Szeged, 1922. február (3. évfolyam, 26-48. szám)

1922-02-22 / 43. szám

Sseged, 1922. február 22. HÍREK. — A Szegedi Gyorsírók Egyesü­lete február 19-én tartotta felolvasó és választmányi ülését dr. Szélt Gyula elnöklésével. A felolvasó ülé­sen dr. Benner János fóreáliskolai tanár a magyar gyorsírás tanitás re formja ellen tartott előadást Többek hozzászólása után Boross kir. fő­ügyész javaslatára az egyesület fel­iratban kérte a vallás- és közokta­tásügyi minisztert, hogy s középis­kolák IU. és IV. osztályában heti két-két órában tanítsák a gyorsírást, az V.—VIII. osztályban pedig min­den (özépiskolában mód adassék a tanulóknak a gyorsírás magasabb fokának elsajátítására. A választ­mányi ülésen a titkár jelentést tett az egyesület tanfolyama látogatott­ságáról, majd közölte a hazai pol­gári iskolákhoz intézett felhívás eredményét, melynek hatása alatt kb. 20 p >lgári iskolában kezdték meg a IL félévtől kezdve a gyors­írás tanítását. Az egyesület csatlako­zott a mozgalomhoz, melyet dr. Fabró Henrik *és dr.j Fuchs Róbert drezdai kormánytanácsos kezdemé­nyeztek és amely szerint a rend-i szerközi |és nemzetközi gyorsíró­kongresszust 1922. augusz'ui havá­ban Drezdában hívják össze. Az egyesület végül feliratban kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a jövö tanévtől kezdve a sze gedi tudományegyetemen a gyors­írásnak lektorátust szervezzen. — Hadirokkantak hldáüépésl Igazolványa. Aeok a hadirokkantak, özvegyek, árvák, akik Újszegeden bérföldet kaptak, hiditlépési igazol­ványuk átvétele végett a hídfő sze­gedi oldalán levő haltéri vámháznál haladéktalanul jelentkezzenek. — A belügyminiszter és a mo­alk. A moziiulajdonosok régi pa­nasza, hogy üzemi kiadásaikban a legelviselhetetlenebb tehertételt a magas rendőri dijak képezik. En­nek orvoslására a mozisok nemré­{;ihen felhívták a belügyminiszter igyelmét is, aki most egy rende­lettel kíván segíteni a mozik pa­naszán. A rendelet, amely ma ér­kezett Szeg(dre, azt szabályozza, hogy a mozik ellenőrzését és fel­ügyeletét hány és milyen rendfoko­zatú rendő^. végezze Ennek folytán a Korzó-moziban ezután csak egy tiszt és egy rendőr, a BJvárosi­moziban pedig egy tiszt és két rendőr vezényelhető ki szolgálatté­telre. Arról is intézkedik a rendelet, hogy a kivezényelt tisztviselők és rendőrök csak egy-egy széket ve­hetnek igínybe. Hogy milyen nagy örömet kelt ez a rendelet a mozi­sok körében, arra elegendő annyit felhoznunk, hotjy eddig a rendőr­ség emberei csak a Korzó moziban előadásonkint tizenöt helyet foglal­tak el. — Bécsből hazaérkeztünk és a ragyérdemü hölgyközönség figyel­mébe ajánljuk rnha. köpeny, kosz tfim, kalap, blns uj divat modem­jeinkből és egyéb apró divatcikek­ből álló kiállításunk megtekintését láráss ntoa 7. ss. alatt. Ekker nővérek. Megrendeléseket elfoga­dunk Kárász n 9. sz. alatt. 126 — Szerencsétlenség az ntoán. Horváth József menekült vasutas ma délelőtt a Gizella-téren lezuhan, egy fával rakott kocsiról. Horváth a fején szenvedeti zuzódást. Mielőtt azonban a mentők megjelentek, egy közelben levő orvos részesítette eiső segélyben. Ara 3 korona. Vn'árnsp, III. évf., 47. szám Felemelik a villamos viteldijakat 8aakaaajegy négy, távolsági jegy hat korom less. — A tanács koaaájirali aa emeléahes. SZEGED, február 2|. (Saját tadótitónktól) 18-án 1921. november 18-án emelte fel utóljára a város közgyűlése a villamostaiifát A villamosvasút részvénytársaság most ismét vitel­díjemelési kérelemmel fordult a vá­ros tanácshoz, amely szerint az uj tarifát a következőképen kéri megállapítani: Szakaszjegy az eddigi három helyett négy korona, átszálló, vagy távolsági jegy négy helyett hat korona A teherszállító vasút 14, 17 és 20 koronás díjtételei helyett 17, 20 és 25 korona, 10 tonna legkisebb súlyt és három kilométer minimális távolságot véve alopuL A Közúti Vaspálya Részvénytársa­ság három pontban sorolja fel indo­kait és pedig: 1. A Máv. száz százalékos emelése folytán a szükséges évi négyszáz vagon nyersáru szállítása egy és egy negyedmillió koronát tesz ki. 2 A személyzet husz száraiékos fAÍr^ÜÍ!