Szeged, 1922. október (3. évfolyam, 181-188. szám)

1922-10-26 / 184. szám

Egyes szám ára 10 korona Szerkeszlosrg éa kladokÍTala): KMcsey-ulca 6. (Prólela•tallo. I. etaelel é.) Tclefoa 15- JJ. A .Szeged" megjelenik keik. kivételével minden »ap. Egyes «,„ „rn 10 korona. Elólixele.l árak i Egy h.napra Siegeden 240, Budapasién és vidéken 260 kor. Hirdn.sl .ul Fdhawboa 1 »m. 4, |.<,.«bo« 7, i aslél \i>.u.m 10-W, kai kasokon 14 korma. Apróklrdelés 4 K. kever b. lükUI 8 K. SrOvegkOsll kademények «oronkinl 40 K. Njüiltr. családi és orvosi Kir 60 K. IfibbssOrl feladás<ii.Urenvdméay. III. évfolyam. Szeged, 1922 október 26, CSÜTÖRTÖK. 184-ik szám. A márka katasztrófája és a civilizáció összeomlása. Tragédia történik most Németországban. Haldoklik egy nagy országnak a pénze, a n árka, amely a hetvenes évek elejétől kezdve büszke ivbrn a világ legjobb valutái közé eme'kedett. Annakidején az uj német birodalom büszke öntudattal kitüntette a franktól, forinttól, fonttól és tallértól eltérő márka-valutát, mert elég erősnek tartotta magát egy uj pénzrendszer megteremtésére. A háború viharait a márka még kiáltotta, csökkenő értékkel átvergődött valahogyan a forradalmak ideién is, mert a világ bizot: a német nép szívósságában, munkabírásában és organizá'ó képességeiben, de nem birta el a jóvátétel súlyát, mert természeti törvény erejével kellett hatnia a gazdasági világ, ban annak az igazságnak, hogy egy r.ép sem birhat tl olyan terhe', mely az állam pénzügyi erejével és a társadalom szolgáltató képességével nincsen arányban. Franciaorsiág még mindig háborús pszichózisban él. Makacsul igyekszik két olyan célt egyszerre elérni, melyek egymással össze nem egyeztethetőleg : politikaiig, katonailag és gazdaságilag ugy meg ak rja nyomorítani a legyőzött Németországot, hogy nemzedékeken át iie lehessen veszedelmes számira, ugyanakkor azonban akkora jóvátéelt akar tőle, hogy az ne csak kárpótolja a háborúban szenvedett veszteségeiért, hanem uj és állandó bevéteti tételt jelentsen számára. Vele egyhuron pendü nek kisebb csatlósai, akik részben eltérő viszonylatokban, igy különösen Magyarország irányában ugyanazt akarják. Amerika, miután Wilson rurópai útja alkalmával egymásután az óceánba pctyogtaita hirhedt portjait, visszavonult a Kontinentális politikától. ügyedül Anglia maradt, ahol a jelek szerint érvény-sülni kezdett a józan belátás, ahol igazan békét akartak a legyőzött ellens-ggel. Ezt a politikát képviselte az utóbbi időben a most megbukott Lloyd George, aki mini-zterelnöhi minőségében túlélte vagy féltucat frsneia és olasz kollegáját. Moi L'oyd George megbunoit. Bukásának hátterében vaiahogyan ott lebeg a kisázsiai görög expedíciónak a kudarca és a ktmilista hadseregnek a sikere, melyet Franciaország alkalmasint nem csupán rokonszenvével, hanem anyagi eszközökkel is támegatot*. Szinte érthetetlen ello ódása a világpolitikának, hogy a közel keleten ugyanaz a Franciaország segített felborítani a pálisi békét, mennek orostlánrésze volt a megteremtésében. E*y másik ilyen látszólagos politikai é.theietlenség, hogy a görög ka'«nd támogatása miatt meg kellett bukni Lloyd Georgenak, aki majdnem egy ujabb háború szélére sodorta a háborút nem akaró Angolotszagot. Bufcá ával viszont a háborút nem akató, de a frenc ák baratságát kereső iránv ju ott uralomra. Gyj-koratban a változás mindaddig, míg az angol lözvrlemény a választásokon meg nem ny.latkozik, az; jelenti, hogy Anglia Európában szabad kezet enged Franciaországnak. A jóvátételi oizouság angol del gaiusa hiab* nyil. koiik, a francia túlzás szelleme diadalmaskodott. Az an*cl víillczást ezért Üdvözli a néh i Northcliffe lord sajtója és a frarcii Kö- - élen í.ny uj;or;uó Crötnrivalgással. Ezt a pol.tikai Vülozást a tőzsde példá:lan gyorsasággal txkcirp;ália. I.eey n p a alt a a márk«i még mtg i arudt csekély trt^érek a felét elvesztetíe. A megkezdett ép'lke^tsek tgyszerte félbeu maradtak. A ktnyér ára kétszáz izázaléKkal feiszöKött. A kormány rend-i.