Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-19 / 15. szám

Szejfed, 1922 január Ara 3 korona. Csütörtök, 111. évf., 15. sz. A kereszténypárt és a Bethlen-kormány BUDAFEST, január 18. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának egyik számottevő tagja a következőket mondotta munkatársunknak : A kereszténypárt azon tagjaival, akik a kormányt támogatni akarták, akart megalakulni kezdetben a keresztény földmivesek pártja, amelyet azonban Friedrichék kisajátítottak maguknak. Friedrichhez éppen azok csatlakoztak, akiket ennek a pártnak megalakításával ki akartak szorítani a párt kötelékeiből. Rakovszky kivéidé-el sikerült is, de valószínű, hogy i«vid időn belül Rakovszky is ki fog lépni és csatlakozni fog Friedrich pártjához. A pártnak azok a tagjai, akik megelégelték már ezt a bizonytalan helyzetet és határozatlanságot amely a kefetztény nemzeti egyesülés pártjának kebelében uralkodik, vasárnap hivnak össze értekezletet és ezen az értekezleíen precizirozzák álláspontjukat egyrészt a túlzó legitimistákkal szem bon, másrészt pedig azokat a feltételeket szabják meg, ameiyek mellett hajlandók a kormányt támogatni. Ennél a pontnál legnehezebb kérdés a választójogi kérdés. Tekintetbe véve azonban, hogy ebcen a kérdésben nngábin a pártbin is meglehetősen eltérők a vélemények és hogy többen vannak olyanok, akik a Bethlen-kormány megerősítésére több-kevesebb ^áldozatra is hajlandók, remélhető, hogy a nagy többség megmarad az eddig vallóit politikai irán>ban es Bethlen Istvánt segíteni fogja az egységes pírt megalakításában. Al indemnitás letárgyalása után a választójog kerül napirendre. Ennél a törvényjavaslatnál összecsapnak még egyszer azok az ellentétes elemek, amelyek most az indemnitás vitájával kapcsolatban is igyekeztek a kormány hetyzetét megnehezíteni. A kormány el lehet rá készülve, hogy akármi yen választójoggal jött is, az ellenzék, részben maga mellett hangulatot teremteni, részben Pedig eziel próbálja megakadályozni, ho8y a nemzetgyűlés meg a feloszlás előtt et tudjon intézni pár olyan szociális törvényjavaslatot, •melyeknek sikeres megoldása a vála&ztók: hangulatát a kormány javára billenthetné. Az egységes pártot, magától értetődőleg, a kisgazdapárt zöme fogja alkotni; i*en értékes erőket nyer a kisgazdapárt a disbzidensekkei, tkik között igen sok tehetséges egyéniség található. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának ÍZ a szárnya, amelyül mar fentebb is szólottunk, tudniütik akik nincsenek megelégedve a vezetőség részétől tapasztalható haJ^ozitiansággal, szintén támogatói wzneK Bethkn .ek, miu án az a megRyőiödcsüx, hogy a keresztény »s "tmize.i politikát csakúgy lehet folytai, hogyha a kormány egy erős, Egységes pártra támaszkodtunk. Egyre feszültebb a viszony Anglia és Franciaország között. BÉCS, jan. 18. (A M. T. I. magánjelentése.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Londonból: Londonban az angol—francia kapcsolatok további kifejlődése elé rendkívül feszült várakozással tekintenek. Azt tartják, hogy Poincarének az a jwaslaa, amelynek értelmében a jövőben minden tárgyalást a követek utján bonyolítanak le, a tárgyalások elnyujtására irányuó törekvés, ugyanugy az is, hogy a konferenciáról elitélő módon vélekedik. Még a Times is kriyzálja a francia eljárást és nem tartja elképzelhetőnek, hogy a nacionalista Franciaor>z*g ugyanolyan