Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-30 / 24. szám

Szeged, 1921 januárJjO. SZEOED HÍREK. A kék hegyek. Ha egyaer Innen elmegyek, ne tudja azt meg senki - senki... De Jó tesz menni, metszi menni, ha hívnak engtm kék htgyek. De tlviuem a bánatom, amelyet óva rejt a lelkem, t amelyet nem keresve leltem, amig szerencsém kutatom. Megoldást vár a nagy Talány ... A kék hegyek ha ujrv hinak, megindulok: utján a sírnak. Párszor hiányzom majd tatán, — s Ön kérdi majd ugy néha-néha: — hol is maradt a bús poéta. — S-r. Ady emléknapra. SZEOED, január 29. A régi Róma, még a cannae-i vereség után is köszönete* mondott consul-ának, hogy hazája sorsán kétségbe nem nett. Hunyadi Jánost az egykori magyar még Várna után is országsíerte ünnepelte. Hát csak a huszadik század magyarságát ejthette annyira hatalmába a gyűlölet szelleme, hogy nagy fia csodálatos értékeiről mindenestül megfeledkezzék és csak tévedéseit és hibáit — átkozza? Mert elismerem, mig nagy és hatalmas nemzetek, kiknek a költészet pihenés, költőjükben tisztán az esztetikai örökkönélőt kereshetik, addig Magyarország törzsétől elszakított tagjai s megmaradt roncsának gyötrő sebláza korántsem alkalmas, hogy bennünk az obtectio szemlélőt és a nyugodt aiü élvezőt keltse életre. Mégsem illő azonban, hogy a magyar közönség hazaárulói között emlegesse azt a fiát, akinek politikai pártállása és társasága mindinkább tényleg abba a szélsőségbe billent, mely országunkat tönkretette, illetve fejveszett hazánk pusztulását teljessé tette, — de akinek mély és igaz magyar leikénél talán seukisem érezte kinzóbban azt a kiváltképpen magyar fájdalmat, hogy isten adott hazájának sok nagytehetségű, ambiciózus fiát, de ezek, ha .mocsaras tAnán bércekre vágytak, egy kis halomig hoita a lábuk*, iia .nagy sorsra vágytak, rokkanva, jutottak el az éjszakáig*. Hány magyarral volt ez igy Bessenyeitől kezdve Katonán, Bólyain át Ady-ig ? Hát nem méltók-e a próféták, nem méltó-e maga az Üdvözítő a biblia könyveire, mert majd szent haraggal dorgálva népét, majd ineg legkeserűbb könyhullajtásai közepette jövendölgették Jeruzsálem pusztulását, ha meg nem tér? De miként Izrael népe reájuk, a magyar sem hallgatott költőiére, hanem, midőn bekövetkezett az uj Mohács, melyet lázálmában Ady maga szólogatott elő, hogy népe észbe kapjon: — Ady deatrtütciója mind« pusztulásnak az oka ... Pedig Adyt internationalista eszmékkel való kacérkodásai közepette is s amikor külföldi tartózkodásai alatt néha megátkozta keleti (ajtaját, mégis szüntelenül nyugtalanította öt fel-feldobó, de földjére azászor is wsauhuzó luxija, nttlf nemcsak etátkcUH v«R seetnébea, db hazája is. meivosk JŰUS kimben, vészben is benne (a költőben) harsogott*. Jtj vájjon mit akar vele fivcwedek Mae, snlya átka? A Sora, a sorsa A sortom ragy Tragédiáját* Éa kne é, nz Istennel kétségbeejtő szívóssággal, hasztalan makacséggal hadakozó lázadó szenein végül is .megemelte kalapját mélyen* a feszület előtt s mint .oseirévész őszi fiisarj vetette magát Isten kassája elé, mondván: .Rendén van Úristen f* Kent, az embert nem tehet, nem szabad a pesti Astóha-wtálló háton* kérdő