üli miniszterianécsot íartu-t a k.-tísaiófáiis váls. g elleri óvórer.diz^bá'yok megbe$2é.ésére. M.nden hiába. Mint ilyen alkdlmakkor '.öriéri szokott, a veszedelmet még a pánik is st g.tett fokozni. M nt Ausztiiában annak idején a koionától, ma Németországban a márkától igyekszik menekülri mindenki, tlfreve i árnyékát, hogy az uj jóvátételi részlet fizetése alkalmával Némelorszáp nem számithal irgalomra és halasztásra. Ezúttal a franciákat fogja illetni a döntő szó. Fizetni kell, akárhogyan is; ka nem tud fize'ni, jönnek a kényszerűé rendszabályok: katonai megszállás, ipari részvények elvéteie, a birodalmi bar.k aranykészletének lefoglalása, vagy valstni más, unit az elvakult francia agyvelő ki tud okoskodni. Elvakultságéban nem látja ugysris, hogy amit tra cselekszik, ez egyre jobban csökkenti az igazi jóvátétel lehetőségét és pecsételi meg a jóvátételből élni akaró Franciaország sorsát is. A ravasz Luim mondotta egy alkalommal, hogy a kapitalista renden alapuló civilizációt a bankjegysajténak nyakié nélküli járatásával lehet legbiztosabban megbomlasztani. A termelésnek és jövedelemeloszlásnak megállapodott rendje megdől, a volt vezető osztályok összeroppannak, az osztályok közötti ellentét kiéleződik, a megtcrló ösztönök megszűnnek s a bankjegyek áradata a meglevő tánadalmi rend ellenségeinek a malmára hajtja a vizet. Ennek az előszelét lehet ma érezni Németországban. Tévednek, akik rCvidlátóan azt hiszik, hogy ez csak Németországot érdekli. Németország gazdasági össze roppanása a civilizáció egyik hatalmas pillérének az összedőlését is jelenti. Talán azt is jelenti, — szinte fél a toll, hogy leirja, — hogy az ázsiai barbárságnak a határa, amely eddig valahol a Visztula és a Kárpátok vonalán húzódott végig, előrelolódik a Rajnáig. Akkor pedig nincs megállás. Az áradat el fogja nyelni Franciaországot is, de Franciaországnak még borzasztóbb lesz a végzete, mert a latin fajok mindenkinél jobban kaphatók a szélsőségekre. E rettenetes perspektívák közepette, melyek a római impérium bukását juttatják a gondolkodó embernek az eszébe, szinte észrevétlenül húzódik meg egy kicsinyke, szinte jelentéktelen hirccske a lapok hasábjain. A német könyvkiadók követik a többi szakmák gyakorlatát és egymásután határozzák el, hogy külföldiektől nem fogadják el a rossz márkát, hanem idegenbe csak svájci frankban eszközölnek eladd' sokat. Az angol és francia könyvről már évek óta leszokott a magyar publikum, a német könyvnek ezzel a megdrágu ásával, mely a németek jogos védekezése az őket fenyegető gazdasági veszedelemmel szemben, mintha szakadoznék az utolsó fonál is, am. 'y nyomorúságunkban a nyugat kultúrájával félig-meddig összekapcsolt. Kicsiség ez sokak megítélésében a nagy világösszeomiáshoz képest, de az a kulturréteg.ame y a magyar ugart takarja, fájdalmasan fogja az idegen művelődés vizeiből felszállott felhők esőcseppjeinek az elmaradását megérezni. Elmaradt a kormányzópárt ma esti értekezlete. A ma délu ári pes i Irpek hosszafan irtsk az egységes páit ma esti érteke?letérői és külörböző politikri szerzéciókat igének be estére. A legfcülörbtzőbb tárgyakról kei et volna ezen az értekezleten határozni a lapjelentétek szeri n*, de mint budapesti tudó'itink jelenti, nemcsak hogy a beígért szenzációk m&radtfk el, hanem maga sz értekezlet is, mert gróf Bethlen István minisztere'nfk, Daiuváiy igazságügyi és nagyatádi Szabó István föidmivel&ügyi miniszterik ugyan fent jarlak a páitbar, de Bethlen a főispánokkal társalgott, Daruváry