Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-08 / 105. szám

Sxeyed, 1921 má)us 8 SZEOED 3 Igazság és valóság. SZEOED, május 7. „Az az igazság, amit bc lehet bizonyítani, vagy legalább is ugy lehet beállítani, hogy annak lássék", — mondották azok, akik még nem is régen csinálták a közvéleményt, gyártották a társadalmat szabályozó törvényeket. Be lehetett bizonyítani, hogy ez a föld előbb volt az oláhé, tóté, szerbé, mint a magyaré s ezekek több joguk van ifi, m'"1 a magyarnak. Be lehetett bizonyítani, hogy azok az alapok, melyek hajdan naggyá lettek népeket és nemzeteket, melyek barbár korok vészteljes idejében a magyart Nyugat védőjévé avatták: a vitézség, hűség, becsületesség, idealizmus s a belőlük fakadó odaadó munka, áldozatkészség, testvéri megértés és szeretet ma már elavult ideologiák. Be iehetett bizonyítani, hogy a nadrág ellensége a kék munkásgunyának s hogy csak az az igazi barátja a népnek, akit Kunnak, Szamucllinek, Jlszinak, Kunfinak hívnak, akik legtöbbjének bölcsője a Kárpátok keleti lejtőjén tul ringott. Be lehetett bizonyítani, hogy a nemzeti egység guzsbakötője a népek milliója javát kivívó inlernacionálénak. Be lehetett bizonyítani, hogy az emher csak fizikai törvények szabá'yai szerint működő gépezet, melynek működéséhez a gépfüléssel egyenértékű gyomortöltés szükséges, a koptatás csikorgását, döcögését pedig az élvezett olajával va!ó megkenés ellensúlyozza, — az erkölcsi érzéket pedig, melyek eddig nagyot, emberit tudlak alkotni, mind beszuggerált s ma már elavult képzelet. Mindezt beleheteti bizonyiíani. Nem a logika megdönthetetlen törvényei alapján, hanem a hangzatos bombasztok pufogtatása, az osztályérdekek szőrmentén való simogatása, az ellentétek kirivó kidomboritása s a homályosság ködébe burko t merész logikai bukfencek segítségével. Leghatásosabban azonban a látszatos igazságok következetes hangoztatásával, szuggerálással. A valóság szomorú. A jól előkészített nemzetiségek révén egyelőre tényleg kibaszott alólunk a magyar föld s ma cseh, rác, oláh az ur a mi földünkön. A régi erények fölföl csillannak még a közöny, az ellankadás hamuja alól, de sajnos csak rövid időre: a magyaros szalmalánglobogásával. Az osztályok közé veri éket csak lazították, de nem távolították el s már újra kalapálják azt befek, hogy a történelem igazsága ismét beigazolódjék, hogy az egyenetlenség átka újra sirját ássa a magyarnak. Ezt a szomotu valóságot az igaziággá kürtölt hamisságok köztudatba csempészése hozta ránk. De felelősségre vonattak-e már azok, kik ezt a csempészést, ezt oz aknamunkát végezték, kik az emberi tudás terjesztésének eszközét, az emberi gondolat tovaszállitó gyorspostásait: az újságokat használták fel arra, hogy a törvényüldözte lassú mérgezés munkáját elvégezzék. Bent ül-e már a börtönben a forradalmat előkészítő sajtó minden lovagja? Nagyon kevés és az is inkább más bűnökért I S orgánumaik a megfélemlés pillanatában 'elővették az uj alpot s fújták az uj kor nótáit, de most újra a régi nótát lujják, előbb 'ágy melódiákon, de hangjuk ma ®ár mind erósebbé vá ik. Ma, amikor művészi tökélyre vitték az ope'álás mesterségéi, csak a lelki fekélyt: a destiuktiv sajtói nem lehel kivágni a nemzet testéből? Addig is, mig az egész országban megnyilvánuló kívánság hatása alatt a sajtó ügye nem rendeztetik, minden gondolkozni tudó, a maga befolyásolhatatlanságában bízó s elhatározását végrehajtani is tudó embernek kötelessége a destruktívirányzattal küzdeni. Az igazság az, hogy magyar erkölcs, magyar becsület s magyar munka tartotta meg ezer éven át Magyarországot s csakis ez szerezheti ismét vissza. Száműznünk kell minden ezzel ellenkező idegen gondolatot s törekvést t (m. m.) ,MA)ir>r>ymn. mvvnrrm vrrrrrrrrrr •" Reformok a városi fürdőben — Levél a szerkesztőhöz Olvasom a lapokban, kedves Szerkesztő ur, hogy a városi fürdőt május végén mégse zárják be, mert egyre löbb ember jár fürdeni és igy az üzlet kezdi kifizetni magát. Négy nap előtt