Szeged, 1922. október (3. évfolyam, 181-188. szám)

1922-10-27 / 185. szám

SZEGED JJzeged, 1922 október 27. (<omán tiltakozás Szilágyi beszéde miatt. Duka külügyminiszter a kamara külügyi bizottságában tegnap tartott beszédében többek között a következő kijelentéseket tette: Románia közbe fog lépni a magyar kormánynál annak az incidensnek ügyében, amely a román uralkodó pár megkoronázása alkalmával a budapesti parlamentben lejátszódott. A parlament ugy véli, hogy ilyen ellenséges tüntetés nem akalmas a Magyarországgal való viszony javítására. A belgrádi és prágai kormány is csatlakozni fog a demarshoz, amclynnk időpontját még nem állapították meg. Egy amerikai szenátor a trianoni békeszerződés igazságtalanságairól. zelni mi lehetett az oka annak, hogy igy szétrobbantották ezt a homogén nemzetet. Mindazoknak, akikkel beszéltem, az volt a véleménye, hogy előbb utóbb az ősi határok közé kell visszaállítani ezt a kis államot, ha stabilitást és békét akarnak Európának ebben a részében. Az igazság és józan politika egyformán követelik • ezt a restaurációt. Caravay amerikai szenátor az interparlatncn táris konferencia tagja, aki Budapesten is hosszabb időt töltött, eqy amerikai ujságiró eiőt; a következőket mondotta a trianoni békcsze.zcdéí ről : — A trianoni szerződés lakosságának kétharmadától és területének csaknem felétől rajlta meg_ Magyarországot. El sem tu lom kép J-K- L uKvurvrszagot. ti som tu lom kep- 1 ezt a restaurációt. Az angol választási harc. rendeletet, amellyel a Buckinghampecséijeiket áíA király ma aláirta a feloszlatja a parlamentet. A lemondott miniszterek ma palotában mentek és hivatalos adták a királynak. Ezután az uj miniszterek telték le az esküt a titkos tanács előtt, amelyen a valesi herceg és a yorki herceg és a király is jelenvolt. Á nemzeti liberális párt, amely Lloyd George hiveit foghíja magában, elhatározta, hogy az Asquith-párt minden független liberális jelöltjével szemben nemzeti liberális ellenjelöltet állit. A munkáspárt kiáltványt tett közzé, amelyben ismerteti hivatalos program jit. Többek közMt amellett foglal állást, hogy a hadiadósságok amortizálására küló.< alapot teremtsenek. E»t az amortizációs alapot az 5000 font sterlingnél nagyobb vagyonok megadóztatásával kell előteremteni. A nemzeti demokratapárt egyik ülésén határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a párt kötelezi magát olyan kormány támogatására, amelynek politikája megegyezik a Llcvd George által ismerteleit alapelvekkel. A határozati javaslat követeli a munkanélkü iség krízisének megoldását és annak a nézetének ad kifejezést, hogy a tökeadók nem járnak a kívánt eredménnyel. A Manchester Quardian politikai munkatársa a kabinetet középszerűnek mondja, mert túlságosan sok benne a peer. Nyilvánvalóan megkísérelték annak elkerülését, hogy túlságosan sok szélső konzervatívot nevezzenek ki. Az a tény, hogy Curzon megtartja a külügyi tárcát, magában nem jelenti azt, hogy nem áll be változás az angol külpolitikában, mert hiszen Curzon nézetei a külügyi kérdésekben nem egyszer eltértek a kormány nézeteitől, bár Curzon végül mindig engedett. A kortézia nagy erővel indult meg. A választási hadjárathoz sok péns kell s legtöbb pénze a konzervatív pírínak van, annak a szárnynak, amely L'oyd Georgeot megbuktatta, de Lloyd George nemzeti szabadelvű pártja is sok pénz fölött rendelkezik. A legnagyobb propagandát a konzervatívok fejtik k', főhadiszállásaik milliószámra dobják a váasztók közé a röpiratokat és gunyverseket. A komervativok táborában nagy a reménykedés, hogy többségben kerülnek ki az urnákból. A munkáspárt 400 je'öltet nevezett meg, de nincs péize