Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-23 / 83. szám

Kreged, 1920 november 23 Ára 2 korona. Kedd, I. évf., 83. szám. A szeretet temploma. SZEGED, november 22. (cvs.) A rend, jogrend, személy­is vagyonbiztonság — csupa olyan fogalmak, melyek a háború előtti időkben éppen olyan természetes és elvitázhatatlan, automatikusan bizto­sított létfeltételei voltak a honpol­gárnak, mint akár a levegő. A há­ború lelket durvitó hosszú évei, a forradalmak minden rossz indulatot felszabadító féktelensége nagy pusz­títást vittek végbe ezek között az elvitázhatlan emberi javak között és pedig nemcsak nálunk: a vesztes államoknál, de a győztes államokban is. Ledurvultak a lelkek és felsza­badultak a gonosz indulatok — ez a két legsajnálatos ibb következmény, mellyel számolni kell s olyan ez a két következmény, nogy annak kor­rekciója, annak jóvátétele nem napok, nem hónapok munkáját veszi igénybe, — hosszú idők türelmes munkája: előbb kaszálás, utóbb szorgos, fárad­hatlan gyomlálás szükséges ahhoz, hogy a régi jó idők regulőr, mond­hatjuk automatikus jogrendje helyre­álljon. Abban a pillanatban, amidőn a kormányhatalom energikus kaszáló és utóbb gyomláló intenciója, szán­déka kétségtelenül megnyilatkozott, minden jóérzésű honpolgárnak köte­lessége ezt a szándékot, ezt az intenciót tudomásul venni, abba belenyugodni, azt elősegíteni és ebben a pillanatban hallgasson el a kritika is, a hagyományos és speciá­lisan magyar „jobban tudnám*, mert a hangulatkeltés mindez ellen sokkal gyorsabban ér el eredményt, mint az a munka, amelyet a kor­mányhatalom itt magára vállalt. Nem banalitás az, amit most mondunk, bár nagyon ugy hang­zik, — bele kell vinni a tömeg­lélekbe a szeretetet; a szeretetet a jogrend iránt, a szeretetet az em­bertársunk iránt, a szeretetet (és ez hangzik a nemzeti rönesszánsz ide­jén legfurcsábban) a hazánk iránt: ledurvult lelkekbe, olyan lelkekbe, amelyek lelett felszabadult gonosz indulatok vad viharja száguld, bele kell ültetni a szeretet finom, gyen­géd érzékeny palántáját, óvni azt, ápolni, felnevelni, erőssé, ellenállóvá, megdönthetienné erősíteni — nem máról holnapra megoldható feladat, dc emberéletet, egész emberélet munkáját veszi igénybe. Amit a háború és forradalmak a lelkek vi­lágában leromboltak: a szeretet templomát csak emberöltök mun­kájai ép.ft újra fel, csak nemzedékek egybevetett, odaadó, egyetértő mun­káin teremti meg újra. Ebben a munkában mindenkinek egyformán ki kell yenni a részét. ezt nem teszi, az ellenséce a ^Pnak. átkozott t^efaz kritika Aap0ía,lan és könnyelmű indniTi b,za,ml,anság és a rossz­indulat mergivel fertőzi meg azokat. akik a szeretet templomának újjá­építésén dolgának és fáradnak. Megszakadtak a lengyel-orosz tárgyalások PÁRIS, nov. 22 (M. T. I. szikratávirata.) Rigából jelentik, hogy a langyel-orosz tárgyalások megszakadtak. Joffe jegyzéket intézett a lengyel delegációhoz, hogy miután a lengyelek nem teljesítették azt a feltételt, hogy hadseregeiket a határra visszavonják, a tárgyalásokat nem folytatják tovább mindaddig, amig a lengyelek ennek a kötelezettségüknek eleget nem tettek. BÉCS, nov. 22. A Neue Freie Presse-nek jelentik Varsóból: Lembergi hirek szerint most már