Szeged, 1921. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1921-05-08 / 105. szám

SZEOED Szeged, 1921 mV\ui 8. MARGÓ Valami olyan kedves visszfénye korábbi idők gondtalan, meleg han­gulatának. Előkelő étterem Budán, csendes cigányzene, evőeszközök, poharak halk csörrenés* és csen­gése. jól fenteit asztalok körül jól öltözött emberek. Es egy duhaj, han­gos »zó sem. Ahogyan akkor volt, valamikor régen, talán száz eszten­deje már, — a háború előtt. Az a helyiség, ahol ültem, nem minden este ilyen. Sőt az utóbbi időkben sohasem ilyen. A háború előtti lehetősség korlátai furcsán összehorpadoztak. Sokan, akik az­előtt belül voltak a korláton, ma ki­vül esnek rajta, sokan pedig, akik néhány év előtt fogcsikorgató kese­rűséggel néztek a tehetősekre, ma a legtehetősebbek közé sodróttak. Az utolsókból leltek az elsők, de példá­jukon nem érezzük a bibliai meg­nyugvást, mert mint elsők is utol­sók maradtak. Nagyon eltértem attól, amit mon­dani akartam. Az egyik asztalnál egv társaság ült. Szép fiatal asszony, daliás, kevéssé őszülő férjével, k--t kicsi kis bakfis­leányával. Velük néhány fiu : nyurga, sokkezü, soklábu, tipikus kamasz. De a társaságon meglátszik, hogy a háború előtt is ilyen helyiségekbe járt. A cigány játszik: hallgató magyar nótát, lágy bosztont, patiogó one­step-et. Az óramulató lassan halad s az étteremben egyre kevesebb a vendég. A kislányok lakktopános lábacskái tipegnek-kopognak a zene ütemére, szögletes vállacskájuk ring a boszton lágy taktusán, a szemük, mintha drágakő villanna meg benne, ragyog és izgatottan emelgetik a poharukat, piros ajkukat a hűvös borba mártva. Végre nincs más a teremben, mint az ő társaságuk, meg én. A kislá­nyok félig felém fordulnak és kém­lelnek : ki lehet ez az ember és mért nem megy már el? E'.t a kér­dést látom a tekintetükben. Ugy ér­zem, el kellene mennem, de nem" tudok elmenni, mert jól esik ezt a kis uritársaságot látni. Aztán odain­tem a cigányt: — játszón valami jó one-stepet. Nem látja, hogy a kislányok táncolni akarnak! — mondom a prímásnak. Az egyik kislány meghallotta, amit mondottam. Az arcán mosolygás fut át és kedveskedőn előrehajolva fordul az édes apjáhr z: — Apukám, ha csak egy picurkát szeretsz! Az apuka is rámnéz, — aztán összemosolygunk. Az apuka igent int a fejével. Abban a pillanatban fel­csendül az one-step. A két kisleány, kéz a kézben a fiukkal, szökelve fut át a szomszéd kisterembe. A fiuk átkarolják a karcsú derekakat és folyik a tánc. Nem tudom miért, de valami olyan fájdalomféle ülte meg a szi­vemet. Azelőtt, boldogabb időkben de gyakran táncoltunk igy Radics és Berkes muzsikájára valamelyik fashionable étteremben. És akkor nem vártuk olyan aggod dómmal, hogy a terem megürüljön s az utolsó vendéget nem kémleltük olyan vizsgáló szemmel. Mert akkor vala­hogyan egyformábbak, egyivásubbak voitunk. Nyakkendő készítés és javítás legszebb kivitelbe.i SÁNDOR IBOLYA 352 Mérey-utca 7, I. em. 4. Telefon 961. Az iparosok bajai. A nagy adók miatt sokan mondanak le az iparjogukról. — Az iparosok a lakásrendelet ellen. — A Kereskedők Szövetsége közbelép az érdekükben. amennyien lemondottak. Régi neves szegedi iparosok mondanak le az 'Perjog gyakorlásáról csak azért, mert magas az adó és mert nagy terheket ró rájuk az uj lakásrendelet. Az uj lakásrendelet értelmében a mühelyhelyiségek is üzlethelyiség­nek számítanak és ugyanolyan ház­béremeléssel terhelhetők, mint az üzlethelyiségek. Az iparosok a reá­juk nehezedő terhektől nem tudnak másképpen szabadulni, minthogy lemondanak az iparjogról és elmen­nek koldulni, vagy ha van, össze­gyűjtött vagyonkájukat élik fel. A Kereskedők Szövetsége a kö­zeli napokban ebben az ügyben gyűlést fog tartani, hogy tiltakozza­nak az ipart és kereskedelmet meg­bénító rendeletek ellen. Igy értesülünk a mozgalomról s azt kommentár nélkül közreadjuk. Korzó-Mozi TELEFON: Igazgatóság 455. Pénztár 11-85. Hétfőn és kedden, máius 9. és 10 én BALSAC vHághirü regényel A SZEGED, május 7. (Saját tudósítónktól) A pénzügyminiszter már régebben elfogadott adótervei, közöttük,, a kereseti és jövedelmi adók, válsá­gos helyzetbe