a választásra s maguk a vezetők is azt hiszik, hogy legfeljebb 160 mand'tummal kerülnek be az alsóházba Ltoyd Georgenak az a ba;a, hogy ni::cscnek alkalmas jel«ltjei s népszerű jelöltek hiányában alig fog hívei kö.rüi 200-at behozni. Lloyd Gec.ge a nemzeti liberálisok mai összejövetelén tartott beszédében kifejtette, hogy az angol politikának békeszeretőnek kell lennie, de nem szabad félénknek lennie. Anglia hagyományos politikájáért kell küzdeni, a nemzetközi ügyekben mérsékletet kell gyakorolni és szövetségeseinkkel minden erőnkkei együtt kell inüködnünk. Angliát nem szabad más ország szekere elé fogni. A jóvátáteli kérdésről Lloyd George kijelentette, hogy Németországra nemszibad oly fizetési terhet rakni, amely teljesítőképességét felülmúlja. Ami tz Oroszországgal kötött paktumot illeti, az egy-két hónap múlva véget ér. A paktum megújítását kívánja és azt, hogy az általános békére vezessen, amely egész Európát átöleli. A belpolitika terén szükségképen a kereskedelem és ipar fejlesztése a főcél. Hi a munkáspárt többségre jut, akkor is tudni fogja, hogy Clynes, Henderson és Thomas nem forradalmárok. Nem is innen fenyeget a veszély. A veszély ott van, hogy igen elszánt emberek, akik mögöttük állanak, őket fanatikus kíméletlenséggel oly utakra szorítják, amelyeket saját elhatározásukból nem választanának. Ugyanez a veszély fenyegeti a másik oldalon is. Nem akarja Bonar Lawi reakcionáriusnak nevezni, de két vagy három más embert lát exponált állásban, akiket bizonyosan reakcionárusokként bélyegezne meg. Ezért az alsóházban megfelelő számú csoportnak kell lennie, amely a biztonság középutján halad és kész minden kor* mányt támogatni, amely az ország érdekét szolgálja. Bonar Law ma délután Glasgowban beszédet mondott, melyben hangsúlyozta, hogy az angol nemzet és Nagybritannia jóléte és sikerei a kereskedelem és ipar felvirágoztatásától függnek. Rámutatott arra, hogy a kormányzat háború előtti központi gépezetének helyre kell állania. A közeikeleti kérdésben a tárgyalások lord Curzon vezetésével sikeresen folynak. A közvélemény e tekintetben teljes biialommal lenet a kormány iránt. A kormányzat azonban IndUban is előmozdítja a békés fejlődést, az 1919-ben megadott alkotmány értelmében. Szándéka végül, hogy a világbirodalmi gazdasági képviseleti értekezletet ésszehivják, amelyen a világbirodalom államai egymás közötti kereskedelmüket beszélik meg. Kibővítik Szeged telefonhálózatát. Hónapokkal ezelőtt került szóba Szegeden, hogy a város igényeit mir ki nem ele^iiő teIefonhálóza ot kibővíti a postai z ;a:óság. Az uj kapcsolótáblák felállítására megtörténtek a kezdeményező lépések és a postai cl ügyeiőség össze is ina az uj teiefonigényiőket. Azóta már hosszabb idö telt el és a közönség, valamint az érdekelt kereskedők köréből mindsürübben hangzanak el kérdések a telefonhálózat kibővitiíére vonatkozólag. Munkatársunk ma felkeres'e hivatalában Kiss Jenő posla-müszakí tanácsosi, a postafelügyelőség vezetőjét, aki kérd sünkre 2 következőket mondotta: — Szegeden 300 uj felefonigénylő jelentkezett. Még ebben az évben várjuk a berendezés leszállítását és a munkálatok megkezdését. Ujabb jelentkezéseket nem fogadunk el és a ré jieknél is csak skkor vezetjük be a készü, lékel, ha az igénylő vállalja az állomás berenj dtzé.ével járó költségeket. Mást költséget nem számítunk fel. Akadt már kiadó Márki Sándor munkáira. Közel háromhónapos kényszerű szünetelés után vasárnap jelent meg a Szeged ismét. Az első számában beszélgetést közölt, amelyet munkatársunk fo'ytato't Márki S'hdor dr.