Szeged, 1922. október (3. évfolyam, 181-188. szám)

1922-10-27 / 185. szám

_ Szeged, 1922 október 27. SZBOED Látogatás Apáthy István özvegyénél. ,A w>Mk néma falai között még ott kószál a halál közeli, fájdalmas em éke. Minden róla diskurál még: a puha szőnyegek, utolsó lép|®,nek hordozói, a szürke fotelek, melyekben fáradalmait pihente ki, a féiig felvágott könyv, amelyhez utolsó gondolatai kapcsolódtak és a ortrait a falon, hol nagy bogár szemei keletre néznek, neki Erdélynek, neki a kelő napnak .. A fekete arc s a fekete kabát beletompul a fakósárga háttérbe, mint a zöld természet az ószb?. Különös szigora a véletlennek ez a sárga szimbólum: Apithy István arca az elmúlás bágyadt színében. Mintha sorsát elői'e volna meg ez a portrait. A lakásban fájó csönd, a tárgyak mintha lábujjhegyen állnárak és fülelnének a semmire, amelybe az élet temette iii magát. Ve'em szemben ül az özvegy. Fekete ruhája keretéből ugy j tekint felém finom, fehér arca, mint valami sápadt, szomorú szobor. Kisirt, bágyadt, szomorú szemek é^nek a fehér arcban. És oly nehéz egy szót is ejteni .. . — Ne bántsák az uramat — mondja — hiszen annyit bín ották már. Nagyon megbántották .,. Nem tudom védelmezni azokat, akik a haiált nem könnyezték eléggé és ínég feketébbre iestették az özvegységét ennek az asszonynak. — Ne Írjanak róla, hagyják békében — folytatja. — Neki már jó. Boldog, hogy nem látja lovább ezeket a tusákat. tülekedéseket, amik itt folynak. Hej, a politika! Csak az ne lett volnál Nem ke; ült volna a román börtönbe. Nem is | halt volna meg . .. Elfordul, mert könnyezik. Szólani szereinék, de nem lehet erre semmit mondani, olyan kegyetlen itélet ez. Talán igaza is vai a méltóságos asszonynak: jobb neki odaát. Szeretném megnézni a szobáját, ahol utolsó nyolc beteg hónapját töltötte, de nem lehet, az ágyát már elvitlék, a szobát másként rendezték, még is még igy is az ő hiányát hirdeti a szokásokhoz rögzitet élet. Aztán arról a nyolc hónapról beszélünk, amit végig bete?eskedetl. Főleg a szivére kellett vigyázni, az|ő jó szivére. Látogatókat nem igen engedtek be hozzá, mert a beszéd izgatta. Pedig ö szeretett beszélni, munkáiról, terveiről, amelyekből Szegeden nem valósithatott meg semmit. Éppen itt, ahol oly nagy szerep várt reá. A Szegedi Fészek Klub elnöke lett volna többek között, de a Fészek vele együtt halt meg. Az utóbbi hetekben javulás állott be általában. Sokan bíztak felgyógyulásában, azt hiszem ó maga is. Mír nem feküdt az ágyban, a fotelban töltötte a hosszú nappalokat. — Dolgozni és dolgozni, ez volt minden vágya — meséli Apáthyné. Rendkívül szeretett volna dolgozni, szegény, de nem lehetett. Csak olvasott és tanulmányokit végzett. Legutóbb, ha jól tudom, Platen szövettanát forgatta. — Van talán valami hátrahagyott munkája a méltóságos urnák? — kérdezem. — Ó, rengeteg sok munkája van kiadatlanul, de ezeket nem Szegeden irta, itt már nem dolgozhatott. De nagyon sok van köztük befejezetlenek is. Nem tud ^m mi lesz velük, egyelőre nem is merek arra gondolni, hogy kiadjam őket. Különben sincsenek rendezve még, mindenekelőtt ezt kellene elvégezni. — Erről, ugy hiszem, — vetettem közbe — az egyetemnek, vagy az Egyetem-Barátok Körének kellene gondoskodni. — Jaj, de kérem, — jut ismét eszébe az özvegynek, — ne bántsák az uramat. Nem tudják, hogy ki volt az én uram, most még nem tudják. Majd később rájönnek! Nem beszél róla többet, csak önmagáról ejt még néhány szót. Két hétig Pesten volt. Elvitték felejteni. Szeretné végleg itthagyni a várost, de nem tud lakást kapni a fővarosban. Itt már minden olyan szomorú neki és az élet nehéz. Picinyke a nyugd;j, nem tesznek kivételt vele. Mindegy, hogy ki volt az ura, mindegy, hogy ő özvegy Apáthy Istvánné. Nincs semmi terve fiatal özvegységében, semmi pozitívum, amibe meg tudna kapaszkodni. Bizonytalanság . . . íötét, apasztó gondolatok . . . temet ^bejárás ... Apáthy Istvánné számára