Szeged, 1920. december (1. évfolyam, 90-114. szám)

1920-12-22 / 107. szám

Öreeed, 1920 december 22. Ára 2 korona. Szerda, 1. évf., 107. szám. A második Teleki-kabinet. SZEGED, december 21. A váltógun tui vagyunk, a kon­szolidáció politikáját, ama az eUü Teleki-kabinet alig feléve megindított, az egész vonalon a megújított máso­dik Teleki-kormány fofcia erelyesen folytatni. Irányeszmékben és dologi célokban ez a politika nem változott meg a válság alatt. Gróf Teleki Pál miniszterelnök ezt a programot ismé­telte a nemzetgyűlés elölt, csak a sorrendben es akcentusokon modo­sitván rajta. A koncepció ugyanaz, de a teljesítő energiák állaputa egé­szen mas ma. mint volt idáig A válság napjaiban uj helyzet alakult ki az alkoimanyos erótényezók egy­másra ható dinamikájában s a végre­hajtó hatalom személyi összetéttlőoen. Mcnhatjuk, hogy e válság súlyos eröproDa és jegecesedési folyamat volt, aminek eredménye a rekonstruált második Teleki-kab net. Bebizonyult e próba alatt, hogy gróf Teleki Pál a helyzet embere most Magyarorszá­gon és az Ó államférfiúi egyénisége körül kristályosodnak közviszonyaink a legtermészetesebb uton. A második Teleki-kabinet a kor­mányelnük személyes sikerét jelenti. Erkölcsi elégtételt szolgáltat az első Teleki-kabinetnek is, amidőn fentarlja a tőle átvett politikai hagyatékot. A válság bármeiy más megoldása e javainkon némi sebet hagyott volna natra. A második Teleki-kabinet politikai programja az első Teleki-kabinetről maradt hagyaték, ugy a pénzügyi és gazdasági konszolidáció, mint a nemzetközi elhelyezkedés és az alkot­mányjogi berendezkedés feladataira vonatKOzólag. De más nyomatéka volt e programnak a válság erőpróbái előtt, miKor kiforratlan parlamenti viszonyok közt, heterogén erőkre támaszkodva kellett azzal kísér­letezni és más a jelentősége ugyan­azon politikának ma, midőn a hely­zet világossá vált és a közhatalom egyensúlya az összehangzó homogén erök korcertje által biztosítva van. A rekonstruált Teleki-kormány a nemzeti munka kormánya lesz s hogy a legnagyobb intenzitással dolgozhasséK szakszerüleg, szak­tekintélyeket állitott a kabinetbe: Hegedűs Lórántra bízta a pénzügyi és Hegyesbe Imi Lajosra a kereske­delmi tárcát. Az eis>ő pgy csapásra maga mellé állította az ország ir.mden gazdasági és pénzügyi tekintélyét s bizonyos, hogy a másikban sem csalatkozik a jobb sorsra várakozó nemzet. Az ország konszolidá­lásának nehéz feladata igy a leg­avatottabb kezekben van, közügyeink helyes mederbe jutnak és a törvény­hozás is remélhelőleg végzi a dol­gát, ameddig m-ndátuma tart. SlcRKESZTÓSÍG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. • Telefon 13-33. Konstantin király bevonult Athénbe. ATHÉN, dec. 21. A j;örög fővárost bombát éj^.ka ón valósággal elözönlötte a vidéki lakossat;, me^ a hegyvidék lakosai is tömegesen érkeztek Athénb;, hogy Konstantin ünnepélyes bevonulásán résztvegyenek. Mikor a király szalonkocsiját hozó vonat a szirénák süvitése és a katonaság sortüze közepette méltóságteljes lassúsággal begördült Haurion-pályaudvarra, a tömeg lelkesedése elemi erővel tört ki. Amikor a király a kocsijába szállott, a köréje özönlő tömeg majdnem agyonnyomta. Közben a kék égen keringő repülőgépek babérlevelekkel és koszorúkkal hintették tele a király kocsiját. Konstantin király diszunifor­misban volt, csákóján fehér toliforgó, kezében marsallbot, a királynén prémekkel diszite t fekete köpeny. A kocsi csak lépésben haladhatott a díszesen fellobogózott utcákon, mindenütt Isten hozott kiáltásokkal fogadták a visszatért uralkodót. A város összes harangjai zúgtak a bevonulás alatt. PÁRIS, dec. 21. (M. T. I.) Az Averov fedélzetén az Excelsior levelező­jével folytatott beszelgetesben Konstantin király kijelentette, hogy ő Veni­zeloszt később visszahívni szándékozik. A külpolitikában a legszigorúbban fogja követni a Venizelosz által folytatott irányt. Arra a kérdésre, hogy szándékozik-e lemondani, a király a leghatározottabban nemmel válaszolt. Hegedűs pénzügyminiszter expozéja után. A kormányzópárt bizalmáról biztosította a pénzügyminisztert. — Feb­ruár 3-ig elnapolják a nemzetgyűlést és akkor berekesztik az ülésszakot BUDAPEST, december 21, (Saját tudósítónktól.) Minden figyelem, minden éidek­lődés Hegedűs Lóránté. A nemzet­gyűlésen mondoit hatalmas expozéja a téma ma mindenütt, a nagysza­bású program meghódította a közön­séget és megnyerte magát a nemzet­gyűlés bizalmát is. Hogy egy liberális politikus részére mit jelent a mai nemzetgyűlés bizalma, ezt le sem lehet irni. A nemzetgyűlés felismerte azt, hogy itt nem politikáról van most már szó, nem kurzuskodásról, nem gyülölködésröl és személyi aspirációk kielégítéséről, hanem arról, hogy élni fog-e az ország, vagy