Szeged, 1922. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1922-05-18 / 113. szám

Szeged, 1922. május U. 4 korona. Csütörtök, 111. évi., 113. sz. fLőMZETtsi ARAK Egy ívre 1200 kor. ! Megyedívre .100 kor. | Ml évre (XXI ' I 1-tty hóra 100 Szózat. A .Szózat" ezúttal egy óriási plakát cime, egy választási fölhívásé. Arri szólilji föl * polgárokat, hopy gróf Te'eki Pálra "zavazzanaír, mert ó nagy erényekkel és érdemekkel jeleskedő, iga? hazafi. Stnki egy jóravaló választási plakáttól nem vár költészetet, sem a lira pyüngéd és érzclmss, sem a pátosz elragadó, minden lelken diadalmaskodó h».ncjh•(. S ha a kortes-kiáltvány mégis megkísérli, hnpy ve'tenyre szálljon a költött pacsirtaérekével, but bül szavával, hát akkor csak mulatságot szerez .íz embereknek, mert a kisszerüséghez való nagyot.'.karásával neve»ségecsé válik. A Teleki-párti .Szózat" nem esik ebbe a szerte lenség be, csal: földicséri a dolog régi rendi-módji szerint a maga jetöltjét s a megengedett tulzá". határai KOzölt ajánlja öt, mint képviselőnek lehető legalkalmasabbat. De mégis belecsöppent a poézis ebbe a ,Szózat"-ba is. Virágos stilusának nem azt a dicséretes választékosságál értjük, amely tudomásul veszi, hogy magyer széppróza is van, hanem szimpátiák keltésére irányuló egyik állításit, amely örvendetesen igazolja, hogy a Teleki-párton méltányolják a költök szép szabadságát: elfeledkezni a szürke valóról és megragadni a célért a ftz*p valótlanságot. Azt mondja ez a „Szó/at", hogy Telekit, a plakáton fönnebb ékesen fölmagasztalt férfiút, éppen itt Szegeden el akarják gáncsolni. A fölhívás beállításában igen hangzatos ez a s<ó és ritmikusan illeszkedik a megelőző lendületes sorokba ; de tulmerész költök szabadossápávai rugaszkodik el az, ugylehet, színtelen igazságtól. Telekit senkisem akarja elgáncsolni, sem Szegeden, sem másutt. Mi is elösmerjak érdemeit, mi is tudjuk, hogy a trianoni úgynevezett béketárgyalásra egy német ludós szorgalmával, az igaz hazafi aggódó gondjaival — kimerítően pontos térképeket és statisztikai kimutatásokat készített, amelyekből minden világosító szónál világosabban kitűnik, milyen véres igazságtalanság téphetne csak el a természettől idc(eremtett részeket és négymillió magyart az országból. De mégis megtörtént az elszakítás, mert talán nem is nagyon nézték Teleki Pál kitünö térképeit, hangyaszorgalommal készült statisztikai adatait. Ez persze nem rontja a grófnak sem tudományos, sem hazafias érdemeit, ö ezután is mestere lehet a geográfiának, lelkes művelője s tanítója a szaktudásnak. De miért akar mindenáron politikus lenni? Ez az a Hamleti kérdés, amely mindenkit visszadöbbenthet az ö tiszteletet érdemlő személyétől. Miért akar Teleki mindenífon politiku' lenni, mikor réges-régóta ••bizonyult, lapos közhellyé vált igazság, hogy a politikus rátermettMegjelcnik naponkint reggel. S7FRKES/TÓSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Köles?V-JUJ 6. V Telefon 1J-J3. j ségének a siker a mérték''. Már j pedig politikai sikerekre gróf Teleki : a m.iga iránt bizonyára legjobb «knratu szeTeive! se tekinthet Azt a konszolidációt, amelyet még ma is prograi;'ui kell emlegetni, miniszterelnöksége a>aft semennyivel zi vitte előbbre. Legjobb szándékkal «e*n lehet politikai multját-an frtlkut.itni sikeres, hasznos intézményeket é6 alkotásokat. Az internálótábor, ig*.