Szeged, 1922. június (3. évfolyam, 125-147. szám)

1922-06-21 / 140. szám

S Z R 0 E D Szeged, 1922 junius 23. mán>zó nyomban megindul és ugyanazon sorban, mini kíséretével érkezeti, levor.ul a fölépoCházon és az orotzlankdpu előtt a nyilt lépcsö­kör áll meg. A disznunet után a kormányzó buc*ut vesz Lukovich Aladár ház­nagytól és a hivatalos személyi é­gek'CI ís Bethlen l.lván gróf jobb­old-ilni isnéi he'yet foglal zári autójáton. A közönség é'jenzése kö­zepette 12 őra 15 pe cfcor hagyja el az Országhjt- teret. A közönségnek az a része, amely a karzatra belépőjegyet kapott, siet a nemzetgyűlés második ülésére, amely 1 órakor kezdődik. Házat! Földet! Üzletet! Szabó ingatlan iroda által Takaréktár-utui 3. Teleionszám: 10-54 Szolid és a legmeg­bízhatóbb. — Állandó nagy előjegyzés háiak, fgldek éa Baletek eladására. 755 A nemzetgyűlés első ülése. Benyújtották a mandátumokat. — Az első átfér. — Leg­" ' közelebbi Ülés csütörtökén. „A menekültek pedig ne vásárolhas­sanak lakóházat.. Szegedi háztulajdonosok panasza A1 elszakított részekről ideköltö­zött menekülteknek különös helyzete van kezdettől fogva Csonkaiiiagyar­ors.'áuon és bizony a menekülés fájdalmait számos előjoggal kárpó­tolja az államhatalom. Nem lehel azonban csodólkozm nagyon afölöít sem, ha a veieilensé^ folytán ben­szülött pol, árok nem valami jó szem­mel nézik ezeke! az előjogokat és bizony sokszor hallatszik — különö­sen a lakáshivatfl ajt.'ja előtt — holmi ctóse'ob kif ikadás. Ezt az érzést tükrözi vissza az a névtelen levél is, amii a keddi posta juttatott a polgármester asztmára é> amely levél szószéi int e épen liagzik: „Előre is kijelentjük, hogy nem azért, mintha talán a menekültekkel, mint saját fajunkkal és véreinkkel szemben ellenszenvet éreznénk, meri mi sem tudhatjuk, hogv a jövőben még mi töiténhetik velünk s mi ne­künk is jól eme a menedékhely. Te­hát arra kérjük — mint volt ház­tulajdonosok és lakók méltóságodat, hogy sérelmünket a tanács a köz­gyűlés elé párlolólag előlerjeszteni szíveskedjék. Indítványozzuk, mondja ki haiározatilag Szeged város tanácsa és közgyűlése, hogy menekült Sze­geden egyáltalában ne vásá'olhasson lakóházat, ha csupán akkorát is, amelyben családjával elfér. Mahol­nap Szeged városának házai mind menekültek kezébe kerülnek és a szegedi házigazdák a menekültek és a gombamódra elszaporodó házttgy­nökök által a tönk szélére jutnak, mert a pénz elfogy és se pénz, se ház, a szegedi házigazdák pedig va-' gyontalanná válnak. Ha szegediek akarnak házat venni, nem képesek az idesereglett nagy és sok pénzzel bevándorló gazdag-szegény teltzsebü menekültek miatt, mert a menekül­tek a könnyen szerzett és nagy va­lutakülönbözettel beváltolt pénzük árán a házakat mind megvásárolják és elharacsolják a szegediektől. A lakásínség nem szűnik meg, az épít­kezés pang. Ha a meneküllek kész házat nem vásárolhatnának, kényte­lenek volnának építkezni, minélfogva a lakáshiány csökkenne és az építő­ipar pedig föllendülne." Eddig a levél, amely, ha némely részében túlzott is, de kétségtelen, hogy van benne némi igazság. Csu­pán az a kar, liogy nem kerüi a közgyűlés eié, inert a névleien volta mialt az iialiarha szániüze ett. I'e­dig a közgyűlésen biztosan fuződötl volna hozza néhá y szerény remi­niszcencia. — Kfillay dr. jogi szemináriuma Pallavicini-u. 3. alatt fogad egész nap. BUDAPEST, junius 20. Tudósí­tónk telefonálja: Fél lettékor nyi­totta meg az ülést gróf Apponyi Albert korelnök. B?jelenti, hogy át­irai érkezeit a miniszterelnöktől a kormányzó beszédének