elpusztulunk. Ez a magyarázata annak, hogy olyan nagy várakozással fogadták Hegedűs Lórántot, a csodaprofesszort, aki pedig nem is lépett be a kormány­zópártba, hanem kijelentette, hogy amint eddig becsületes liberális volt, az marad ezentúl is. Már a nemzetgyűlés tegnapi ülése alatt az a vélemény alakult ki Hege­dűs expozéjáról, hogy az uj pénz­ügyminiszter programja kitünö és ezen az alapon meg lehet kezdeni Magyarország pénzügyi és gazda­sági konszolidációját. Voltak ugyan olyan hangok is, hogy Hegedűs ter­vezete nem eléggé radikális, még nagyobb mértékben próbára kellett volna tennie a közönség teherbíró képességét. Azt is kifogásolták, hogy a franiaendszer behozatala mellett fentartja az államjegyeket is és igy kétféle pénzt statuál, ami felidézi a kékpénz és postapénz harcának szo­morú emlékeit. Általában azonban mindenki ineg volt elégedve az expo­! zéval, a pénzügyi köiök pedig direkt optimisztikusan fogták fel. A kormányzópárt bizalmi nyilatkozata. Ilyen előzmények után tegnap este értekezletre üit össze a kormányzó­párt, hogy ineghányja-vesse Hegedűs beszédét és döntsön arról, hogy támogass3-e a pénzügyminisztert, vagy vétót mondjon neki. Az érte­kezleten, amelyen Prohászka Ottokár elnökölt, elsőnek Rubinek Gyula szólalt fel. Aggo­dalmának adott kifejezést, hogy a pénzügyminiszter beszéde a pro­gresszivitást illetőleg nem megfelelő az értékpapíroknál. Azt is kérdezte, hogyan képzeli el a miniszter a készpénzkészletek megfogását. Végül arra kérte fel a minisztert, hogy ne helyezkedjék szembe a keresztény irányzattal, ne politizáljon, maradjon meg szigorúan a maga szakmájánál, mert ellenkező esetben számolnia kell azzal, hogy a párt esetleg szembe­fordul vele. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter válaszában kifejtette, hogy a kész­i pénz megfogása nehéz feladat, de gondolkodni fog a módozatok felett. Ami őt illeti, kijelentheti, hogy poli­tizálni nem fog, arra nincs is ideje, amit legjobban az dokumentál, hogy azonnal eltávozik a minisztertanács­ról, ha a tárcája ügykörébe vágó dolgokat elintézték és a politikára térnek át. Egyebekben kilátásba he­lyezte, hogy az egész vonalon igaz­ságosan keresztül igyekszik vinni a progresszivitást, a tervezett százalék­kulcs emelését azonban veszedel­mesnek találná. Szilágyi Lajos a katonai kiadások csökkentését sürgette. Hegedűs Lóránt kijelentette, hogy ebben az irányban már tárgyal B.-litska honvédelmi mini zterre!. Ernst Sándor tulmagasnak jó­solja a kamatláb megállapítását a jövőre nézve. Hegedűs pénzügyminiszter azt feleli, hogy a külföldi valutakölcsön behozatalára nézve még nem álla­podott meg véglegesen, de minden­esetre olyat vesz fel, mely az államra nézve nagy előnyöket jelent. Ernst Sándornak arra a kérdésére, hogy a külföldi kölcsönt milyen valutában fizetjük vissza, kijelenti, hogy a kölcsönt semmiesetre sem a mai értékben, hanem jó valutával fogjuk visszafizetni. Huszár Károly a külföldi hírszol­gálat drágaságát és militarizálását kifogásolta. A hadsereggel szemben nem szabad a defetizmus álláspont­jára helyezkedni, de a túlságos p> zarlást ellenzi. Héjj Imre a betétek zárolására vonatkozó rendelet módosítását kéri, ugy hogy az 1914. évi betétekből ne legyen levonás. Sr.adeczky Lajos kéri,"hogy a köz­biztonság terén De takarékoskod­janak. Csontos Imre a földadókaiaszter megváltoztatását kivánja. Kálmán István idegen valutaköl­csön igénybevételét javasolja. Rubinek Gyula az uj földadó­kataszter elien foglal állást. Utána Prohászka Ottokár elnök javasla­tára a párt egyhangúlag bizalmat szavazott Hegedűs Lórántnak és biz­tosította támogatásáról. Karácsonyi szünet és az ülésszak berekesztése. Gróf Teleki Pál miniszterelnök szólalt fel ezután és azt javasolta, hogy e hét közepén a Ház napolja él magát február 3-áig. Februárban berekesztenék az ülésszakot és ujat nyitnának meg. Közben a miniszterek az uj törvényjavaslatokon dolgozná­nak. Rubinek Gyula ezzel szemben az ülésszak azonnali berekesztését java­solta, az értekezlet azonban a mi­niszterelnök inditvánvát fogadta el és ezzel az értekezlet véget ért. Hegedűs pénzügyminiszter nagyszabású tervei. BUDAPEST, dec. 21. Hegedűs Lóránt a parlamentben kifejtett alap­elveket sietve, halogatás nélkül kész megvalósítani. Legközelebb fontos javaslatot terjeszt be a forgalom és kereskedelem felszabadítása tárgyá­ban. Azután következnek: 1. az áruforgalmi iroda feloszlatása, 2. a sok véleményező fórum egységesí­tése, 3. a szindikátusok koncesszió­jának revíziója, 4. a központok in­tézményének, valamint egyes inté­zetek kiváltságának megszüntetése. Petrovich énekel, Mattyasovszky Ilona szaval, Szécsi Ferkó konferál szerdán este a Széchenyi-Mozi ünnepi díszelőadásán.

Next

/
Thumbnails
Contents