épp az ellenkezőjét olvastim. Akkor még rossz üzlet volt a fürdő. Nem kutatom, hogy a hatóság milyen okok hatása alatt változtatta meg véleményét máról-holnapra. E helyett ismertetem a városi fürdőben a legutóbbi megnyitás óta bevezetstt reformokat. A napnál világosabb ugyanis, hogy misem könnyebb, mint az ilyen reformokkal egy fürdőt felvirágoztatni. A hét eleién történt. Levelkőzés után becietek a szárazgőzbe. A jókora ketrec azonban egészen üres. Nemcsak a vendégek, hanem a szárazgőz is hiányzik belőle. Röglön kijövök, nehogy regfázzam. Odamegyek az egyik szolgához és megkérdezem: ' — Ma nincs szárazgőz ? — Nincs és ntm is lesz többet. — Miért? — A város ráfizet a fürdőre, amin a hatóság ugy akar segíteni, hogy megtakarít annyi szenei, amennyivel eddig szárazgőzt adott. Elkezdek nevetni. Ez az idea tetszik nekem. Meg is jósoltam mindjárt, hogy meglássák, a városi fürdőből a legrövidebb idő alatt rentábilis vállalat lesz. A hatóság megtalálta, hogy hol van a kutya elásva. Ha ugyanis a fürdő még mindig nem fogja magát kifizetni, beszüntetik majd a másik gőzt is. A nem szárazat, amely sisteregve ömlik egy vékony csőből és befelhőzi az egész kamrát. Ha ez sem segít, megvonják a meleg vizet. Hi ez sem elég, egyáltalán nem adnak vizet. A meztelen vendégek lubickoljanak a levegőben. Végső esetben pedig megteszik, hogy az embert be sem engedik a fürdőbe. Egyszerűen kimondják, h)gy hetenkint két napon a nők, öt napon a férfiak kötelesek elzarándokolni a fürdő pénztárához, olt libasorba állni, türelmesen várni, amig a sor rájuk kerül, amikor is'közegészségügyi 21 koronát boldogan lefizetnek és — hazamennek. Amikor igy meg vagyok nyugodva, hogy a városi fürdőből mégis csak rentábilis vállalat lesz, visszamegyek a szolgához és azt-mondom neki, hogy kétem szépen, szeretném magamat megm issríroztatni. A szolga visszavezet azon az uton, amerre a szárazgőzbe mentem. Látom, hogy két masszírozó asztalon szabadon kiteriive fekszik egy-egy szüzanyameztelen férfi. — Hol a függöny? — kérdezem. Micsoda brutális szokás, hogy igy masziroznak ? — Elszakadt — feleli a szolga és nem vesznek másikat, mert drága. Boldog vagyok e nagy takarékosság hallatára. Most már egyenesen le merném fogadni, hogy a városi fürdőből rentábilis vállalat lesz. Szeiencse, hogy a tussokból folyik viz. Különben elmondhatnám, hogy jártam Rómában, de a pápát nem láttam. Igy nem egészen mogfürödve megyek ki a száritóba. Itt székel Mátyás, ki mindig kenyeret szalonnát tesz le, /alahányszor egy-egy vendég kilép a fürdőből. Egész nap eszik. ÜdvözlöiT1 a régi ismerőst. Közben vacogni kezdek. De sebaj. Fölmelegít a tudat, hogy azt a szenet, amivel a száritót kellene befűteni, már szintén megtakarítják. De megtakarítják a fejkendőt is. Mert az sincs. A papucsot is. Ami szintén nem nagy baj. Mert ha az nem közegészség, hogy az ember hideg kövön és szőnyegen vizes és meztelen lábakkal sétáljon le-fel, akkor igazán uem tudom, hogy mi ? Kellene még irni a hideggyógyban bevezetett reformokról. De ezt máskorra hagyom. Megemlítem azonban, hogy Nyugaton, például már Budapesten is, senkise juthat be a bazénekhez anélkül, hogy ne lenne kénytelen előbb megmosdani. Azt hiszem, hogy ez a mosakodás a tisztaságnak és közegészségnek nem feltétlen követelménye. Különben már Szegeden is bevezették volna. Kár, hogy a város a kiszolgáló személyzetnek olyan nagy fizetést ad. Bizonyára azért nem történik gondoskodás arról, hogy senkise feledkezhessék meg például a maszszirozásért fizetni. Ha pedig mégis bezárnák a gőzfürdőt, vigyázzanak, hogy a moly meg ne egye az egész bútorzatot. Végeztem, kedves Szerkesztő ur. Csak a fürdő is ne végezzen. Mert hiába, a fürd5 közegészségügyi intézmény. Még ha városi is. Es okos reformokkal ugy-e, hogy fel lehet lendíteni ?! K. S. Korzó-Mozi TEiEFON: Igazgatóság 455. Pénztár 1185. Szombaton és vasárnap, május 7., fl. lomes Olivér Curwood .The Rivers End" cimü regénye DAMANGAL, i ördoi Amerikai bűnügyi törlénct 6 felv.