megállott az idő szeptember 27-én. P. T. December elsején megdrágul a vasúti tarifa. (A Szeged budapesti tudósítójától.) Néhány nappal ezelőtt egyes, a kormányhoz közelálló fővárosi lapok élénken kommentálták azt a hirt, hogy a közeljövőben nem lesz ujabb tarifaemelés az államvasutak személv- és áruforgalmában, de a Szeged továbbra is fentartotta értesülését. E hir csupán arra volt jó, hogy a könnyen befolyásolható tömeg megnyugodjék a Bethlen-kormány áldrágaságellenes politikájában. Ezzel szemben a tény az, hogy az államvasutak igazgatóságának illetékes osztálya néhány nap óta behatóan foglalkozik a tarifaemelés tervével., sőt szerdán már konkrét javaslatokkal lépett á kereskedelmi, illetőleg pénzügyi kormány elé. Eddig három javaslatot dolgoztak ki, amelyek felett e hét végén fog dönteni a minisztertanács. A kiszivárgott hírek szerint az uj tarifa már december elsején életbe is lép és ki fog terjedni az összes árucikkekre, valamint a személyforgalomra is. Előreláthatólag a gyorsáruként feladott és az értékesebb kis mennyiségekben feladott árucikkek uj tarifája száz százalékkal drágul meg. \ kocsirakományonkint szállított cikkeket harminc—ötven százalékkal fogja megdrágítani az államvasút. A szén uj díjtétele husz százalékkal lesz magasabb. A legjobban emelkedik a gyorsáruként szállított élelmicikkek díjtételei. A javaslat részleteit az államvasutak igazgatósága csak akkor fogja kidolgozni, ha a három .crv visszaérkezik a kereskedelmi minisztériumból. Természetesen ezzel egyidejűleg ugyanilyen mértékben fognak emelkedni az j összes helyiérdekű, valamint a délivasut és a • győr—sopron—ebenfurti vasutakfuvardijtéteiei is. ( Ez az ujabb tarifaemelés ismét súlyosan fogja megterhelni a közönséget és ujabb, a felemelt tarifa messze túlhaladó drdgitási folyamat megA költségvetést tárgyalás nélkül elfogadták. indítója lesz, amit megint a dolgozó polgár és munkástömegek fognak megérezni. A kormánykörök ez ujabb mesterséges drágitási manőverrel kapcsolatban azzal próbálnak védekezni, hogy még mindig a magyar fuvartételek lesznek a legalacsonyabbak egész Közép-Európában. Ausztriában szeptember hó folyamán százötven százalékkal, októberben pedig kétszáz százalékkal emelték fel a di; ételeket. A német kormány pedig a legutolsó hónapokban ugrásszerűen emelte fel a fuvardijakat, ellentétben az eddigi fokozatos husz—huszonöt százalékos emeléssel. N.m szabad azonoan elfelejteni ezzel szemben azt, hogy ugy Ausztria, mint Németország valutáját lényegesebben alacsonyabban jegyzik Zürichben most, mint hónapokkal ezelőtt, míg a magyar korona néhány hét óta teljesen stabil. Közép-Európában csak a cseh-szlovák köztársaság államvasuta nem emeli a fuvart, sót fokozatosan lejebb és lejebb szállítja, a cseh korona szilárdulásával egyidejűleg. Különösen a kivitelre szánt cikkek tarifái olcsóbbodnak állandóan, mert a köztársaság gazdasági krízise akuttá válna, ha az export a magas szállítási illetékek miatt egyszerre megszűnne. Az iparcikkek uj tarifáival egyidejűleg munkálatok folynak a személyszállítási illetekek felemeléséről is. Valószínűleg ötven—hetvenöt százalékkal lesznek magasaibak ezek a tarifik és már december elsején érvénybe is lépnek. E hírünket, amely legelőször jelenik meg az egész ország nyilvánossága elölt, előreláthatólag a kormányhoz közelálló körök valótlannak fogják minősíteni, mi azonban minden híreszteléssel szemben már előre is megállapíthatjuk, hogy az államvasutak megdrágított fuvardijtéteiei már december elsején életbelépnek. A közgyűlés második napját már jóval kisebb érdeklődés kisérte, mint az elsőt, hiszen a tisztvi3eiőválasztást szerdin befejezték. Négy órakor alig volt a teremben két-három városatya és igy Somogyi Szilveszter polgármester csak fal öt felé nyiiotti m.:* az ülést, amikor a jelenlévők száma már elérte a tizenötöt. Mindenkinek feltűnt, hogy Balogh Károly pénzügyi tanácsnok helyén fiatal jegyzője, Rack