í, mi*M korona többletkiadást jelent. . .3 * k®í;!?h?t. betegsegélyző di­jtk, adók, illetékek és forgalmi adó száz százalékos emelése miatt szin­tén egy millió tulkiadása van a vál­lalatnak. A város tanácsa hos«zis tárgyalás után arra a megállapodásra iutott, hogy a villamostársaság kérelme eléggé indokolt ahhoz, tiogy a tarifa emeléshez a viiros tanácsa hozzá járuljon. Feltételül kötötte ki a ta­nács, hogy a villamostársaság a szerződést pontosan betartja, főleg pedig azt, hogy az eredetileg meg­állapított megállóhelyek kő ül egyet sem szabad beszüntetni. Fájdalmasan regisztráltuk itt a száraz tényeket, amelyek ismét a közönség nigy megterhelését jelen­tik, de mit szólhatunk ellene, ha Budapesten ma már nyolc és 15 korona a villamosjegy ára ? — Eser korona sáréra talhágá­Sért Dudás György vendéglőst mert vendéglőjét a zárórán tul is nyitva tartotta, a büntetöbiró ezer korons pénzbüntetésre itélte. — A kihágási biró ma több fu­varost és bérnocsist büntetett meg 100—250 koronáig terjedő pénzbün­tetésre kiméletlen hajtásért és állat­kínzásért * február 25. v szombaton este fél 9 órakor a Kass nagytermében a rokkant nyom­dászok és könyvkereskedők fel­segélyezésére. :•: Rendezik az Endrényi Imre-cég alkalmazottai. — Nem szabad lakáslgaaolvány nélkfll bekőltösiödnl. Dacára az illetékes hatóság többszöri figyel meztetésének még mindig akadnak olyanok, akik lakásigazolvány nél­kül foglalnak el uj lakásokat. Mi délelőtt is három szegedi lakosi büntettek meg ezért 1000—1000 koronára. A jövőben még szigorub ban fogják kezelni a rendeletet. — megerősített halálos itélet A szegedi katonai törvényszék 1921 juniusában Kiskunmajsán tőbb na­pon át tárgyalta Kuszli Sándor vol1 őrmester gyilkossági bünügyét. Kuszli a vád szerint a forradalmat követő időben több társával megje lent a majsai tanyákon és ott a gazdákat állandó rettegésben tar­totta. Egy napon beállított az egyik tanyára, ahol a gazda ellenkezett vele. Kuszli erre revolverrel köz­vetlen közelből agyonlőtte a gazdát. A katonai törvényszék ezért Kuszli Sándort halálra itélte. Az itélet ellen ugy az elitélt, mint védője dr. Fekete Béla fellebezést jelentett be. Ezt a fellebezést most a legfel­sőbb katonai törvényszék elutasította, illetve a katonai törvényszéknek elsőfokon hozott ítéletét helyben hagyta. Dr. Fekete Béla Kuszli ér­dekében a legfelsőbb katonai tör­vényszékhez kegyelmi kérvényt nyuj tott be, azzal a kérelemmel, ho^y az elítéltnek megkegyelmezése iránt­kérelmét teijesszek a kormányzó elé. x Bégl ékszerekért, arany- és ezüsttárgyakért Szegeden a legma gasabb arakat Kun Jenő ékszeresz fizeti. Fölhívjuk oivasóink szíves fi gyeimét lapunkban megjelent mai hirdetésére. — nárdus 17 én tárgyalják a Wolf gyilkosok bünügyét. Wulf Fe ienc pincér és a vele vadházas ságban élt Fehér Mátyásné bűn­ügyének főtárgyalásál, akik mint is ineretes a mult évben Vásárhelyen meggyilkolták Wolf Mihály bér«o csist, Markovich tanácselnök már­cius 17 ére tűzte ki — Ssankok alkonya. Fetedni oly könnyű, állapítja meg a kritika s a közvélemény és nehéz, amint a poéták hirdetik. A még néhány nap előtti csikorgó hóra legfeljebb ozok emlé­keznek, akiket pirosra csípett a fagy, akik egy Idillikus órát töltöttek a szánkón, éjszaka, a roppant hóben A szánkón, melyet azért nem lehet egykönnyen elfeledni, mert Szegeden hosszú évek óta nem volt olyan hosszú az élete, mint ezen a té'en. A kocsik standján a fiakkere ket a furcsa, idétlen, tarka, ­egy szinte, másik korból ittma­radt sz nkók váltották fel. A ta nyákról is szánkón jöttek be a su­bás magyarok és most mindezeknek