szövegével, amelyet iraítárba helyeznek. Napúend szerint a megbízóieve'ek átad is i következik és a bizoi'ságok kijelölése. Előbb azonban a kor elnök fölhívja a képviselők figyelmét az összeférhetetlenségi löivényre ég a vonatkozó javasMra, amelyet föl­olvastat. A fölolvasás al*lt Rakovszky István állandóan helyesel. Ezután fölolvassák a képviselők névsorát, akik benyújtják mandátumukat. A megbízólevelek átadása rorán ál­landóan 1-iabáiás volt é. megjegy­zések röpködtek. Iklódi-Szabó István nevénél Rupert közbeszól: — Ilyen mandátumot tisztességes ember nem tarthat n.e^. Jánossy nevét nagy tetszéssel fo­gadják. Hangok a kormánypárttól: Hol n piros szekfü, mi van októberrel ? Következik Kállay Tibor pénzügy­miniszter neve. Budapesti Szabó közbekiált. Egy miniszternek is van mandátuma! N gy Ernő nevének olva-ásakor Nagy Ernő föláll és igy szól: Az efcyik mandátum itt van, de azt kér­dem, hogy a tarpaival mi van ? Báró Kass Albert: Mi van a zsupánkinevezéssd? Nagy Ernő: Hazudik a báró ur. Ebből az összeszólalkozásból báró Kass Albert Almássy László és báró Prónay utján provo:<áltatta N.gy Ernőt. A névsorolvasás befejezése után az elnök az ülést fél órára felfüg­gesztette, majd azt ujbó! megnyitván, közölte, hotsy 230 nemzetgyűlési képviselő 241 mandátumot adott be. A házszabályok rendelkezése szerint a megválasztott képviselőket négy osztályba (bizottságba) soroljak. Ezek­ben az osztályokban megvizsgálják a mandátumokat és a legközelebbi ülésen megteszik bejelentéseiket. A legközelebbi ülés csütörtökön, 22-én 10 óríVor lesz, amelynek programja: az osztályok jelenlése a megbízó­levelek megvizsgálásáról. A nemzet­gyü és elnökének, két alelnökének, a hat jegyzőnek és a háznagynak meg­választása. Aj.gyzökönyv hiieleziiéee után a korelnök az ülé^t berekesz­tette. Az interpellációs könyvbe 11 in­terpellációt jegyeztek be. Zeőke An­tal az országos munkanélküliség tár­gyában a miniszterelnökhöz, Benárd Ágoston egy gyári munkásnak elbo­csátása miatt a belügyminiszterhez, ' Meskó Zoltán a rézgálic kivitele ! tárgyában a földmivelesügyi minisz­terhez, Hus'ár Károly az Orosz­országba vitt foglyok ügyiben a kül­ügyminiszterhez, Rupert Rezső a katonák aratási szabadságának tár­gyában a honvédelmi miniszterhez, Nagy Ernő a tarpai választás ügyé­ben a belügy- é; igazsájzügyminisz­terliez Hegymegi Kiss Pál a „Ma­gyar Ugar" betiltása tárgyában a bel­ügyminiszterhez, Dénes István az aratási szerződés nélkül maradt föld­munkások érdekében, a földreform és a cukor árának emelése tárgyá­ban a földmivelésügyi é-; a pénz­ügyminiszterekhez, Grieger Miklós egy sürgöny tárgyában a földmivelésügyi és az igazságügyi miniszterekhez in­terpellál. OOOOOOOOOOOOO A magyar-osztrák kereskedelmi tárgyalás. BÉCS, junius 20 Ma kezdődik m?g újra a néhány napra megszakí­tott kereskedelmi tárgyalás Magyar­ország és Ausziria közölt. Bicsi ille­tékes kórökből arról értesülünk, hogy ti a tárgyalás minden valószínűség szerint né'iány napon belül, ered­ménnyel is jár. A deUgitusok hangulata mindkét részen íegkedvieíőbb és biztosra veszi*, hogy a fönnforgó cz i r,tal ni akadály ellenére is pár napon belül suerüi megegyezni a két állam kereskedelmi forgalmának kérdései­ben. Korzó-Mozi Telefon: Igazgatósig 455. Pénztár 1185. Szerdán és csütörtökön Gerhard Hauptmann regénye filmen t fl paíkánuok. Egy bérház története 5 felvonásban. Irta: HAUPTMANN GERHARD. A főszerepben: Emil Jmm éi Lucie Hűek. Azonkívül: SZERENÁD A SIVATAGBAN. Amerikai szinmü 6 felvonásban. A főszerepben. Else Fergusson, a kiváló amerikai filmszinésznö Előadások hétköznap 6 órakora téli, y órakor a nyári helyiségben. Ócska rezet, ólmot, bármilyen réz- vagy horganyhulladékot leg­magasabb napi árban veszek KOHN z jmáncedényüzlet Tiszn Lajos-körut 55. Te­efon l5-3.