Szeged, 1921. október (2. évfolyam, 225-251. szám)

1921-10-05 / 228. szám

iicged. 1921 október 5 Ara 2 korona. Szerda, II. évf., 228. arám. ei ÓPIZETESI ARAK; E» evre 600 kor. I NegyedévreISOkor MI iwrm 300 „ | Egy bór. Ha nyugalom lesz. SZEGED, október 4. Rövidesen , megoldódik a nyugat­magyarországi kérdés. És ezzel olyan bonyodalom kapcsolódik ki az ak­tuális politikából, mely eddig a haladás és a munka egész aktivitá­sát lenyűgözte. Odiózus is volt már ez az ügy. Egy porbasujtott, meg­alázott, meggyalázott nemzet erő­szakos és uj megalázása és meg­gyalázása, amelyben a legtetcmesebb részt az az ország veszi ki magá­nak, amelynek minden oka meg volna arra, hogy szerényen és meghúzódva adjon hálát a magyarságnak, mely széthulló tetemének évszázados kapcsa, rozsdás becsületének év­százados őre, egész, nyomorult éle­tének évszázados biztositéka volt. Csúnya és undorító ez. a kép. Csúnyább és undorítóbb, mint a hullarablás, mert kegyeletlensége mel­lett még kegyetlen is. A halódó oroszlánt rugdossa a szamár, a tehe­tetlenné sebzett és béklyózott volt barátot rabolja ki a szövetsé­gese. Ujabb megalázás és meggyalázás árán most majd megint megvásároi­\ukanyugodalmat,amelyben jövönkön tovább építhetünk. A nyugodalmat vá­sároljuk meg, de azt a készséget, energiát és önzetlenséget, amely tulajdonságok nélkül a haza újjá­épiiése csak hiu terv marad, a saját lelkünkből, a saját akaratunkból kel­lene mentenünk. Eddig nem sok jel.lt adtuk annak, hogy ezeket a* tulajdonságokat fel birjuk találni és életre birjuk éleszteni a lelkünkben. Talán a tizenkettedik óra, amely félelmetes gyorsasággal közeledik, lesz annyi hatással a turáni átokkal megvert magyar lélekre, hogy olyan eredményeket vált ki majd magából, amelyek az országra hasznos energiát és erötöbbletet jelentenek. A nyugatmagyarországi kérdés el­intézése után örvendetes politikai kialakulásokat várnak: a politika élet kijegecesedéáét. az egyetlen cél: a munka körül. A munka körül, amely egyrészt a termelés terén vigye elébbre gazdasági életünket, mig másrészt a magyar jövendő alkotmányos és politikai életet fogja megalapozni. Mind a két munka­rész egyformán fontos. A termelő munka hiánya megöli a politikai fejlődés lehetőségét és a gszdasági baiok nagy tömegével elárasztja a mindennap minden lehetősségét. Az alkotmányos és politikai élet bizony­talansága pedig bizonytalanná teszi a gazdasági helyzetet is és gátja, akadálya a termelő munkának. Fo'ynak a tárgyalások a többségi párt megalkotása iránt, összedugják a fejüket a pártok frakcióinak kori­feusai, hogy megtalálják azt i platt­formot, amelyen a lelkeket össze lehetne hozni. Parlamentérek mennek ide és oda. Egyeztetnek. Simitgat­nak. Adja isten, hogy áldás legyen a munkájukon és siker kisérje azt. E hét végén tartják meg a velencei konferenciát. Nyugatmagyarország átadása megtörtént. - Az osztrák kormány nem irta alá az átadási jegyzőkönyvet. BUDAPEST, okt. 4. (Saj. tud) Az Est irja: Nyugatmagyarország kiürítése megtörtént. Magyarország eleget tett a trianoni békeszerző­désben ráhárított kötelezettségeinek. A magyar kormányhoz ezideig még nem érkezett meghivás a velencei értekezletre, melynek különben az ideje nincs még megáilapitva. Az osztrák szövetségi kormány nem irta ald az átadási jegyzököny­vet. Ausztria már megkapta a meghívást a velencei értekezletre, melyen Schober