Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-19 / 14. szám

SZEOED M A_RGO. Ausztria ma a földkerekség leg­nyomorultabb állama. A néhai csá­zarváros már a hivatalnokait sein tudja fizetni s ami keveset juttat aruknak, az értéktelenebb a mi koronánknál is. Nagyon valószínű, hogy a vérső komolyabb kölcsön­injekciót juttatja az ántánt-jószivüiég a szétmállott ; irodalom e cserép­darabjának, cz azonban csak annyit jelent, hogy a biztosin fenyegető véget kitolják a jóakarók. S minden ujabb nap, ujabb óra és peic arról győzi meg a világot, hogy Európa e ti ígybi i^gén csak egyetlen orvos­ság segít: a csatlakozás. Ausztria hanyat-homlok rohanna is Német­ország karjaiba, de az ántánt ide­gesen őrködik .:znn, nehogy ez a mentő-ölelkezés, amely n levert (?) Németországra iü sokat jelent, be­következzék. Ugy érezzük azonban, liot»y hiába minden erőlködés. A biztosan elkövetkező csatlakozást semmi földi erő nie£ nem akadá­lyozza s inert ennek matematikai bizonyossággal cl ke 1 következnie, azért sorsdöntőén fontos e pillanat­ban, hogy a mi külügyi politikánk milyen irányba orientálódik. Hisszük, hogy eriői a kérdésről és ilyen szel­lemben rövidesen még sokat fogunk hallani. • Soha *nnyi kérdés nem ciká70ít a levegőben, soha annyi vájjon el nem hagyta az emberek ajkát, mint az utolsó esztendőkben, bőt talán még inkább hónapokban. A világ­politika és a speciális helybéli kanapé­érdekek egyaránt kérdések formájá­ban foglalkoztatják állandóan az embereket s talán semmi -sem iga­zolja olyan beszédesen, mint éppen ez, hogy milvcn rettenetes bizony­talanságban él az e^ész emberiség. Igazán nein nagyon töijiik a fejün­ket s mégis egész sereg kérdést zudithatunk a kíváncsi érdeklődő fejére. Vagy ki ne kérdezné ma az első embertől, akivel hajnalban összekeríti, hogy vajjoit Oroszország megtámadja-e Romániát ? Aztán : mi lesz a szovjetrendszprrel ? És: lesz-e devalváció, lebélyegzés, vagy hasonló valami és főleg: mikor ? S hogy közeledjünk haza: hová kerül a „szegedi" egyetem? Ezek azon­ban csak a gyakrabban, naponta többször elhangzó érdeklődések s a komolyabbak (?). A drágaságról, a nyolcezer koionás ruhárólés a többi­ről ugyancsak kérdésekben érdek­lődünk, ami nem csoda, hiszen a kérdésen tul a reális valóság van, amihez ma igazán kevés a közünk. A magyar válaszjegyzéket még nem adták át. BUDAPEST, jan. 18. A magyar kormánynak a Legfelsőbb Tanács Nyugatmagyarországra vonatkozó jegyzékére adott válaszát Párisban még nem nyujtoiták át. Azok a közlemények tehát, melyeit erről szólnak, mind hamisak. A AJ. H. munkatársa beavatott helyről ugy értesül, hogy a jegy­zéket csak akker fogják a Legfelsőbb Tanácsnak átadni, ha a francia kor­mány végleg megalakult. Kilépések és uj páríalakulások. — Szakadás a demokratapártban. — Uj blokk alakiH a nemzeti demokraták és szociáldemokraták között — hibájából, mert például a numerus clausus törvényjavaslata nem eie­gendo a Iwsztény urülom biztosí­tásához. Uj'bban számos olyan j.'ienség mutatkozott, amely alkalmas arra, hogy a kormanyzat erkölcsi tisztaságát kétségessé tegye. Ezek ellen a legélesebb harcot hirdeti. Mindezen okoknál fogva az ország nehéz helyzetében szükség van egy uj párt alakulásra, amely belső eivi egységre támaszkodva szolgálja az ellenzéki kritika érdekeit. Ez termé­szetesen nem a keresztény és nemzeti irányzat ellen szól, hanem az a célja, hogy annak gyakorlati megvalósítását lehetővé tegye. BUDAPEST, jan. 18. A Nemzeti Újság irja: A liberális lapok nap­nap után hosszú tudósításokat hoz­nak azokról a