-ban. A kettős főszerepben: LEWIS STONE. = Rrrinrs HELYARKK. = Előadások kezdete: hétköznap 5, 7 és 9 órakor, vasár- és ünnepnap 3, fél 5, 6 fél 8 és 9 órakor. x Karbitiámpákat minden rendszerben állandó karbit-ellátással szállít Szántó József gépáruháza, városi bérpalota. 36 — Órajavltás. ékszerkészités jótállással. Babós, Oroszlán-utca. 37 Nagy árleszállítás!!! Cigarettahüvelyek már 28 koronától, cigarettapapír, iró- és rajzszegek, levélpapírok, üzleti könyvek stb. mélqen leszállított árban kaphatók «» KOVÁCS HENRIK könyv-, papir- és zenemükereskedőnél S/.eged, Kölcsey-u. 4. Telefon 10-48. HIREK DERÜ-BORU. Bánátok őszinek árnya ha rebben, s napsugaraknak a fénye fthér, — himnuszok éneke kél a szivemben, száll a magasba s az égbe felér. Lelki világnak az égi hatalma, álmokat: árnytalan életet adva, megnyit előttem aranyszín eget; gondolaton ragyogó tűzijáték szikiatüzén letűnik ma az ár nyák ... Sírni, busulni ma mégse lehet. Hir koszorúja ha többfélé bomlott, juttat a sors ide néha babért... Képzelet ajka letörli a gondot homlokomon, üde csókja ha ért.,. Homlokomat a babérnak avarja _ rossz irigyek szemitől letakarja s élhetem életem víg-botorul, mig a szivemben a bánatok átka régi, borús helyit újra találta ... És egem újra komor, beborul. - 8—r. — Páter Bús beszél. Páter Bús Jakab vasárnap délután a rókusi templomban 6 órakor beszédet mond. A beszéd tárgya „Ki volt és mi volt Krisztus? bölcseleti és theologiai megoilágitásban. — Népfőiskolások OrscAios Szécbanyl Szövetsége csütörtökön, 5-én délelőtt rendes helyiségében igen népes szakosztályi üléseket tartott. A szövetkezeti szakosztály elnöke, Oaller Kristóf beszámolt a tisztikarnak a bérlőszövetkezel ügyében végzett eddigi munkájáról. Ezt hosszabb megbeszélés követte, amely után Csúcs József szövetségi tag nagy tetszés mellett felolvasásban ismertette a dunántuli földbérlőszövelkezetek működését. A gazdasági szakosztályi Qlést dr. Gulársi Sándor elnök vezette. A mezőgazdasági kísérletezésről és a magyar kisérletügyi intézményekről tartott bevezetője után dr. Tóth Ede főregyész és Remzes János, a szegedi meaőgazdaaágl kísérleti állomás vezetői a magyar paprlkatermelés versenyképességének tokozásáról tartottak előadást rendkivUl nagy érdeklődés mellett. Az előadásokat követő tanácskozáson, a melyen a szegedi gazdatársadalom vezető-férfiai is résztvettek, elhatározta a szakosztály, hogy ezen kérdést állandóan napirenden tartja. Kimondotta, hogy a szegedi kísérleti állomás tevékenységet közreműködésével támogatja. Az állomásvezetőket sorozatos előadásokra és kisérleti bemutatásokra felkérte és elhatározta, hogy az ősz folyamán a kisérleti állomással együtt paprikafüzér-kiállitást rendez. — Kenderes község akarta felépíteni a kormányzö szülőházát. A román megszállás Idején Horthy Miklós kormányzó kenderesi családi kastélyát az di táborzó román csapatok teljesen kifosztották és csaknem a földig lerombolták. A kormányzó most elhatározta, hogy a régi kúriát most újjáépítteti. Kenderes község lakossága többszáz aláírással engedélyt kért, hogy a lakosság maga építhesse fel Horthy Miklós szülőházát. A kormányzó nevében most Bartha Richárd, a kabinetiroda főnöke Kiss László községi jegyzőhöz intézett meleghangú leiratban mondott köszönetet Kenderes lakosságának önzetlen és szeretetteljes ajánlatáért, azzal, hogy a kormányzó a lakosságot túlságosan megterhelni nem kivánja, ét ezért óhajtaná, hogy majdan az építésnél minden munkában egy önként jelentktzú jelképezte közreműködésével a lakosság odaadó érzelmeit. x A valódi JANI NA cigaretta sodrópapirt viznyomással kérje a dohánytőzsdékben. — Üj tudományos társaság. A magyar érdekű keletkutatás munkásai Körösi-Csorna Sándor-Társaság címmel tudományos társaságot alakítottak, melynek elnöke gróf Teleki Pál, alelnöke Szinnyel Józset. — Reich Erzsi Bécsből hozott teljes tavaszi és nyári modellkollekciója után vállal mindennemű megrendelést női divattermében Kölcsey-u. 4.