Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)
1922-07-13 / 159. szám
Szeged, 1Q22 jultas 13. SZEGED hírek In memóriám. Ma egy éve ... A nyári Tisza szürke füzesében rejtelmes tragédia áldozata tett Tápé alatt a magyar folyó és a magyar falu rajongó szerelmese: Heller Ödön, a kiíünö szegedi fes'őmüvész. Napokie azt se tudták rokonai, barátai, hogy hova tűnt és mi történt vele? Keresték, kutatták, de hiába. Harmadn?o a szóké folyó fölvetette holttesi'ét ti megindult a találgatás : TÁ történt, hogyan, kik miatt pusztult el a szegény, derék művész, akit mindenki szeretett és aki nem ártott soha senkinek. Szerelmi tragédiáról suttogtak a halott körűi, *.ki véres sebekkel, némán és sze!;den elpihent a nyári ravatalon. De a nyomok nem bizonyultak l;elyesnek, Heller Ödön halála ma is titok, ki tudja, meddig, talán mindörökké? A Kedves, derék és igen tehetséges bohémet megsiratták és nem tudják elfelejteni nagyszámú barátai és tisztelői. A képei és rajzai megmaradtak, a napsütéses tájak, a meleg, szines interieurök, a tiszamenti mapyarok, lányok, legények és öregek másai és a szépséges, barna falusi Madonna. Heller titokzatos halála első évfordulóján ismét eszébe jut kegyeletes érzésű hiveinek az, amivel még tartoznak a jó barát és művész emlékének maneseinek: hogy retrospektív kiállítást rendezzenek megmaradt képeiből, rajzaiból és plakátjaiból és esetleg valami más formában is megörökítsék Heller Ödön emlékezetét. Addi(» is: e pár sor nefelejcsét hadd tegyük mi is a korai és lájd»lmas sírhalomra! — Jelölések a nyíregyházai kerületben. Budapestről jelentik: A nyíregyházai kerületben, ahol a kormány Rakovszky Iván belügyminisztert lépteti föl, a Rassay-párt jelöltje Latinák Jenő gyáros, ,aki általánosan ismert tiszta liberális fölfogásu ember és megválasztását bizonyosra veszik. — Két mtvész afférja. BudaÍ istről jelentik: A Képzőművészeti ársulat Greguss-diját az idén szobrászművésznek adják ki. A választmányban Zala György azt javasolta, hogy a dijat Pásztor Jánosnak adÍ ík ki, akinek Prima vera-ja mindenépen érdemes a díjra. Paur Kornél véleménye szerint a díjra az irredenta-szobrok alkotói Kisfaludi Stróbl Zsigmond, vagy Szentgyörgyi István érdemesek a díjra. Emiatt összeszólalkozás támadt Szentgyörgyi István és Zala György között. Az előbbi azt állította, hogy Zala őt üldözi. Végül a két művész súlyos sértő szavakkal illette egymást. Ebből lovagias affér támadt, amit aztán jegyzőkönyvvel intéztek el. — K0820"®1, • tanácanak áldozatkészségéért. Dr. Csengery János egyetemi lanár, az ifjúsági előadásokai rendező bizottság elnöke meleg hangú kf.szönő levelet intézett a város tanácsához, amiért az elmúlt tanév második felében áldozatkészével lehetővé tette sz ifjúsági előadások rendezését. Egyszer smind bejelenti, hogy összesen tizenegy előadást rendeztek, amelyekre egyenkint 70 jegyet oszlottak szét 14 tanintézet jeles tanulóinak jutalmazására. Bnzavaluta. Igen tisztelt Szerkesztő ur I Tessék megkérdezni az unokafivérem barátjától, ha nekem talán nem hinné el, hogy én mát hónapokkal ezelőtt megjósoltam a buzavalutára való áttérési. Hiszen a dolog szükségessége olyan kézenfekvő, hogy már a vakok intézetében is látják. Aranyunk nincs. A papírpénzünk nem ér semmil. Búzánk ellenben hála istennek, van. (Itt persze ne engemet tessék érteni a „mink" alatt, hanem az ország n3gy általánosságán.) A buza értéke pedig ma már megközelítően o'yan, mint az aranyé, amit az egész világon körülbelül egyenlően értékelnek. Nos és már iti is vagyunk: ne az arany legyen nálunk az értékmérő, ami nincs, hanem a buza, ami van. (Megjegyzendő, hogy itt megint a nagy általánosságot gondolom.) Csoda-e,; ha mint kormánypárti lapok komolyan irják, a kormány komolyan foglalkozik a gondolattal, hogy buzavalutában követelje a földadói, sőt a többi adót is? A kérdésről könyvet akartam imi, de az akaratnál maradtam, tisztelt Szerkesztő ur, még pedig azért, mert számitásom szerint a könyv nem lehetett volna vékonyabb ezeroldalasnál. Ezt pedig nekem, mint szerzőnek, illett volna el is olvasai. De azt senkisem kívánhatja tőlem, tisztelt Szerkesztő