tárgyalásokról, me­lyeknek célia az volna, hogy gróf Andrássy Gyula vezetése ala'.t ke­resztény alapokon uj politikai párt­alakulás jöjjön létre. Egyes lapok már részletesen irtak a tárgyalások­ról. A tény az, hogy ugy a kor­mányzópártból kilepett képviselők, mint a keresztényszociaiista-párt egyes vezelő egyénisegei folytattak megbeszéléseket a politikai helyzet­ről és a jövő politikájának kialaku­lásáról gróf Andrássy Gyulával, de a megbeszélések ne.n jutottak abba a stádiumba, hogy uj párt alakulásá­ról lehessen beszélni. Különben is az ezirányban folytatott politikai megbeszélések eredménye nem lehet más, minthogy a keresztény és nem­zeti politikai érvényesülésnek az út­ját megtalálják. BUDAPEST, január 18. (Saját tudósítónktól.) A forrongó politikai élet legújabb eseménye a?, hogy egy uj hlokk van alakulóban a nemzeti demokra­ták és a szociáldemokraták közö'». j Kitűnő forrásból kapjuk erre vonat­kozólag az alábbi iiireket: A Nemzeti Demo!;ra!apárt szelek­ciója főleg azért történt, mert a Vázsonyi-eller.es irányzat képviselői, eUősotban Bárczy István és Sándor Pál, azt a nézetet va'Ijak, hogy a munkásság további passzív rezisz­tenciája végzetes következményekhez fog vezetni. Alég kezdeti stádiumban van a dolog, dc körvonalai már tisztán láth.ttók: a 20-ik századhoz mért liberális és demokrata liga van alakulóban, melynek éle éppen An­drássyék ellen irányul, akiknek poli­tikai programját konzervativnek te­kintik. Sándor Pál és Bárczy István tün­tetőleg hangoztatják, hogy szabad kezet akarnak biztosítani maguknak. Ez magyarán azt jelenti, hogy poli­tikai szövetséget akarnak kötni a szervezett munkássággal és a munkás­tömegeket az épitőmunkába akarják kapcsolni olyan politikai program­mal, amely csak a 'nunkásság jogát ismeri el tényezőnek. A kilépésekről és az uj pártala­kulásról Ugrón Gábor a követke­zőket mondotta: — A Nemzeti Demokrata Polgár­párt tegnap délután pártveze'Cségi ülést tartott, amelyen bejelentetlem, ho^y Bárczy István és Sándor Pál képviselők, azonkívül Márkus Jenő volt fővárosi tanácsnok írásban kö­zölték a pártból való kilépésüket. A magam részéről a döniést fentar­tottam arra az idére, amikor Vá­zsonyi Vilmos hazajön és alkalmam lesz vele a kérdést letárgyalni, mert elhatározásunk közelről érinti a demokratapárt jövőjét. Eihatározá­Funkra annak felismerése vezetett, hogy szabad kezet kell kapnunk egy uj liberális demokratapárt alapítá­sára. Az uj pártnak ma még úgy­szólván csak a váza van meg. A Pesti Napló értesülése szerint az országos jellegűnek tervezett uj párt elnöke Bárczy István lesz. Nagyon természetes, hogy a demo­kratapárt fennmaradását a kilépések nem erintik, annál kevésbé, mert a párt vezetését már a legközelebbi időben Vázsonyi Vilmos fogja át­venni. BUDAPEST, jan. 18. (Saj. tud.) Az új pártalakulás szükségességéről és céljairól tegnap hangzott el az első nyilatkozat őrgróf Pallaviclni György, a disszidens csoport egyik vezető tagja részéről, aki kerületében, Dombovárott járt és beszámoló­beszédet mondott. Pallavicini Czettler Jenő, Milotay István és Huszár Elemér kíséretében járta be a kerü­letet. Beszámolójában kifejtette azo­kat az övekat, amelyek a kormány­zattal szemben ellenzéki állásfogla­lása késztették. A keresztény és nemzeti irdnyza: — mondotta többek között — nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, jórészt vezérei Román—orosz béketárgyalások (?) BUKAREST, jan. 18. (M. T. I.) Csicserin csütörtökön újból táviratot intézett a kormányhoz, melyben a kormányt felszólítja, hogy kezdje meg a béketárgyalásokat, nevezze