Szeged, 1922. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-19 / 15. szám

SZEQBD Berlinben mindenki dolgozik. Beszámoló Berlin gazdasági és iáraadalmi életéről. SZEGED. Január 18. (Sa/át tudásttónktól) A Szeged munkatársa ma felke­reste Vas Sándort, a Korzó Mozi agilis igazgatóját, aki most tért vissza Berlinből, hogy az ottani életkörülmények felől tájékozódjon nála. Vas Sándor csupán 7 napig volt kint Berlinben és ez az idő r.em is volt elég arra, hogy az óriási világvárost teljesen megismerhesse. Annyi bizonyos, hogy Berlinben, mint Németországba mindenütt óriási munka folvik; mindenki dol­gozik, nincs munkanélküli és nincsen rendbontás. A gyárosok nagy önbizalommal vannak eltelve és biztosak abban, ho^y a régi Németország hamarosan fel fog ismét támadni. Vas igazgató volt az első magyar vevő, aki az utóbbi években Németországban megfordult és érkezését a szinház­berendező-gyár nagy örömmel fo­gadta. A nemei gyárakat egyébként igen sok külföldi vásárló keresi fel és az úgynevezett jó valutáju álla­moknak a vásárolt áru összege után felárat számítanak. A rossz valutáju országok, igy például Magyarország csupán 10 százalék felárat fizet. Kimulatta azonban a német gyáros, hogy Hollandia 140 százalék felárat kényte'en a német gyártmányok után fizetni. A művészi élet Berlinben való­sággal grandiózus. Informátorunk több színházat keresett fel hétnapos berlini tartóikodása alatt; Reinhaidt bámulatos dolgokat produkál. Van két színházuk, melyekben az 5—600 szereplő korcsolyán jön be és a pompás müjégen baletteket lejtenek. A berini operánál a bécsi opera jobb, ugy a darabok kiállítása, mint a magánszereplők és a zenekar szempomjából. A zenei élet termé­szetesen igen fejelt és Berlinben naponta átlag 40 hangven>enynek van közönsége. Mint ismeretes, Németországban must dühöng a fpanyoljárvány, ami nem tulnagy mértékben ugyan, de mégii redukálja az éjszakai forgalmat. A kávéházi élet es a mulatók forgalma még igy is nagy. Záróra nincs és a kávé­házakban szalonzenekarok játszinak. Berlin éjszaKa ugy ki van világítva, ho£y alig lehet az éjszaka és a nappal között különbséget tenni. Az élet persze roppant drága Ber­linben. Hogy csak néhány tételt em­lítsünk : Egy vacsora vagy ebéd 80—100 marka, a reggeli 35—40 márka (a koszt amellett jónak sem mondható), egy szállodai szoba 200 márks, egy 15 perces üutó«t 60 márka. A közlekedési viszonyok igen jók és egyenes arányban állanak a magas tarifákkai. A berlii iek n gyon szívélyesek az idegenekhez és kész­ség .sen all nak szolgála ára azok­nak, aki* a nagy varosban nem ismerik ki magukat. Cigaretia vagy tzivar a minden utcasarkon lévő trafikokban bőven kapható. A jobb szivarnak 8—15 márka az ára, ciga­retta pedig már 75 pfennigtől kezdve kapható egészen 5 márkás gyárt­mányú g. Az utazás nagyon nehéz és fá­radságos. Bécstől B rlinig 19 órát vesz i<énybe az ut és különösen a vámvizsgálat az, melyet körülmé­nye- hosszadjlüius&íggal végeznek. Hálókocsit alig lehet k.pni. Ez al­fcalo.nipil egy futólagos pillantást vethetünk Bécsre is, az eg>kor bol­dog, gazíag éi pompázó császárvá­rosra, melyről ujibb szomorú híre­ket beszéli el Vds igargaió. Min­den jel arra va I, hocy Bécsben ha­marosan nyílt kommunizmus lesz. A regényesen hangzó árak felsorolása csak a tulon-tul ismert számad^ok megismétlése lenne. Vas igazgató egyébként megvette a Korzó Mozi uj berendezését, mely Szeged. \9Í2 január 19 már 10 nap múlva Szegeden is letu. Alkalma volt a n ozíszakmában sok értékes és uj^zerü dolgot elsajátí­tani, melyeket Szegeden fog felhasz­nálni. Az oltani filmgyárak sok szép felvetelen dolgoznax, me'yek egy lészét s.egedi színházuk részére is megszerette Vps igargitó. i ii n imn-innruiAiLLi A japán császári egyetem tanára Szegeden. Toyama Koochio professzor nyilatkozott a „Szegedinek a magyar kulturáról és a magyar jövőről. — A turánkérdés csak utópia a japán tudós szerint. SZEGED, január 18. (Saját tudósítónktól.) A tegnap