ur, hogy én ebben a hőségben magánszorgalomból ezeroldalas könyveket olvasgassak. Elárulom az egyébként érdekes könyv tartalmából, hogy igen rész* letesen és alaposan fogialkozandottam benne a valuták történetével. Kimutatar.dottam, hogy kezdetlegesebb korokra való visszatérés abuzavaluta is, ami általános jelenség a háború után. Az egyéni akciókban például én is, mint sokan mások, látom a szép reneszánsz korát. Az egyre terjedő Írástudatlanság a középkor kezdetére emlékeztet. S hogy messzire ne kalandozzak, n gabonavaluta ős kisázsiai népeket juitat az eszembe, akhádokat és szumirokat, akik galtonával fizettek. Ezt nem tudom ugyan biztosan, tisztelt Szerkesztő ur, de fogadni mernék ri, mert úriember csak arra fogad, amit nem tud biztosan. Itt mondandottam el azután alapos forrástanulmányok után, hogy a gabona valuta ulán következhetett csak logikusan az áttérés a baromvalutára (pecus) és ebből a pénzvalutára (pecunia), mikor is a nagy és rettenthetetlen Julius Caesar (nem pedig Auguslus) még a rossz viccektől se félve — ami pedig nagy dolog — a saját képét nyomatta az aranypénzekre a szimbolikus baromképek helyett. Kifejtendettem könyvemben a gabonavaluta hasonlíthatatlan előnyeit. De tisztelt Szerkesztő ur, lapunk kis terjedelménél fogva, sajnos, nem írhatom le könyvemnek circa 1000 oldalát, ezért csak röviden annyit, hogy a fizetésekben is haladéktalanul meg kell kezdeni a buzavaiutára való áttérést. Az aranyparitás szerint egy mázsa gabona 5150 korona. Ez az egység. Minthogy szerény ember vagyok, megelégszem havi fizetésül 3 (három) egységgel. Tekintettel a reform sürgősségére, szerintem, életbe kellene, léptetni már ma. Kérem a szives folyósítást, hazaszállítva franco ab kiadóhivatal. Csak azt nem tudom megérteni, tiszteli Szerkesztő ur, miért hu.ódoznak a buzavaluiától a gazdák, mikor hiszen ez a valuta nekiK — magatói terem. Tiszteieltel hillér. Még mindig egy ember intézi az utlevélügyehet. A szegedi államrendőrség utlevélosztályába még mirdig nem javultak az állapotok. Több ízben fölhívtuk mir az illetékes hatóságok figyelmét, hogy a napról-napra szaporodó utlevélkérelmeket egyetlen rendőrtiszt nem intézheti el és ezért az utlevélkéröknek napokig kell so'ba állva ácsorogniok az utlevélosztály élőt', amig rájuk kerül a sor. Figyelmeztetésünknek azonban semmi hatása nem mutatkozik, az utlevélosztály 'igyeit még mindig egy ember intézi, pedig véleményünk szerint, ha egyegy kabaréelőadásra kiküldhet a szegedi államrendőrség 8—10 rendőrt is, akkor egyik vagy másik ügyosztályban akad olyan nélkülözhető rendőrtiszt, akit ideiglenesen beoszthatnának az ullevélosztáiyba.Vagy ha nem akad ilyen, akkor tartsanak vissza egyet a „B'-listásokból. Vizhiány Minden nyarunk réme, a vizhiány, pontosan beköszöntött. Igazán nem panaszképen mondjuk. Fvek horszu sors óta annyira belefásultunk ebbe a bajba, mint öreg ember a podagrájába. Valamikor hangos csaták voltak miatta a város közgyűlésén. De hol vannak már azok az idők, amikor egy kis vizhiány akkora vizet tudott zavarni 1 Azóta sok minden hiányzik, aminek nagyon érezzük a szükségét. Nem panaszkodunk hát s dehogy is akarunk viharmagot vetni ezzel a kis vidéki mizériával, amibe az idén már a főváros lakossága is belekóstolt. Ott persze szokatíansága miatt ijedelmet s még nagyoi;o föHiáborodást keltett s ugy '.átszik, meg is szűnt, mert régóta nem is irnak már róla a lapok. De ebből viszont az a nyugtalanító, vagy mai szóval: destruáló tanulság beszél a vidéknek, hogy akarattal ezt a bajt is meg lehet szüntetni. Minden fásultságunk mellett is kötelességünk azt kívánni, hogy nálunk is komoly kísérletet tegyenek végre a vizhiány megszüntetésére. Tudjuk, hogy a mérnöki hivatal, mint már évek óta, megint a vízmérő óráknak a házakba való beállítását ajánlja. De ez az indítvány, mint mindig, most is Eris almája. Mert fölveti azt a vitát, hogy először ki viselje a vízórák költségét, a háziúr-e, vagy a lakók s másodszor megint fölujitja azt az esztendőkig elrágott kérdést, igazságos-e, hogy egy vizóra méréséből kimutatott fogyasztásnak a költségét az a lakó is éppúgy fizesse, aki