fogja a kormányt képviselni. A velencei találkozás, amely ennek a hétnek a végére vár­ható, egyelőre háttérbe szorította Benes cseh miniszter közvetitő-akci­ját és ennek következtében az e hétre kitűzött taláikczás Benes és Schober között bizonytalan időre el lett halasztva. Ausztrának — a bécsi jelentések szerint — az az állás­pontja, hogy az osztrák szuverénitást jogilag annyi szerződés ismeri el, hogy még egy szerződést aláírni teljesen felesleges volna addig, mig a vitás területek ténylegesen is Ausztria birtokába nem jutnak. Az osztrák dip­lomáciai körök véleménye szerint a nyugatmagyarországi kerdésben a magyar kormány ebben a pillanat­ban Sikert ért el, de kérdés, hogy a siker állandó marad e. Ausztria értékali Olaszország akcióját. BÉCS, okt. 4. (Saj. tud.) A P. H. irja: A Wiener Miitagszeitung Ausztria és Ma­gyarország római tárgyalásaival kapcso­latban a következőket írja: Mig az ántánt egyik kezében karddal fenyegeti Magyar­országot, a másik kezével a béke pálma­ágát tartja. Természetes, hogy kormá­nyunk elfogadja ezt a meghivást és hogy kellően értékeli Olaszország eme önzetlen törekvését, hogy megőrizze a békét a vi­lág számára. Nehezebb arra a kérdésre válaszolni, hogy sikerül-e ilymódon meg­menteni a fenyegető konfliktust. A kis­ántánt ia megismerte a fenyegető közép­európai konfliktus igazi okait és meg kell várni, hogy ez a hatalmi csoport mily állást foglal el r nagykövetek konferen­ciájának uj határozatával szemben. Benes közvetitő-akcióia a határozat folytán fel­tétlenül tárgytalanná vált, csak a kisántánt­nak a nyugatmagyarországi eseményekhez való vitális érdekeltsége áll fenr tovább változatlanal. Aláírták az átadási jegyzökönyvet. SOPRON, ckt. 4. (Saj. tud.) A P. H. irja: Ma délután fél 5 órakor a Sopronban székelő ántánt tábornokok tanácsának hivatalos helyiségében jegyzőkönyvet vettek fel, amelyet magyar részről Hegedűs Pál altábor­nagy, mint a magyar királyi kormány teljhatalmú n^egbizottja, ántánt részről pedig Gorfon angol,Hamilton francia es Ferrario olasz tábornokok irták alá. E jegyzőkönyv szerint Magyarország eleget tesz a trianoni békeszerződés Nyugatmagyarországra vonatkozó rendelkezéseinek, amennyiben a kér­déses területet a soproni szövetség­közi bizottság által kidolgozott át­adási tervezetnek megfelelően, október 3-án, vagyis a nagykövetek tanácsá­nak szeptember 22-én kelt jegyzéké­ben megállapított napon kiürítette. A soproni szövetségközi tábornoki bizottság e tényt megállapítván, je­lentést küldött a nagykövetek taná­csának arról, hogy a magyar királyi kormány a békeszerződést végre­hajtotta. A Sopronban állomásozó 2. számú országos csendőrtartalék­zászióaij ugy, mint a soproni állam­rendőrség a tábornoki tanács kíván­ságára továbbra is megszállva tartja SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcaey-ntca 6. • Telefon 13-33. Soproni és környékét és a tábornoki tanácsnak a rend fentartására vonat­kozó utasításait végrehajtja. Fegyveres beavatkozás — közép­európai bonyodalom. BUDAPEST, okt. 4. (Saj. tud.) A Magyar Sajtó iroda egyik munka­társa beszélgetést folytatott egy be­avatott politikussal, aki a napokban tért vissza Rómából, ahol hivatalos kiküldetésben tartózkodott. A poli­tikus többek közölt a következőket mondta: Della Toretta márki köz­vetítő akcióját az olasz közvélemény sugalmazta. Egész Olaszországban az a vélemény, hogy