Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-25 / 169. szám

SZBQED Nera lehet tudni, hogy mikor ütközik szabálytalanságokba n ember, má­sodsorban pedig a különböző pénz­ügy.gazgatók kűlönbőzőképen ma­gyarázzák a törvényt. Az adórendszer igazságtalan is, mert a földbirtok nem fizet. Kuna P. András: Pedig eleget fizet. Fábián Béla: Magyarország ter­mése az 1914—1915. évi átlagtermést véve alapul, ma 150 milliárd. Egy százholdas föld mostani adóját egy cseresznyefa kifizeti. (Állandó nagy zaj a jobboldalon.) Az integritás gondolata szorosan összefügg a jóléttel. Igazi jólét pedig csak helyes adórendszer mellett lehet. A föld­birtok ne fizessen többet, mint más, csak ugyanannyit. Ha ebben az agrárparlamentben arra helyezked­nek, hogv nem fizetnek ... Kuna P. András: Siberek! (Elnök ezért a közbeszólásért rendreutasítja Kunát.) Fábián Béla: A magyar korona belértéke nem 32, amit azonnal meglátunk, ha a pénzügyminiszter földadójavaslatát elfogadjuk. Teljesen helyteleníti a forgalmi adót. A gazda nem fizet forgalmi adót, mert nincs miért. (Kuna P. András tovább zajong, mire Szcitovszky elnök fölviszi Gaál Gasztonhoz, aki a lelkére beszél és végül kezet fog vele. Ettól kezdve nem is kiált közbe, csak szomszéd­jának dörmög.) Fábián Béla: A Fulura vásárlása spekulációra ösztönözte a gazdákat. Az indemnitási javaslatot nem fo­gadja el, A kővetkező szónok Kuna P. András. Az eilenzéken, úgymond, azt han­goztőtjak, hogy a kisgazdák az okai a drágaságnak. A választások alatt mi sohasem dobtunk üszköt a nép közé és beszédekkel sohasem izgat­tunk. Az ellenzék ezt nem mond­hatja magáról. A búzát csak akkor lehet maximálni, ha ezzel egyidejű­leg az iparcikkeket maximálják A szocialisták és a kisgazdák között vallás tekintetében áthidalhatatlan szakadékok vannak. Horváth Zoltán: A titkosságról beszéljen. Kuna P. András: Én hive vagyok a titkosságnak, de amikor a dema­gógia u*:lkodik, nem lehet titkosan választani. Horváth Zoltán : Beszéljen a kis­ÜStről. Kuna P. Anarás: Arról is beszé­lek. (Fölkiáltások a kormánypártról : Nem vizsga ez Andris bácsi, hogy a kérdésekre feleljen.) Kuna P. András: A kisüst kérdé­sét szövetkezeti alapon kivánja meg­oldani. Az indemnitást elfogadja. Ezután Strausz István beszélt. Az indemnitási javaslatba s kormány szerinte egy költségvetési előirányzatot akar becsempészni a törvénykönyvbe. Ez a javaslat tíz­milliárd adóemelést jelent. Ptónay Pál. ön forradalmi ala­pon állott a kommün alatt. Horváth Zoltán: Miért nem mondja ezt Nagyatádiról ? Strausz István az indemnitást nem fogadja el. Kéri a kor.nányt, ho*y doiguzza át a javasl >tot és ugy hozza a nemzetgyűlés elé. Elnök eiufán bejelenti, hogy a nemzetgyü'íshez megkeresés érke­zett, amely szerint a királyi ügyész­ség Hir György mentelmi jogának föifüggesztesé! kt'rri, jog alan tobor­zás miatt. (h'ölkiáita&ck a jobbjlda­lon: Nem adjuk ki 1) Házat! Földet! Üzletet! ZtYy'^T^t Szabó ingatlan iroda által. Takaréktár-utca 3. Telefonszám: 10-54 Szrlid és a legmeg­bízhatóbb. - Állandó nagy előjegyzés háxak, földek <e üzletek eladására^ 1002 Elnök a mentelmi bizottsághoz utasítja az ügyet, majd napirendi inditványt tesz. A keddi ülésen az in­demnitás folytatólagos tárgyalása sze­repel. Az ülés vége háromnegyed 8 órakor. Beiktatták az uj református lelkészt. Bakó László a krisztusi szeretetből fakadó békét hirdeti. A fölavató ünnepségen az összes felekezetek képviselői résztvettek. Ünnepélyes keretek között történt meg