Szeged, 1922. július (3. évfolyam, 148-174. szám)

1922-07-25 / 169. szám

Sitged, 1922, julius 25. Ara 6 ki Kedd, III. évi, 169 sz ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egv évre 1440 kor. | Negyedévre 360 kor. Tél évre 720 » | Egy hóra 120 Pusztai harangszó. Tragikus eleseti-égőnkben, hallatlan nyomorúságunkban, szomorú süllyedésünkben és reménytelen szétmarcangoltságunkban egy vigaszunk, egy biztatónk, egy en'nk és egy fegyverünk: a magyar kuhura föénye. Multunk dicsőségébe kapaszkodunk, szellemi és erkölcsi napjaink tökéjéhez fordulunk, a nemzeti nagyság csillagnak fényénél sütkérezünk. Az élő nagyságot, ha van, nem igen vesszük észre és ha mégis észrevesszük, nem ismerjük el, vagy félreismerjük. Akik hivatva volnának vezetni, azokat sarokoa szorilja a pártos gyűlölség és kicsinyesség. akik azért vannak, hogy világisanik, azokat véka alá rejti a féltékeny alacsonyság, akik arra valók, hagy Európa szemében is becsületünk és dicsőségünk hírmondói és követei legyenek, azokat a gáncs bogárcsával, a szeretetlen ség és becfmirlés sarava! illetik. Igy azután nagyon nehéz és keserves dolog azt a sokat hangoztatott kulturális fö'ényt tovább is épen és egészen megőrizni, sőt növelni é> ha a dolgok tovább is igy haladnak, ha a politikai és kulturális fórum analfabétái és kalandorai tovább is igy fclvta'jiV veszedclr. es és káriékony h?zárd já'ékait, hkkor buony a kuttu'áli^ fJlenyből is csak emlék marad, legenda, mint Madách falanszterben az utolsó kard, az utolsó ágyú, az utolsó rózsa. Iga?, nem csupán az embereken múlik sok minden, de a viszonyokon is. Igaz, a iriaroni béke, i mely az esztelen háború korcsszülötte, g^zdasáaj téren is olyan reitene'es nyomorú sigot teremtett ebben * iae csonkított ors:ágban, amelyet csak növelhett ek an'iszocális és reakciós in;ézkedé?ek es rendeletek, de amelyet a legnagyobb jóakarat és a legbölcsebb törvényhozás is csak ideig-óráig tudna enyhíteni. De amit meg lehet térni, ?zt m.-g kell tenni es ami rajiunk múlik, azon egitheiütik. Ez az ív a legnagyobb Költői Iái g*sz, egy világraszóló magyar neti zeti kincsünk ^és dicsőségünk centenáriumának bevezetője. w>.ha jcbo és fi.ci.cbb alkaiom, annak a még sokat emlege'et* és még el nem veszett kuiiurális feltnynek megmutatására és propagandájára. Ezt az alkalmat nem szabad elhalasztani, ezt az alkalmat rreg kell rag: dm és minden alkalmat, amely kínálkozik erre. íme, alig egy hé4 múlva lesz a magyarság legnagyobb költőjének, az egységes Magyarország legékesebb szavú hirdetőjének, Erdély j leglángolóbb magasítójának, székelyek legelkesebb dicsőítőjének, az Alföld szülöttének, a magyar szabadsággal egy testvér világszabadság prófétájának, apostolának és martirjának halála évfordulója. Erdély, a rab Erdély, a leláncolt magyar Prométheusz, már régóta készül lelkese.i és büszkén erre a fönséges, erre az emlékezetes nagy és szent napra. Megjelenik naponkint reggel. Fehér^gyháza a magyar ^arándokok Mekkája lesz juius 31-én és a síkon, ahol utolszor látták az örök szabadság egébe visszaszálló magyar fénikszmadarat, rab testvéreink lógják az el nem múló kegyelet és a meg nem szűnő reménység koszorúját rahe yezni az emlékre, amely némán is égbeharsogó mementó a „hóditó" idegennek. És mi, Csonkamagyarország szabad magyarjai? És a keresztény és nemzeti „újjászületés" hangos gyermekei? Esi mi, szegfdiek, végváriak? És