Szeged, 1921. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1921-09-25 / 220. szám

SZBOfiD Szeged, 1921 szeptember 2i. x Speciális képkeretező műhely Freimann Miksa Takaréktár-utca 8. »i — A mai piac. Ahelyett, hogy gazda­sági helyzetünk javulna és legalább a mindennapi megélhetésünk biztosítva volna, napról-napra rosszabbodik a helyzet. A piaci árak rohamosan emelkednek. A zsír, szalonna és húsárak napról-napra szök­kenve emelkednek, úgyszintén a főzelék és gyümölcsárak is Esés ma csak a szőlő árában volt. — Brlllláas és arany ékaxereket, ezüst és arany pénzeket a legmagasabb napi árban veaz Mülhoffer ékszerész, Kárász-u. 2. 873 — A KANSz választmánya hol­nap délelőli tiz órakor a Tisztviselő­Otthonban rendkívüli választmányi ülést tart, amelyen az elnöki je'en­tésen kivül Dölle Jenő íőtitkár be­számol a budapesti rendkívüli vá­lasztmányi ülésen történlekről. Az ülés ezenkívül foglalkozik a KANSz­étterem ismeretes ügyével ts. x Legújabb nő! és leiny fel­öltök, kosztümök, aljak, blúzok, női és férfi gyapjúszövetek, sely­mek slb. legolcsóbb árban Reményiné divatháza, Széchenyi-tér 2. (Főposta mellett. Cva May és Várkonyi MihálJ játszik „A kis mamádban W BgEVrtROSI MOZIBftft Kik kérhetnek kiegyezést a forgalmi adó összegére? SZEOED, szeptember 24. (Saját tudósítónktól.) Idestova már egy hónapja, hogy a forgalmi adóról szóló rendelet életbe lépett, de még ma is sokan vannak, akik a sok magyarázó hír­lap- és plakátközlemények, ismertető gyűlések ellenére sem tudják, hogy tulajdonképpen mit is kell c&inálnlok, hogyan kell behajtaniok az uj adót. Különösen a kisebb kereskedők, szatócsok és piaci árusok nincsenek tisztában az uj adó teremtette hely­zettel. Ezzel magyarázható az a ki­lincselés és kérdezősködés, mellyel ezek az érdekeltek a pénzügyigazga­tóság illetékes ügyosztályát nap-nap után igénybe veszik. A Szeged munkatársa, az érde­keltek felvilágosítása céljából, a for­galmi adórendelet végrehajtására vo­natkozólag ma kérdést intézett a pénzügyigazgatás ág illetékes osztá­lyához, ahol a rendeletnek a kiegye­zésre vonatkozó részéről a követ­kező felvilágosítást adták. — A forgalmi adóra vonatkozó kiegyezés iránti kérelmet már most benyújthatják az érdekeltek a pénz­ügyigazgatósághoz, a válasz beér­keztéig naponként tartoznak a kér­vényezők a forgalmi adót leróni. — Megjegyzendő, hogy a pénz­ügyigazgatóság csak a kofák, piaci és utcai árusok, valamint az olyan kisebb szatócsok és alkalmazott nél­küli iparosok kiegyezés iránti kérei­mét fogja méltányolni, akik iga­zolni tudják, hegy üzleti könyvek vezetésére képtelenek. — Azok az érdekeltek, akik a forgalmi adó nzetésére kiegyezést óhajtanak, kérvényükhöz mellékelje­nek egy olyan részletes kimutatást, amelyből tisztán megállapítható a kérvényező üzletének nyers bevétele, ezenkívül tartalmaznia kell még a kérvénynek az adóalap megállapítá­sához szükséges egyéb adatokat is. Közölték velünk még azt is, hogy szeptember elsejétől mindenki tarto­zik napi nyers bevételéről jegyzéket | vezetni és az eddig könyveket nem vezető kereskedők tartoznak szept­ember 1-től napi nyers bevételüknek legalább végösszegét kimutatni. Végre hazakerül a leányiskola jf Nyolcszázezer korona helyett csak száz­húszezer koronát utaltak kl a tatarozásra. SZEGED, szeptember 24. (Saját tudósítónktól.) A háború és forradalmak zavarai talán semmiben sem tettek olyan pusztítást, mint a kulturában, külö­nösképpen a kultura egyik legfon­tosabb tényezőjében: oz iskolai ok­tatásban. Az iskolákból kaszárnyák, kórházak, felszerelési raktárak váltak s amelyeket a nagy átalakítási folya­matbanmeghagytak eredeti rendelteté­süknek, ott zsúfolt tantermekben, teljesen lehetetlen körülmények kö­zött folyt a „hadi"-oktatás munkája. A pusztulásnak és pusztításnak ebben a szomorú idejében aggódó szívvel Iestük azt a pillanatot, ami­kor újra visszaadják a rendes és jó oktatás elengedhetetlen első felté­telét: az iskolai épületeket, melyek­nek más célokra való lefoglalása