Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-02 / 126. szám

Belvárosi Mozi Telefon: Igazgatóság 258. Pénztár 582. Pénteken és szombaton Az idény legkacagtatóbb filmszkeccse I A két bimbó. Énekes-táncos moziszkeccs 3 film- és 3 színpadi részben. Irta: Vágó Géza. Szereplők a filmen és a színpadon: Sándor Stefi Virágh Jenő a fővárosi Royat-nrfeum v. tagjai, Lásár IIly Szabadó. Sándor Azonkívül: Megszöktetik a menijasszomjt és H dicsőség bajjal Jár. Kittlnö amerikai burleszk víg]., játsza „ő" Előadások 5, 7 és 9 órakor kezdődnek. Vasárnap Hz élet viharában Társadalmi dráma 6 felvonásban. Főszereplők: Pritcllla Dean és Dorothy Phillips. Azonkívül: Autókirály. Amerikai vígjáték S felvonásban. Szeged^ 1922 junius 2. Rendelet a vetésterületek es a csóplés-eredmények kötelező j bejelentéséről. A cséolósről naponta teli jelen­tést tenni. Annak idején köz Itük, hogy a földmű elésügyi miniszter rendelete alapján Szegeden is összeírták a gabonanemüekkel bevetett földterü­leteket és részletes statisztikai táblá­zat formájában fölterjesztették a minisztériumba. Már akkor jeleztük, hogy rövidesen az egyéb vetemények összeírását is elrendeli a földmive­lési miniszter. Az erre vonatkozó rendelet a „Budapesti Közlöny" leg­utóbbi számában már meg is jelent. Ez a rendelet kimondja, hogy a még össze nem irt vetésterületeket julius I—11-ig a törvényhatóságok által megállapítandó helyeken min­den termelő köteles bejelenteni. Aki a bejelentést elmulasztja, azt hat hónapig terjedhető fegyházzal és 2000 koronáig terjedhető pénzbir­sággal büntetik. Dr. Somogyi Szilveszter polgár­mester a rendelet kézhezvétele után azonnal intézkedett, hogy a bel­területi és a város körüli feketeföldek gazdái, vagy bérlői a vetésterülete­ket a belvárosi iskolában Grof Győ­zőnél, az alsótanyaiak az ottani gaz­dasági egyesület székházában Oláh nevű megbízottnál, a felsőközpontiak pedig Brandt anyakönyvvezetőnél jelentsék be. A rendelet pontos végre­hajtásának az ellenőrzésére — érte­sülésünk szerint — rövidesen egy miniszteri tanácsos éikezik Szegedre. A .Budapesti Közlöny" legutóbbi száma egy másik mezőgazdasági vonatkozású rendeletet is közöl a földmivelésügyi minisztertől. Ez a rendelet „a mezőgazdasági termelés eredményének netalán szükségessé váló kiegészítése és a terméshoza­mok idejekorán való megállapítása" érdekében arról intézkedik, hogy azok a cséplőgéptulajdonosok, akik akár a maguk, akár más gazdák gabonatermését kicsépelik, kötelesek a cséplésről naponta pontos jelen­tést tenni a polgármesteri hivatalba az erre a célra készítendő bejelentő­lapokon. A jelentésekben fel kell tüntetni azoknak a termőföldeknek a helyét és nagyságát is, ahol a kicsépelt gabona termett. SZEGED Dr. Kelemen Béla kényszerépité»i indítványát elfogadta a közgyűlés. Megnyitás 15 bizottsági tag jzleniétébcn. — Aptó-cscprA ügyek. — Kelemen Béla az igazi keresztény irányzatról. Indítványok, interpellációk és vége a juniusba nyúlt májusi kö/gyülésník. — Kállay dr. jogi szemináriuma Pallavicini-u. 3. alatt fogad eg6s/ nap. A közgyűlés szerdai napján sem mutatkozott valami tulnagy érdeklő­dés, de csütörtökön, a közgyűlés második napján az frdeHödés még kisebbre csökkent. Amikor dr. So­mogyi Szilveszter polgármester ne­gyedekor megnyitotta a gyűlést, mindössze tizenegy bizottsági tag, három tanácsnok és két városi fő­tisztviselő nyüzsgött a teremben. A karzatról pedig egyetlen egy csökö­nyös közgyüléslátogató könyökölt le, álmosan, közönyösen. A mult ülés jegyzőköny/ének hi­telesítése után hozzászólás nélkül elfogadták a tanyai postakézbesités hozzájárulásának fölemeléséről szóló tanácsi javaslatot, majd utólagosan hozzájárultak az úgynevezett válasz­tási pótlékok kiutalásához. A tárgysorozat következő sablonos pontjait egyre fokozódó