meg megbízottait és a tárgyalás helvét. A kormány válasza tegnap ment el Moszkvába. A kormány ki­jelenti, hogy a béketárgyalások meg­kezdésének nincs akodUljrct, MOrósz­ország tárgyalási alap gyanánt el­fogadja a román kormány feltételeit. Ha az orosz kormány válasza igenlő lesz, Románia hajlandó békedelegá­tusait i? kiküldeni. Szeged, 192! január 19 Szegedi kis tükör. Zászlódisz az esőben. SZEOED, január 18. Tegnap volt, lapzárta után, a Dugonics­téren. Nem kell külön hangsúlyoznom, hogy nagyon rossz idő volt. Nedvei volt az ég, a levegő, a kövezet. l assan szitált az esi. És mi ott álltunk: néhányan a laptóT és beszélgettünk — már a leg­közelebbi számról. Éppen azon tűnődtünk, nem kellene-é valami szörnyen szomorú apróságot írni arról a nagy kedélyködról, amelyet az ilyen csúf időjárás a lelkekre borit és csak az nem volt ínég eldöntve: elegiát irjunk-e, vagy valami hangulatos szépprózát, amikor lapunk legifjabb tá­masza, akiben a riportervéna még a leg­bőségesebb s a riporterkiváncíMTág a leg­élénkebb, felkiáltott: — Micsoda kocsik azok? Mind arra néztünk, a kiskörút városba vezető uttestére, honnan vidám kurjonga­tás, nemzeti zászló lobogtatás, kulacs­lengetés közt élénk ügetésben közeledett három fonott oldalú, személyüléses szekér. Az elsőn a kocsis mellett ülő fiatal­embernek zászlórúd a kezében, melyet fel-telemel, meg-meg bólogat. Nenzetiszin zászlót lenget a nedves leheletü szellő s odatárja a felírást a néző szeme elé: Éljen dr. Kelemen Béla független és 48-cs Kossuth-párti képviselőjelöltünk. Mögöttük a humoros ember ült, a kezében sallan­gos kulacs, amelyet hol ülve, hol állva magasba tart, meglenget és az ajkához emelve, meg is buktat. Ez az utóbbi tevé­kenység nem mult el nyomtalan felette. A második kocsin szintén négyen Ülnek: köztük az ifjú pár, amely a hátsó ülésen szorong. Nem azért szoronganak, mintha helyük nem volna, de azért, mert igy job­ban esik az utazás. A fiu átölelve tartja fehérruhás leányalakot s magához szo­rítja ; előleg az élet boldogságára — s ha a világ látja ezt az előleget, az nem baj! hadd irigykedjék a sok éhes város ember a szeretetért, no meg a jókedvért és a kisgazda-jólétért is. A harmadik kocsin daloló emberek. Kulacs jár körbe, nóta száll el az ajkuk­ról. Csuhaj! Sohase' halunk mög I A fiatalok elrobognak mellettünk s né­hány perc múlva jön még két szekér — az öregekkel. Vigan jönnek a pejkók, de az óvatos öregek a villanyos síneknél le­fogják a lovakat és vigyázva hajtanak át — mer' hát derága a tengői. És igy szép az: trabbos, ivós, dalolós, ölelős a fiatalja, de az öregje már nem szívesen töri a tengelyt. Mert az drága is, meg aztán kár is azt a kevés pénzt, amit az ilyen szegény kisgazda-ember az utóbbi években nagy keservesen összegyűjtött, behordani a városba a mestörnek. Mennyire értjük mi ezt, mi boldog, lateiner emberek! Sicc. Rassay mozgalmas időket jósol. BUDAPEST, jan. 18. Rassay Ká­roly egy újságírónak a következőket mondotta az uj alakulásról: — Ki fog derülni, hogy a nemzet­gyűlés nagy többsége a szabad királyválasztás alapján áll. Nyilt frontot fogunk csinálni. Teljesen le­hetetlen állapot, hogy mig mi be­csületesen álljuk a királykérdés ki­kapcsolására vonatkozó megállapo­dást, addig a másik oldalon nyíltan szervezkednek. A most lefolyt ese­mények azt mutatják, hogy ebben a kérdésben a közvéleményt sokáig tájékozatlanul hagyni nem szabad. A fejlemények ide is fognak vejejiu. Véleményem szerint a politikán mpztálmás időszak 13*33 a SZEOED telefonszáma.

Next

/
Thumbnails
Contents