nem szabad Magyarországnak teljesen és végle­gesen elrontani a dolgát. Deila To­retta azért is igyeksziK békés meg­o.dást találni, mert lehetetlennek tartják a fegyveres beavatkozást bár­mely oidalrol is anélkül, hogy egy középeurópai bonyodalom ki ne ttyjön. DellaTorettanyilatkozataaszlávkorridor ellen BUDAPEST, okt. 4. (Saj tud.) A Nap-nak jelentik Rómából: A nyugatmagyarországi kérdésben nem látszott világosan az olaszok állásfog­lalása. Della Toretta márki bécsi utazását jlletékes körök ugy igyekeztek feltüntetni, mintha Olaszország minden tekintetben az osztrákok melfé állott volna és elhallgatták azt a körülményt, hogy ez az utazás nem hiva­talos látogatás volf, hanem Della Toretta olasz külügyminiszter, aki nem­régiben még bécsi nagykövet volt, bútorait és berendezéseit akarta haza­szallitani. Olaszország és Románia — mondotta az olasz külügyminiszter — nem nézhetik közömbösen az európai egyensúly feiborilását az által, hogy a magyarok ellenszegülésének ürügyével a jugoszlávok és csehek területi gyarapodáshoz jussanak az úgynevezett korridor révén. Schober és Benes találkozása. PRÁGA, okt. 4. (Saj. tud.) A Pesti Hirlap irja: Benes miniszterelnök Schober kancellárral e hét végén, vagy a jövő hét elején Budwe^ban vagy Taboriban találkozik. Talál­kozásuk alkalmával azokat a gazda­sági és pénzügyi kérdéseket beszélik meg, amelyeket a két államférfi előbbi találkozásuk alkalmával már megvitatott. Nem kellett volna a dolgokat ide juttatnunk. BÉCS» okt. 4. (Saj. tud.) A P. H. irja : Kunschak képviselő, a keresz­tényszocialistapárt egyik vezére teg­nap a keresztényszociálista munká­sok nagygyűlésén a nyugatmagyar­országi kérdéssel kapcsolatban töb­bek között a következőket mondta: — Azt követelik, hogy Ausztria a nyugatmagyarország! kérdésben ugy Magyarország, mint az ántánt­tal szemben erélyesebben lépjen fel. A kapcsoló politika első követelése a biztos közélelmezés. Magyarország dacolhat a hatalmakkal, mert saját országában bőven meg van a minden­napi kenyér, nekünk .azonban a mindennapi kenyeret külföldről kell koldulni. Magyarországot csak fegy­verek erejével lehet legyőzni, ben­nünket a-.onban, mint a cirkuszi kutyákat éheztetéssel dresziroznak. A nagyántání kudarcot vallott a nyugatmagyarországi kérdésben, a kisántánt pedig magával meghason­lott. Mimagunk tehetetlenek vagyunk. A dolgokat nem kellett volna idáig juttatnunk. 1920-ban a magyar kor­mány maga kérte a barátságos meg­egyezést, de Renner akkor a vadat és kérlelhetetlent játszotta, aki Horthy­banditákkal nem alkudozik. Azt hitte, hogy a Magyarország ellen rendezett bojkottal Magyarországot térdre kényszerit. Az azonban gyalázatos hajótörést szenvedett és megmaradt a két szomszédos ország egymáshoz való viszonyának gyalá­zatos elmérgesedést. Gróf Sigray Budapesten. SOPRON, okt. 4. (Saj. tud.) A Pesti Hirlap irja, a M T. 1. jelen­tése alapján: Gróf Sigray Antal fó­kormát.ybiztos tegnap este Buda­pestre utazott, hogy gróf Bethlen István tegyen. miniszterelnöknek jelentést Hivatalban maradnak a nyugat­magyarországi tisztviselők. SOPRON, okt. 4. (Saj. tud.) A Pesti Hirlap irja : Gróf Sigray Antal főkorr ánybiztos rendeletet intézett a nyugatmagyarországi három vár­megye főispánjához és elrendelte, hogy minden tisztviselő tovább in­•ézkedésig maradjon helyén és hiva­talos működését folytassa.

Next

/
Thumbnails
Contents