Szeged, 1921. június (2. évfolyam, 124-148. szám)

1921-06-16 / 137. szám

Szeged, 1921 junfus 16. Csütörtök, II. évf., 137.szám. Pohárcsengés közben. SZEGED, junius 15. (cvs.) Bankett volt tegnap, amelyen jó régi magyar szokás szerint sok-sok szónoklat hangzottéi. Jobbak, rosszabbak, átgondoltak és a pillanatban születettek. Nem officiózus volt ez a bankett. Sőt nagyon privát hangulatu és vendéglátás jellegű és igy az úgynevezett .hivatalos nagyképűség" nem nyomta rá az unalom bélyegét. Egy nagy cél munkásai ünnepelték a vezérüket s ebből az alkalomból vendégül látták azokat, akik akár valóságos, akár eszmei kötelékkel ahhoz a célhoz fűződnek, amely az ő céljuk is. Ezen az összejövetelen komoly, programszerű szavak hangzottak el, melyeknek komolyságát, programszerűségét az utánuk összecsendülő poharak vidám zenebonája nem erőtlenitette el, sőt talán ki is emelte. Ez az állítás talán mindenütt triviális volna, csak itt nem, a hét vezérek szeri pusztájának szomszédságában, ahol egyszer már serleggel a kézben s borral a serlegben adott programot, ezredéves programot néhány magyar ember. Akkor — igaz, — vér is volt a kupában : vezéri vér, sürü, fekete, indulatos magyar vér, de hát más idők voltak azok: tele jövőtudattal, jövőakarással és tenger elpocsékolatlan, ősi energiával. Mig ma, a világháború vérveszteségében gyengült, a forradalmak és belső zavarok nyavalyájában elerötlenedett, mult dicsőségén rágódó, jövő életében bizakodni is alig tudó, majd egész energiáját elpocsékolt nép él itt Árpád földjén, amelyet csak a történelmi hivatásnak ösztönös érzése és a keserű és dacos föld'zrretet, hazafiság éltet még magyarnak. Pohárcsengés közben hangzottak el komoly és programszerű szavak. Egy ifjú intézet, hatalmas közgazdasági tényező adott itt programot jövő munkájáról: arról, hogy a magyar nemzeti jövő újra kiépítésében ki akarja és ki fogja venni a maga munkarészét. Egy porbasujtott, megcsúfolt, kirabolt, elerötlenedett, alélt nemzet jövőjének kiépítésében közreműködni nagy és szép gondolat; ebből a munkából nagy munkarészt vállalni gyönyörű feladat, mert altruista és inkább morális hasznú. De a mai helyzet — ugy mondotta az intézet egyik lelkes vezetője — az anyaginkra irányzott bankárlelket is átalakította, ideálisabbá, önzetlenebbé tette. A magyar bankár ma más, mint volt. Nem a bilansz a cél, hanem a nemzetmentés. És ezzel a célkitűzéssel szinte irányt mutatott a a rideg és hideg számember és olyan lendületet, amelyet bízvást átvehetnének azok, akiknek nemzetmentés lendületes munkája volna a hivatásuk. És ebben a feladatában az odaadás és az egyetértés segítsék sikerre a Magyűr-Olasz Bankot. Van-e elég gazdasági aktivitás Szegedben ? Éber Antal vezérigazgató nyilatkozata Szeged gazdasági feladatáról és az aktMálÍ8 pénzügyi kérdé- ékről. SZEGED, junius 15. (Saját tudósítónktól.) A kommün idején Szegedre menekült a fővárosból két nagykoncepcióju bankvezér: Éber Antal és Lányi Mór. Az a vendégszerető fogadtatás, melyben Szegtden részük volt, nem maradt lelkükben nyomtalanul és a nagy alföldi metropolis iránt táplált szeretetük eredményeként itt működik ma a nagy pénzügyi és ipari vállalatoknak egész sorozata, melyet Éber Antal, a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója, illetve a vezetése alatt álló hatalmas pénzintézetet