Kálmán ül, holott a költségvetés tárgya ásánál fontos városi érdek, hogy a pénzügyi tanácsnok jelen legyen. Sokan tréfás megjegyzéseket is fiztek ehhez a körülményhez, igy az egyik városatya halk szóval súgta a szomszédja fülébe: — Balogh Károly biztosan a vihartól félt és azért szökött meg. Ez azonban, mint érdeklődésűnkre megtudtuk, nem felel meg a valóságnak, amennyiben Balcgti Károlyt valóban fontos városi ügyek szólították fel sürgősen a fővárosba. Az ülés megnyitása után az elnöklő polgármester póttárgyul bejelentette az adófelszólamlási bizottság tagjainak megválasztását. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Bokor Pál polgármesterhelyettes a beruházott földbérletek hisznositá ára vonatkozó tanácsi indítványt terjesztette elő, amit a közgyűlés Korom Mihály, Balogh Lijos és Magyar József felszólalása utál elfogadott. Kisebb ügyek következtek ezután és kivétel nélkül valemennyit a tanács javaslata alapján intézték el. Az iskolaügyek azonban már hoszszabb vitát provokállak. Az 500 és 1000 koronás füiési póttandijak kérdéséhez Balegh Lajos mondott néhány észrevételt. A tanács javaslatát ellenzi, mert a szegény szülőknek kenyérre is alig, cipőre pedig egyáltalában nem jut szűkös keresetükből. Mihálevics László szintén a tanács javaslata ellen foglalt állást, de a polgármester felvilágosítása után, — amely szerint csak elvi kérdésről van szó — a többség a ; tanács javaslatát elfogidta. A városi főgimná; zium tandijának felemelése ugyanilyen körülj mények között — szintén megtörtént A népfőiskola, a tanító- és tanítónőképző intézet ' rendkívüli tűzifasegélyét megszavazta a tör; vényhaíósági bizottság. A tizenöt uj tanítói ál. lás szervezéséhez Magyar József szólali fel. 1 Kifogásolta, hogy tiz tanítónői és csak öl tanítói állást akar szervezni a város. Gaál Endre dr. kuHurtanácmok v^szában elmondotta, hogy azért szükséges ilyen arány, mert a női tanerőkben sokkal nagyobb a termés (derültség) és azonkívül a tapasztalat azt mutatja, hogy — különösen az alacsonyabb osztályokban a tanítónők nevelése sokkal hatékonyabb, mint a tanítóké. Néhány jelentéktelenebb kérdés után áttért a közgyűlés a város 1923. évi költségvetésének tárgyalására. Rack Kálmán aljegyző ismertette a költségvetéstervezet főbb pontjait. Elmondotta, hogy azt a kiegészített pénzügyi bizottság minden részletében letárgyalta. Kérte a tervezet elfogadását. Az első jelentke. > szónok természetesen Balogh Lajos, aki «igen tisztelt költségvetés" invokációjával hatalmas derültséget keltett. A derültség különben végig kisérte a közel egy órás beszédet, amely ugy látszik, csak Bokor Pál polgármestert untatta, mert idegesen szólt közbe egy helyen, hogy .ugyan Ltjes, ne kínlódj már annyit." Balogh Lsjos különben megelégszik a tanács egyszerű ígéretével, bogy tudniillik, beszédét komoly megfontolás tárgyává teszi, amit a polgármester válaszában készségesen meg is igért. Bokor Adolf volt a következő felszólaló. Act indítványozta, hogv a költségvetést ugy az általános, mint a részletes tárgyalás mellőzésével fogadja el a közgyűlés, mert a mai, folyton változó viszonyok között ugy is illuzórikus minden költségvetés, hiszen a tegnap összeállított 'ételek ma már meghaladottak. Magyar József s< lal tel az indítványhoz. A részletes tárgyalást mcllőzhetetlennek tartja, mart maga a tervezet nagyon hiányos. Igy a városrendezésre mindössze hétmilliót irányzett elő a számvevőség, ami semmire sem elég. Beszél a a buzavalutás földbérrendszerről. Igazságtalannak tartja, hogy a régebbi bérlők lényegesen kevesebb búzabért fizetnek, mint azok, akik már buzavalutás árverésen vették ki a bérföl. deket. Fölösleges szerinte a város hivatalos lapjának a kiadása, amit a tanács a közgyűlés tudta nélkül határozott el. Indítványozza, hogy a lapot haladéktalanul szüntessék be. Magyar J5z-.ef besréde közel egy óráig tartott. Közben w buo'tsigi tagok nagy része halk lépiekkel