sodorták az iparosság nagyrészét. A magyar ipar különben is nehéz helyzete még inkább vál­ságosra fordult: az iparosok, külö­nösen a régiek, nem birják az uj adó­kat fizetni. Olyan megterhelést jelent számukra az adó, hogy mint az Ipartestületnél értesültünk, sokan le­mondanak az iparjog gyakorlásáról. A mult hónapban tizenegy iparossal több mondott le iparjogának gya­korlásáról, mint amennyien uj ipar­engedélyekértjelentkeztek. Ez a szám, ha az azelőtti hónapok statisztikáit vesszük e'ő, nagyon elszomorító jelenség: ezelőtt ugyanis mindig többen kértek uj iparengedélyt, mint — A szegedi agyagipar-termékek már békében is nagy kelendőségnek örvendtek a jelenleg szerb megszál­lás alatt álló területeken. Szabadkán úgyszólván többet eladtunk belőlük mint Szegeden. Most hogy a keres­kedelmi érintkezés ezekkel a terüle­tekkel megakadt, termékeinket nem tudjuk hol elhelyezni és ha azt akar­ják, hogy tovább dolgozhassunk, akkor a kereskedelmi érintkezés fel­vételére irányuló kérelmünket a kor­mánynak respektálnia kell. Reméljük, hogy az agyagiparosok kérelme a magyar kormánynál tá­mogatásra talál. Más kérdés azon­ban, ho^y a szerbek miképpen vé­lekednek a magyar agyagipar nehéz helyzetéről. KÖZGAZDASÁG A Szegedi tlus- és Vásárpénz­tár R.-T. báró Tallián Béla v. b. L t. elnöklete alatt folyó hó 6-án tar­tott XI. rendes közgyűlése az igaz­gatóság által előterjesztett évi jelen­tést és a zárszámadásokat tudo­másul vette és a felmentvényt ugy az igazgatóságnak, mint a felügyelő­bizottságnak megadta. A közgyűlés az osztalékot részvényenkint 14 ko­ronában állapitolta meg, mely oszta­lékot az 1920. évi szelvény ellené­ben a Szeged-Csongrádi Takarék­pénztár által folyó hó 7-től kezdő­dőleg fizettetik ki. A közgyűlés az igazgatóság uj tagjaivá Uílmann György és May Gyula urakat vá­lasztotta meg és a felügyelő-bizott­ság eddigi tagjait a folyó üzleti évre újólag megválasztotta. Szabid lett a gyapjú A kormány rendelete alapján a gyapjú teljesen fel­szabadult és minden korlátozás nélkül forgalomba hozható. A külföldre való szál­lítást azonban a kormány kiviteli illeték lerovásához kötötte. Ennek az illetéknek a nagyságát a pénzügyminiszter fogja meg­állapítani és ezt rendszerint pénzben kell majd kiegyenlíteni; de ha az exportárak megállapítása nehézségekbe ütköznék, ugy az illeteket a kivitelre kerülő gyapjúból természetben kell leróni. C3 I. és II. rész együtt. • Kalandorregény 10 felvonásban. • A főszerepben: ­PAULWEGENER. = RENDES nECVAR/lK. = Előadások: 5, 7 és 9 órakor. A megszállott terüle­tekkel való kereske­delmi érintkezést kérik az agyagiparosok. SZEGED, május 7. (Saját tudósítónktól.) Több izben szóvátette már a „Szeged" a szegedi agyagipar vál­ságos helyzetét, mindannyiszor rá­mutatva azokra a körülményekre és okokra, melyek ezt az egykor vi­rágzó ipart a megsemmisülés felé so­dorják. De nemcsak mi emeltük fel szavunkat az agyagipar érdeké­ben, hanem maguk az érdekelt ipa­rosok is több izben sürgették a kor­mánytámogátást, a többször sürge­tett és be is igért kormánytámogatás azonban elmaradt Az iparosok most ujabb lépésre szánták el magukat. Küldöttségileg keresték fel a Kereskedelmi és Ipar­kamara elnökségét, elpanaszolták bajaikat, amelyeken, szerintük, azzal lehetne legjobban segíteni, ha meg­engednék nekik a megszállott Bánát és Bácska piacaival való érintkezést. Arra kérték tehát a kamara elnök­ségét, hogy járjon közben a keres­kedelmi miniszternél a megszállott területekkel való kereskedelmi érint­kezés újrafelvételi érdekében. A kamarában megígérték az agyag­edényesek kérelmének illetékes he­lyen való támogatását. Az agyagiparosok kére'mével kap­csolatban megkérdeziüx Léderer Vil­mos', az agyagipar egyik ügyes i szegedi művelőjét, aki kérdéseinkre ! a következőket válaszolta : Köszönetnyilvánítás. Forrón szeretett jó férjem, édesatyám, illetve fiunk is testvérünk ÍUB5RT ISTVÁN a szegedi kir. ált. felső ker. iskola tanárinak elhunyta alkalmából mélységes gyászunkban tanúsított Őszinte, jóleső részvétükért fogadják a m. t. tanári kar, az ifjúság, a jóbarátok az ismerósók hálás köszönetünket Gyászoló