unalommal hallgatják a bizottsági tagok é? mir.d­föltünőbbé válik az a vagyuk, hogy a közgyűlés poshadt hangulatából kimenekülhessenek a napfényözönbe. A nyomolt hangulatot ínég az a kö­rülmény sem változtatja meg, ho^y a tűzoltóknak és a muzeumi szol­gáknak egy-egy pár csumát utal­ványoznak ki 120 ezer korona ere­jéig. Némi mosoly megenyhíti mégis az eláporodott vonásokat, amikor Sőreghy Mátyás nagy beszédbe kezd a külterületi vigreh .jtók lóhr­tása ügyében, de az elnöklő polgár­mester figyelmezteti, hogy ezt a be­szédét a következő pont előterjesz­tése után mondja el, mert oda tar­tozik. Az indítványt a fölszólaló el is fogadja, miután belepillant a tárgy­sorozatba és ekként cselekszik a következő pont után. Indítványozza, hogy a külterületi végrehajtóknak a lótartási segélyét emeljék föl a drága­sággal arányban, vagy adjon a város nekik mindenkor fogalot. Balogh Károly unottan, de azért mérgesen válaszol. Hosszú történelmi visszapillantás keretében foglalkozik az adóvégrehajtói intézmény fejlő­désével és bizonyítgatja, hogy a végrehajtók kérelme túlzott. Ha majd szükség lesz rá, tesz a tanács javas­latot. Sőreghy válaszol. Alig mondja el az első félmondatot, belép a közép­aj'.ón egy fegyveres államrendőr, fe­szesen tiszteleg és szól: — Elnök ur kérem dr. Sőreghy úrral szeretnék beszélni. Elnök: Éppen ott beszél ni. A rendőr feléje fordul, de Balogh Károly fölemelkedik helyéről. — Hohó, hohó, kérem, nem lehet ám, várja meg a végét I A rendőr tiszteleg és távozik, Ső­reghy pedig elmondja a beszédét, de a többtég a tanác< javaslatát fo­gadta el a végén. Ezután két temetkezési segély ügye miatt támadt hosszabb vita. Az elavult szabályrendelet értelmében 200-000 ko­ronákat utalnak ki ezen a címen. A kér­déshez többen szóltak hozzá. A legnagyobb méltánytalanságnak tartják a szónokok, hogy a mai árviszonyok mellett ilyen ke­vés segélyt u'al ki a város azoknak a te­metésére," akik évtizedekig állottak a víir<»* szolgálatúban. Bokor Adolf a vita végén azt imlitvá nyozza, hogy az elavult szabályrendeletet vegye a tanács revizió alá. Az indítvány­hoz a tanács is hozzájárult és igy a pol­gármester a két vitás pontot le is vette a napirendről A közúti híd cs a rakpartalapi szám­adások beterjesztésénél Bokor Adolf kéri, hogy a tanács tájé­koztassa a közgyűlést a híd vázínak kor­hadtságáról elterjedt hírekre vonatkozólag. A polgármester kijelenti, hogy ezek a hirek tendenciózus valótlanságok, mindenki meggyőződhetik róla, hogy a hid nem életveszélyes. A kérdést különben bizott­sági ag vizsgáltatja majd meg a tanács és a vizsgálat eredményéről beszámol a köz­gyűlésnek. A következő jelentéktelen pontot, a piciktói terület eladását minden nagyobb emóció nélkül fogadják el. Interpellációk. Az e e5 interpelláció Somlyódy Ist­váné, aki azt kérdi a tanácstól, hogy van-e tudomása arról a nyo­morról és munkanélküliségről, ami küiünö en a kétkézi munkások kö­zött pusztít és arról, hogy a nélkü­tözések miatt rengeteg öngyilkosság történik. Ha tud erről a tanács, mit szándékozik tenni. Az interpellációra Rack Lipót vá­laszol. Kijelenti, hogy erről nincs tudomása a tanácsnak, hiszen köz­tudomású, ho?y különösen a kül­területeken egész jó munkaviszonyok vannak. Ha öngyilkosságot követ el valaki, annak reudszeiir.t nem a nyomor, hinem inkább a szerelmi bánat az oka. Valótlan az, hogy az idén már 50 öngyilkosság történt volna. Somlyódy István kijelenti, hogy az interpellációjának az volt a főcélja, hogy a tanácstól munkaprogramot kapjon, mert a nyomor nagy, a nagy munkaalkalom csak látszóla­gos, a valóságban nagyon elenyésző. A tanács válaszát egyébként tudo­másul veszi. A második interpellációt szintén Somlyódy István nyújtotta be a ta­nyai posta ügyében, mert a tanyán a postarendszer ma is őskori álla­potban