Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-13 / 159. szám

SZBQED GÖREEjaKÖR A nyápi ember A nyári ember maidnem olyan, mint a nyári kritikus, bár biológiai funkcióit tekintve több tekintetben különbözik tőle pedig előnyösen. A nyári kritikus tudvalevőleg télen azt a bizonyos téli álmát alussza, a nyári színházról álmodozva és Sarcey kritikáit olvasgatva ? Pesti Hirlap vegyes rovatából. A nyári kritikus ujabban már május végén ébred és élettartama néha a késő téli idénybe is belenyúlik. Ami ezek után a nyári embert illeti (homo nytrló in Strand) ez az emberfajta a többi évszakban egészen szürke, jelentéktelen, alig észrrvehető, szinte átlátszó és átjátszót' lény, aki különféle bürókban és kávéházakban tartózkodik, az előbbi helyeken körmöl, az utóbbiakban pedig kibicel. Csendesen kérődzik az újságok tőzsderovatán, igen jámbor fajta, olykor valutázik és némelykor megiszik egy deci bort két deci szódával, amelyet e tudomány fehér asztalinál hosszú lépésnek neveznek. lyy él a nyári ember ősszel, télen és tavasszal, ám mikor fölvirrad a dicső nap hajnala, amely a nyarat hozza, emberünk egészen lényeges és döntő metamorfózison megy keresztül és pedig — mint már föntebb említettük — igen előnyösen. Egyszerű polgári ruházatát a sutba dobja, esetleg zálogba teszi és úgynevezett nyári dreszt ölt, amely lengévé és csapongóvá teszi. Igy lesz a szürke bábból szines és szárnyaló pillangó és igy lesz a nyári ember szalonképes a strandon és a hazai forró évszak egyéb nyaraló és üdülő telepein. Arca, amely a hideg és langyos idő alatt az ólom fakóságát a penész zöldességével egyesitette, egyszerre csak a legnemesebb barna bronzok lángoló és ragyogó patináját veszi föl, a szobrok irigyen elfordulnak, ha őt meglátják a korzón és az ifjú nök epedón fordulnak feléje. Emberünk a fehér dressz és a barna bor ^csodálatosan Izgató ellentéteiben tündököl és életfilozófiája teljesen Thales szellemében alakul, aki tudvalevőleg a vizet (hydor) tartotta minden dolgok lényegének és a legjobbnak mindenek A nyári ember visszatér a természethez és Rousseau szerint retur és tur jegyet vált hozzá, ölébe fekszik és az úgynevezett kultura vívmányaiból nem tart meg mást, mint az úszónadrágot, a fürdőköpenyt és az alsóspartit, amely ez alkalommal a Kiben játszódik le édes kettesben. A nyári ember száznapos uralma az aranykor boldog idilliét hozza vi«sza, azt a szép és ártatlan időt, amikor még nem voltak premiérek, filharmonikusok, amatőrkiadások, képviselőválasztások és valutadifferenciák. Sajnos, e világon minden mulaadó, még a nyári ember is és mire itt az ösz, ha még nem is hivatalosan, emberünk is eltflnik hirtelenül és váratlanul, mint a Föld szelleme a sülyesztöben. Bronzarca elfakul, fehér nadrágja elkopik és egy hüvöa hajnalon közönséges halandó hivatalnok lesz belőle is. A szinház megnyílik, a Vasgyáros műsorra kerül, az uj szendéről a téli kritikus megállapítja, hogy idővel egészen jó anyacaáazárné lehet meg belőle és a Nyári Ember téli álmába kezd. De addig még övé az ország, a hatalom, a strand és a dicsőség, a nök mosolya és a negyvenfokos meleg. Azaz, pardor., ez egyelőre közös sorsa mindnyájunknak. Gyalu. Szeged, 1922 joUas 13 Miért nem lett gróf Teleki Pál díszdoktor. Protezséját nem támogatta a bölcsészeti kar. — Neheztelés ás óvatosság minden vonalon. — Az egyetem uj tanárai. Korzó-Mozi Telefon: Igazgatóság 455- Pénztár 1185. Csttörtökön, julius 13-án Dráma 5 felvonásban. A főszerepben: HELLA MOJA. AZ AFRIKAI VADVIRÁG. C. N. és A. M. Williamson regénye filmen, 5 felvonásban. Filmre irta és rendezte: GEORG D. BACKER. A címszerepben EDITH STORE Y Előadások 6 és 9 órakor. Annak idejtn nagy föltűnést keltet* az a körülmény, hogy