a patentirozott Imafiság szózatos és türelmetlen hősei? A ha/átlan bitangnak keresztelt szociáldemokrata munkásság Szegeden három év óta mindig megünnepelte őszinte lelkesedéssel és Petőfi szellemében, Petőfi lelkét idézve, ezt a talán már illett volna mindenkinek és mindenütt demonstrálni az egész világ előtt jövendőnk egyik legigazabb útmutatójának és legbizksabb zálogának ezen az emlékünnepén! Hol vannak az irodai r i társaságok, hol van a hazafias fölháborodók és méltatlankodók serege, hol van az a íokat hangoztatott nemzeti öniudat, hol van a híres magyar hálás kegyelet ilyenkor moRtinában? Már ünnepelni sem tudunk és emlékezni sem akarunk ? Vagy talán a lelkiismeretük nem nyugodt némelyeknek és nem mernek szembe nézni ? halott és halhatatlan Petőfi Sándornak. A valódi szabadság, az igazi egyenlőség és testvériség meg nem alkuvó, meg nem hunyászkodó, !e nem tagadható, halála után is talmas és diadalmas hősének? havilágtörténelm; napot, de az idén Gömbös nagy beszóde az indemnitás vitájában. BUDAPEST, julius 24. A nemzet8

rti;es déeőt'i ülésének jórészét ö.iibös Gyula beszéde fog:alta le. A beszéde lenyege: a kurzust fönn kell tartini, nem is lehet megbuktatni. Az ellenzéki beszédek között taián Fábián Béláé volt a legérdekesebb. ><kí megadta a választ Gömbösnél Gömbös Gyula azzal kezdte fölszólalását, hogy a mai helyzetbeji nehéz nagy koncep• ciókat adni. Főkóvetelmény az ő réi széről, l:ogy kiküs. öbölíessék a sze! mélyi és pilit:k<ji hajsza. Ezután a j szociáldemokrata pártról beszél. Mi I — ugynond — nem szivesen látjuk itt a szociáldemokrata pártot és harcot hirdetünk ellene, mert céljai ellentélesek a magyar nemzet érdekeivel. Propper Sándo-: Nem ellentétesek 1 Gömbös Gyula: Nekünk érdekünk pedig, hogy a munkásság százezrei együtt dolgozzanak velünk a regenerációban. Györki Imre : Internálássá!! Gömbös Gyula: Nekünk föltett szándékunk, hogy behatóan foglalkozzunk a munkáskéidéssel. Ezután Propper Sándor beszédével polemizál. A háborúért és a háború elvesztéséért, úgymond, elsősorban azok felelősek, akik vezetöszerepet játszottak a háborúban. De az 1918 végén történtekéri, az ország széteséseéri azok a hibásak, akik az erőket szétforgácsolták. Sándor Pál: Fölülről történt! Gömbös Gyula ezután a kormányzatról beszél. A legnagyobb hibát, úgymond, azok követik el, akik azon fáradoznak, hogy megbuktassák a kurzust. Elsősorban erős kormányra van szükség, amely nem jogi formák, hanem a nemzet érdekei szerint cselekszik. (Óriási zaj az ellenzéken. Mi az, hogy nem jogi formák szerint.) Andrássyval polemizálva azt fejtegeti, nogy Magvarország mai helyzetében nem dobhat be iniciativ kérdéseket az európai politikába. Mikor Szegeden voltam, — mondotta — a jugoszláv orientációnak voltam a híve, de rájöttem, hogy az orientáció tí-ves volt. Lehetséges, hogy egy más mentalitású Magyarországgal a kisántánt szívesen kötne szerződéseket, dt mi senkivel sem akarunk kezet fogni mindaddig, amig a keresztény nemzeti Magyarországot el nem ismerik. (Taps a kormanypár'on, nagy zaj az ellenzéken.) Ezután a fajvédelemről beszél. Egy hang a szocialista pártról. Hétezer korona a buzal Ez a fajvédelem ? Gömbös Gyula: A magyar faj szupremáciáját biztositani kell a zsidóság elönyomulasával szemben intelek'uáiis és gazdasági téren. Statisztikai adatokat olvas föl a zsidóság számarányáról az egyes