-, hogy kor/nányzása alatt megépült, de ez utóvégre mégsem számítható a nagyobijsz'rü alkotások közé. Szerencsétlen törvényeiről, amelyek a konszolidációtcsak hátráltatják,fölösleges beszélni, mert eléggé ismeretesek. Telekit nzonb n s>er.ki sem akarja elgání o!ni. De a saját és a/ ország érd kében hisznosabü volns, ha valóban eredményes tudományos működéit fejtene ki, amire megvan a kedve és najlan-Jósága, hiszen ^udós buzgalmában, mint mondják, még az antiszemitizmust is tudományos hlapokra óhajtja fektetni. Am legyj. |De a tudomány jobb, ha távol áll a politikától. S ezt a jobb lehetőséget akarja csak nu;yon számos szegedi választó Telekit illetően elö noz-1itani, azzal, hogy őrá, éppen őrá nem adja a szavizitát. Sándor Pál ismét nyilatkozik Heinrichről, az álliberális párt vezéréről. Budupcsli tudósítónk telefonálja : A po itika mai kgétdekcsebb eseménye Sándor Pálnak az a nyilatkozata, amelyet a Heinricli-pártról tett. Ez a nyilatkozat tulajdouxépen kiszélesbitése a fővárosi lapokban közölt tegnapi nyilatkozatának, illetve válasz a hozzá fűzött refleksziókra. A nyilatkozatban ludva.evöleg Sándor Pál élesen elitélte a Heinrichpárt liberalizmusát. Az ujabb nyilatkozat igy hangzik: — A Heinrictv-párt félhivatalosa érthetetlennek találja, ho_y Heinrichékkai nem voltak hajlandók kooperálni olyanok, akik a forradalom kitörésekor lelkesen csatlakoztak a forradalomhoz. Heinrich szereplése a forradalom alatt a következő volt: Amikor november elején fajiszármazás és pártállásra való tekintet nélkül mindenki csatlakozott a nemzeti tanácshoz, caak a kereskedelmi kamara elnöksége nem, akkor Ldnczi Leó és Heinrich Ferenc elhatározták, hogy nem várnak tovább és elmentek elsőnek tisztelegni Garami Ernőhöz. A kamara elnöksége nevében keresték föl Garamit é3 fölajánlották a kamara támogatását. Erről a kamara teljes ülésén dicsekedve számoltak be. Heinrich november 16-án jelen volt a köztársaság kikiáltásánál és lelkesen tapsolt Hock János és Kunfi Zsigmond beszédeinek. — Azután, 1919 februárjában Lánczi elhatározta, hogy visszavonul a közéleti szerepléstől, utódjának Heinrich Ferencet ajánlotta, aki az állás elvállalását attól tette függővé, ha Garami a kinevezést már előző leg jóváhagyja. S végül Heinrich a Károlyi uralom egész ideje alatt megtartotta a népruházati központnál viselt elnöki tisztségét, ami véleményem szerint csak az akkori kormány bizalma alapján volt lehetséges. A liberális ellenzéki vezérek vidéki körútja Budapestről jelentik: A libe ális ellenzék a legnagyobb erővel vonul föl, hogy a Tég hátralévő napokat xgitációra fölhasználja. Vázsonyi ma Miskolcra ment, Rassay Kunszentmiiilósra, Bárczy Islvan Szegedre, Sándor Pál ptdig holnap utazik Nagykanizsára. A hét végén Rassay, Sándor P,ii és Bárczy egyült lemennek Szegedre, Hódmezővásárhelyre és Szolnokra, hogy résztvegyenek a liberális ellenzék gyűlésein. A liberális ellenzék fővárosi gyűléseit mindvégig a legnagyobb érdeklődés kiséri és szinte naprólnapra növekszik az egységes liberális lista tábora. Politikai körökben mgy feltűnést keltett Sándor Pál éles támadása a Heinrich-part ellen és különösen annak leleplezése, hogy mixént hiúsította me,; 1919 őszén a Heinrichpárt a liberális pártszövetség megteremtését. Ama közlésekkel sztmben azonban, hogy maga Heinrich Ferenc volt az, akt azt a kijelentést telte, hogy a z»idÓK részvétele az uj alakulásban nem kívánatos, megállapíthatjuk, hogy nem Heinrich Ferenc tette ezt a kijelentést — ezt Sándor Pal nem