apró anekdotákat és pikantériákat mesélt emlékeiből, nagyatádi Szabó pedig a Borsszem Jankó oldalait forgatta szorgalmasan. Kedélyes beszélgetés folyt az egé6z idő alatt a legkülönbözőbb tárgyakról, csak éppen a politika kényes témáit nem érintették. A miniszterelnök (erveiből mindössze csak annyit árult el, hogy a képviselőházat november tizenötödikére hivatja össze és hogy igy beszámolóját november 12 én tartja meg Hódmezővásárhelyen. Ha fontos események azt szükségessé tennék, ugy ncverr ber ötödikére hivatná össze a Házat, de erre csak nagyon fontos eseméryek bekövetkezése esetén kerülne sor. Munkatársunk kérdést intézett Datuváty igazságügy miniszterhez, hogy igazak-e azok a hírek, melyek azt mondják, hogy a kormány ki fogja Ausztriától kérni Kéti Páll? Daruváry csak annyit felelt kérdésire, hegy „de jól vannak az urak ír formálva", ami mintegy félhivatalos beismerése a hír igazságának. Károly király állítólagos végrendelete. Togn.-p a kornányhoz kCzelálló forrásból híre uijedt, hogy Bécsben felbontották Károly L irály \égrei deleiét és 'unchali naplóját, n elyten po.itikti hitvallást tS tett az elhunyt király és íbban néhány tanácsadóját teszi felelőssé a két magy?rorsz2gi u'ét*. A nevezett forrás ezt W:nd:schg'átire, Benic/<>re és Rakovszkyra vonatkoztatja, természetesen minden tárgyi alap nélkül. A funch&ti napló nég azt is hanj súlyozza, hegy a nagyéntánt tiltakozása már csak azu án következett be, ncgy a kormány csapstai Budaörsnél fegyveresen útját állották a kirá'v vonalának. Tern észetesen ez a két megjegyzés élénk visszhar goi kellett ugy a legitimistf král, mint a kormányhoz közelálló körökben, és mindkét oldalon tiltakoznak a napló vádjai ellen. Ma megszólalt e kérdésben Rakovszky István, aki á litólag szintén egyike lett volna «zokn3k, akik a királyt folytonosan figyelmeztették volns esküjére és az ezzel járó kötelességekre. Rakovszky nyilatkozatában tisztázza magát a burkolt vádak alól és kijelenti, hogy nézete szerint az egész furchali napló koholmány, melynek szálai Budapestre vezetnek bizonyos kötökhöz. Az akciónak srerinte kettős célja is van: elsősorban a legitimizmus ügyét akarják vele kompromittálni, másodsorban ót magát, mert a liberális blokhoz csa .aközött. Egyébként Apponyi és Andrássv is nyi'atkoznak e kérdésben és természetesen ők is rámulatnak arra az átlátszó célzatra, mely az egész funchali napló mögött rejlik. Nem lesz pertörléa a klrálypnccsban. Több izben felmerüli annak a hire, hogy IV. Károly király tavaiyi visszatérése alkalmával kíséretében volt politikusok és katonák ellen lázadás és magánosok elleni erőszak ellen megindult tünperben pertöriés várhaló. Ezeket a híreket sem a kormány, sem az érdekellek meg nem cáfolták, de meg sem erősítették. Most a királylátogatás évfordu ója alkalmával újból felbukkant ez a hir, de ezut'al már komo'yabb formában. Több budapesti lap infermációja szerint Daruváry Géza igazságügyminiszter maga veite kezébe egész ügyet és ö maga erősen dolgozik a rtörlésen. Érdeklődtünk az igazságügyminisztériumbün a jelentés valódisága felől, ahol illetékes tényezők a közlést nem cáfolták, de nem is erősítették meg és a kérdésről nem akartak nyilatkozni. Kérdést in éztünk a per egyik érdekeltjéhez, Andríssy Gyula grófhoz is, aki a pertörlés téryéről semmit sem tud. Budapesti munkatársunknak kijelentette, hogy a kérdéssel nem foglalkozik, teljesen közömbös ránézve, megtanják-e a per főtárgyalását, vagy pe töriéssel fejízik be az egész ügyet. Ma este budapesti munka'ársunk a legilletékesebb forráshoz fordult telvilágosilásért és itt ftlhitelmaziák arnak a közlésére, hegy a kérdéssel eddig még csak nem is foglalkoztak, igy merőben légből kapott a budapesti lapo' értesülése a pertörlésről.