Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-25 / 169. szám

Szeged, 1922 |nHn«:25. A szentesi vásáron emelkedtek az állatárak. A szegedi húsárak Ismét emelkednek. — Külföldre vásárolták a a szarvasmarhákat Szombaton és vasárnap országos vásár volt Szentesen. A vásárnak annyiban van jelentősége Szegedre nézve, mert az ott kialakult állatárakhoz igazodnak az itteni húsárak. Ugyanis a szegedi mészárosok nagyrésze a környékbeli vásárokon szerzi be szükségletét. A szentesi állatvásár eredménye szinte katasztrófális. A mult héten tartott orosházi vásáron kialakult abnormálisan magas árakat jóval fölülmúlják a szentesi vásár árai. A nagy áremelkedésnek legfontosabb oka az, hogy a vásáron rendkivül sok fővárosi kereskedő és ügynök 'elent meg, akik a fölhajtott állatok liarminc százaléké', még pedig a javát összevásárolták exportálás céljából. A kinálat elég nagy volt, de a vásárlók versengése még nagyobb és ráigéré.sel annyira fölverték az exportörök az árakat, hogy a szegedi mészárosok nem igen vásárolhattak. A vásáron különben a következő árak alakultak ki. A vágó szarvasmarha kilója elérte a 95—130 koronát Orosházán 90 volt a maximum. Általányban egy darab valamire való szarvasmarháért 72—75 ezer koronát kéltek. Ez, mire Szegedre ér, a forgalmi adóval és szállítási költségekkel együtt 90 ezsr koronát jelent. A borjú árát 10—15 koronával verték föl. Kilónként élősúlyban 120—125 koronáért keit. A szentesi vásái következménye' már is mutatkoznak a szegedi húspiacon, a mészárosok jelentéko r Összeggel emelik a húsárakat. Ennek pedig föltétlenül az lesz a következménye, hogy az amúgy is redukálódott húsfogyasztás még inkább megcsappan, mert a 180—210 koronás marhahúst már a tehetősebbek közül is csak kevesen vásárolhatják meg. Magyarországot meghívják a népszövetségi tanács ülésére. LONDON, julius 24. A Morning Post hosszabb tudósítást közöl a népszövetségi tanács londoni üléséről és ezzel kapcsolatban behatóan ismerteti az 0S2trák-magyar kérdést, valamin! azt a vitát, amely a kérdésről a tanács ülésén lefolyt. A lap megjegyzi, hogy Ausztria azon a jogon képviseltette magát a tanácsülésen, mert tagja a népszövetségnek és a népszövetségi alkotmánylevél 4. szakasza értelmében helyet foglalhat a tanácsban, ha az ö érdekeit érintő kérdésekről van szó. Magyarországot ez a jog ugyan nem illette meg, de a tanács méltányosságból hozzájárult a kérdés előadójának Hymansnak ahhoz a javaslatához, hogy az egyenlőség nedvéért Magyarország képviselőjét is meghivják az ülésre. Ugyanilyen eljárást köveinek a szerb-magyar határkérdésben is,amely a tanácsnak ugyanezen ülésén kerül megvitatás alá. SZBQBD A nyomozás eredménye a nyugatmagyarországi fölkelés Ügyében. Ml volt a terv? — Kik voltak a kezdeményezők? Héjjasék a rendes biróság elé kerttlnek. le, aki egyébként a hadjárat pénzügyminiszteri szerepét töltötte be. Az ő terve volt az, hogy a további kiadásokat az általa kibocsátandó lajtabánsági bélyegek jövedelméből lődözzék. A mozgalom többi vezetői a toborzás munkáját végezték. Amikor Budapesten megtudták, hogy Nyugatmagyarországon ujabb fölkelési mozgalom kezdődött, a kormány csapatokat küldött le a fölkelők leszerelésére. 