plakát-forradatmat cstnáló .hőiéivel" egy. sorba állítani. Való igaz, Ady lelke sakkal betegesebb pesszimizmusa sokkal energiamegbontóbb vo«, a magyar jövőben oly kevéssé tudott .egy sugért, egy kis fényt" -«mint Petőfi mondja — felfedezni, hogy már csak ezért sem lehetett (s a jövőben sem lehet) népének fáklyavivöje, zászlótartója. De nem Dotgtlt-e rá népe huabavájji ostorcsapásaira? Aztán nagy költő lett volna-e, ha megalkudott volna közönségével ? Ha imiJjltavolna a ntagvar nagyságban való sfltmeljnsk némi éltető melegét, ha •o" «z 6, felzaklatott, jövőbe látó lelke nem érezte? SegyákaJán számot tudott volna adni becsületes lelkiismrretének, ba hallgatott volán akkor, mikor vérbeli Ilrikoe lelkéNagy rágalmazást pör a járásbíróságon. — Rákos Árpád ügyébsn folyik a bizonyítási sljárás. — SZEGED, január 29. (Saját tudósítónktól.) Érdekes hátterű rágalmazásí pörnek a tárgyalását kezdte meg ma félkilenc órakor dr. Martlnyi László járásbiró. Az újságolvasó közönség élénk emlékezetében él még az a nagyszabásu küzdelem, amelyet a háború ideje alatt és a forradalmi napokban a szegedi cipésziparosok és érdekelt kereskedők vivtak a közélelmezési hivatal cipóosztályával. Az akkor felmerült vádak még ma sincsenek tisziázva és igy történhetett az, hogy Szegő Ernó kereskedő a mull év augusztus havában többek előtt panamisiának nevezte Rákos Árpádot, a cipöhivatal egykori vezetőjé*. A kijelentés miatt Rákos rágalmazásért feljelentette Szegőt a járásbíróságnál. Szegő védőjének utján kérte a valódiság bizonyítását, amit a járásbíróság el is rendelt és ez ügyben ma kezdték mee a tanúkihallgatásokat. Elr.ö tanú Csonka Ferenc tanár, az átvizigátó-bizoitság egykori elnöke volt, aki elmondta, hogy a felmerd t panaszok alapján az árvizsgáló-bizottság megvizsgálta a Rákos által kiutalt bőrüket és azt igen silány minőségűnek találták. A következő tanú Landesberg Jenő kamari titkár. Felemlili és ujságközlen.ényckkel igazolja, hogy az iparosok és kereskedők a cipösztály visszaéléseit gyűléseken tárgyalták. A francia megszálló csapatok határozott utasítására és internálással való fenyegetéseire azonban le kellelt venni az ügyet a napirendről, nehogy a kereskedőket és iparosokat internálják azért, mert egy városi üzem működését bírálják. A Balogh tanácsnok által igért elszámolás még ma is késik. Felemlíti, hogy a bőrügyben ezelőtt pár nappil két, a belügyminisztérium által kiküldött "budapesti detektív nyomozott S/egeden. Tudomása van arról, liogy Rákos a franciák közbejöttével Tiiesztbe utazott olcsó bőrt szerezni, de bórt nem hozott. A gydléseken, ahol megjelent, de az egész városban is állandó btszéd tárgya volt akkor, ho^y Balogh és Rákos panamáztak, azonban azt, hogy kinek a részén van az igazság, ő nem tudja megállapítani. Schwartz Manó lényegtelen vallomása után Csipel Sándor cipész elmondja, hogy Magyarkanizsán egy Batta nevű hadnagytól több ízben vett a maximális áron felül bőrt, melynek eredetéről a hadnagy azt a felvilágosítást adta, hogy a szegedi kö7élelmezési hivatal cipőüzemétől való. Szegeden is vett át ugyanattól a hadnagytól bőrt, amely, mint a rajtalévő pecsétekből meg álllapitható