délutáni budapesti vo­nattal érdekes vendég érkezett Sze­gedre: Toyama Koochio, a tokioi esászári egyetem német irodalmi tanára, aki jelenleg a magyar nyelv tanulmányozása céljából járja sorra a vidéki magyar városokat. A tel­jesen európai külseja, igen szimpa­tikus japán professzorral ma délelőtt dr. Boftjca Sándor főkapitány szíves tolmácsolásával hosszabb beszélge­tést folytatott a Szeged munL^rsa. Kérdéseinkre a professzor eleinte tört magyarsággal akart válaszolni, majd pedig németül beszélt. Első kérdésünk természetesen Toyama professzor utazásának cél­jával volt kapcsolatban: — 1921 áprilisában — válaszolt & professzor — a tokiéi egyetem megbízásából azzal a céllal jöttem Magyarországba, hogy az itteni vi­szonyokat valamint a magyar nyel­vet tanulmányozzam. Mondhatom, hpgy iit tartózkodásom alatt kelle­mesen érintett a magyarság magas kulturára valló viselkedése. Most, hogy a vidéki városokat látogatom, észre kellett vennem, hogy a magyar vidék sokkalta nyugalmasabb életet el, mint a temperamentumos Buda­pest. Budapest az első látásra világváros benyomását kelti. — Mi a véleménye a túrán-kérdésről — kérdezte ezután munkatársunk? — A túrán-kérdéssel én ezideig nem foglalkoztam és éppen ezért nagyon meglepőit, hogy egyes budapesti magyar körök mily intenziven fog­lalkoznak e kérdéssel, amely szerin­tem nem más, mint utópia. Ugyanis yaló tény, hogy fennáll a japán­magyar rokonság és amely u^yan nem kö;eli, de nem is uj eredetű, de ezzel szemben mégis alig lebet valami hasonlatosságot a két nép kőzött találni. Mig a japánok faji tulajdonságaikat évezredeken meg­tartották, addig a magyarság any­nyira összekeveredett a körülötte élő népekkei, hogy jellemző faji tulaj­donságait majdnem mind elhagyta. Különösen alt ez a városokra nézve, amelyek ma szinte internacionális jelleget öltenek. — Azonkiyül Magyarország és Japán közölt * gazdasági és kultprális érintkezés a földrajzi távolság miatt nem igen fejlődhetik ki. —• Mi a véleménye a magyarokról?— kérdeztük ezután? — Rövid magyarországi tartóz­kodásom alatt a legjobb benyomá­sokat szereztem a magyarokról. Haza­szeretetük es lovagiatságuk csodá­latraméltó eréiyek, a kuhura pedig, amivel iit egy idegen találkozik, e .yenesen európai nívón áll. Csak sajnálni tudom, nugy az Önök fe,ldt in idaimi és tuuományos vilagaval nrndezídeig nen voltam Osszekötte­téhben. íróik közül csak Jókait ösmerem, kinek egyik német nyelven is megjelent regényét (.Ehető kö"?) japánra lefordítottam. Élvezettel ol­vastam ezenkívül Petőfi költeményeit is. A modern maeyar irók és költők közül egyet sem ismerek. — Milyennek látja a magyarság jövőjét? — Magyarországot nézetem szerint a munka mentheti meg. Az a nem­zet, am ly dolgozik és amelynek oly történelmi multji van, mint Ma­gyarságnak nem tűnfiet e( egy­könnyen a világ küzdelmek szín­padáról. ...Ezeket mondolia a j^pán tudós a magyarokról, majd bucsut vett munkatársunktól. A professzor né­hány n*pig marad c-ak Szegeden. tiocnnp D. u. s ÓRNKOR KHLIÓS ERZSI énekművésznő és THRNHY RLflJOS zongoraművész DftUSTIC II TISZJtBMN. Jegyek 15—10U koronáig Endrényinél. SZÍNHÁZ , HETI MŰSOR: Szerda: Színház, három egyfelvonásos. Csütörtök: Kék mazur, operett. Bemu­tató. A) 35. Péntek: Kék mazur, operett. B) 35. Szombat: Kék mazur, operett. Vasárnap d. u.: Suhanc. Este: Kék mazur. ROYíU-kávéházban ma, szerdán52 feljes katonazenekar hangversenyez I IRODALOM Magdics Gáspár: Tannlsáfosabb fe­jezetek a természettn 'otnány kSrébál. A Szent István-Társulat kiadása. 