vége. Tudj'lsten, sajnálja e az em­ber ezt az elmúlt idillikus képet vagy ne ? Egy kis szín volt ez a szürke két köznapi ruhába öltözött városban, egy kis szin: kellemes a szemnek és ritka látomány, me'y elmúlt . . . Temessük hát el szépen, szomorúan, ahogy Illik. v — Uosltgasgatók harca egy film körül. Pierre jBeoit - filmre át­ültetett regényenek az „Altantlsz"­nak előadási jogáért valósággal har cot vivtak egymással a vidéki mozgószinházak direktorai. A vidéki d rektorok közül a nagy harcból Vass Sándor, a szegedi Korzó Mozi agilis igazgatója került ki győztesen és nagy anyagi áldozatok árán ö szere/ te meg az Atlantisz vidéki előadásainak elsőbbségi jogát. Igy pénteken már a szegedi közönség e'é kerül a film első része. Ilyen­formán Szeged részére el lett volna intézve az Atlantisz-Ügy. Ez a film azonban ugy látszik, sokkal kapósabb, semhogy simán menne a szinreho zatala. Az történt ugyanis, hogy az Xtlantisz reprizének a jogát a Belvárosi Mozi szerezte meg, még pedig ugy, hogy a Korzó Mozi oemutató előadásai után, elórelátha­ólag március 6-an a Belvárosi is hozni fogja. A Belvárosi Mozi Atlantis­rcpiize miatt mint értesüld ik Vas igaz­gató Budapestre utzott és annál a film kölcsönző vállalatnál, amely az At­antist kezében tartja, interveniál a Belvárosi-mozi reprize ügyében. Amennyiben az ügyet V .s békés uton ném tudj i elintézni, ugy kész aria is, hogy a biróság elé vigye az éidekes affért. — Marschalko Rózsi operaene­kesnö hangversenye holnapután, csü­törtökön d. u 6 órakor a Tiszában. IRODALOM Jnháss Oynla s .Magyar J5vi" fősserkesstóje. A ,Magyar Jövő' irodalmi, tudományos és közgazda­sági decentralizációt szolgáló havi folyóirat főszerkesztőjéül Juhász Gyulát, a kiváló poétát és filológust nyerték meg. A folyóiratot Szegeden fogják előállítani nyolcvan oldal terjedelemben és március hó\ folya­mán jelenik meg először. Az uj fo­lyóirat megjelenése az ország iro­dalmi és tudományos életének nagy­jelentőségű eseménye lesz, rurt a legkiválóbb fővárosi irók, tudósok és közgazdászok Írásait terjeszti. A magyar Gyorsírók Evkönyve az 1922. évre dr Katona Dávid összeállításában most jelent meg. Az 50 oldalas könyw tartalmazza László Béla debreceni tanárnak Gyorsírás Ügyünk Reformja cimü értekezését, majd beszámol a gyors­írás központi szerveiről, a gyorsíró tanács tagjairól, a gyorsírás tanítói vizsgáról, a gyorsírói iskolák léte­sítéséről, valamint a kultuszminisz­ternek a gyorsírás tanítására vonat­kozó rendeletéről. Közli a gyorsírás nagyjainak elhalálozási idejét, a magyar gyorsírás irodalmára, a gyorsíró egyesületek és kö­rök működésére vonatkozó adatokat. Legérdekesebb a magyar gyorsírás 1921—22. tanévre vonatkozó sta­tisztikája, mely szerint a trianoni Magyarországon 227 iskolában ta­nítottak a gyorsírást és a tanulók száma a 16000 t meghaladja. Te­hát elértük ugyanazt a számot, me­lyet háború előtt az 1914. év sta­tisztikája Nagymagyarországra vo­natkozólag feltüntetett. Az egyes rendszerek elterjedettségére vonat­kozó adatok : A Gibelsberger Mar­kovics-rendszert közel 15 ezren, a Stolze Fenyvesit 306, Nagy Sán­dorét 1583 an tanuliák. Ilyképen a Geb Isberger-Markovics rendszer kö­21 I 90 százalékban elcjedt gyors­tár rendszere haz^nknik. — Marschalkó Rózsi operaéne­kesnő hangversenye holnapután, csü­törtökön d. u. 6 órakor a Tiszában. I BELVÁROSI mOZl Telefon : Igazaatóség 258. PénzlA' S82 Ma utoljara A fejnélküli lovas II. része 6 felvonásban. Főszereplő Harry Plel Az 1. rész összefoglalva szintén látható. Azonkívül: Faity a vadnyugaton Kilünő amerikai burleszK vígjáték három felvonásban. 0 Szerda—csutortöí A fejnélküli lovas befejező iesze 6 felv. Azonkívül: Chaplin, mint görhopcsolya bajnok. Ki'tinft amerikai vifj. 2 tiv.-bar hlcad s >k tel 5. tél 7 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents