Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-30 / 24. szám

SZEG eo Szeged, 1921 január M Mi a szocializmus? SZEGED, január 29 (S. C.) Ha a címben irt kérdésre felelni akarunk, akkor előbb azt kell megismernünk, hogy mely végcélra törekszik a szocializmus. Ez a vég­cél nem más, mint a mai gazdasági viszonyok teljes átformálása. Miután pedig a nemzetgazdaságtan az a tu­domány, melynek az emberi közö­sületek gazdasági élete képezi a tár­gyát, a szocializmus sem egyéb, már amennyiben tudományos alapo­kon nyugszik, mint a nemzetgazdaság keretein belül kijegecesedett irány. — És mi a szocializmus végcélja ? A termelési eszközök magántulaj­donának megszüntetése. Termelési eszközök neve alatt mindazokat a gazdasági javakat értjük, melyek uj javak előállítására szolgálnak, tehát mindenekelőtt az összes fekvőség és talaj és minden tőke, vagyis gyár­telepek, gépek, szerszámok, félter­mékek, nyersanyagok stb. Mig ma minden kulturáltamban a termelési eszközök felelt való rendelkezés magánszemélyek jogát képezi, addig a szocializmus teóriái szerint a jövő­ben a rendelkezés jogát az egyesek­től meg fogják vonni és azt a kö­zületre ruházzák. Földbirtoka, gyára senkinek sem lehet. Sőt a tulajdon­jog itt átszáll az államra, azaz az emberek bármi néven nevezendő gazdasági közületére. A definíció te­hát a következő volna: A szocializ­mus a nemzetgazdaságtannak az az iránya, mely a termelési eszközök magántulajdonának megszüntetését kívánatosnak tartja, vugy pedig abban a véleményben él, hogy az emberiség fejlődésben van efelé a társadalmi irányzat felé. Különbséget kell azonban tennünk a szocializmus és a szociáldemokrá­cia között. A szociáldemokrácia po­litikai párt, mely jelenleg egy hatá­rozott programot kiván valóságba vinni s a jelenben és a közel jövőre bizonyos célokat tűzött maga elé, miért is ezeknek a céloknak eléré­séhez szükséges politikai hatalmi eszközök : választójog stb. birtokába kiván jutni. A szociáldemokrácia gazdasági végcélja szociális, miután olyan gazdasági berendezkedésre tö­rekszik, melyben a termelési eszké­zök nem képezhetnek magántulaj­dont. És ebben az értelemben mond­hatjuk azt, hogy a szociáldemokrata egyszersmind szocialista is, — de a szocialista nem kell, hogy szociál­demokrata legyen. Mert nein min­denki egyezik meg a szociáldemokrá­cia programjával, taktikájával és világielfogásával, aki mint tudomá­nyos nemzetgazdász arra a meg­győződésre jutott el, hogy a terme­lési eszközök köztulajdona előbbre­való^a magántulajdonnál és hogy ez át ke!l, hogy édja a helyét amannak. Sok szocialista abban a hitben él,hogy csak száz és száz év multán válik a szociális társadalmi rend lehetővé. A kommunizmus céljában tulha ladja a szocializmust, amennyiben nemcsak a termelési eszközöket vonja el az egyes személyek rendelkezési köréből, hanem a kinzum-eszközö­keti s. A szociális államban nem lehet senkinek termelő vagyona, nem lehet földje, gyára stb., — de konzum­ugyona lehet, vagyis szabadon ren­delkezik munkájának hozadékával és ez/el a munkahozadékkal, tehát a végzett munkaórák fejében olyan javakat vásárolhat, amelyeket éppen akar. A kommunista kizületber azonban máskép áll a dolog. Itt nemcsak a föld. gép, szerszám a közösségé, hanem a közület hatá­rozza meg azt is, hogy az egyesek­nek a táplálékból, a ruházatból stb. mi jut. Máskép kifejezve ugyanezt: A szocializmus mellőzni akarja a munka-eszkczí'k magántulajdonát, a kommunizmus pedig a munka­termekekét is. A kommunizmus a magántulajdon korlá ozásában túlmegy a szocializ­mus követelményein, az agrárszocia­lizmus pedig kevesebbet követel nála, kisebb mértékben kivánjacsak korlátozni a magántulajdont. Az agrárszocializmus egyetlen kívánalma, hogy meg akarja szüntetni a magán­földbirtokot, de a magán-tőketulaj­don emellett megmaradna. A szocializmustól teljesen meg kell különböztetni az anarchizmust, mely a szocializmus legszélsőbb ellenlábasát képezi. Mig a szocializ­mus az egyéni szabadságot a leg­szűkebb határok közé korlátozza, mig a" rendelkező hatalom a gazda­sági termelőfolyálBat felett a közü­letet illeti meg csüpán, addig az anarchizmus az egyén szabadságát a lehető legnagyobb mértékbe.i ki­terjeszti. A szocializmus célja a fennálló jogrend megxáltoztatása, az anarchizmusé pedig az, hogy a j jgrendet egyáltalában sutba veti. Minden jogi kényszer szűnjön meg s mindenki ura legyen a határozat­jának. Mindenki azt teheti és azt mulaszthatja el, amit akSr. Alapjában eltér a szocializmustól az állam-szocializmus is, mely alatt nem azt kell értenünk, amit Rod­bertus és Lassalle terveztek, hogy az állam valósítsa meg a szocialista jogrendet, hanem azt, amidőn az állam a magántulajdon jogának elvi alapján állva egyes kivételes esetek­ben, ahol forgalmi érdekből az kí­vánatos, a magángazdasági üzemet közületivé alakítja át. A jogászok és a gázgyár. Napi 500 korona bírságot rónak ki a gázgyárra. A miniszterelnöktől várjuk a segítséget. SZEGED, január 29. (Saját tudósítónktól.) A szegedi légszeszgyár és Szeged városa között duló áldatlan harc tegnap délután ujabb hadtápállo­máshoz jutott. Több alkalommal, de legutóbb tegnapi lapunkban is ismertettük a két fél között lévő vita tárgyát képező anyag lényegét, mely ügyben tegnap délután a jog­ügyi bizottság tagjai Balogh Károly előadó, Turóczy főügyész, Taschler főjegyző, Berzenczey főmérnök, Wim­mer igazgató, Tonelli titkár, Hauser, Szijjártó és Koós igazgató részvé­telével, Somogyi polgármester elnök­lete alatt értekezletet tartottak. Balogh tanácsnok elmondja első­sorban, hogy a döntőbíróság annak idején gázszakértőkkel egésziteíte ki magát és igy a gáz árának meg­állapításában is döntöttek. Ez ügy­ben azt javasolja, hogy forduljanak a rendes bírósághoz. Dr. Reiner ügyvéd kérte a vonatkozó minisz­teri határozat felolvasását, ami meg is történt. Somogyi polgármester: Csupa éles eszű jogász van itt és mégis össze­zavarodunk e bonyolult ügyben. A választott bírósági szerződés kö­rül a jogászok között hamarosan kitört a vihar, mert nem voltak egy véleményen. Wimmer: Azt a frontot kell meg­találni, ahol a gyárat megtámad­hatjuk. Dr. Szivessy Lehel azt indítvá­nyozta, hogy a vonatkozó szerződést kérjék be s ezután lehet majd arról beszélni, hogy amint Wimmer mon­dotta, frontot vegyenek a gázgyár ellen. Dr. Széli Gyula a jegyző­könyv beszerzését is kéri, amihez a Szivessy - féle indítvánnyal együtt Somogyi polgármester is hozzá­járul. Ezután Balogh tanácsnok felol­vasta a luxus-villany és az áthárí­tásra vonatkozó pontosatokat. Ja­vasolta, hogy revideálják a döntő­bíróság tévedéseit. Somogyi: Hol volt a tévedés? Hauser: Rosszul szoroztak. Wimmer: Ha nem tudjuk őket formailag megtámadni, akkor kár minden tollvonásért. Ezután dr. Bodnár Géza a pol­gármester kérésére felolvasta az egész idevonatkozó rendeletet, amit követőleg azt vitatták a jogászok, hogy a szerződés tényleg ínapel­lábilis-e vagy sem ? Dr. Reiner: A miniszterhez kel­lene előterjesztéssel élni. Több jogász: Az összmiaisz­tériumhoz. Dr. Turóczy főügyész: Be kell várni a hat hónap leteltét és reví­ziót kell kérni. Dr. Bodnár: Tény, hogy a gyár sok mulasztást követ el, ezért bír­ságokkal kellene sújtani. A bírság azonban csak 500 koronáig terjed, tehát egyidejűleg fel kellene a bir­ságdijakat emeltetni. Somogyi polgármester ezután összesítette a Bodnár szavait is kö­vető és Wimmerrel is fűszerezett viták anyagát, melyeknek konklúziójaként kimondta, hogy a miniszterelnökhöz feliratot intéznek, másrészt pedig azonnal felhívják a gázgyárat arra, hogy szolgáltasson gázáramot, mert ellenesetben 500 korona napi pénz­bírságot fognak a gyárra kiróni. Ezt követőleg a hosszura nyúlt tárgyalásaik harmadik fázisaképpen a gázgyár megváltására vonatkozó petitumokat olvasta fel Turóczy fő­ügyész. Elmondta a főügyész, hogy miután nem akarta a nagy felelős­séget egyedül vállalni, a keresetet jogászokkal egyetértőleg csinálta meg. A jelenlévő hivatkozott jogá­szok ezt igazolták is. Wimmer kérte a jogászokat, hogy ha egy percre is, de kapcsolják ki a paragrafusokat a fejükből és igye­kezzenek az ő praktikus álláspont­jára helyezkedni. Turóczy: a jogászok vitáját azzal szakítja fé'be, hogy vannak még neki is fegyverek a kezében, melye­ket azonban elveszít, mihelyt azok a nyilvánosságnak — s igy a gáz­gyárnak is — tudomására jutnak. A magánvitások szócsatái után az ülést Somogyi polgármester ezután berekesztett. Aktuális kérdésekről nyilatkozott a főispán. SZEGED, januar 29. Munkatársunknak alkalma nyílott dr. Aigner Károly főispánnal az aktuális kérdésekre vonatkozólag beszédet folytatni, amelynek tartal­máról az alábbiakban számolunk be. A főispán mindenekelőtt Beihle­nék látogatásáról beszélt és ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy az egyetemi tanárok látogatása és ujabb szemléje döntö befogással lesz a kolozsvári egyetem Szegedre való helyeztetésére, amit egyébként bizo­nyosra vesz a főispán. A vendégek tiszteletére 4-én a város ad ebédet, 5-én pedig Aigner főispán vendégei lesznek. A fegyelmi választmány, melynek tudvalevőleg a főispán az elnöke, most a dr. Hollós József orvos ellen folyamatban lévő fegyelmi vizsgálat adatait gyűjti össze. Döntés ez ügy­ben csak az adatok beérkezte után várható. A tisztújítás kérdése, mely az érdekelteken kívül igen sokakat fog­lalkoztat, a főispán szerint nia még nem lehet aktuális. Ha csak a belügyminiszter rendkívüli intézke­dést nem foganatosít ez ügyben, ugy az ősz előtt nem lesz tiszt­újítás. A haranggyüjtési akció, melyről már megemlékeztünk, igen szép eredménnyel folyik. Háromszázezer koronát kell összegyjijteniök s ez összeg fele már együtt is van. A harangokat már most megrendelik, mivel az érc ára folytonosan emel­kedőben van. A gyűjtéshez nagyobb összegekkel dr. Milkó Endre (40.000 korona), továbbá Back Bernát, Sze­ged-Csongrádi Takarékpénztár és a Vimmer-féle kendergyár (5000— 5000 korona) járullak hozzá. A gyűjtés befejezte után az adomá­nyozók névsorát hirlapilag fogják leközölni. Ezzel az akcióval kapcso­latosan a böjti napokban, tehát február elején meghívás folytán Szegedre jön a Palesztr.na énektár­saság száztagú kórusával, amely a katolikus templomokban fog szere­pelni. Az énekkar, melynek élén Z. Kozma Géza, a József Ferenc Szeretet-Otthon Egyesület elnöke áll, Budapesten nagy sikerrel hang­versenyezett és néhány nápig fog Szegeden maradni. Aigner főispánnak igen szép és a városra fölöttébb előnyös kulturális vonatkozású tervei is vannak, me­lyekről egyelőre nem áll módunkban nyilatkozhatni. Huber Elzike Csányi Mátyás zongoraművész közreműködésével tartja tánc- és mesedélutánját TS Január 30-án, va> árnap d a. 5 óravor a Tisza-szállodában. Jegyek Thálíánál, Kárász-utca és vasár­nap a pénztárnál 3 órától válthatók. Gépírásban perfekt irodistanő azonnali belépésre alkalmazást _—. nyerhet. = 87 Ajánlatokat fizetési igény megjelölésével .IRODISTA" jel­ige alatt a kiadóhivatal továbbit ÓVÁS! Ne üljön fel hangzatos reklámoknakI ÓVÁS! Sr^tVduffteiiifíiz0.^1^:. Hungária Cipőgyár R.-T. üzletébe. SZOLID Kiszoc.aAc.Afit Kérjük a kirakatok megtekintését! 32 SZABOTT Al^üKt Szegedi üzlet: Kárász-utca 14. Telefon: 6-M. X Gyár: Nagyvárad, Biharmegye, Magyarország.

Next

/
Thumbnails
Contents