0>óf Slgray Antal birtokán több katonatisztet találtak, akik a hadmüveleteket onnan akarták dirigálni. Gróf Sigray a kérdéses időben nem tartózkodott birtokán, ellenben lakosztályai mindég előszeretettel várták a fölkelőket. A toborzással Hir Oyörgy — a vallomások szerint — a „munkanélküliségen enyhíteni" akart. Azokat a fiatalembereket, akik a fölkelésben kitüntették magukat, munkaalkalomhoz akarta juttatni és ezéit az illetőket az osztrák határhoz közel erdőirtásra és mezei munkákra akarták alkalmazni, hogy' mindig kéznél legyenek. A toborzás a nyugati megyékben .kissé erőszakosan" folyt le, ami az egyes vezetők tulbuzgalmának tudható be. Héjjas Iván letartóztatásával kapcsolatosan érdekes megemlíteni, hogy egyetlen védő sem jeientkezett a letartóztatottak érdekében és egyetlen vádlott hozzátartozója sem kért beszélgetési engedélyt. Ami a statáriális eljárást illet;, ismeretes, hogy a miniszterelnökség 192! december 9-én 28126. m. e. szám alatt a statáriumot éppen csupán a lázadásra (tehát £ fölkelők cselekedetére) és a gyujtogatásra korlátozta. Ez a helyzet még mi is fö.máll és ez az oka annak, hogy a letartóztatottakat nem lehet szabadlábra helyezni. Az bizonyos, hogy a statáriális biróság a v zsgálat kiegészítése miatt rendes eljárás alá fogja utalni az ügyet. NYAKKENDŐ készítés és javítás legszebb kivitelben SÁNDOR IBOLYA <<"> Mérey-utca 7., I. cm. 4. Telefon 9—61. BUDAPEST, julius 24 A nyugatmagyarországi fölkelés ügyében a rendőrség befejezte a nyomozást. Megállapítást nyert, hogy a fölkelést titkos értekezle'en beszélték meg, amelyen Héjjas Iván, Hir Oyörgy és Bonis páter is részt veitek. Az értekezleten az került legelőször is szóba, hogy mi történjék az elszakított nyugatmagyarországi területekkel Ausztria pénzügyi összeomlása esetén. Az értekezlet külpolitikusa dr. Mészáros Gyuh volt, a konstantinápolyi egyetem magyar tanszékének tanára, akit az ántánt nem engedett vissza katedrájára. Az értekezleten résztvevők megbízták Mészárost, hogy utazzék föl Bécsbe és érdeklődjék az osztrák nacionalista pártoknál. Mészáros az osztrák pártoknál kifejtette, hogy egy esetleges összeomlás után a csehek és jugoszlávok megszállják Ausztriát és az elszakított magyar területeken megteremtik a korridort. Mészáros egy ujabb értekezleten beszámolt utjának eredményéről, amelyen Prónay kijelentette. Mészárosnak, hogy a tervet komolytalannak tartja és ezért a mozgalomban nem vesz részt. Bónis páter azonban lelkes beszéddel anynyira föltüzelte a résztvevőket, hogy ezek készek voltak hadba állani az egész világ ellen. Bónis Erdélyben volt pap, zárdafönök, majd plébános. Az értekezlet megbízta öt, hogy utazzék Nyugatmagyarországba és az odaérkezett fölkelőket lelkes beszédd.í buzdítsa. A mozgalom vezetői, hogy a szükséges pénzt előteremtsék, kezdetben hazafias jellegű gyűléseket indítottak, majd Hír Oyörgy nemzetgyűlési képviselő egy Tükör-utcai banknak 20 vagon búzát adott 2,200.000 korona összegért. Az üzletet Frank István tözsdebizományos bonyolította MMSMMMIMMIW^^ A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak nem kaptak fizetésemelést GyUlésttkőn sztrájkot helyeztek kilátásba. Vasárnap délelőtt 11 órakor a régi gimnázium épületében népes nyilvános gyűlést tartottak a magántisztviselők és kereskedélmi alkalmazottak. A üagánalkalmazoltak között nagy elkeseredés tapasztalható a munkaadók visszautasító magatartása miatt, amelyet a néhány héttel ezelőtt megindított fizetésemelési mozgalmuk irányában tanusitanjk. A magánalkalmazottak vasárnapi gyűlésének első tárgya a politikai és gazdasági helyzet megvitatása lett volna, a rendőrség azonban nem engedte meg, hogy a politikai helyzettel foglalkozzanak. A gyűlés megnyitása ulán Gerő Lipót elnök, előadó ismertette a magánalkalmazottak helyzetét. — Amig — mondotta — a buza [ ára 6350 korona, tehát aranyparitáson I fölül áll s amig a többi élelmicikkek és az iparcikkek árai többszáz p>rcentes emelkedést mutatnak, addig a