vasárnap délelőtt Bakó László református lelkész beiktatása, akit a nemrég elhunyt Bereczk Sándor helyébe választottak meg a szegedi zekbe fektették le nála vallásos hitük ápolását. Az ünnepélyes istentisztelet után Bakó László a református egyház tanácstermében fogadta az üdvöz­Szeged, 1922 julius 25. jelentek az egyházi és világi haló­ságok képviselői. Az első fölköszöntőt dr. Harsányi Pál esperes mondotta a kormányzóra. Dr. Széli Gyula, a református egyház gondnoka Bakó Lászlót köszöntötte föl. Majd a további üdvözlések során dr. Biedl Samu zsidó hitközségi elnök a fele­kezeti egyetértésre ürítette poharát. 5 A bankét után Harsányi esperes t meglátogatta dr. Széli Gyulát és Bereczk Sándor özvegyét, ahonnan a vendégekkel Vigh Sándor presbi­terhez ment. Itt eue nyolc óráig maradtak együtt, amikor is Harsányi Pál visszautazott Gyomára. Este a Tisza kertjében vacsora volt, amivel a szegedi leformátusok szép ünnepe be is fejeződött. református egyház papjává. Az ün- , lésre megjelent küldöttségeket, első­nepség a református egyház diszter- ' sorbin az egyházakét. Az ágostai mében tartott üléssel kezdődött, j evangélikus egyházközség nevében amelyen dr. Széli Gyula főgondnok üdvözölte az ünnepségre ideérkezett Harsányi Píl békésbánáti esperest, aki melet' szavakkal válaszolt. Utána Bakó László köszönte meg a válasz­tással neki juttatott bizalmat s egy­ben körvonalazta ait í. programot, amelynek alapján egyházi működé­sét folytatni kivánja. Programjának főpontja: a szeretetben fogamzott béke. A diszgyülés után, 10 órakor kez­dődött meg a fölavató istentisztelet a református templomban. A tem­plom zsúfolásig megtelt hívőkkel, sokan ki is szorullak onnét A tem­plomban a szószék földszinti részén helyezkedett el Harsányi esperes és Bakó László. A többi egyházak kép­viselő: Várhelyi József prelátus és Bonaventura rendfönök a katolikus, Thomay József lelkész az evangé­likus, dr. Löwinger Adolf és dr. Biedl Samu az izraelita, László János az unitárius egyházak képvi­letében, végül a görögkeleti szerb egyház kéviselöje, majd pedig a ha­tóságok részéről dr. Gadl Endre, Fodor Jenő és dr. Bottka Sándor a középen foglaltak helyet. Az Ur asztala előtt az esperes és az uj lelkész áhítatos imát mondtak, majd Hartányi esperes nagyhatású szónoklatot tartott s megáldotta a szegediek uj lelkészét. A hivők meg­hatottságát fokozta az a gyönyörű ének, amelyet Fodor László adott elő Árokhdty Béla orgonakisérete mellett az „Alessandro Stradella" cimü operából. Ezután Bakó László tartotta meg első nagy szónoklatát. Az alig 26 éves fiatal lelkész, aki sokáig volt Ravasz László püspök titkára, nagy közvetlenséggel, lélekbehatóan beszélt a hívőkhöz. Vallásos fejtegetéseiben meleg emberi hang nyilvánult meg. Igazságot oszlott jobbra es balra, a krisztusi szeretet alkalmazását köve­telte és az Ur es a világ harmóniá­ját hirdette szemben a materialista filozófusokkal. A hivők kiváló tehet­séget ismertek meg benne és jó ke­Thomay József lelkész és Kiss Fe­renc miniszteri tanác-os üdvözölték az uj lelkészt. Az unitárius egyház nevében László János gondnok mondott rövid üdvözlő beszédet. A zsidó hitközség részéről dr. Löwin­ger rabbi és dr. Biedl Samu, a hit­község elnöke jelentek meg Bakó László üdvözlésére. A küldöttségek üdvözleteire min­dig ötletesen, szives szavakkal vála­szolt az uj lelkész. Érdekes volt a zsidó hitközség elnökének, dr. Biedl­nek adott válasza. Dr. Biedl arra kérte, hogy azt a jóviszonyt, ame­lyet