van. A tanács a válaszában ismerteti azokat az intézkedéseket, amelye­ket az utóbbi időben tett e tanyai postaforgalom helyreállítása ügyében. A tanács válaszát tudomá­sul veszik. Következnek az indítványok. Dr Kelemen Béla a kínyszerépit­kezís elreadclésére vonatkozólag nyújtott be indítványt, amit annak idején már részle'esiTi ismertettünk. A tanács az indítványt azzal a ja­vas'aítal terjeszie'te elő, hogy a közgyűlés azt tegye magáévá és ha­sonló ízelemü fölterjesz ést intéz­zen a kormányhoz. Dr. Kelemen B^la erra Kéri ez­után a közgyűlést, liogy a vild so­rán ne meiü!jen:k el a tagok rész­letkérdésekbe, mivel ennek az in­dítványnak csak elvi jelentősége van és n Itkásin^ég megszüntetése acélia. Szükség v-n egy olyan törvényre, Amely kimondja a kényszerépitkezés ko'i lezeltséíét. Az indítványát azzal » ponttal pótolja ki, hogy az épit­I kötelezettségét a városban lakó nagyobb földbirtokosokra is terjesz­szék ki. Wimmrr I Jlöp ötömmel fogadja az indítványt é . rán u'at arra, hogy u típéi lo d k e'adácár t vonatkozó és elutasított indítványa is azt cé­lozta De a válír latok, amelyekről az indítvány megemlékezik, egymagukba nem ('p thetnek Ennek ?z ol<a az orszá/ g<izdas4gi viszonyaiban rej­lik. Égészen más a helyzet Szerbiá­ban, hol óricsi építkezés folyik. Ha a kormány olyan arányú támo­gatással segítené a vá'lalatokat, mint a virosoka: segítette a kislakásépit­ke éseknél, akkor az építés meg­oldhatóvá válna. Egy másik akadály a pénzhiány, mert az ország 30 milliárdos b .nkíjforgaima nincsen arányban a békebeli 2 milliárdos forgalommal. Jivasolja, hogy az in­dilvínyt ilyen értelemben terjessze a kormányhoz a közgyűlés. Somlyódy István javasolja, hogy dr. Kelemen Béla indítványát küld­jék meg valamennyi törvényha'óság­nak is, mert iiy a kormánynál nagyobb lesi a nyoimtéka. Kelemen Béla a zárszó jogán kéri az eredeti indi vány elfogadását. Az állam hozzájárulásit nem kívánhat­ják, mert ÍZ á lamházlanás deficitje egyre nő. A ra4ybankok és pénz­inié.etek inkább támogathatják az akciót. Az indítványomat azzal ajánlom elfog dásra, hagy a keresztény gon­dolatot ne csak frázisokkal hirdes­sük, hanem a gazdasági éleiben is vigyü'< keresztül. Mert az nem tük­rözi vissza a kereszténységet, ha embereket dobnak a Dunába, ha merényleteket követünk el, hanem az szolgálja a fajvédelmet, ha a nagy­tőkét is rászorítjuk az ország gazda­sági talpraállitási munkálataiban való tevékeny részvételre. Wimmcr Fülöp föntartja előbbi ind tványát és utána a polgármester kimondja, hogy az alapinditványt a közgyűlés elfogadja. Wimmer Fülöp két kiegészítő indítványát a tanács nem teszi magáévá. Szavazás alá bcc'átja a kérdést. A többség a ta­nács javaslatát fogadta el. Regdon Károlynak a közterületek beépítése ellen beadott indítványát a közgyűlés elfogadta. A halászati tilalom megszüntetése ügyében beadott indítványt a köz­gyűlés elutasította. Végül az árva­széki ülnökök számának szaporítása ügyében a közgyűlés a tanács ja­vaslata szerint határozott. A polgármester ezután a köz­gyűlést berekesztette. 00000000004 I Ismét magas árakat fizetek brilliáns tárgyakért, arany, ezüst ékszerekért FISCHER K., ékszerész Kérész-utca 14. «zóm, (Korzó-káváhéz mellett.) Telefonszóm 15-38. Ur! magánházak, kertes családi házak, jövedelmező bérházak, háztelkek, konyhakertek, tanya* birtokok, szőlők, nagyobb ura­sági birtokok, biztos megélhe­tést nyultő berendezett Qzletek, ipari mlhelyek ós raktárak előnyös közvetítése /VI í>«7fks' nél, sz Országos Föld­birtokrendező Bíróság által engedélyezett országos ingatlan irodájában Sxegeden, Bástya-utca 19. szám, Kultúrpalotával szemben. Telefon 17—50. tav — A legyén, esebb igényeket is kielégíti Komlósi harisnyakülön­legességi raktára Kölcsey-u. 3. alatt. §

Next

/
Thumbnails
Contents