a Ferenc József - Tudományegyetem ötvenéves jubileuma alkalmával a díszdoktorrá avatottak névsorából gróf Teleki Pál neve kimaradt, pedig a jubileumi ünnepség elölt József főherceggel, dr. Somogyi Szilveszterrel, Dohnányi Ernővel, dr. Tóth Lajosfal és Scheffler Aladárral az ő ntve is forgalom öa kerüli. Gróf Teleki Pál kimaradása már csak azért is föltűnő, meri »iiszen — amint azt a választáok alkalmával olyanszivesen hangoztatták párthivei — a kolozsvári egyetem idehelyezése Teleki érdeme. Eit a célt szolgálta egéíz képviselősége alatt, programmjár.ak ez volt legfontosabb pontja és fáradozása — s ez a fontos — eredménnyel is járt. Mindezektől a lrkáis érdemektől eltekintve, gróf Teleki Pál egyetemi tanárt, széleskörű külföldi összeköttetésekkel rendelkező magyar tudós*, leliát a díszdoktori cim nem érte volna méltatlanul és az egyetem tanácsa még sem avotía díszdoktorrá. A dolognak, mint értesülünk, érdekes kuliszatitkai vannak. Teleki ugyanis megnehezielt már előzőleg a Ferenc József-Tudományegyetem tanári karára, különösen a bölcsészeti kar professzoraira, mert a következő eset történt: Az egyetem földrajzi tanszéke megüresedett £s betöltésére pályázatot hirdettek. A pályázat a mult hónapban le is járt. A kar a pályázók közül kettőt kandidált első hetven. Az ötös bizottság dr. Kerekei Zoltán egyetemi magántanárt, a külügyminisztérium tisztviselőjét javasolta első helyen a karnak, a karban azonban dr. Kogutovitz Károly, az Erzsébel-Nőakadémia taNyolcvan százalékkal növelik a villanytelep teljesítő képességét Husz millió befektetés angol pénzből. — Februárra elkészül a munka. — A gyárigazgató nyilatkozata. nára kapta a többséget, pedig dr. Kerekes Zoltán pályázatát gróf Teleki Pál is támogatta. Támogatását a kar azonban nem vette figyelembe, amiért Teleki, mint a körülmények is megmutatták, nagyon megneheztelt a szegedi egyetemre. Az egyetem tanári kara tudomást szerezve Teleki nehezteléséről, amikor a díszdoktorrá svatandók névsorát összeállította, óvatossághói Teleki nevét hihagyta, mert attól tartott, hegy Teleki neheztelését a közgyűlésen távolmaradásával demonstrálja. Tehát a kellemetlenségek elkerülése érdekében az egyetem tanári kara is elzárkózott. Ezért nem avatták gróf Teieki Pált díszdoktorrá a jubileumi közgyűlésen. Illetékei helyen ugyan Teleki díszloktortágára vonatkozólag azt mondják, hogy azt a tanári kar már elhatározta és határozatát azért riem valósíthatta meg, mert Telekit ulyos betegsége akadályozta a jubileumi közgyűlést n való megjelenésében. Ez a magjaiázat az;nb:n csak tapintatos elsimítása a valóságnak. Itt említjük meg, hogy a szegedi egyetem megüresedett katedráinak betöltése mcit van folyamatban. Meghívás utján ajánlotta a kar dr. Mészöly Gedeont az ural-altáji nyelvé-izet tanszékére. Valószínűleg a szanszkrit nyelv síámára is szerveznek katedrát, <»mit dr. Bückler Pál marosvásárhelyi tanárnak ajánlanak föl. Az egyetemes történelem ókori részének és az érem és régiségtan tanszékére most van folyamaibari a pályázat, ami julius derekán jár le. Van azonban több oly<<n megüresedett tanszéke az egyetemnek, amelynek betöltésére az tdén már nem kerül sor. Néhánv hónap előtt csendesen, minden dobverés és nyilvánosság nélkül hatalmas munka indult meg a gázgyár sokszor, nem is méltatlanul szidott telepén, egyelőre a hivatalszobákban, később már a gépek, a gyárépületek körül. Egymás után készültek el a tervek, a számitások, a költségvetések és ma már papiroson készen van minden, a legapróbb részlet is kidolgozva, sőt a tervek megvalósítását is megkezdték. A szegedi légszeszgyár és villanytelep jelentékeny fejlődésen megy keresztül. A dimmók, turbinák számát megszaporítják, a gépházakat kibővítik