véleménnyel legyen, mintha Nagybrittániának nagyobb szüksége vo na az angol—francia szerződésre mint Franciaországnak. Ha még ilyen nézetek egyáltalán fenforognak, kevés kilátás van arra, hogy a Poincaré által javasolt módon minden akadályt elhárítsanak « Még mindig az indemnitás. — A nemzetgyűlés mai ülése. — a felfogása, hogy a Habsburgrestauráció gondolatának azok ártották a legtöbbe', akik a királyt erőszakkal hozták be; érzik ezt a felelősséget azok is, akik részesei voliak ennek a puccsnak és meg van g>ő' ződve arró', hogy a legitimista tábor egy része szintén ezen a felfogáson van. Bethlennek azt vetik szemére, hogy pécsi beszédében legitimistának vallotta magát. Ez igaz, azonban legitimizmus és legitimizmus között is van különbség. Mi Bethlent támogatjuk azért, mert a kritikus pillanatban a király és a nemzet érdekei között az utóbbit tartotta elöbbrevalónak. Magyarország integritásához okos, mérnkeit belpolitikára van szükség. Olyan politikara, amely gazdasági és szociális tekintetekben vezetőerőt jelent az elszakított országrészekre. Mélyreható gazdúsági reformokra van szükség. Oiyan józan földreformot kell keresztülvinni, amely nem teszi tőnkre a nagy- es kisbirtokosokat. Oiyan belpolitikát keli folytatni, amely a jogegyenlőségre, a tarsadalnii és fe ekezeti békére támaszkodik. Sokszor hangoztatják, hogy uu reakciósak vagyunk. A zsidókérdéssel kapc.-olatban helyteleníti Szterényi álláspontját, amikor a zsidóság nevében a legitimizmus mellett foglalt állást. A zsidóság nem tanult a mult eseményeiből. Minden forradalommal együtt jár a korrupció és a panama. Tiltakozik az ellen, hogy ezt a pártot, min^ a psnamibták pártját emlegessék. Az ülés tart. BUDAPEST, jan. 18. (M. T. I.) A nemzetgyűlés mai ülését pontban 10 órakor nyitotta meg Gaál Oaszton elnök. Huszár Elemér kéri a Ház tanácskozóképességének megállapítását. Miután nyilvánvaló, hoty a Ház tanácskozóképleien, elnök öt perc szünetet rendel el. Ezután az elnök névsorfelolvasást rerid^J el és megállapítja a Ház tanácskozóképességét. Napirend serán megkezdődik az indemnitás tárgyalása. Első felszólaló Berky Gyu'a: Az ellenzék részéről elhangzóit beszédek azt a benyomást tették rá, hogy azok kettős célt szolgálnak. Először minden ódiumot a kormányra és az azt támogató pártra akarna hárítani, másodszor a választók elölt hangulatot akarnak teremteni. Ha a kommün bukása után bel- és külpolitikánk alapjait keresztény szülémben rakták volna le, akkor ma ebben az országban a legtökéletesebb jogrend uralkodna. Ha itt folyton arról beszélnek, hogy nincs jogrend és sajtószabad ság, hogy az emberek ezreit internálják, Utdözik a zsidókat s hogy mindennek a kormány és ez a part az oka, ez nagyzás és félreismerése a dolgoknak. Ez a párt becsületesen álila a megállapodást, hogy nem hozza a kiralykérdést felszínre. Ha mégis felszínen vai>, annak oka az, hogy azok, akik ezt a megállapodást velünk kötöttek, nem tartották meg azt. Eddig pártolta a legitimista ve- , leményt, de mikor látta, hogy nem alkotmányos az általuk kezdett küzdelem és még attól sem riadnak vissza, hogy a hozott törvények ellen fegyverrel lépjenek fel, megváltozóit a vélemény. A jogrend kérdése szoros összefüggésben áll a királykérdéssel, mert hiszen minden puccs és puccshir lázba hozta ezt az oldalt, mert ez a párt egyetlen fegyverérek csak az alkotmányos fegyvert ismeri