magánalkalmazottak fizetése a békebeli viszonylatokhoz képest mindössze 10—30 szdzo'ékos emelkedést mutat. A magántisztv.selök és kere ktdelmi alkalmazottak átlagos havi javadalmazása 2—3000 korona, de van olyan nöi alkalmazott is, akinek 6<00 korona a fizetése. A 6 —7000 koronás fizetésű tisztviselő a legjobban dotáltak közé tartozik. Ezek az adatok rácáfolnak azokra az állításokra, amelyek szerint a magas munkabérviszonyok okoznák a drágaságot. — A szegedi magánalkalmazottak bérmozgalma ezideig nem talált megértésre a munkáltatóknál. Hetekkel ezelőtt volt e'ső alkalmunk, hogy a munkáltatók szervezetével, a Kereskedő- Szövetségével érdemlegesen iárgyalnattunk ebben a kérdésben. Kijelentettük, hogy a kölcsönös megértés alapján óhajtunk eljárni, nem csinálunk hatalmi kérdést a dologból, mert ez a kenyér kérdése. A Szövetség einöki tanácsa szintén a megértés utján kívánt haladni. Átiratot intéztek az egyes szakosztályokhoz az alkalmazottak érdekében azzal, hogy nyolc napon belül arra választ küldjenek az elnökséghez. — Ma már harmadik hete ennek, de fizetésemelési kérelmünkre vonatkozólag eddig még választ sem kaptunk. Nem lehet tudomásunk tehft arról, hogy a munkáltatók milyen álláspontot foglalnak el velünk szemben. Nem láthatjuk a jóindulatot, a megértést, amit Ígértek nekünk. Nem tagadjuk, hogy egyes cégek méltányosak voltak és adtak többkevesebb javítást alkalmazottaiknak. A baj azonban abban rejlik, hogy éppen azok a cégek, amelyek a tapasztalatok szerint a múltban is mostoháskodtak, ma sem lutják be a magánalkalmazottak helyzetének tarthatatlanságát. — A magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak minden békés eszközt kihasználnak arra, hogy a kölcsönös megállapodás mindkét fél érdekeinek megfelelőleg létrejöhessen. De ba ez békés uton elérhető nem volna, kénytelenek lesznek erösebb eszközökhöz nyúlni és végső -zükség esetén a sztrájktól sem riadnak vissza. Az általános helyesléssel fogadott beszéd után Oerö Lipót a kővetkező határozati javaslatot terjesztette elő: — A Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesületeinek szegedi csoportjai megállapítják, hogy a magánalkalmazottak fizetése egyáltalán nem tart lépést a napról-napra emelkedő és fojtogató drágasággal. Sajnálattal tapasztaljuk, hon a fizetésemelés tekintetében megindított mozgalmunk irányában a munkáltatóknál egyáltalán nem találkozunk megértés' I, dacára annak, hogy a Szegedi Kereskt : 5k Szövetségének elnöki tanácsától eJbea a tekintetben biztató ígéretet kaptunk. Amidón — egves cégek kivételéve! — ezt az antiszociális magatartást leszögezzük, kijelentjük, hogy amennyiben rövid idón belül békés uton kielégítő megoldást elérnünk nem sikerül, a ránk erőszakolt osztályharc eszközeinek igénybevételétől sem fogunk visszariadni. Berényi Árpád a határozati javaslat kiegészítését javasolta azzal, hogy a munkáltatók az alkalmazottak súlyos adóterheit is vállalják magukra és ezzel is könnyitsenek helyzetükön. Az indítványt elvetették s a határozati javashtot eredeti szövegében fogadták el. A gyü!é; azzal ért véget, hogy az elnök fölkér' - a tagokat, hogy a tisztikart a s .ervezkedés munkájában minden erejűkkel támogassák. Ismét magas árakat fizetek brllliána tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K., ékszerész Kárász-utca 14. szém, (Korzó-kávéház mellett.) Telefonszám 15 38. Ha egy próbát tesz meggyőződhetik, hogy cipő szükségletét legjobb minőségben ée legolcsóbb áron csak a Qipésziparesok Termelő Szövetkezeiében Csongradl-sugárat 9. sz. alatt szerezheti be. n» Egyetemi hallgatóknak árkedvezmény