Szeged, 1922. november (3. évfolyam, 189-213. szám)

1922-11-25 / 209. szám

SZBGED gári pártok vezetői kötelezellségct vállaltak volna a szocialista párttal abban, hogy: „az 1918 október 31-ike után kelt törvények ha­tálya felfüggesztetik, kivéve az államformát megállapító alaptörvényt, amely midaddig ér­vényben marad, amig a nemzetgyűlés, amely a tervezet szerint az általános, egyenlő, titkos és nőkre is kiterjedő választójog alapján hiva­tik össze, ebben a kérdésben nem dönt." A köztársaságot kikiáltó néphatározatot kivánta az alkotmányos élet alapjául elfogadni Bethlen István gróf a kommün bukása után. Ugy látszik, ez erős meggyőződése volt a miniszterelnök ur­nák, mert csak ismételte azt, amelyet 1919 áp­rilisában a párisi konferenciához és egy francia tábornokhoz küldött memorandumában előadott. Ebben a memorandumban a miniszterelnök ur az alkotmányos élet újra megindulását ak­ként javasolta, hogy a régi parlament 24 órára üljön össze és határozatokat hozzon, amely szükséges határozatokat pontokban sorolta fel a memorandum. Eszerint a parlament utasítsa a kormányt a kormányzat ideiglenes vitelére azon az alapon, amelyet az 1918. évi no­vember 16 iki néphatározat megteremtett. Ez azt igazolja, hogy Bethlen gróf a kom­munizmus bukása előtt és után az alkotmányos Szeged. 1922 november 25. élet megindulását az 1918. évi november 16-i véi>h itározat alapján képzelte el és képviselte. Ami a szocializálások hangoztatását illeti, kény­telen vagyok újra utalni az 1919 augusztusában Bethlen gróf által készített megegyezési ter­vezetre, amelyben a szocializálásokkal szemben bevallottan azt az álláspontot foglalta el, hogy .az üzemek szocializálásának kérdése felett a nemzetgyűlés fog határozni. Egyébként ? pol­gári pártok kijelentik, hogy a szocializálások keresztülviteléhez oly mértékben járulnak hizzá, amily mértékben ezt a nyugati államodban kereszlülviszik". Ezeket az objektív adatokat állítom szemben gróf Bethlen István nyilat­kozatával. — Ami azt illeti, hogy én költői fanláziával azt is állithatnám, hogy gr.f Bethlen kiáltotta ki az Országház lépcsőjéről a köztársaságot, kijelentem, hogy én a való tények útjáról nem térlem le. Magyarország nagy konzervatív ál­lamférfia november 16-án nem volt ott a ku­polacsarnokban, hogy az ismert erdélyi politika módszereivel jelenlegi erélyétiez hasonlóan meg­védte volna az októbristákkal szemben a romba­dőlt ideáljait eg/szerü óvással, vagy tiltako­zással is. A német jóvátétel. Bradbury, a jóvátételi bizoltság angol képvi­selője kormányától megbízást kapott, hogy Franciaország Jóvátételi követeléseit a legmesz­szebbmenő támogatásban részesítse. Poincaré, Theunis, Jaspír és Barthou tegnap délután tanácskozást tartottak. Belga körök ér­tesülése szeri.it a tanácskozás eredménye kielé­gítő volt. A Manchester Quardian vezércikkben foglal­kozik Mussolininek és Clemenceaunak azzal a kijelentésével, hogy a Németországgal felmerült nehézségeket el lehetett volna kerülni, ha Ber­lin megszállásával Németországot meggyőzték volna legyőzetéséröl. Az Egyesült Államok elfogadták a szövetsé­gesek meghívását * Párisban tartandó konfe­renciára, mely a németországi megszálló csa­patok költségeit fogja megállapítani. Az amerikai politikai vezérek részéről a tilta­kozások valóságos viharát váltotta ki Cle­mcnceaunak az a nyilatkozata, hogy Német­ország ujabb háborút készit elö. A politikusok kijelentik, hogyha ez c-akujyan áll, ezért Francia­ország viseli a felelősséget. A parlament ünnepélyes megnyitása a háburu előtti idők teljes pompájában ment végbe. Óriási érdeklődés előzte mog azt a pillanatot, amikor a régi szokás szerint az alsóház tagjait a felsőházba hívták át, hogy meghallgassák a király trónbeszédét. A trónbeszéd felolvasása alatt mélységes csend uralkodott. A diplomáciai kar tagjai