Szeged, 1921. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1921-09-25 / 220. szám

Szeged, 1921 szeptember 25 Válasz FichtntP karnagy ur nyilatkozatára. SZEOED, szeptember 24 A Szegedi Híradó f. hó 20-iki g7ámáb n a .A polgári zenészek a katon i zenekarok feloszlatását köve­telik* cimü cikkre eog-dtessék meg egynéhány megjegyzés: Fichíner karnagy urnák a szegedi zenek i tura f-jiesztésében kifejtett tefldfcivtiii tevékenységét soha senki sem vonta kétségbe s hogy az ered­ményt a katonazenekar élén iparko­dott dérai, az természtes, mert hiszen évekkel ezelőtt mé* nem volt számba­veii cő más zenekar, mely a maga­tabu orchesz'ráiis zenét szolgálhatta volna. A mu't szezonban megalakult $ Szegedi Zenész Egyesület, melynek zenekari bemutatója osztatlan művészi Sikerrel járt. Ez az egyesület, mely­nek tagjai a hivatásos polgári zené­szek, azt tervezte, hogy az kjei szezonban a Filharmonikus Egyesü­let el s a katonazenekarral együtt és Fichtner karnagy orrai az étén oKan zenei életet teremt, amilyen Sz geden még nem volt. Jött a gnonrendelet és két mozi beszün­tette előadását s huszonöt zenész kenyerét vesztette. Miután megélhe­tés nélkül nem lehet ideális célokért dolgozni; az egyesületnek köteles­sége volt utána né-ni, hogy t»gj*it elhelyezze s ezzel megakadályozza, hogy a?ok a kiváló ze-ui erők, me­lyeket Szr ®eden mégegyszer össze­hozni egyhamar nem lehet s ame­lyek biztosították vo na Szegeden a hata mas és nivós h ingversenyeket, ne menjenek mas városba. Ez nem sikerült, mert a mozgók zárva marad­tak s a szinház újra a katonazene­kart vitte idénybe. Mié i? Mert ol­csóbb. Miért ocsóbo? Mert a kato­nai illetményekkel a katonazenészek ekzisztencáji biztosítva van s a szinháa fizetés csak mellékkereset. Ezéri kellett Szegedről elmenni a ki­váló poi6ári zenészeknek, inh gyva otth >nukat, csjiádjunat.. Ezért nem hdlgathat a sz gedi hangverseny közönség igazi nagy zenekari mü­veket és ezért nem fogja a zenei é et azt a fejlődést mutathatni, ame'yre kilá ása volt. E/ek előrebocsátása után most már felelhetünk a k rnagy ur fenti ki­jelentésére, hogy .a polgíri zenészek a katonai zenekarok feloszlatását követelik". A polgári zenészek min­denkor a kaionazenekarokkal való barátságos együttműködést keresték, amit büonyit az, hogy kölcsönösen ki egitetiék egymást. A megértést keresték a po gári zenészek, amit az mutjt, hogy a Filharmonikusok hang­versenyein a katonazenészekkel együtt u.'vszó ván ingyen közreműködtek. S i törlént ? Budapesten és a vidéi t egymásuián esették a pol­gári ze észekjátszási helyeit; nem azá >al, nogy jobb zenét adtak, ha­nem azzal, hogy kihasználva azt az előnyös helyzetei, hogy megélhetésük a ka onai jiietményeKkel biztosítva van, fél- vagy negyed nnnyiért mentek el ját-zani, mint amennyi a polgári zenész és családjának m-gélhété? éhez mint létminimum szünséges. Ter­més 'etes, hogy a polgári zenészek érdi keinek képviseletében a Zenész­szövetség lépéseket tett aziránt, hogy a katonazenekarok is csak annyiért vállaljanak zeneszolgáltatást jiuint azt a polgári zenészek tehetik s ak­kor a tisztességes művészi verseny, a zenekarok rátermettsége S'olgál irányadóul. Ez az amiért a Zenész­szövetség küzd s ezt követelik a po'giri zenészek, nem pedig a ka­tonazenekarok feloszlatását Egyenlő feltételek mellett jobb zenét adni, ez SZBQK9 legyen a cél sakkor nem fog szembe találkozni a po'gári- s katonazene­kar, ennek a»u an tényleg a zene­kultúra fogja hasznát látni. Amikor a Zenész-szövetség tag­jainak megélhetéséért küzd, egyúttal a katonazenekarokban helyet fog aló zenészek