-ral, a Ferenc József-Tudományegyetem nagynevű történelem professzorával. Az ősz professzor a beszélgetés során elpanaszolta, hogy a jelenlegi irodalmi viszonyok egyáltalában nem buzdíthatnak senkit irodalmi munkálkodás folytatására, az irók, a tudósok, ha dolgoznak is, iróasztalfiókjuk telik csal; meg kézirataikkal, mert — különösen a tudományos munka kiadására — magyar kiadó nem vállalkozik. Elmondotta Márki Sándor, hogy sok kész munkája hever már a fiókjában, mert megírta Erdély történetét, amely Londonban jelenik majd meg angolul, továbbá Stepney angol diplomata levelezéseiből összeállította a Rákóczi fölkelés első négy esztendejének krónikáját, azonkívül lefordította, jegyzetekkel és élőszóval ellátta Noble: Rákóczi életrajzát és ezeken kivül számos kisebb nagyobb terjedelmű dolgozata, tanulmánya várja a megjelenés teljesen bizonytalan idejét. A Szeged vasárnapi számát több fővárosi kiadóvállalatnak megküldtük és harmadnapra a Génius könyvkiaöóvállalat vezérigazgatója, Jármay Rezső Budapestről telefonon már is felhívta lapunk szerkesztőségét és közölte, ho*y vállalkozik Márki professzor munkáinak kiadására. Fölkért bennünket, közöljük Márki Sándorral, hogy abban az esetben, ha hajlandó munkáit a Génius kiadásában megjelentetni, a kiadóvállalat azonnal megkezdi vele a kiadásra vonatkozó közvetlen tárgyalásokat. Jáimay Rezső Üzenetét azonnal közöltük Márki Sándorral, aki őszinte örömmel fogadta közlésünket. Elmondotta, hogy az Erdély története cimü munkájának magyar nyelven való kiadása az angol nyelvű kiadás megjelenése előtt bizonyos akadályokba ütközik, de a Stepney leveleiből összeállított Rákóczi krónika kiBdásának mi akadálya sincs. Ez a mű közel 25 ívnyi terjedelmű és Márki professzor előszó gyanánt Stepney életrajzát is megírja. Márki professzor válaszát természetesen azonnal közöljük Jármay Rezsővel és így valószínű, hogy rövid időn belül már a Genius nyomdájába kerülnek az értékes kéziratok. Különös örömmel tölt el minket az ügynek ily irányban való fejlődése, mert hiszen kevés lapnak adatott meg, hogy mindjárt első számával ily jelentós sikert érjen el. örülünk, hogy ily hamar sikerült a „Szegedinek programja sarkalatos pontjának, a kultura fejlesztésének nagy müvéhöz az első téglát l> ,akni*. Másfélév — Zalaegerszegért. A Népszava a nyáron több cikket közölt a toloncházban és a zalaegerszegi internáló táborban levő állapotokról. Izgatás miatt a lapnak 1922 julius 20 iki számát elkobozták. A cikk szerzője, Barabás Gyula ellen, aki a cikket irta, megindították a bűnvádi eljárást. Az ügyészség a rendtörvény alapján a magyar állam és nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség elmén emelt vádat. Az ügyet ma tárgyalta Nagy táblabíró tanácsa a büntetőtörvényszéken. A vádlott kihallgatása alkalmával kijelentette, hogy a cikket meggyőződésből irta. Védő eiután részletesen előterjesztette a bizonyításra vonatkozó indítványt. A bíróság elutasította a védelem bizor tására vonatkozó indítványt. Védő semmiségi panaszt jelentett be. Ezután Felföldi ügyész tartotta meg vádbeszédét: A Népszava cikke egész terjedelmében és hangjánál fogva alkalmas volt arra, hogy a magyar nemzet hí leiét rontsa. Szőke védő beszéde után Barabás Gyula vádlott kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek, ő nem akart vétkezni sem a magyar állam, sem a magyar nemzet ellen. Ezután a bíróság ítélethozatalra vonult vissza, majd kihirdette az itélet etEgyévi, 6 havi fogházra és háromévi hivatalvesztésre, valamint politikai jogainak elvesztésére és 10,000 korona pénzbüntetésre ítélték Barabás Gyulát. Az itélet ellen Felföldi ügyész súlyosbításért felebbezést jelentett be, amelyben indítványozza, hogy a vádlottat helyezze előzetes letartóztatásba.