válságba sodorta az egykor tekin­télyes magyar közoktatást. Különösen a szegedi tanügy volt szomorú helyzetben. Itt az iskolák nyolcvan százalékát lefoglalták a magasabb célok szolgálatára. A sze­gedi közoktatás háborús és forradalmi statisztikája a legeklatánsabb bizo­nyítéka annak a pusztításnak, amely a kulturánkat érté. Sehol az ország­ban nem volt talan annyi iskolakerülő, annyi be nem irt tanköteles, mint éppen Szegeden.. Képzelhető azután, hogy amikor elmultak a zord idők, amikor a szegedi iskolák felszaba­dultak az utolsó megpróbáltatás: a francia megszállás alól, milyen öröm­mel dobbant meg azoknak a szive, akik Szeged város kultúrájának a sorsáért aggódtak. Egymásután indultak meg a mozgalmak, hogy az iskolák eredeti rendeltetésüknek visszaadassanak. A mozgalom többé­kevésbé sikerrel is járt Azok között az iskolák között, amelyeknek a visszaszerzése iránt indított harcok eredménytelenek ma­radtak, legelső helyen áll;az állami felsőbb leányiskola monumentális épülete. Egy évvel ezelőtt végre ezt is visszaadták a hivatásának. Az át­vétel minden ünnepélyes szert, rtás nélkül történt meg. A leánygimná­zium iskolához jutott tanárai boldo­gan sóhajtottak és megelégtllten ke­resték fel régi tantermeiket. A tan­teremlátogatás azonban roppant le­hangoló köveikezményekkel járt. Az iskola a nyolc év alatt felbecsülhe­tetlen károkat szenvedeti. Az ajtók és ablakok használhatatlan állapot­ban. A padlók egy részét tüzelőül •használták fel. A falakon éktelen rajzok, ugy annyira, hogy ezekben a termekben már a falakon lévő fel­írások és rajzok miatt nem lehetett megkezdeni a tanítást. Az iskola igazgatósága és igaz­gatója: Schill Fülöp azonnal hozzá­láttak, hogy az épület rendbehozá­sát azoknál, akik véleményük sze­rint erre illetékesek, kisürgessék. Kérvény kérvényt ért, mig végre elértek annyit, hogy a város egy kármegállapitó-bizotiságot küldött ki az iskolába. A bizottság meg is je­lent és alapos vizsgálódás ulán nyolcszázezer koronában állapította meg azt az összeget, melyből az épületet ismét használható állapotba lehetne hozni. A bizottság munkája végeztével, elment, Schill igazgató pedig egy uj kérvényt irt a város­hoz, amelyben a tanácstól kérte a kerúéses összeg kiutalását. A tanács a kérelmet a katonasághoz tette át s az akta innét a kultuszminiszté­riumba került. A kultuszminiszter pedig a jóvátételi bizottság utján találta megoldhatónak a problémát. Ez egy esztendővel ezelőtt történt. A leánygimnázium elhelyezésének az ügye ugy maradt, ahogy nyolc éven keresztül voll. A növendékeket két különböző helyen is tanították; a tanárok kétfelé szaladgállak, hogy a rájuk rótt ku turfeladatot elvégezzék. Az állami felsőbb , leányiskola mo­numentális tiszaparti épülete pedig ott állott a nagy iskolahiányban egy esztendőn keresztül, kitört abla­kokkal, rozzant ajtókkal, piszkos fa­lakkal a sokat hangoztatott magyar kultura dicsőségére. Most, hogy ránk köszöntölt az uj iskola év, még mindig a régiben maradt minden, annak ellenére is, hogy az iskola agilis igazgatója vakációját is az ügynek áldozta fel. Időközben a felsőleányiskola aktáját a jóvátételi bizottság is elintézés nélkül visszaszármaztatta a kultusz­minisztériumba, ahol újból „vizsgálni" kezdték az ügyet és hosszas vizs­gálat után rájöttek, hogy tulajdon­képpen a hadügyminisztérium tar­tozik megfizetni az iskola kárait. A hadügyminisztériumból a belügy­höz tették át a számlákat, amelyek végeredményben ismét a kultusz­minisztériumba kerültek vissza. Itt újból irattározták, majd kiosztották az egyik referensnek s a szegedi leánygimnáziumban a tavalyi min­tára újból megkezdték a tanítást. Most azután végre fordulat állott be az iskola sokáig vajúdó ügyében. A napokban ugyanis vastag irat­csomó érkezett a kultuszminisztérium­ból, azzal a szenzációs értesítéssel, hogy ;a miniszter méltányolva az igazgatóság kérelmét, a nyolcszáz­ezer koronás kár helyreállítására százhúszezer koronát utalványoz ki. Mit volt mit