érdekeit is képviseli, mert a nagyobb fizetésből ők is nagyobb részt kapnának, amire kétségkivítf rá is szolgálnak, mert most úgyis csak 800—1000 koronát kapnak fejenként. Az .egyéni érdekek, klit­kek, széthúzás, egyenetlenség" tehát «em a polgári zenészeknél kere­sendő. Alak a helyzetet ismerik, nagyon jói tudják, hol vaa a meg­oldás kulcsa. Akik azt hiszik, hogy i'yen uton haladva az embereket összehozhatják, tévednek, mert ugyan mit értek ei azzal, hogy a polgári zenészek nagyobb része dment innen ? Szo gálatot tettek ezzel Szeged zene­kultúráinak? Itt vo't az alkalom, hogy Szegeden a zenei életet megalapozzák, mert ha ezek az emberek maradhattak volna, ma már megvolna az úgy­nevezett .Városi zenei-ar", amelyen már évtizedek óta kovácsolnak s amelynek megteremtéséhez papíron s szóval most újra hozzáfogtak. De hogy igy sohase lesz belőle semmi, az bizonyost Szegedi Zenés: Egyesölet. Látogatás a haldokló szegedi tőzsdén Valuta-üzletek, amelyeket a kávéházakban kötnek. — Egy tőzsdetag a válság okairól. SZEOED, szeptember 24. (Sa/út tudsitónktól.) Alig egypár hónapja, az érde­keltek örömujjongása közben kgput nyitott a szegedi áru- és értéktőzsde, hogy dokumentuma legyen Szeged kereskedőváros jellegének. Az in­tézmény pár hónapos működéséről sok minden szépet és jót hallotiunk, annál inkább meglepően hatott ránk má az a hir, hogy az érde­keitek mindinkább mutatkozó rész­vétlensége miatt dicstelen kimúlás előtt áll a szegedi tőzsde. A Szeged munkatársa a hir vé­tele után azonnal felkeieste a tőzs­dének a Lloyd épületében levő helyiségeit, hogy a való tényállásról ott személyes meggyőződést sze­rezzen. Reggel ugy féltiz felé járt az idő, amikor az épületbe, ille ő.eg a tőzsde­terem előcsarnokába felmentünk. Halotti csend fogad bennünket és csak hosszas keresés u'án akadunk a rejtélyes zeg-zugos épületben egy élőlényre. Egy folyosót súroló szines fejkendőjü 'lémber az, akivel talál­kozni van szerencsénk. — Jó reggelt 1 — köszöntjük illendően. — Adjon Isteni — feleli cikázó szemeit végigjártatva rajtunk. — Mit akarnak? — Hát kérem szépen, mi egy olyan valakit keresnénk, aki tőzsde­ügyben felvilágosítással szolgálhatna nekünk. — Ugyan ilyenkor itt kereshet­nek akárkit, nincs itt még kérem senki, — adja meg ké'désünkre a fel­világosítást a nő, csak ugv tizen­egykor másznak ető a valu'ások, hogy az a jó Isten vinré már el őket innen, az ember nem győz utánuk eleget takarítani. Szóval tizenegy órára, biztatott ben­nünket a folyosót súroló benfentes és mink engedelmeskedve a szives invitaiásr.ak, tizenegy órakor új­ból ottvoltunk a tőzsde előszobá­jában. Most azonban már nem nöi fogadtatásban vqIi részünk, hanem egy mogorva képű, \Vekene-arcu ur (később tudtuk meg, hogy ajtón­álló) szól ránk: — Keresnek valakit ? ' — Igen, kérem, mi Geréb titkár • urat keresnenk, — feleljük határo­zottan. — El van utazva — mondja he­lyes magyarsággal a bácsi —, hanem a Weisz urat tessék megkeresni, az a helyettese. A biztatásra, ártatlan képpel meg­nytjuk a tőzsdeterem ajt ját, az első pillanatban iszonyú cigaretta- Is szivarfüst csapja meg az orrunkat, majd a másiK percben k váncsi, fürkésző pillantások meredjek felénk. Deres hajú öreg urak, fiatal iskola­köteles ifjak bámulnak ránk a füst­fellegekből, majd egyszerre, még mielőtt a terembe léphettünk volna, elébünk ugrik egy középkorú, szürke ruhás, aklatáskás férfiú és halkan fülünkbe súgja: — Valuta? A legmagasabb árban én veszem. Mi azonban, ugy, hogy mindazok, akik benn vannak, szintén mtghall­ják, kijelentjük, hjgy egész más a célunk: W isz urat, a helyettes