és a villamos üzem teljesítőképességét majdnem megkétszerezik. Az üzemfejlesztés az eredeti számítások szerint 20 millió koronába került volna, azonban az emelkedő árak miatt a költségvetés erősen meghaladja már ezt az összeget. A fejlesztss> költségeit, — mint értesülünk — a vállalat angol érdekeltsége adja. Fölkerestük Pongrácz Antall, a légszeszgyár igazgatóját és érdeklőd tünk a munkálatokról. Az igazgató elmondott néhány érdekes reszletet. Elmondotta, hogy egyelőre a villamos áramfejlesztő telepet bővítik ki, a bővítés határát nem állapították meg. A gázfejle'iztésnél is folytak kísérletek, de ezek csak arra irányultak, hogy a hazai szénből is fejleszthessen a gyár !égs :eszt. A kísérletek eredménnyel is végződtek és igy ma már a drága porosz szenet nélkülözheti a gyár. — A villimostelep üzemfejlesztésének tulajdonképeni célja az, mondotta Pongrácz igazgató, hogy a te.melést olcsobbá teqyük, amivel elkerülhetjük az egységárak állandó emelését, célunk, ltogy az üzembiztonságot és sz ökonomiát növejük. Az előmunkálatok már annyira haladtak, hogy februárra befejezzük a munkát. A tulajdonképeni nagy munka c;ak szeptemberben kezdődik, de a kisebb -tiunka mir folyik. Most is 14—15 szakmunkás dolgozik a telepen. Amii Szegeden megcsináltathatunk, azt itt csináltatjuk meg, szegedi iparosokat és szókmunkásokat foglalkoztatunk elsősorban. Az építkezési munkálatokat már ki is adtuk Bartos Mór szegedi vállalkozónak. A gépekel, vagy a gáp;khez szükséges nyersanyago! szintén Magyarországon vásároljuk. A villamos müvekel a Ganz—Danubiu>gyár, a turbinákat pedig a Lánfe-gyá. szálliija. Csupán egy segédgép szállítási anyagát hozatjuk Németországból. Elmondotta még a gyárigazgató, hogy tervbevetlék az áranwezeték 1 hálózatának a kiterjesztését is. Alia<-. ; láOan az üzem fejlesztéséi az telte szükségessé, hogy napról- n3pra szaI porodik az uj fogyasztók száma I a fogyasztás már-már eléri az eddigi teljeüitőképesbég maximumát. Ha at elkészült tervek megvalósulnak, » teljesítőképesség legalább 80 százalókkal növekszik. A gyárépületek 1913. évi terve már upy készült hogy az előtelálofl üzemfejleszlét bekövetkezése esetén ne váljék szükségessé azok bővítése és igy építkezési munka nem sok lesz az üzernfejlesztésnél. Végül azi is elmondotta az igazgató, hogy az összes tervek és számítások a gyárban készültek. Korzó-Mozi Telefon: Igazgatóság 455. Pénztár 1185. Pénteken, szombaton, vasárnap Az Unió filmipar remeke I Az Arany Háromszög Kalandorregény 2 részben, 17 felvonásban I. rész: fl hálál küszöbén. 9 felvonásban. Az Arany Háromszög II. rész: Éleire—halába. 8 felvonásban. Mindkét rész egy előadásban. tlőadások hétköznap 6 és 9 órakor, vasárnap 5, 7 és 9 órakor. A 9 órai előadés a nvóri helyiségben lartatik. Szegedi Vigszinpad Horváth Mihály-utca 8. Igazg. telefon 258. Pénzt, telefon 582. Igazgató: FALUDI KALMAN. Csütörtökön, julius 13-in Kék szalon Heltai Jenő rendkívül mulatságos vigj. Személyek: Ml hó Ida Babrik János operaénekesnő lanténekes Finikey a 9 éves primabalerina, a Magyar Kir. Operaház tagja. Fe«yő Irma Charles-négyes uj sansonokkal amerikai táncakrobaták Hogy tud egy !ér] ennyire marha lenni. Karinthy Frigyes tréfája. Játszák: Rásó Ida, Korda Sándor, Bihari László, Vass Mihály. Előadás kezdete este fél 9 órakor. Helyárak : Zsölye 83, támlásszék 70, kttrszék 55, zártszék 43 korona vigalmi adóval együtt. Jegyek eiöre válthalók a Belvárofi Moti nappilt pénztáránál. Kedvezőtlen idö esetén az előadások a város, színházban icsznek megtartva. z A horgászat kézikönyve hasznos tudnivalókat ad, nélkülözheteilen útmutatásokat tartalmaz. Kapható az összes könyvkereskedésekben és a kiadó Délmagyarország Hit lap- és Nyomdavállalatnál.