pályákon. Legyen — úgymond — lovabbra is *ur7us, hivatalos kurzus, amely megszabadítson minket a zsidóság szupremáciájatól. Kábák Lajos: A kurzus szégyene az országnak! Sándor Pál: Soha eddig nem volt annyi korrupció, mint most. Gömbös Gyula: Kifogásolja, ho^y a szociáldemokraták élén csupa zsidó van. Farkas István: Mi nem osztályozzuk vallas szerint az embereket. Gömbös Gyula: Ezután a választásokról beszél. (Fölkiáltások a szocialistáknál : A drágaságról beszéljen I Itt óriási zaj következik. A szélsőjobb oldalról közbekiáltások hangzana* el: A bflize, a zsidók csinálják a drágaságot.) Gömbös Gyula azzal fejezi be beszédét, hogy ő és társai eszményeiket őszintén átérzik. Az indemnitást elfogadja. eserty József (Rassa;-párti) a következő szónok. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölesey-utca 6. V Telefon 13-33. A választási erőszakosságokról beszél. Fölém ili többek között, hogy olyan képviselő, mint Csontos Imre, akinek az *pja robotban dolgozott s a jobbágyság kenyerét elte, a nyilt szavazás mellett foglalt állást Mindennél fontosabbnak tartja a megélhetés kérdését. Két Határozati javaslatot terjeszt elő. Az egyikben az elbocsátott tanitók reaktiválását kívánja. (Fölkiáltások a jobboldalon: Ezt megszavazzuk I) A másikban kéri, hogy a nemzetgyűlés utasitsa a kormányt, hogy az állami luxus adókat vegye revizió alá A fölösleges autók tartását szűntesse be, a megmaradottakról pedig tegyen jelentést a Háznak, hogy t mennyi ezeknek a száma és hogy ' milyen célt szolgálnak. Ezután az : adórendszerről beszél, amelynek sze{ rin'e a legnagyobb hibája hogy nincs benne progresszivitás. A kori mány iránt bizalmatlan, az indemi nitást nem fogadja el. A következő szónok Hegedűi György volna, akinek távollétében Marschall Ferenc kormánypárti következik. A szociáldemokrata párt deklarációját bizonytalan fogalmazásnak minősíti, amelyekben csirkepörökből fölvett jegyző^ könyvek végnélküli ismertetése tatáihaló. Ma, az állattenyésztés n rövénynemesitfcs kérdéséről beszélf. Kívánja a gyümölcsexport központosítását. Az indemnitást elfogadja. A következő fölszólaló Fábián B^la. Lehetetlen állandóan személyes kérdésekkel foglalkozni, amikor a legfontosabb gazdasági kérdések várnak megoldásra. A buza ára az egeket csapdossa. A gyümölcs az agrár Magyarország fővárosában luxuscikk^ vált. A izegény nép eledele, a kukorica rettenetes pénzbe kerül és a külvárosokoan ismét sorba állanak a pékes boltok előtt. Mintha üj Mohács elölt állanánk, olyan ennek a nemzetgyűlésnek a képe. Ezután á zsidókérdés,' foglalkozik és az! kérdezi, hogy helyes dolog-e akkor, amikor nemzetiségeinket elszakították tőlünk, uj nemzetiséget kreálni egy felekezetből. Hazafias és az integritás szempontjából helyes-e azt a felekezetet, amelynek tagjai a nemzet hűsége* tagjainak mutatkoznak, nemzetiségnek nyilvánítani? Egy vezérgondolatunk lehet csak és ez az integritás. Gazdasági politikát kell csinálni, nem pedig közjogi vitatkozással az időt vesztegetni. A magyar intelligencia a legnagyobb nyomorban él. Ne hozzanak most ide más kérdést, mikor fontos kérdés csak a kenyér, a lakás, a ruha és a cipő kérdése lehet. Elnök az ülést ezután délután három órakor felfüggeszti. A délutáni ülést négy órakor nyitja meg Caál Gaszton elnök. Fábián Béla folytatja beszédét. Kifogásolja a mai adórendszert, mert áttekinthetetlen. Két veszedelme van.