Szeged, 1921. március (2. évfolyam, 49-74. szám)

1921-03-27 / 71. szám

STgped. 1921 március 27 Ara A korona. Vasárnap, ll.évf., 71. szám. ti öriZETCOl n n n .>• é»r« 600 kor- I Herytd*vr«150kor ffi ZZ 300 .. I rfv Hér. 50 „ ALLELUJA! Irta: P. BUS S. J. De is rég volt, mikor tündér tavasz ölén, a 'harangok Qnnepies zenéje mellett, fényben, pompában kedvünkre zengtük: alleluja. Szabad-e már az uj életre ébredés hajnalát hirdetni ? Szabad-e ismét allelujás himnuszunkat elmondani ? Kérdem, mert mintha még mindig a nagypéntek kínjait kellene átélnünk, vagy a nagyszombat mélabús köde borulna lelkünkre. Szegény hazám ! élsz-e vagy meghaltál ? Hóhérok vesznek körül, akik csak annyi földet hagytak neked, amennyi elég a temetkezésre, de nem az életre. Templomaid tornyai némán meredeznek az ég felé, mint a nagy temető keresztjei. 0 mily régen szálltak le a harangok templomaid tornyaiból, hogy elmenjenek a halál mezejére és bömbölve hirdessék a pusztulást és talán soha vissza nem térnek, hogy hirdessék a feltámadást. Még mindig sürü fátyol takarja az özvegyek ezreinek könnyeit és ahol fátyolra nem telik, ott a fátyollá nyűtt rongy alul ii ki az enyészet........ ^ lis mégis, ugy érzem, meg kell kezdenünk a ?e!támadást hirdetni és ajkunkra kell venni az allelujás himnuszt. Ezt sürgeti csonka hazánk felett diadalmasan lengő trikolor. Az élet és halál legfőbb tényezői nem kivül, hanem belül keresendők. A szent trikolor élénk színekkel állítja elénk ama két főtényezőt és erőforrást, amelyből merített erővel egy évezreden át felvette hazánk a harcot, ha kellett, a pokol erőivel szemben is. A trikolor jelzi nemcsak magyar nemzeti voltunkat: a magyar kulturát (fehér), a magyar erőben való bizodalmat (zöld) és hazaszeretetet (piros); hanem jelzi keresztény világfelfogásunkat is: keresztény hitünket, reményünket és szeretetünket. E két életadó és nemzetet hordó tényező egy ezeréven át ölelkezett a magyar szivben. Innen méritettük azt a túlvilági erőt, amellyel, ha kellett, a sirból is fel tudtunk támadni. De gonosz férgek, aljas molyok szétrágták a trikolor selyem szövetét. Megingatták keresztény világfelfogásunkat és kiölték a nemzeti érzést. Igy kezdett hazánk atomjaira bomlani és sirja szélére gurulni, sőt már a sir feneke felé süppedni. A trikolor volt megmentőnk. Ránk borult szemfödélként és őrizte bennünk a még hátramaradt keresztény világfelfogást és nemzeti érzést. Most, mikor újból mind diadalmasabban leng felettünk a trikolor, hirdetve az életadó elvek diadalát, már megkezdhetjük zengeni a húsvéti alleluját: igen pirkad már az uj élet hajnala, majd nemsokára visszajönnek a harangok is és velünk zsongják diadallal: feltámadtunk, alleluja! • Pékár Gyula nyilatkozik a . Szeged -nek a bujdosó egyetemek elhelyezéséről. Visszavárjuk regi határainkat, ezért ideiglenes az egyetemek elhelyezése. — A megszállt területek magyarsága megkapja kultur-életlehetőségét BUDAPEST, március 26. (Fővárosi tudósítónktól.) A menekült egyetemek elhelyezé seben megtörtént a döntés. A kolozs vári egyetemet Szegeden helyezik el, a pozsonyit pedig a felszabadítandó Pécsett. Régóta kisértő kérdés nyert ezzel a határozattal megoldást és a megoldás módja megnyugtathatja az összes érdekelteket; a magyar tudományosság Kolozsvárról elüldözött, otthontalanná vált szószólóit és Szeged városának az egyetem kultúrájáért már rég kívánkozó társadalmát egyaránt. Szeged első kerületének képviselője, gróf Teleki Pál miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a kolozsvári egyetem Szegeden való elhelyezését