sorában a német nagykövet is meg­jelent. Feltűnt az a figyelem, amellyel a Ház különböző tagjai üdvözölték a diplomáciai pá­holyban heiyctfoglaló nagykövetet. A trónbeszéd után az alsóházban a szokásos módon indult meg a vita. A munkásvezérek és a volt liberális miniszterek ültek az ellenzék első padjaiban, mig Lloyd George és a nem­zeti liberálisok jóval a háttérben telepedtek le, az ellenzéki oldalon. A felirati vita során Bonar Law a külügye­ket érintő kérdésekre válaszolva többi közt ezeket mondotta : Ha megkérdezik tőle mi a célja a kormánynak, akkor azt válaszolja, hogy béke. Hálásan mondhatja, tt Megnyitották az angol parlamentet. hogy minden jel szerint sikerűit ezt fentartani az egyetlen lehetséges eszközzel, nevezetesen Anglia és a szövetségesek egyetértésével. Saj­nálattal kell kijelentenie, hogy erről semmi kö­zelebbi felvilágosítást nem adhat. Eddig Európa fővárosaiban igen keveset hoztak nyilvánosságra, igen kényes tárgyalások folynak a keleti kér­désekről, de azért ez mégsem mondható titkos diplomáciának. Nagybritinnia nem akar Mezo­potámiában maradni, bármennyi olaj legyen is ott található. Reméli, hogy az alsóház abbsn a helyzetben lesz, hogy nemsokkal december 6-ika utánig elnapolja magát. A miniszterelnök után Asquith szólalt fel. A. felsőházban 3 órai vita után elfogadták a trónbeszédre válaszul adandó felirati javas­latot, amelyet lord Erskins terjesztett elö. A felsőházi felirati vita során lord Orey a népszövetségről szólva örömmel üdvözölte a király beszédének azt a részét, melyben az Ausztria érdekében folytatott tevékenységgel fog­lalkozik. egyetlen célja a LULUT-imjT-irLinininiiiiiT — Öt százalékkal csökkentik a munkabéreket. (A Szeged tudósítójától.) A szegedi Munka­adók Szövetségének mintegy ötven tagja van. A szövetségnek tagjai egy kivételével az összes gyári vállalatok és nagyobb üzemek, ugy hogy a Munkaadók Szövetsége határoz Szeded munkásságának körülbelül nyolcvan százalék?, mintegv négyezer munkás fölött. A tavaszi drá­gasági hullám a munkaadók és a munkásság között kiéleződött helyzetet teremtett, miután a munkásság bérkövetelései természetszerűleg együtt emelkedtek a drágasággal, a munka­adók viszont a rossz konjunktura következté­ben vonakodtak eleget tenni a bérkövetelések­nek. Napról napra ujabb és ujabb szakmában tört ki a sztrájk, mig ebben a feszült és impro­duktív helyzetben a Munkaadók Szövetsége nem teremtett egyezséget. Létrejöttek ekkor a kollektív szerződések, amelyek végleges helvzetet teremtettek a munka­adók és munkások között. Az uj béreket az akkori buzaérték arányában állapították meg és a kollektív szerződés leglényegesebb pontja az volt, hogy a munkabérek emelését vagy le­szállítását a buza árának mindenkori állásától tette függővé. Mióta a buza ára esett, a Munkaadók Szö­vetségében természetszerűleg felvetődött az a gondolat, hogy a munkabéreket megfelelő ará­nyokban leszállítsák. Ez a gondolat azonban, bár a szerződések értelmében jogosult volt, heteken keresztüt nem került megvalósításra, mert egyrészt az olcsóbbodás nem volt olyan méretű, amely indokolttá tette volna a bér­leszállitást, másrészt a munkaadók nem akar­ták kiélezni ismét a helyzetet a munkásokkal szemben. Ma már azonban a búzaárak, ha nem is véglegesen, de eléggé stabilizálódtak, ugy hogy a Munkaadók Szövetsége elérkezettnek találta az időt a kollektív szerződés végrehajtására. A ' Szövetség elnöksége tegnap délután Pongrácz " Albert légszeszgyári igazgató e nöklésével ülést tarlóit a munkabérek leszállítása ügyében. Meg­állapították, hogy a buza ára tiz százalékkal esett a legutóbbi bérmegállapítás óta, tehát a munkabéreket is tiz százalékkal kellene csök­kenteni. Hosszas tanácskozás után azonban a Szövetség ugy határozott, hogy a munkabére­ket mindezek dacára tiz százalék helyett eevelőre