tit­kárt keressük. Nincs itihon, zúgja kérdésünkre vagy hat torok, üzleii ügyekben vi­dékre u'azott. Utunk sikertelensége most már bántani kezdett és elhatároztuk, hogy feltétlenül megtudjuk akárkitől, hogy mi igaz a tőzsde közeli halá­láról szóló hírekből. S óltunk te^át az urnák nézert aj'onálió ur'ak, hogy volna kegves és adna nekünk az ügyben fe'vílágositást. — Nagyon szivesen felvilágosí­tanám az urakat — fe elte az öreg —, de az én működé em csak arra irányul, hogy a tőzsde'agokat be­engedjem a terembe. Ténykedésem­ből kifolyólag kijelenthetem, hpgy van valami a dologban. Hetek óta a fene se igen jár fel a tőzsdére. Ha ennél többet akarnak megtudni, akkor majd kiküldök az tttlevő urak k zül valakit, hátha az többet tud mondani. És meg sem várva, hogy jneg­Legmagasabb áron veszünk aranyat, Briiliáns ékszereket, régi arany és ezüst pénzeket I001 Mülhoffer ékszerész!: : Kárész-utca 2, „ftt Wít-ti ízemttm. Telefen 33—ÍL j köszönjük szives felvilágosításait, ki­nyitja az ajtót és a terembe bekiá t egy nevet. Kiáltására azután egy idősebb tőzsdés jön elő és kérdé­seinkre a következőket mondja: — Kérem, hogy mi igaz a dolog­ból, én nem tudom. Tény azonban az, hogy a jelenlegi támogatottság mellet' nem érdemes a tőzsdét föl­tartani. Az árutőzsdén hónapokon keresztül nincs kötés, a valutaüzle­teket a kávéházban csinálják meg a tőzsdetagok. Mi, akik becsülettel látogatjuk a tőzsdét, heteken keresz­tül nem tudunk üz.etet kötni. Sze­rintem a szegedi tőzsde sorsa már a megalakulás első percétől kezdve meg volt pecsételve, ugy, hogy igazán nem nagy kár, ha meg is szűnik. Ennyit mondott az öreg tőzsde­látogató és azután szó nélkül a fa­képnél hagyott bennünket. Vissza­ment a haldokló tőzsde -ermébe hol szerinte .nem létez üzlet", de ahova visszamennie, ugy látszik, mégis sürgős volt neki. Miután mindazokat, amiket itt meg­írtunk, megtudtuk, elbucsuztunk a Wekerle-képü ajtónálló ói, a haldokló tőzsde cigaretta- és szivarvéggel tele dobált előszobájától és a Lloyd komor épüle é 61 s ismét künn vol­tunk az utcán, a zöldségpiac kellős közepén . .. Asztalos- és épület­oooo anyagokoooo Épfiletfa minden ooo méretben ooo FürészhuHadék Zárléc és léc Száraz tűzi fa minden mennyiségben, a legjutányosabban beszerezhető „SYLVANIA" Fake­reskedelmi R.-T.-nál Szeged. Telefon IO-28. 818 (Volt Alföldi Gözfüréaz R -T. Hattyassor) Egy régi lisztpanama ujabb fejleményei. SZEGED, szeptember 24. (Saját tudósítónktól.) Még emlékezetes lehet az újság­olvasó kö.önség előtt az a legalább is zavaros liszt-ügy, amit rövidesen az alábbiakban foglalhatunk ö>sze: .A kormány 1920 decemberében 9 vagon lisztet utalt ki a s/egedi közélelmezési hivatalnak. Ebből a liseimennyiségből André Gusztáv, a közélelmezési hivatal volt tisztviselője és két ügynök egy vagont jogta­lanul el-ídolt. Az ügynök, aki az eladott lisztért a részt felvette, azóta nyomtalanul eltűnt Szegedről. 'Fodor Jenő tanácsnok rájött a pa­namára, megtette a feljelentést. Andrét letartóztatták, majd néhány nap után szabadlábra helyezték. Az ügyben most ez a váratlan fordulat állott be. Az ügyész meg­szüirette ez ügyben az eljárást, mivel nem látta a bűncselekmény kritériumát finforogni, vagyis André és társai büntetőjogilag nem von­hatók telelősségre. A vqgyoni felelős­ség azonban még fennáll és miután ebből az ügybői kifolyólag a városi közélelmezési hivjtalnak 280.000 korona károsodása van, polgári pör utján igyekszik követelését behajtani. A bonyolul ügy aktái a tiszti ügyésznél vannak, aki az eljárást mar legközelebb folyamatba is teszi.

Next

/
Thumbnails
Contents