\ (Mihályi tUazerütfet mellett). 70J China-ezüst dísztárgyakat Fischer Testvérek ékszerészek rendkívül magas árban megvéte rc keresünk. Szcgedy -utca 10. szám. 751 Riport a drágaságról. Szeged az ország legdrágább városa. Minden nap súlyosabb és súlyo­sabb megélhetési gondokkal nehe­zedig az emberekre. A drágaság már nem is hétről-hétre növekszik, hanem óráról-órára és még előreláthatatlan, hogy az árak emelkedő irányzata hol fog megállani. Ez a katasztrófá­val fenyegető drágaság elsősorban a fixfizetésü alkalmazottak vállaira ne­hezedik és őket sújtja legjobban. Mert hiába adnak ujabb és ujabb államsegélyeket, rendes és rend­kívüli drágasági pótlékokat, külön­böző beszerzési előlegeket és a jó ég tudja még mit nem, amikor az a helyzet, hogy mire egy-egy pótlék megszavazására kerül a sor, ujabb drágu'ással áll szemben a közép­osztály. A mult esztendő nyarán az olcsósági hulláin nem öltött akkora arányoka', mint az idei nyár drága­sági hulláma. A legnagyobb d águlás az első­rendű közszükségleti cikkeknél kö­vetkezett be. A hosszú ideig tartó szárazság, bár az eső még nem ké­sett el egészen, nagyban hozzájárult a drágasághoz. Igy a hus, de első­sorban a sertéshús árának emelke­dése nagyrészt a takarmányhiánynak tudható be. A szegedi piacon nem lehet hizott sertést kapni egy ser­téshizlaló kijelentése szerint ma egész Szegeden nem lehetne 100 hizott sertést találni. Friss sertést nem fog­nak be hizlalásra és ezért van te!e a piac sovány sertéssel. De hogy a sertéshizlalók nem hizlalnak, annak egy másik magyarázata is van, még pedig az, h gy az idén teljesen meg­bénult a zsirkereskedelem. Az alábbiakban leközöljük a piaci árakat, de föntartással, mert nem tudjuk, hogy mire nyomdafestéket látnak, nem következett-e be az árak­nak ujabb dagálya. Tehát: Sertéskaraj 180—200, többi rész 160—170. A marha vesepecsenye 160-180, többi része 140-160. A borjúhús hátulja 200 korona. Egy pár csirke 250—300 korona. Egy pár kacsa 400—430 korona. A liba árát munkatársunk már nem merle megkérdezni a kofától, mert kíván­csiságáért csak gorombaságot kapott volna tőle. A többi leghasználatosabb husnemüek árai igy alakulnak: kol­bász, hurka 320—360 korona, sza­lonna 250—350 korona, hal 150— 200 korona. A -sir ára 280—320 korona. A zöldfőzelék árai is emel­kedtek. Zöldborsó literje 40 korona, zöldbab kilója 80 korona, uj bur­gonya kilója 45 korona. Fokhagyma kilója 60 kor. Legolcsóbb főzelék a spenót, 6 kor. kilója. Egy fej saláta 6 kor. Egy drb ugorka 30—40 kor. Tojás darabja 10—12 korona. A vaj kibja 400—500 korona, a túróé 70—80 korona és a tejfel literje 120—140 korona. A gyümölcsfélék közül cseresznye látható a legna­gyobb mennyi-égben a piacon, li­terje 40—50 korona. Ribizli 45—55 korona. Van már barack és alma is, de még teljesen korai. Ezeket a számszerű adatokat más vidéki városok, de a fővárosi piacok árával is összehasonlítva, azt tapasz­taljuk, hogy ezidőszerint drágaság tekintetében ű szegedi piac vezet első helyen. — A azocialiua képviselők meghos oruziakSomogyi éó B .csó sírjai. Bud--pestről j.'lentik : A nem­zetgyűlés megnyitásával e^yidőben a szoc álJc.iiok.ata képviselők testüle­tileg kivonultak Somogyi Béla és Bacsó Bíla sírjához. A sírokat meg­koszorúzták.

Next

/
Thumbnails
Contents