volt, tényleg a közélelmezési hivataltól származik. Kálmán Ernő börkereskedőt hallgatja ki ezután a járásbiró. Vallomásában előadja, hogy üzleti összeköttetésben állolt Rákossal, kinek nyilt üzlete is volt. Megtörtént, hogy Rákos az árut maximális áron számlázta, de valóban a maximális áron felül kellett fizetni. Az árut, Rákos határozott kívánságára, mindig késő este hozták az üzletébe. A bőr mielőbbi feldarabolásánál két alkalommal Rákos személyesen segédkezett anélkül, hogy erre valaki kérte volna. Véleménye szerint az üzlet nem volt reális, de neki azért kellett ily üzletekbe belemennie, mert negyven embernek adott munkát és bőrt máshonnan, mint Rákostól, nem tudott szerezni. Egyszer Rákos egy levél fogalmazványát küldötte el hozzá azzal, hogy azt szórói-szóra lemásolva, aláírásával lássa el, hogy az bármikor mentségül szolgáljon Rákosnak a megkötött üzletek tisztasága mellett. Rákos azt akarta, hogy a vételekről az alkalmazottak közül senki tudomást ne szerezzen, éppen ezért azt kérte Kálmántól, hogy a fizetéseket ne az alkalmazottaival, hanem személyesen eszküzö'je. Határozottan állítja, hogy Rákos a közélelmezési hivatal által kiutalt bőröket nem adta át a bőrfeldolgozó iparosoknak, holott ez kötelessége lett volka. A tanút vallomására megeskették, majd Polgár Emil cipész kihaHgatási következett, amely azonban lapunk zártakor még tart. ítéletre két-három hét múlva lesz. Belvárosi Mozi 31-én este 8 órakor a Szegcdi Általános MunKásdalkör hangversenye Sdxwach Imre karnagy vezetésével bői előtörtek a teste börtönfalait csaknem szétrepesztő lázadó érzelmek és gondolatok? Nem, a nemzet önmaga ellen vétkezik, ha nem hódol illó tisztelettel nagy költője emlékének, aki a korabeli féltehetségek, vagy legföljebb tehetségek közül egyedül én el a XIX. század nagyjait, ha sajátsáS

osan egyéni stílusára ráolvassa az .értetetlen"-t, holott igéi, mint a titokzatos félhomályba merült völgyek, csodálatos vegetációt rejtenek. Szent meggyőződésem hát, hogyha a mai anyagi nyomorúságból raég ez életünkben átmenthetjük lelkünket egy jobb világba, amely majd érzékkel bir a halottai iránt is (hisaen ez már az élők iránt is érzéketlen I), ha Csonka-Magyarország majd újra földrajzi fogalommá válik, akkor majd a lehiggadt szenvedélyek végkép igaza

ot tognak szolgáltatni a magyar iroom, a magyarság e nagy félreértettjének. - D. S. — Telefon-ankét. A Kereskedelmi és Iparkamara titkárt hivatala kéti a meghívottakat és az érdekelteket, hogy folyó hó 30-án délelőtt fél 12 órakor a Kereskedelmi és Iparkamara nagy gyüléstermében a telefon-ankétre lehetőleg teljes számban. az agy rcrdkivüli fontosságára való tekintettel, megjelenni szíveskedjenek (M. T. I.) — A SzWFC éa MTE nagy sportmatinéja folyó hó 30-án délelőtt fél 11 órakor lesz a Belvárosi Moziban, amely matiné iránt már is igen nagy az érdeklődés. 2-án délelőtt 11 órakor Szász Zoltán tudományos felolvasása — Az osztrák koronajavsk sorsa. A N. W. T. jelenti: A jövő hónapban az állam a maga tulajdonába veszi át a koronajavakat. A Sehönbrunnak, a Belvedere-kastélynak, az udvar és az udvari bankoknak az átvétele már legközelebb meg fog történni. Az udvari alkalmazottak is átkerülnek az állami alkalmazottak státusába. — A 8ssfsdl Katolikus Névédá-Efcyssfilat február 4-én délután fél 6 órafcsr a Tisza-szálló nagytermében közművelődési esiélyt rendez. A közművelődési estélyen az ünnepi beszédet dr.