csak öt százalékkal csökkentik. A csökkentett munkabérekel november hó 25 iki érvénnyel állapították meg, ugy hogy a munkások szombaton már a kisebb fizetést kap­ják. A Szövetség e határozata kihatással lesz az egész város területén érvényben levő munka­bérek kialakulására, mert ha sok munkaadó nem is tagja a Szövetségnek, a bérmegállapí­tások tekinte'ében mégis a Szövetség után iga­zodik. A munkabéreknek ez az ötszázalékos csökkentése magával fogja hozni, hogy az árak, ha nem is nagy mértékben, de mégis esni fognak, ugy hogy annak az olcsósági hullám­nak, amely a mezőgazdasági termékeknél, a gabonánál és a zsírnál kezdődött, most meg lesz a folytatása az iparcikkeknél is, ugy hogy talán végre az a circulus vitiosus, amelynek eddig csak hátrányait éreztük, egyszer már előnyére is fog válni a fogyasztónak. Ismét titkos tanácsülés . . . (A Szeged tudósítójától.) Pénteken délelőtt ismét zárt ajtók mögött tárgyalt a város ta­nácsa. A polgármester ivet köröztetett kora reg­gel a tanács tagjai között és ezzel hívta össze hivatalos helyiségébe tizenegy órára a tanácsot. A rendkívüli titkos tanácsülésnek legfontosabb tárgya a piaci helypénzek sürgŐ3 felemelése volt. A piaci helypénzeket legutóbb augusztus 3Q-án emelte fel a törvényhatósági bizottság, de azóta — mondja a polgármester előterjesz­tése — az árak jelentősen felemelkedtek, tehát a város házipénztárának fizetőképessége érde­kében szükséges a helypénzek újból való fel­emelése. A kérdés elintézése azért volt olyan I sürgős, mert a polgármester azt akarta, hogy i már a vasárnapi országos vásáron ezeket a : fölemelt helypénzeket szedhessék a vámszedők I a vásárosoktól. A tanácsülés sürgős összehivá­I sának tehát megvolt az oka, azonban a titkos­; sógának nem. Lehet különben, hogy a titkos­* ságot a polgármester csupán megszokásbői ren­delte el, mert célja nem volt semmi, hiszen a piaci helypénzek felemelésének a nyilvánosságra hozatalát semmi körülmények között sem lehet elkerülni. A tanács egyébként a polgái mester előterjesz­tését elfogadta, a határozat végrehajtását elren­delte és kimondotta, hogy azt a szerdai rendes közgyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett. A ta­nácsi határozat értelmében mától kezdve min­den tehén, bika, ökör, ló, hízott sertés után az eddigi negyven korona helyett száz korona a helypénz az országos vásárokon ; az egy éven alóli tulok, üsző, csikó, szamár és öszvér hely­pénze harminc helyett ötven; szopós borjú, so­vány serlés husz helyett harminc; kecske, juh tizenöt helyett harminc \ bárány, választási ma­lac tiz helyett husz korona a helypénz. A gya­logos árusok, akik kézben, vagy kosárban vi­szik a portékájukat, naponta az eddigi négy korona helyett tizet fizetnek; a kocsival tör­ténő árusításnál egy fegat után husz helyett j negyven, ha több fogatú a kocsi, akkor min­den fogat után husz helyett harminc korona a | helypénz. A földön árulók egy méternél keve­sebb helyért hat helyett tiz koronát, a pado­i kon, aszfaltokon, vagy állványokon árulók az első méter után tiz helyett tizenöt, minden to­vábbi megkezdett méter után hat helyett tiz ! koronát fizetnek. A tanács a határozatra ki­í mondotta a birtokonkivüliséget is. i A piaci helypénztarifa felemelésének tulajdon­képeni oka valószínűleg az volt, hogy a pol­gármester célul tűzte ki a pénzügyminiszternél elért sikertelen kísérlet után, a város jövede­lemforrásainak íokozottabb kihasználását, mivel a városi bérföldek haszonbérét tovább már nem akarja emelni. A piaci helypénztarifa fölemelése, ami föltétlenül a piac drágulását vonja maga után, az első lépés ebben az irányban. Talán ezért volt titkos a pénteki rendkívüli tanácsülés, mert bizonyára volt olyaa tagja a tanácsnak, aki a polgármester előterjesztése után ellenvéleményt jelentett be.

Next

/
Thumbnails
Contents