Pctljura hadseregét sem lehet többé hadseregnek mondani. Amikor Proskulow és Wolocziska között öt vörös hadosztály áttörte a frontot, Petljura csapatai teljesen demoralizálva, vad futásban menekültek nyugat felé. Bukik a cseh kormány a zavargások miatt. BÉCS, nov. 22. (M. T. I.) A Montagszeitung-nak jelentik Prágából: A prágai kormányválság hamarosan kabinetváltozásra fog vezetni. Az égeri, prágai és aschi véres tüntetések megmutatták, hogy a légionáriusok telje­sen a nacionálista pártok kezében vannak, akik a légionáriusokat felvonul­tathatják a mostani kormányrendszer ellen. Massaryk elnök most egy poli­tikai koncentrációs kormánnyal akar kísérletet tenni. A harcban a Kranarz­párt a cseh agráriusok oldalán lesz. BÉCS, nov. 22. A Montagszeitung jelenti Prágából: Csehország német nyelvterületein tovább fo'yik a cseh kisebbségek felfegyverzése. Leszerelt légionáriusokat küldenek parancsnokoknak a német nyelvterület egyes helyiségeibe. Ott állami alkalmazást kapnak, hogy ilyen cimen az illető helységben maradhassanak. A Felvidékre hasonlóképen leszerelt légionáriusokat küldtek. Milyen fegyveres erőt engedélyeznek az egyes államoknak? PÁRIS, nov. 22. (M. T. I. szikra­távirata.) Genfi jelentés szerint a Népszövetség fegyverkezési bizott­sága a felvételért folyamodó álla­moknak a következő méretű felfegy­verkezését hajlandó elfogadni: Ör­ményország 35 ezer ember és 5 hadirepülőgép; Costarica 1000 em­ber, mint a meglévő tengeri haderő; Estország 15.000 ember, 35 hadi­repülőgép, két torpedóromboló, két monitor és a kellő felszerelés ; Finn­ország 32.000 főből álló hadsereg, 6 torpedó, 4 kisegitőcirkáló és 4 tengeralattjáró. A bizottság körében nagy a né­zeteltérés a tengeralattjárók engedé­lyezése körül, de ugylátszik, két ten­geralattjárót engedélyezett adott eset­ben. Az angol megbízott ellenzi a tengeralattjáró engedélyezését, a ja­pán megbízott pedig pártolja. Még a következő fegyverkezések elismerése valószínű: Georgia 55.000 emberből álló rendes hadsereg, 60.000 emberből álló nemzetőrség és 7 őr­hajó ; Lettország 50.000 emberből álló hadsereg, 8 torpedóromboló, 4 tengeralattjáró és 1500 akna. Lit­vánia még nem terjesztette elő fegy­verkezési indítványát. A Lichtenstein hercegség, Grönland, Monako és Luxemburg pedig egyáltalán nem kívánnak fegyverkezni. Valószínű, hogy a tengeralattjárók, a gázhasz­nálat és a lőszergyártás ügyében nagyobb vita fog kifejlődni a bizott­ságban. Konstantin lesz a görög király. (?) BÉCS, nov. 22. Párisból jelentik a Tagi. Rundschau-nak, hogy a párisi Journal londoni képviselője a következő táviratot küldte lapjának: Előkelő angol személyiségtől arról értesültem, hogy az angol kormány nem fogja formálisan ellenezni Konstantin királynak a görög trónra való visszatérését. LONDON, nov. 22. (M. T. I. szikratávirata.) Görögországban való indulása előtt András herceg a lapok tudósítóinak kijelentette, hogy nézete szerint Franciaország és Anglia végül mégis csak bele fognak' egyezni Konstantin király visszatérésébe. PÁRIS, nov. 22. (M. T. I. szikratávirata.) Rhallys kormányzó pénteken a görög királyság összes törvényszékeihez rendeletet bocsátott ki, mely szerint ezentúl Konstantin király nevével kell