tenni. Az igazgatóság elfogadta a kiutalványozott összeget, amelyből ugy ahogy rendbe hozzák most az épületet és nyolc éves távol­lét után a rombolás helyébe, két hét múlva vissza költözhetik a kultura s egyben helyet adhat a hajléktalan leánygimnáziumi internátusnak is, amelyet ilyen formán a közeljövőben megnyithatnak. Belvárosi Mozi SparberOly klasszikus táncestélye szeptember hó 24-én, szombaton este 9 " órakor. Zongorán kiséri: Mály Károly zongoraművész. MŰSOR: Chopin: E-moll. A tolakodó légy. Chopin: As-dur. Valse. Mozart ': Es-dur. Sonata. Bé-dur. Menuette. Liszt: Rhapsodia II. Magyar tánc. Szünet Chopin: Mazurka. Lengyel tánc. Grieg: Norvég táncok. Groiespue táncok. Delibes: Naila. Balett. • Rubinstein: Keleti tánc. Jegyek az elővételi pénztárnál még kor­látolt számban kaphatók. Telefon 5—82. Váczi Mariska SgfllgE: és patenthar'snyák elszakíthatatlan minő­ségben. Fejelés itt a legolcsóbb. Modern hor­golt blúzok hozott anyagból olcsón készülnek Feketesas-utca 17. szám, emelet- m Szegedi kis tükör Jó tanácsok. Ilyenkor, a színházi szezon elején és szeptember végén, ugy teremnek a szini kritikusok, mint eső utin a gomba. Több lap, mint kolbász, ahogy a régi közmon­dás tartja és mindenütt kell valaki, aki véleményt mondjon a boldogult Offenbach darabjáról és a boldogtalan buffó dombo­rításáról. E sorok szerény irója, mint nyu­galmazott műítész, hasznára akar lenni a zsendülő uj generációnak és egy kis kézi tükröt állit össze a legszükségesebb tudni­' valókból, különös tekintettel a mai és helyi viszonyokra. Az idö pénz és a fiatal kezdő műbíráló minek keresgéljen hiába megfelelő jelzők és megállapítások után, mikor olyan hamar záróra van és még egy parti billiárdot el kell játszani a kávé­házban. íme tehát a kis kritikus a mel­lényzsebben : 1. Ne felejtsd el, hogy Lengyel Meny­hért azelőtt Potlák volt, Molnár Ferenc pedig Neumann. Szomory Dezsőt Sternnek hívták és Biró Lajost Blau Lipótnak. La­katos László azelőtt Kellner voll. Szép Ernő bizonyosan Schön. Bernstein azelőtt is Bernstein volt, de Tolsztojt előzetesen Dicknek hívták. / 2. Ne felejtsd el, hogy egy klasszikus dráma mindig páratlan szépségű és örök­becsű, egy klasszikus operett zenéje min­dig fülbemászó és elévülhetetlen, egy bo­hózat mindig kacagtató és egy népszínmű mindig tőrülmetszett, zamatos es magya­ros. Azt se felejtsd el, hogy egy jó szí­nész mindig önmagát muija felül, egy szép szinésznö mindig előoyös külsejű és egy valamirevaló komikus, folyton állandó de­rültségben tartja a közönséget. Azt »-„ fe­lejtsd el, hogy a primadonna egy csapásra meghódítja a publikumot és hogy a tet­szés szűnni nem akaró, valamint a szín­házi este felejthetetlen volt. És ha már egyéb nem jut eszedbe, hát csak írd le nyugodtan a jó színészről, hogy jó volt és a szép színésznőről, hogy szép volt.'Hidd el nekem, hogy ezt elhiszik magukról és téged is jó kritikusnak tartanak. 3. Ha egy színészre vagy színésznőre neheztelsz és ai. egy gonosz vagy ostoba személyt játszik, akkor egész egyszerűen megírhatod róla, hogy alakítása megdöb­bentően természetes volt és egyéniségének megfelelő. 4. Shaksperet vagy Moliéret fölösleges különösebben méltányolnod és megdicsér­ned. Róluk már kitűnő elődeid elmondot­tak minden jót és rosszat, ellenben a helyi szerzőről meg lehet állapítanod, hogy a úí'abját egy fővárosi színházban is bátran előadhatták volna (amenyiben valóban bátorság kell egy ilyen darabot előadni. j. Időnkint kövelelni kell, hogy a szin­ház ápolja a klasszikusok kultuszát, adják elő Aischylost, Sophoklest, Euripidest! Ez azért jó, mert az igazgató nem bo­lond őket előadni és igy a te tekintélyed is megmarad, meg ezeké a klasszikusoké is. J 6. Egy kritika van, amelyet az igazgat' ' örömmel vesz tudomásul és ez az, aro/ly megállapítja, hogy a közönség zsufo.Üsig megtöltötte a szinházat. A többi csak zengő érc és pengő cimbalom. Oyala. AAftftArtrtMWWMMVMrtftWWWl ssmiimm MINŐSÉGE UTOLÉRHETETLEN. 857

Next

/
Thumbnails
Contents