265 lap. Ara 100 K és 15 százélék felár. Közép­osztályunk, amely sem természettudomá­nyokban. sem a filozófiában nem rendel­kezik a kellő szakismeretekkel, nagyrész­ben gyámoltalan zsákmánya a vadul filozo­fáló monizmusnak ós egyébb tudományos hipotézisnek, melyek a különbözö világ­nézetek alapjait képezik A nagy olvasott­ságú és tisztánlátó szakember szeiző ebben a munkájában az egyetemi ifjúsághoz és a müveit közönséghez szól s mintegy vezér­fonalat ad kezükbe, hogy a többnyire rossz­indulatból és a keresztény világnézet lejá­ratásának szándékával felvetett hamis éa ' " Jti Mához egy hétre lesz a közgyűlés. Ismét tárgyalják a kislakások ügyét Magánosokkal akar építtetni a polgármester. SZEGED, január 18. (Saját tudósítónktól.) A januári közgyűlést folyó hó 25-én délu'án négy órakor tartják. A közgyűlés tárgysorozata még nem ismeretes, de kétségtelen, hogy annak egyik legérdekesebb pontja a kis­lakásépitési akció lesz, amelyet dr. Somogyi Szilveszter polgármester fel­tétlenül a közgyűlés ele akar vinni. A kis'akásokkal kapcsolatban tény­leg fordulóponthoz értünk, mert a döntés ebben az ügyben haladékot már nem szenvedhet, ha a város hatósága eleget akar tenni annak az Ígéretének, hogy tavasszal munka­alkalmat teremt. A hatóság, különö­sen pedig a polgármester, tényleg erősen ambicionálja a kislakásépitési tervek végrehajtását és legújabban eddig egészen ismeretlen ötlettel lépett elő. Mások, főleg ipari érde­keltségek részéről hasonló kívánal­mak fölmerültek ugyan a közelmúlt­ban, de a hatóság részéről mindez­ideig visszautasításra talált az a törekvés, hogy a kislakásokat magá­nosok, elsősorbari pedig a gyárak építtessék fel. A polgárme-t;r azonban ismét mást gondolt és fordított egyet a Berzenczey-féle állásponton a Biró Bánó Cs az iparkamarai álláspont javéra. Nem akarjuk az ügy érJe­kében a hatósági fordulatokat ki­élezni s igy minden pikantéria per­tra'itálásának kikerülésével csak azt jegyeztük meg, hogy i!t nincs más­ról szó, mir;t hogy a város lerázia magáról a kislakasépítés terhét és e<zel a magánosokat tegye ki w esetleges kritikának. S most, hogy a tervet magát is ismertessük egy kissé, a polgármester ur nyilatkozatát kö­zöljük amely igy szól: — Én a magam iészéről akként szeretném megoldani a kérdést, hogy a kislakásokat magánosok építsek fel az állam á'tal felajánlott huszon­négymilliós kölcsönből való finan­szírozás mellett. Én már lépéseket tettem ezirányban, főként a gyár­iparosoknál, akik kedvező hangulattal viseltetnek a terv irányában és ma délután ertekezletet is tartanak ebben az ügyben az iparkamarában, amelyen en is lésztveüzek. Ha sikerül a gyár­iparosok szövetségével az én törek­véseim alapján megegyezni, akkor a kislakásépités ügyét ilyen formában fogja a tanács a jövő heti közgyűlés elé vinni. 11 említjük meg azt is, hogy Ber­zenczey Dumokos főmérnök a jövő hét folyamán Budapestre utazik, hogy Reischl államtitkárral a kis­l/kásépités műszaki kérdéseiben meg­beszélést folytasson. M 4nl énekes-láncos nani szkeccs szerdán és csfltArtftkón tarthatatlan problémák útvesztőin eligazítsa, zó nem polemizál, hanem nyugodtan, losan megállapít és egybevet Nem az Szerző nem" polemizál, hanem nyujodtan, et Ni Egyház tanítását' csűri-csavarja, bővíti, magyarázza, mint annyi rövid lélekzetü apologéta megteszi azon való izzadozasá­ban, hogy itt is engedve, ott is viaszavo­nulva, harmóniát teremtsen hit es tudáa között; Magdics a természettudományok sorompóit emeli fel a nagyközönség előtt s a tudományos kutatások eredményeit lel'árva utal lépten nyomon arra, hogy csakugyan nincs ellenkezés a tudomány és vallás körött. Akik csak c*y kicsit is ér­deklidnek lerniistci tudományi kérdések irát.t, ebben a könyvben a könnytl, ért­hető es eiénk tárgyalási mód folytán való­ságos szellemi élvezetet fogunk találni. Kspható a S:rnt István-Társulat könyvke­reskedésében Szeged, Káráaz utca 10. a Belvárosi Moziban. — A közalkalmazottak már feb­ruár elsejétől felemelt drágaság! ssgélyt kapnak. Ismeretes, hogy a közalkalmazottak illetményeinek ren­dezésére a kormány az előmunkála­tokat már megkezdette. MiveJ az összeállítás és a különbözö admi­nisztratív ii unka hosszabb időt vesz igénybe, a kormány elhatározta, hogy február hó elsejétől átmenetileg ju­nius hó végéig a Hegedűs pénzügy­miniszter ál al felemelt havi drága­sági segélyt száz százalékra fel­emeli.

Next

/
Thumbnails
Contents