el és szembe áll minden olyan megoldással, amsly nem felel meg a nemzet alkotmányos érzületének. A túlsó oldalon ennek az ellenkezőjét látjuk, ezért nem válogathatjuk a túloldallal szemben mindig az eszközöket. Az ország jelentékeny részének az Lloyd George 59 éves LONDON, jan. 18. (M. T. I.) Lloyd George miniszterelnök tegnap 59-ik születésnapja alkalmából számos üdvözlő táviratot kapott. Sándor szerb király esküvője. BUDAPEST, jan. 18. A Virradat irja: Sándor szerb király esküvőjét még a böjti idő előtt megtartják. A királyi par koronázását ajulius 28-ra eső nemzeti ünnepen tartják meg. Hir szerint erre az alkalomra a kisántánt képviselőit és a görögországi államfőt is Belgrádba várják A génuai értekezlet. BÉCS, j*n. 18. (A M. T. I. magánjelentése) A Berliner Tagblatt római jelentése szerint Lloyd George a Tribuna főszerkesztője el tt ugy nyilatkozott, hogy Génuában először az általános békeproblémát vitatják meg és azután a gazdasági részletkérdéseket. Ami a Franciaország védelmére kötendö garanciaszerződést illeti, erre nézve kívánatosnak tartja, hogy azt még a génuai értekezlet előtt irják alá Ebben a kérdésben először Poincaré nézetét kell meghallgatni. Arra a kérdésre, vájjon Anglia hajlandó volna e engedni Franciaországnak a tengeralattjárók kérdésében, Lloyd George felpattant: Sohasem I Hozzátette még, hogy a tengeralattjárókat, amelyeket csak a kereskedelmi hajózással szemben lehet veszedelmes fegyvernek tekinteni, háborús összetűzés esetén is csak a partvédelem céljaira szabad felhasználni és semmiesetresem támadó fegyverül. GRÓF TELEKI PÁL KRITIKÁJA. A hétfői nemzetgyűlésről szóló tudósításokban igen sokat szerepel Szeged első választókerületének képviselője, gróf Teleki Pál, volt miniszterelnök. A legitimista Lingauer Albin igyekezte Szeged képviselőjét „rossz hirbe hozni" IV. Károly királlyal, azt állítván róla, hogy húsvétkor miniszterelnöki megbizaiást vállalt a királytól. Gróf Teleki Pál, aki jó idő óta teljesen visszavonult a politikától — bizonyára elfogadható okok miatt — és aki jelenleg csak az egyetemi katedrának él, Az Est megkeresésére válaszol Lingauer Albinnak és a következőket mondja: „Őfelségétől miniszteri megbízást nem kaptam. Hogy én mit beszéltem vele, arról nem nyilatkozom, mert sohasem volt szokásban, hogy bárki is a királyával folytatott beszélgetést nyilvánosságra hozta volna." Alapos váiasz ez Lingauer Albin számár* és mépis, mintha a szegedi képviselő kezet is fogott volna vádolójával. Nekünk legalább is ugy rémlik a válaszban hangsuyozott két szóból de hiszen annál jobban kell pirulnia Lingauer Albinnak. Mondott azonban gróf Teeki Pál mást is. Ezt már nem a politikus mondta, hanem a geologus, a tudós, a professzor és érzik rajta az a fölény, amit a tu !ás biztosit gróf Telekinek a Lingau erek kel szemben. „A dolgokat — mondta a gróf — nézetem szerint olyan felületességgel kezelik a nemzetgyűlésen, még pedig mindkét oldalon, amilyenre eddig még nem volt példa. Ennek oka az, hogy az atmoszféra túlságosan forró. Sokszor mondanak olyan dolgokat, ameiyek felületes vagy hamis értesülésen alapulnak. Ezeknek cáfolatába nem érdemes belemenni." íme, ezek után talán r indenki megérti gróf Teleki Pál visszavonultságát. A kritika, amit most a nemzetgyűlés felett gyakorolt, kétségkívül őszinte, mert gróf Teleki kijelentéseihez becsületesen következetes volt. / -