család. TEGNAP foglalkoztak a kisgazdapártban az őrlési adó leszállításának kérdésével. A párt, ér­tesülésünk szerint, 15 százalékról 10 szá­zalékra nem szállítja le az adót, mert a megejtett számitások alapján kiderült, hogy az államnak ez sok millió megterhelést jelentene. • " A magy. kir. kereskedelmi miniszter uta­sította az Országos Központi Arvizsgáló­Bizottságot: tegye vizsgálat tárgyává, hogy az élőállatoknak és hústermékeknek, kü­lönösen a vendéglői árai között mutat­kozó aránytalanság milyen okokra vezet­hető vissza és hogy az árdrágítók ellen tegje meg feljelentését. • Az angol félsőház tegnap másedik olva­sásban elfogadta a magyar békeszerződés ratifikálását. Ezután lord Curson jelentést tett a londoni konferenciáról és kijelen­tette, hogy a franciák távol vannak attól a gondolattól, hogy újra harcot kezdjenek. Franciaország egyáltalán nem óhajt a meg­szállott területen megmaradni. Német­országnak nem a parancs ok előtt kell meghajolnia, hanem kötelességeit kell tel­jesítem, amelyeket a békeszerződés alá­írásával vállalt. Az angol alsóházban a jóvátételi kérdés vitáját Lloyd George miniszterelnök nyi­totta meg, utalva a sok mulasztásra, ame­lyet Németország a békeszerződéssel szem­ben elkövetett. Legfontosabb ezek közül az, hogy nem teljesítette a lefegyverzésre, a hadibünösök elitélésére és a jóvátételre vonatkozó kötelezettségeit. A miniszter­elnök ha goztatta. hogy a szövetségesek nagvon engedékenyek voltak és nem ra­gaszkodtak a szerződés betűihez és enged­ményeket tettek. • Korfanty tegnap Felsősziléziában kiált­ványt adott ki, amelyben a felsősziléziai vajdaság elnökének nevezi magát. aosnowiczból érkező hirek szerint a szövetségközi bizottság Korfantyt egész vezérkarával együtt letartóztatta. • Mint német parlamenti körökből hallat­szik, az ántánt a felsősziléziai lengyel lá­zadást kényszerítő eszköznek akarja fel­használni es ki fogja jelenteni, hogy éti­dig nem küld csapatokat a rend helyre­állítására, amig Németország az ultimátu­mot el nem fogadja. A zendülés mozga­lom'különben egyre terjed. V.irják a tá­támadást. Oppeln, Gleiwitz és Beuthen városok helyzete válságos. A zendülők által körüisári városokból élelmiszerhiány­ról érkeznek jelentések. Antonien-Hütte­ből az olasz katonaság és a lengyel fel­kelők harcát jelentik. Az olaszok a sza­vazási rend őrsegének ágyúik felét ren­delkezésre bocsátották. A felsősziléziai szövetségközi bizotUág 2o.ooo ember felett rendelkezik, akik főként franciák. Az angolok létszáma is tetemes. Olasz katonák is vannak ott. A szövetségközi csapatok vesztesége 4o—5o halott és sebesült. • A német kormányválság megoldása még néhány napot igénybevesz. Eber biro­dalmi elnök egyetértett azzal a megol­dással. amely elóbb a személyi kérdése­ket akarta rendezni és csak azután került volna a sor az ultimátumban foglaltak fe­lett való döntésre. Ezen az alapon Strese­mann a német néppárt és Schiffer a de­mokrata párt elnöke vette volna át a kormányalakítást. Ma azonban a kor­mányt alkotó koalíciónak pártjai vona­kodnak erre az útra lépni, mert előbb t ma este már teljes szövegében rendelke­zésre álló ultimátumot akarják letárgyalni, hogy annak elfogadása, vagy elutasítása felett döntsenek. A pártok véleménye eb­ben a kérdésben egyelőre megoszlik. Azt hiszik, hogy a válság csak kevéssel az ultimátum lejárata előtt fog megoldást nyerni. Az utóbbi napokban emlegetett kancellár-jelöltek közöt! szerepel dr. Schwander is, akinek nevét a legkomo­lyabban emlegetik. • A né~ei birodalmi gyillésen tegnap este az a hír terjedt ei, hogy Blilow herceg a kancellári állás jelöltje. Ez a hir nagy meglepetést keltett, különösen mikor köz­tudomásúvá lett hogy dr. Stresemann ta­nácsolta a birodalmi elnöknek, hogv Bü­low herceggel lépjen érintkezésbe. Dr. Streseman állítólag kijelentette, hogyha Bülow herceg a Itance'ari hivatalt elvál­lalja, ő a maga részéről hajlandó az al­kancellári és a kabinet külügyminiszteri állását betölteni. Annyi tény, hogy a bi­rodalmi elnök tegnap délelőtt táviratilag érintkezésbe lépett a Rómában időző Bülow herceggel.

Next

/
Thumbnails
Contents