pártolni fogja. Szeged város kívánságának jogosságáról és az egyetem érdekeirek legmesszebbmenő .kielégüléséről a szakkörök és hatóságok lassan-lassan mind meggyőződtek. A hazátlanná vált. egyetemet Szegeden helyezhetik el legelőnyösebben s egyszersmind az Alföd kulturhívatással biró legnagyobb városát segítik kulturhivatásához méltó s annak megfelelő kultureszközhöz. Szeged kulturhivatása már régóta megvan és hogy azt nem tudta eddig tökéletesen betölteni, annak okát nemcsak a város hibájában lelhetjük fel, hanem az állam nem céltudatos kultúrpolitikájában is. Kétségtelen, hogy nagy kulturlapszuszokat vitt véghez a város is, de sem irányítást, sem pedig támogatást nem kapott felülről soha. Annak a régi, nagy kívánságának, hogy egyetemet létesítsenek Szegeden, nemtörődömségből, vagy közömbösségből, meg talán politikai okokból nem tettek elegett. Régi vágyak beteljesedésének ebben az ígéretes idejében nem akarunk szótalanul elmenni emellett az esemény mellett anélkül, hogy egy hivatott ur véleményét ki ne kérjük. Pékár Gyula kultuszállamiitkár ur ebben a kérdésben fővárosi .tudósítónk előtt a következő nyilatkozatot tette: — A szóbakerülő egyetemek elhelyezése természetesen csak ideiglenes lehet. A területi eltolódásnak megfelelően a kolozsvári egyetem, amint azt a miniszter ur is jelezte, kerülne Szegedre, a pozsonyi pedig talán Pécsre. Szó volt azonban Győrről is, valamint arról, hogy az orvosi fakultás Debrecenbe kerüljön. i — Mondom, mindez csak ideig lenes, mert a magyar kormány számit arra, hogy az igazságtalan határok helyett visszakapjuk régi határainkat. De ebben a csonka állapotunkban is fenn kell tartanunk egyetemeinket, mert ahány egyetemünk van, annyi fellegvára kulturfölényünknek. — Addig az ideig is, mig csonka Magyarországból kibontakozik a régi Magyarország, minoritási jogok alapján ugy a trianoni, mint az ántántnak a cseh-szlovákokkal, szerbekkel, románokkal, sőt lengyelekkel kötöt szerződései értelmében a megszállott területeken lévő három és félmillió magyarnak joga van a teljes kisebbségi kulturélet kifejtésére, vagyis minden kulturális és pedagógiai intézmény siatuá'.ására, illetőleg igénybevételére. Az óvodáktól áz egyetemekig. — A bujdosó egyetemeket tehát •I togják osztani Szegedre és Pécsre, de csak ideiglenesen. — Azt a tervet, hogy egy városba kumulálják őket, etfelejtették, de a kormány kötelességének fogja tartani hogy a megszállott területek magyarsága a minoritási életnek Összes kulturfeltételeit megkapja. * Pékár Gyulának ez a nyilatkozata két szempontból örvendetes. Az első szempontból örvendetes Pékárnak az a megállapítása, hogy a kormány ideiglenesnek tekinti a hontalan egyetemek elhelyezését és meg nem törhető magyar hittel, bizakodással várja, hogy az ország az igazságtalan határok helyett visszanyeri régi határait. A második szempont, mely Örömünkre szolgál, a kormány ama felfogásának közlése, hogy a megszállott területek magyarságának a minoritási élet Összes kulturfeltételeit biztosítani fogja és pedig a velünk és szomszédainkkal kötött ántántszerződések alapján mindaddig, amig határaink az Igazságnak megfelelően kiigazítottak. Azt azonban az ország elvárja Szeged városától, hogy az egyetem érdekében minden lehetőt, sőt lehetetlent is, már eleve megtasz. A Burlingtoni Jaguár fiatal mérnöke, Róbert Robertson játsza a főszerepet a 9zéchenyi-Mo*i húsvéti slágermüsorában, a „GOLKONDO" cimü 6 felvonásos indiai történetben. Ezenkívül a „Holdkórosok" cimü eredeti magyar bohózat. Előadások fö^JÜ^*??*!,A V^fV^j A „8ZEGED" mai •zárna 18 oldaL