sajtónak. Wilson második megválasztását a magyar sajtó a béke diadalának ünnepelte s utána következett Amerika megválasztása, mely eldöntötte a háborút. A magyar sajtó örült, mikor Franciaországban az ellenzéki Clemenceau juiott kormányn, hogy megcsinálja a legkegyetlenebb — békét. Lengye'országot ünnepelték s utána Lengyelország belépett a kisántántba. Diszkardot s ántak Kemal pasának, de nem nagjon lehetett elvinni, mert esetleg nála az orosz meghatalmazottakkal találkoztak volna. Mussolini is némileg lehűtötte a lelkesedést azzal a kijelentésével, hogy ha rajta állt volna, ő a háborút Béc«ben vagy Budai pesten szerette volna befejezni. Magyar szempontból nem árt ezeket a megemlékezéseket felelem eriteni Sonnino ravatalánál. akinek emlékét kétségtelenül kegyelettel fogja megőrizni O aszország, mert olasz politikát csinált és mert politikája végeredménnyel sikerrel járt. Sajnos, nekünk az ő politikájának ^ eredményeiből csak ez a kis ország és a nagy tanulság maradt. Konstantinápolyi visszaadják a tc kán-blokk szervezője és Stambu'inszki bolgár miniszterelnök közö t. Izmed basa tegnap a területi kérdésekkel foglalkozó bizottságban fentartotta Törökország valamennyi követelését és csak abban tett engedményt, hogv Bulgáriának hajlandó koncedálni a tengerhez vezető kijáratot. Iz..ud pasa tegnap megbes élést folytatott Borovszki orosz delegátussal, aki arról biztosította, hogy Oroszország a konferencián pártolni fogja mindazokat a kérdéseket, melyek Törökország nemzeti szuverénitását érintik. Ha azonban Törökország imperialista célokat követne. Oroszország teljesen fentart«.rtja cse ekvési szabadságát. Izmed pasa ene kijelentette, hogy Törökország nem akar imperialista politikát folytatni. Mussolini miniszterelnök 3 órán át tartó megbeszélést folytatott Izmed basával Lausanneban. A megbeszé és után Izmed az olasz hírlapíróknak kijelentette, h-3g> élénken óhajtja, hogy Olaszország és Törökország viszonya minél szivélyesebcé váljék. A Daih' Telegraph jelentése szerint a nemzetközi csapatokat a semleges zónából kivonták és Konstantinápolyba irányították. Ezek most minden oldalról Kons'antinápoly a özönlenek, amibőí kitűnik, hogy az angol parancsnokság el van határozva, hogy Konstantinápolyt minden áron tartani fogja a kemaltstdkkal szemben. A Times konstantinápolyi jelentése szerint mrgcéfoiják azt a hirt, hegy Rifaat basát a konstantinápolyi kormányzói tisztsége alól felmentették. " * n vm nninn nnri . \ UMJUJ Rassay válasza a miniszterelnöknek. Lausanneból érkező megbízható hirek szerint bizonyosnak látszik, hogy az értekezleten a következő pontokban megállapodás iön létre: 1. Törökország európai határát a Marica-vonalban állap tják meg és Drinápoy visszakerül a félhold uralma alá. 2. Bulgária kijáratot kap az Égei tengerhez. 3. Konstantinápolyt visszaadják Törökőrét-gnak. Ennek előfeltétele azonban, ho;y a törökök tiszteletben tar sik a mudáaiai fegyverszüneti szerződést. 4. A tengerszorosok szabadságát az összes európai hatalmak garanciája alá he'yezik, a hatalmak közé sorozva Oroszországot is. 5. A kele'en uj egyensúly megteremtése a semmissé vált szerződés reviziója révén és Olaszországnak szövetségeseivel való teljes egyenrangúságának megállapítása mellett Törökországnak a területi bizottságban tett javaslataiból a következő részletedet közlik: 1. Visszatérés az 1913-iki határhoz 2. A drinápolyi vasúti állomást visszaadják Törökországnak. 3. A Maricamenti zóna demilitarizálása, aminek módozatait külön bizottság fogja megállapítani. 4. Bulgáia gazdasági u'ja a tengerhez a Marica men'én. 5. Népszavazás Nyugattráciában. A török hatóságok ma beköltöztek Drinápoljba, Rodostó és Abácski polgármerterét, továbbá a volt liberális ántántpárti képviselőt, Sükri basát a török hatóságok állásától felfüggesztenék. Anglia Lduvanneban támogatni fogja egy uj balkánszövetség megalakítását a délszláv állam, Románia, Bulgária és Görögország között. Nagy feltűnést kelteit a közeledés Venizelos, a BalA miniszterelnök a mai 8 Órai Újság-ban nyilatkozik, foglalkozván azokkal a kijelentésekke', amelyeket Rassay Károly az ellenzéki szövetség tegnap esti vacsoráján vele kapcsolatosan tett. A miniszterelnök nyilatkozata valótlanságoknak mondja a kijelentéseket, amelyei: még csak komoly cáfolatra sem érdemesek. Rassay Károly erre a kérdésre vonatkozólag a következőket mondotta: — A miniszterelnök ur a 8 Órai Újság mai számában naiv kitalálásnak és komoly cáfolatra alig érdemesnek nyilvánitotta néhány észrevételemet. Ennek decára kénytelen vagyok kijelentéseimet a miniszfetdnök ur fölényessége ellenére is fentarlani. A miniszterelnök ur elismeri, hogy a székely nemzeti tanácsnak a tagja volt, én pedig egy szóval sem mondtam többet, csak emlékeztettem szerényen, hogy számosan voltak olyan szegény, munkájukból élő emberek, akiknek a mostani rezsim akkori szereplésük miatt törte derékba karrierlüket. Nem tudok egyszerűen napirendre térni a miniszterelnök ur fölényes kijelentései fölött, amelyekkel az általam emiitett memorandumot és azt az állításomat, hogy az alkotmányos élet megindítását az 1918. évi november 16 iki jogalapon képzelte, a mesék országába utalta. 1919 augusztusában, amikor már a Friedrich kormány személyében polgári kormánya volt az országnak, gróf Bethlen István megegyezési tervezetet dolgozott ki a magyar polgári pártok, a szociáldemokrata párt számára, amely nek célja oz volt, hogy egységesen vegyék el a hatalmat a Friedrich-kormánytól. Ezt a tervezetet, amelyet szerződés formájába akartak önteni, gróf Bethlen terjesztette elő éa a pol-