sokkal kevesebbet fogyaszt, mint a másik, többet fogyasztó. Mi nem hozakodunk elő a régi érvvel, hogy nem vizóra ^kellene, hanem több viz. Lehtt, hogy a vizóra is megszünteti a baj okát, az ominózus vízpazarlást. Bár jó lenne, ha legalább ez az egy dolog, vizünk lenne, amiből még pazarlásra is telnék. Dc ha a vizóra az orvosság, akkor az istenért, vessenek már véget a vitának. Állítsák be a vízórákat I Hiszen egyszer csak el kell már valamit kezdeni! . De nini 1 Ez mintha már az a destruktív hang lenne, az a régi, szabadszáju beszéd. Bocsánat! Inkább igy mondjuk hát, amit mondani akarunk: Ugyan az Úristen áldja meg a tekintetes tanácsot, legyen olyan jó, méltóztassék már valamit kezdeni ! — Rostált,csomagolt Faszén kapható házhoz szállítva Klein B. Vilmos cégnél, Püspök-téri mésztelep. Telefon 13—37. IO* — Tennlslabdák Komlósinál. — Jégeift Budapesten. Budapestről jelenti tudósitónk, hogy szerdán délután fél négy órakor az egyre erősbödő zivatar nagy jégesőt hozott, amely több helyen tojásnagyságu darabokban hullott a pesti kövezetre. Ez a jégeső percekig tartott és csak részleges volt, mert például Pest környékén és Kelenföldön semmi eső sem volt — ítélet az Odescalchl-pdrboii. Budapestről jelentik: A budapesti büntetőtörvényszéken egy hétig tartó tárgyalás és egy heti szünet után ma hirdette KÍ dr. Both Péter törvényszéki biró az ítéletet az Odescalcht hercegi család ellopott ékszereinek ismetetes bünpörében. A büntetőtörvényszék a lopás bűntettében bünsegédi és bünrészesi minőségben való részvétel vádja alól Benkő Istvánné, született Fabinyi Katót, Fabinyi Margitot, Takács Lázárt és Nick Sándort fölmenti. Ellenben bűnösnek mondja ki a törvényszék Braun Mór vádlottat orgazdaság vétségében és ezért négy hónapi fogházbüntetésre itéli, melyet azonban a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek számit. Ugyancsak orgazdaság vétségében bűnösnek mondja ki Katona Miksát, kit öt hónapi fogházra ítélt, mely időből három hónapot és tiz napot vesz a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek. Hartenstein Mórt talajdon elleni kihágásban találta bűnösnek a bíróság és ezért nyolc napi elzárásra és 400 korona pénzbüntetésre itéli. Kimondotta továbbá a bíróság a lefoglalt bűnjeleknek a sértett részére való kiadását és a bűnösnek kimondott vádlottaknak húszezer korona eljárási költségben való elmarasztalását. Ugyanekkor Odeschalchi László herceget magánjogi igényével polgári bíróság elé utalta a törvényszék ég az ügyben szereplő König Béla ellen nyomozólevél kiadatását rendelte el. — A Szegedi Vlgazlnpad pénteken 4s szombaton a juliusi első félhavi műsorát egy a maga nemében páratlanul álló világhírű művész felléptével zárja le. Erre a két estére a legnagyobb áldozatok árán sikeriklt lekötni Franki Móricot, a világ minden részében ismert hires fejszámoló művészt és történelemtudóst. Frankinak az emberi észt szinte mái gondolkodóba ejtő zsenialitása nem szorul bővebb reklámra. A legbonyolult .bbnak, szinte lehetetlennek látszó feladatokat egy pillanat alatt fejből, mindeu számolás nélkül old meg. Minden hozzá intézett kérdésre, mely az ó-kortól napjainkig megtörtént történeti idők mozzanatait tárgyalja, a pontos időt, helyet, körülményeket azonnal megmondja. Az emberi agy olyan hihetetien szédületes nagyságával állunk itt szemközt, amit minden tudományos kísérletet és szórakozást kereső embernek meg kell nézni. A műsor többi része is csupa attrakció. Most búcsúzik a szegediektől G gyönyörű hangú Mihó Ida, ki erre az alkalomra uj opera-áriákkal lép a közönség elé és a népszerű Charlesnégyes akrobata táncosok, kik ebben a műsorban lépnek fel utoljára Szegeden. A műsor többi része: Faludi nagyszerű kupiéi és tréfái, azonkívül Karinthy Frigyes bohózata és Babrik János uj, lantos dalai a bucsuesték legnagyobb sikerét biztosítják. Julius 16-án az uj félhavi műsor bemutatkozása. Vasárnap, julius 16-án délután fél 6 órai kezdettel Zónaelőadás fél helyárakkai, kaogtató, uj mfsorra! és az összes uj attrakciókkal. — Női éa férfi fQrdSdressek, szalmakalapok óriási választékban Fischernél, Kölcsey-utca 4. UN