hihirdetni az Ítéleteket. Athén utcáin a járókelők megtámadtak néhány franciát, mert vonakodtak Kon­stantin király arcképét üdvözölni. A lakosság meggvéződése általában az hogy a szövetséges államoknak nincs elegendő erélyük az akaratuk érvé­nyesítéséhez és hogy egyáltalában nem kockázatos a görögökre nézve ha nem engedelmeskednek neki. Külpolitikai tekintetben a Rhallys-korníány elődjet óhajtja követni, igv többek között utasítani óhajtja a kisázsiai görög csapatokat, hogy Musztafa Kemal ellen ujabb offenzívát indítsanak. PARIS, nov. 22. (M. T. I. szikratávirata.) Athénből jelentik, hogy a kormány a döntéshez képest Konstantin király visszatérése ü^yc'ben n'ov 28 -án népszavazást rendeznek. A helyzet és a kormányzópárt szanálása. BUDAPEST, november 22. (Saját tudósítónktól) A kulisszák mögött egymást érik a pártalakulási kísérletek és törek­vések. Egyhangúlag nyert megálla­pítást, hogy a jelenlegi helyzet tart­hatatlan, de egyszersmint azt is meg­jósolják, hogy a kibontakozáshoz nem lehet majd súlyos összeütközé­sek nélkül eljutni. Mindinkább hódit az a gondolat is az illetékes körök­ben, hogy a kibontakozásnál nem­csak a nemzetgyűlés komolyabb ele­meinek, de a parlamenten kívül álló értékes erőknek is szerepet kell szánni. A nemzetgyűlésen kivül álló értékes erőknek bevonhatását, írja a H. N., Apponyi akcióba-lépése biz­tosítani tudná, de tisztában kell lenni azzal, hogy Apponyinak ilyen ak­cióbalépése szemben találná magá­val a kormányzópárt legtöbb frak­cióját, melyek ma legélesebben szem­ben állanak egymással s melyek órák alatt egybeforrnának, ha erről az oldalról fenyegetné őket a vesze­delem. Apponyi ideje, irja ugyan az az orgánum, majd elérkezik, de ma még nem tekinthető elérkezettnek. Pártalakitásra és uj kormányalakí­tásra, így informálták azt a lapot, akkor kerülne sor, ha a legközelebbi lépés sikertelennek bizonyul. Mi lesz ez a legközelebbi lépés, azt nem tudni, csak azt, hogy a mai kormányzó­pártnak valamelyik szélső szárnya leválik és ellenzékbe megy. Uj ítélet a Levente-pörben. NAGYSZEBEN, nov. 22. (M. T. I.) A haditörvényszék mely szombaton ítélkezett a Levente-pörben, Misek tanárt 25 évi, Schuchot Mártont 0, Törököt és Rei­belt 5—5 évi kényszermunkára itélte. Ber­kest, Marsot és Scharudát felmentették. Német-olasz egyezmény a felsősziléziai népszavazás ügyében. BÉCS, nov. 22. (M. T. 1.) Mint a Montagszeitung beavatott helyről értesül, a német és az olasz kormány között állítólag titkos egyezmény jött létre, melyben Olaszország kötelezi magát, hogy a jövő év február ha­vában megtartandó felsősziléziai nép­szavazás alkalmával a legnyomaté­kosabban támogatja Németország érdekeit. Németország Rómában hi­vatalos nyilatkozatot tett, amely szerint a Brenner-határt lojálisán elismeri. A krimi katasztrófa. PÁRIS, nov. 22. Wrangel hadse­regének krimi veresége után a kon­stantinápolyi ántántmissziók igye­keznek a menekülő csapatokat és a velük érkezett polgári lakosságot Konstantinápolyban elhelyezni. A vö­rös főhacierőt állítólag most a Kau­kázusba viszik a bolsevistaellenes kozákság megfékezésére. A Tcmps értesülése szerint a Konstantinápolyba menekültek száma elért a százötven­ezret

Next

/
Thumbnails
Contents