-~/>. Zaéravecz István tábori o»spök mondja. Szerepelnek még Sx. Tóvólgyi Margit és K. Déry Rózsi úrasszonyok te Somlyódy Psraoc művészi tánccsoport ja. A zenei számokat Flchtner Sándor karmester vezénylete alatt a szegedi gyalogezred zenekara látja al. Jegyek még kevés számban kaphrfók • Szent István-Társulat könyvkereskedésében és délutánonként 2-5 óra között az egyesület Korona-utca 18. sz. alatti helyiségében. x Csak 1 napig, hétfőn mutatja be a Korzó Mozi a szezon első nagy Nordlsk vígjátékát a Sinnfein kisasszonyt, öt felvonáson keresztül csupa humor és szellem váltja ki a néző elragadtatását. A főszerepeket a dán mozimüvészet legjobb erői Bessie Barriscale és Charles Ray játszák. Kedden a diadalmas TihMinh IV. része kerül bemutatásra. KORZÓ-MOZI > KSTtf-S: Szombaton te vasárnap, január hó 29. te 30-én Tin-MINH. III. rétz. 6 felvonásban. 3 epizódban. Hetedik epicód: Rao, az InMaj uralkodó szolgája. Nyolcadik epizód: Álruhában Kilencedik epizód: A reménysugár. Főszerepben : REMf CRESTÉ OUDCU. — Dr. Rapaport Samu bel- és ideggyógyász értesiti betegeit, hogy rendelőjét Kelemen-utca 7. szám I. emelet helyezte át — Délvidéki-est s MOVE-bm. Február 1-én délután 5 órakor a MOVE közművelődési kör szokott heti előadásán a Délvidéki Liga közreműködésével délvidéki-est leBz. Dr. Benísch Artúr budapesti főgimnáziumi igazeatd, a Délvidéki Liga jeles főtitkára fog előadást tartani a Délvidék nemzetiségi viszonyairól, különös tekintettel Szegedre Mikes Margit urleány pedig Herceg Ferencz Rab mozdony cimü gyönyörű elbeszélését adja elő. — A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár ezúton is tudatja t. ötletfeleivel, hogy folyó évi január hó 31-től az üzleti óráit délelőtt háromnegyed 9-tól 12-ig és délután 3-tól fél 5 óráig tartja. — A Pusztaszeri Árpád-Egyesület bálja. A Pusztaszeri AprádEgyesttlet február 7-Hcl baljának sikere érdekében buzgón fáradozik az 50 tagu női és a 100 taga férfi rendezőség. Az e&tély folyamán 60 pár fog körmagyar táncot lejteni és minden a bálon megjefenő urflö, egy a női rendezőség állal házilag festett művészi kivitető táncrendet kap. A rendezőség kéri mindazokat, kik eddig tévedés fotytán ftiegfrtvót nem kaptak volna, fontoljanak a 3-98., vagy 1—41. telefonszámok alktt jelentkező elnökséghez. — Órajavltás ékszerkészités jótállással. Babóx, Oroszlán-utca. „ — A Dugonics-Társaság MolvMó-ltéaa. A DtMdWfc»-Ti!Uség, mírft már jelentettük, vasárnap délután 4 árakor a városháza fUTtstt közgyűlési termében ülést tart, amelyen a novellapályázat három nyertese: Donászy Kálmán, Szdnthó Dénes és Kristóf István felolvassák novellájaikat. Itt enKtjtik meg, kegy február 6-án, amikor gróf Bethlen István kíséretében a kokwvári egyetem több t»-.ára Szegedre érkezik, a Dugonics- Társaság isinél felolvasó-ülést tart, amelynek műsorát tudományos előadás, költemény és néppróza szerepel.