létesített Szégeden. A vezérigazgató ur tegnap személyesen látogatott el ide, hogy működésűkben megtekintse ezeket az uj alapításokat és nagy elfoglaltsága közepette is szakított időt arra, hogy a Szeged munkatársával közölje nézeteit az aktuális pénzügyi kérdésekről. — Mikorra és milyen magasra várható a korona stabilizálódása? — volt első kérdésünk. — A szó szoros értelmében vett slabilizálódásra, azt hiszem, hogy hosszú évekig gondolni sem lehet, mert mihelyt valamely valuta elveszti az aranyparitást és ingadozásoknak van kitéve, ezzel természetszerűleg nemzetközi spekuláció tárgyává válik és a spekuláció irányítja azután az arfolyamot. Nyilvánvaló, hogy belviszonyaink rőteljes konszolidálódás, és e/?el kapcsolatban a pénzügymir;s7?er erélyes és céltudatos pénzügy. , itik'ája indította meg a külföldön a haussespekulációt a magyar koronában. Amikor azután ez a hausse rövid idő alatt meghaladta a 100 százalékot, a külföldi spekulációk elég nagy nyeresége realizálása céljából, újból elkezdték adni a magyar koronát, ami azután az utóbbi hetekben némi gyengülést idézett elő. Erős a bizalmunk abban a tekintetben, hogy — amennyiben politikai komplikációk remélhetőleg nem szólnak közbe —, a kedvező termés ismét felfelé fog lendületet adni a koronának, de valamely ponton való állandósulásra, amely annyira kívánatos volna, nézetem szerint, éppen a nemzetközi spekuláció folytán igen kevés a kilátás. A pénzügyi kormány e tekintetben nagyon keveset tehet, mert legfeljebb a korona áremelkedését áll módjában megakadályozni, viszont ezt még sokáig nem teheti azért, mert az állami költségvetésbe egyensúlyt behozni alig lehet addig, mig a korona árfolyama öt centime-re nem emelkedik. — A fundus instruktusnak az ingatlanvagyonváltságnál való súlyos megterhelietése nem lesz-e katasztrófalis a mezőgazdaságra ? — Nem gondolom, hogy a nemzetgyűlés olyan magas vagyonváltsággal sújtsa a mezőgazdasági ingatlanok felszerelését, ame y katasztró"fális hatást gyakorolhatna mezőgazdasági termelésünkre. Biztos meggyőződésem, hogy a pénzügyminiszter épp ugy tudatában van annak, hogy a magyar mezőgazdaság életképességét biztosítani elsőrendű ijemzeti érdek, mint akármelyikünk és így az ország súlyos pénzügyi helyzete dacára sem fogtovább hienni a felszerelés megterhelése terén, mint amennyi a mezőgazdaság életképességével összeegyeztethető. — A részvénytársaságok vagyonváltsága milyen hatással lesz az árfolyamokra ? — Azt gondolom, hogy a részvénytársaságok vagyonváltsága már teljes kifejlődésre jutott a részvények mai árfolyamában, ugy hogy ezen a címen további árfolyam-csökkenésre alig kell számítani. Azt hiszem, hogy a részvények mai alacsony árfolyamában már minden lehetőség, talán kelleténél erősebben is van értékelve és igy a mai alacsony árfolyam-színvonallal szemben, szolid papíroknál inkáob várható árfolyamernelkedés, mint további árcsökkenés. - És végül egy szegedi vonatkozása kérdés: Képes lesz-e Szeged arra a nagy feladatra. mely mint a Balkán felé irányuló kereskedelem központjára reá, hárul ? Van-e elég gazdasági aktivitás Szegedben ? — Erősen bízom abban, hogy Szeged a legfontosabb pozíciót fogja betölteni a Balkán felé irányuló kereskedelem terén, mert erre ugy földrajzi fekvésénél, mint kereskedőoszályarátermettségénélfogva, elsősorban van