is állította —, hanem a Heinrich-párt képviseletélten: Lakatos Gyula. Szigorított házszabály az uj nemzetgyűlésben. A Magyarország irja: A junius 16-ra egybehívott nemzetgyűlés tlső leendői között, tnint ismeretes, az indemnilás megszavazása szerepel. Az ellenzéki pártok vezetői részéről már több izben hangzott el az a . kijelentés, hogy az indemniiást nem adják meg a kormánynak és nagyobb vitát indítanak, amelyben kiterjeszkednének az összes választási sérelmek elmondására. A vita ennek folytán huzamosabb ideig eltarthat. Éppen ezért ugy a kormány, mint az egységes párt vezetőinek társaságában elhangzott az az óhaj, illetve kivánság, hogy a nemzetgyűlés megalakulásakor egyszerű szavazással mondja ki, hogy nem mint az elmúlt nemzetgyűlésen a régi házszabályok lesznek érvényben, hanem a Tiszafiié 1912-ben hozott uj házszabályok alapján kívánják tanácskozásaikat folytatni. Ez a régi országgyűlésen érvényben volt utolsó házszabály nehézségeket és korlátozásokat állit föl az indemnitási vita s/empnntjából elsősorban a. álta! a rendelkezés által, hogy a fölhatalma>á>i törvényjavaslat általános vitáját megszorítja. Az általános vita Foran a szor.oko^ né«?y napig korlátozás nélkül beszélhetnek, négv nap után azonban csak félórás beszédeknek van helye. Ezenfelül az indemnitá?i ülés:* 8 órásak. Rendelet a pótválasztások határidejéről. A MTI jelenti: A kormánya pótválasztások határidejének egységes megállapításáról és a képviselőválasztásokra vonatkozó egyéb rendelkezésekről a következő rendeletet adta ki: — Mindinkább észlelhető lévén, liogy az egyes választókerületekben a vala.-ztoközönség sok pártra oszlik és számos jelöl* fog egy-egy kerületben a választási küzdelemben résztvenni, ami a pótválasztás bekövetkezésének esélyeit növeli, másrészt kívánatosnak mutatkozván az, hogy a nemzetgyiilé lehetőleg mielőbb telje* számban legyen együtt, az 1922. évben összeülő nemzetgyü és választásáról szóló kormányrendeletnek a petválasztások megtartóra vonathozó rendelkezései odamódosittatnak, hogy a jelenlegi általános képviselőválasztásokkal kapcsolatos pólválasztások egységes határidőben, nevezetesen az alapválasztás eredménye megállapításának napját köve'ő nyolcadik napon tartandók meg. Az időközi képviselőválasztásokat illetőleg étvényben maradnak a 22006/1922. M. E. számú rendelet határozmányai, amelynek értelmében 37. idöközt választással kapcsolatos pótválasztás határidejét a központi válasttrrány az alapválasztás napját követő hetedik, vagy 11. napra tűzi ki. Félreértés elkerülése végett megállapíttatik, hogy a választás napját megelőző nyolcadik nap, amelyre a képviselőjelölési ajánlatok átnyujtandók, a május 28-án tartandó általános képviselőválasztásokra vonatkoztatva május 20-án, a junius 1-én tartandó választásokra vonatkozatva pedig május 24-ére Hét napig tart a román vizűm megszerzése. A külföldi vízumok megszerzése mindig nehézséggel járt, de annyi bosszúságot és kellemetlenséget senki sem okoz a vízumot kérő magyar polgárságnak, mint a román állam. Szegeden ma délelőtt keresztül utazott egy a fővárosban élő kiutasított törvényszéki főtisztviselő, aki a vizűm megszerzés nehézségeire vonatkozólag a kővetkező érdekes dolgokat mesélte el: A román vizűmért naponta 150— 200 ember áll a román konzulátus előtt. Ezekből naponta azonban csak 40—50 embernek a kérését intézik el. Egy román területrál kiutasított 55 éves törvényszéki főtisztviselő