elődje, dr. Beieczk Sándor, a zsidó felekezet hitközsége iránt is ápolt, ő tartsa fönn. Bakó László kijelentette, hogy dogmatikailag min­den más felekezettel, igy a zsidó­sággal is ellentétben áll. Az 5 the­ologiájának azonban, mini a zsidó­kénak nemcsak dogmatikája, hanem etikája is van. Ezen az etikai alapon találkozhat a zsidósággal is és kész velük együttműködni. Ezután dr. Gaál Endre tanács­nok a politikai elfoglaltsága miatt távolmaradt dr. Aigner Károly fő­ispánnak és Szeged városának üd­vözletét tolmácsolta. Dr. Veszprémy Dezső dékánnak, a szegedi egyetem tanácsa nevében mondott üdvözlő szavaira Bakó László kijelentette, hogy öt szorosabb kötelék fűzi az egyetemhez, egyrészt azért, mert az egyetemnek református alapjai van­nak, másrészt pedig, mert volt lel­készi elöljárója, Ravasz László püs­pök is a kolozsvári egyetem kötelé­kébe tartozott. Weisz Tivadar egye­temi tisztviselő, aki a menekült egy­háztagok nevében üdvözölte az uj lelkészt, szavaival könnyeket fakasz­tott az ünneplő közönség szeméből. A különböző egyházi körök üdvöz­lése után a Szegedhez tartozó kül­területi egyházak nevében végül Keresztes Antal, a kisteleki egyház gondnoka üdvözölte szeretettel Bakó Lászlót. Az üdvözlések után díszebéd volt a Tisza éttermében, amelyen meg­uiiuin i n' IT1 Hogyan lehetne a drágaságot enyhíteni Vasárnapi számunkban nyilatkoza­tokat közöltünk gazdasági szak­emberektől arra a kérdésre vonat­kozóan, hogy milyen eszközöket tar­tanának alkalmasnak a drágaság eny­hítésére. Erre a kérdésre még az alábbi nyilatkozatokat kaptuk: Dr. Pálfy József, az ipartestület titkára: — A kenyérmagvak árái.ak meg­szorításában s korlátozásában látom mindennek az alapját. A kenyérmag­vaknak indokolatlanul való áremel­kedését meg kell akadályozni. Hogy milyen eszközökkel, maximálással vagy más uton, — az már részlet­kérdés. Tévesen hivatkozik a kis­gazdatársadalom a circulus viciszus elvére akkor, amikor azt állítja, hogy azért drága a gabona, mert az Ipari termékek árai horribilisek. A drága­ság letörésére alikult bizottság tár­gyalásai teljesen akadémikus színe­zetűek, de maga gróf BetI m István miniszterelnök sem valósított még meg semmit a drágaság letörésére irá­nyuló programjából. Áresésre egy­előre gondolni sem szabad, az emel­kedést pedig csak többterrneléssei lehet ellensúlyozni Vértes Miksa, a kereskedők szövetségének alelnöke a kővetkezőket válaszolta: — Mivel lehetne a drágaságot megállítani? Nem politikávalI A most már lehanyatlónak látszó kur­zus saját bőrén szomorúan okulhat, hogy mire vezette gazdaságilag ezt a csonka országot. Mindaz, amit a régi kipróbált organizációk alkottak, rombadőlt. Ez pedig nem a vesztett háborúnak, hanem az igi politi­kának a következmény'., klzírt hagy­ják dolgozni a régi nagy Magyar­országnak gyökereiben még egész­séges gazdaságai erőit. Nálunk, ahol a buza és más kenyérmagvak olyan bőségesen megteremnek, a rendszer változásában megtaláljuk a gyógyu­lás útját. Végül Telbisz György, a Kézművesbank igazgatója a követ­kezőket mondotta: — Egyszerű és rövid a válaszom. Csak becsületei munkával lehet a drágaságot megállítani. Mindenki maradjon szakmájánál és azzal fog­lalKozzék, amit tanult, mert ez az egyedüli megoldása a jelenlegi gazda­sági helyzetnek. Ócska rezet, ólmot, bármilyen réz- vagy hon-anyhulladvikot leg­magasabb napi árban veszek KOI1R tománcedénylulet Tisva Lajos-körut 55. Te­lelőn 15-35. (Mihályi lúszeriizlet mellett) *u

Next

/
Thumbnails
Contents