hivatva. Ha pillanatnyilag a kereskedelem fellendülése helyett teljes stagnáció konstatálható, ugy ennek oka egyrészt az a nagy nerpzetközi ipari és kereskedelmi válság, amelynek következményeit természetesen, az itteni piac is érzi, másfelől a személyi és vasúti közlekedésnek az a majdnem teljes zárlata, amelyet ugy a jt ^ószláv, r'M a román állam vén ezidőszerint is alkalmaz Magyarországgal szemben. Hogy ez a nagy nemzetközi termelési válság mikor fog véget érni, e tekintetben igen nehéz jóslatokba bocsátkozni. Viszont kétségtelen, hogy az ilyen nagy krízisek önmagukban hordják a gyógyulás csiráját is és már is mutatkoznak a gyógyulás bizonyos jelenségei, amelyek arra engednek következtetni, hogy a krízis tetőpontján már tul vagyunk. Ami pedig a lehetetlen ullevélnetiézségeket és a vasúti forgalom megszakítását iilefi, mégis csak azt keli remélnünk, hogy a békeszerződések ratifikálása után, engedni fog az a gyűlölködés, amely a bennünket környékező államok részéről eddig felénk irányult és így előbbutóbb mégis csak fel fogják ismerni a szomszédállamok azt, hogy ezekkel a nehézségekkel nemcsak nekünk, de legalább ugyanannyit magi knak is ánanak. Mihelyt pedig normális forgalmi viszonyok á lanak be, akkor kétségkívül erős kereskedelmi fellendülés vár Szeged város, 'ra, amely bizonyára szakértelemmel, komolysággal és szorgalommal fog igyekezni kereskedelmi pozícióját kiépíteni és megtartani. /XAAAAAAAAAAAA Jjtcndelet az árvizsgáló-bizottságról. BUDAPEST, junius 15. (M. T. I.) A kormány rendele'e szabályozza az árvizsgáló-bizoltságok hatáskörének, szervezésént k és eljárásának ujabb rendelkezéseit. Az Országos Központi Árvizsgáló-bizottság hatásköre a következő: 1. Véleményt nyilvánít a legmagasabb kérhető ár megállapítása kérdésében. 2. Tájékoztató árakat állapit meg a közszükségleti célokra. 3. Figyelemmel kiséri az árhullámzásokat "és az izokra vonatkozó adatokat összegyűjti, nyilvántartja és közzéteszi. 4. Megállapítja az üzletárakban felszámitható haszon és üzemköltség mérvét; rendelkezéseket bocsát ki az árdrágitási visszaélések megelőzésére. 5. Korlátozhatja a nyilvános étkezőhelyiségekben az egyes ételek és italok kiszolgáltatását, megállapíthatja ezek tájékoztató árát. 6. Szakértőként közremükCdik a kivitelre és behozatalra szánt áruk értékének és a behozott áruért a forgalom árá.iakj^ megállapításánál. NINCS NÉZETELTÉRÉS BETHLEN ÉS NAGYATÁDI KÖZÖTT. Az izga'om, amely nagyatádi Szabó István f ldmüvelésügyi miniszternek a <£g'édi népgyűlésen mondott beszéde miatt keletkezett, mára teljesen elsimult, meit kitűnt, hogy a miniszter beszéde kifejezetten sokhelyütt tendenciózus ferdítésekkel került bele a sajtóba. Ma abban a tekintetben a helyzet már teljesen tisztázódott, hogy a miniszterelnök és nagyatádi Szabó István között semmiféle nézeteltérés nincs. RÁDAY A KISGAZDAPÁRTBAN. Gróf Ráday Gedeon belügyminiszter ma, szerdán este jelenik meg a kisgazdapártban, ahol táiékoztatni fogja a képviselőket belpolitikai programjáról. Az értekezletre valószínűleg elmegy Bethlen miniszterelnök is és ez esetben a kisgazdapártban előadja azokat az okokat, amelyek miatt a kormánynak a párt osztatlan és egységes támogatására szüksége van. Egészen bizonyos, hogy Bethlen István tegnapi erélyes fellépése után a kisgazdapárt részéről is nyilatkozatot kap.