Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-23 / 83. szám

SZEGED Szeged, 1920 november 17. MARGÓ. Egy dátum hullott ki a magyar memóriából az elmúlt héten, egy dátum, amely hosszú évtizedeken át ünnepies pirossal volt bevésve a szivekbe: Erzsébet napja. A magyar ősz utolsó rózsáit kötötték azelőtt neki, próza és vers ünnepelte szomorúság és szépség királyasszonyát, a fejedelmi Mater bolorósát, akiről Maurice Barrés legszebb lapjait irta és aki népszerű tudott lenni a hazai palotákban és kunyhókban, a lelkek mélyén is, pedig a bécsi Burgból szállott közénk, ritkán, szive bánatát, élete gyászát megértő magyarjaihoz. Szobrok készültek tiszteletére, de a szobrok előtt talán majd értetlenül menne el a jövendő uj nemzedéke, legendák szövődtek az alakja körül, de a legendák ezüstfátylát ujabban profán emlékiratok tépegetik. Bár az is igaz, hogy a maga meztelen valóságában talán még szebb, igazabb és föltétlenül emberibb a bajor Erzsébet, az uj thüringiai kegyes nő. a romantikus második Lajos bajor király rokonának élete, sorsa, lelke és tragédiája. |Most tudtuk meg, — egy volt főherceg memoárjaiból — hogy a rajongó osztrák császárnő annak idején elzarándokolt Heine anyjához és a düsseldorfi zsidóaszszonyt a világ legdicsőbb anyjának nevezte. Heinét imádta, — ezt tudtuk róla eddig — de azt nem, hogy szinte egész életét kizárólagosan e démonikus lángeszű poéta kultuszának szentelte. Vagy talán éppen azért van az, hogy most egyszerre elfeledkeztek nálunk az Erzsébet napról, hogy hirtelen elfelejtették és elejtették a banális frázisok koszorúit? Annyi tény, hogy e koszorúk mellőzésével csak siri nyugalmát tették teljesebbé annak a lélek szerint való arisztokrata hölgynek, akit életében a Habsburgok koronája olyan súlyosan legörnyesztett a szenvedés és magányosság örvényébe. Daudetnek, a nagy és melegszívű mesemondónak van egy kedves, finom regénye: Királyok száműzetésben. Ez a mostanában oly igen aktuális ciin jut eszünkbe, mikor olvassuk, hogy Károly excsászár és király, anyagi ügyeinek rendezését kéri Ausztriától és tőlünk. A pranginsi idill, ugy látszik, sokba kerül a fiatal száműzöttnek, akinek most született meg a hetedik gyermeke. Hét gyermek éppen elég egy szegény családapának, aki állás nélkül van, bármilyen szolid életet él és bárhogyan fokozza is le igényeit. Konstantin volt görög király viszont az ántántnak ajánlkozik, hogy ezután barátságos viszonyban óhajt lenni vele szemben — csak adják vissza a írónját, amelyet a világháborúban elveszített. Csekélység, — gondolja Konstantin — ha l'áris megér egy misét. egy Ígéretet még inkább meg lehet kockáztatni. Es ha Richárd egy országot igért egy lóért, miérl ne próbálná lóvá tenni Konstantin az antantot. Hiszen megérdemli. JÓ ILLNTOS OLVCCHtn HíttKRÍlt a .HATTYú'-jroiÉmta A fényűzési adó és a város. — Jrtóg mindig szedik az „élvezeti" adót. — A Kereskedők Szövetsége foglalkozik a kérdéssel. — A pénzügyigazgatóság fölterjesztése. — Mi lesz az előirányzott egy millióval? — SZEGED, november 22. (Saját tudósítónktól.) A fényűzési adó tudvalevőleg december 1-én életbe lép s a szegedi kereskedők, akiknek a város figyelmességéből már a múltban is volt szerencséjük ehhez az adónemhez, ma még egyáltalán nincsenek tisztában az uj állami adó lényegével s a formákkal sem, melyek között az adót behajtják. Másodsorban bizonytalan az is, hogy a városnak joga van-e — ha mindjárt más címen is — a fényűzési adót továbbra is szedni. Erre vonatkozólag csak az 1886: XXI. községi törvényre utalunk, amely kimondja, hogy azokat a jövedelmeket, amelyeket az állam foglal le magának, a városok ujabb teherrel nem sújthatják. Ennek dacára a város még mindig szedi a luxus-adót, amiről meg is bizonyosodtunk, bár nemrégiben hivatalos helyen jelentették ki, hogy az állami kivetés után ezt a város nem folytatja. Hogy a kereskedők végre tisztán lássanak e kérdésben, a Kereskedők Szövetsége vette kezébe az ügyet s most foglalkozik azzal behatóan, minden részletre kiterjeszkedve. Amint a Szövetség munkájával elkészült, azonnal tájékoztatja az érdekelteket, akiknek mindennemű felvilágosítást megad. A fényűzési adó végrehajtási utasítása szerint minden adóköteles eladást a kereskedő egy bárcafüzetbe taJtozik bevezetni, melyet — elismervény ellenében —az állampénztárnál vesz át. Csak sorszámmal ellátott hivatalos füzetek használhatók. Érdeklődtünk az adóhivatalnál, hogy megérkeztek-e már az illető könyvecskék. Az igazgató kijelentette,. hogy a füzetek már ittvannak, azonban csak akkor adhatja ki azokat, ha a miniszteri utasítás megérkezik. A pénzügyigazgatóságnál azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a rendelkezés már leérkezett s csak nyomdatechnikai akadályok miatt nem került még nyilvánosságra. Egy-két napon belül azonban megtörténik az is s akkor megkezdődhet a füzetek átvétele. Az ügy lényegére nézve ugyanezen a helyen kijelentették, hogy a városnak fényűzési adót szedni egyáltalán nem volt joga. mivel hiányzott hozzá a szükséges kormányhatósági jóváhagyás. Ezt ideiglenesen pótolta ugyan a francia parancsnokság hozzájárulása, miután azonban a franciák elmentek, a városnak gondoskodni kellett volna a jóváhagyás megszerzéséről, ami még eddig nem történt meg. A pénzügyigazgatóság különben felterjesztést intézett a miniszterhez s ebben természetesen a város adószedési joga ellen nyilatkoznak, mivel — igy mondották — egy rókáról nem lehet két bőrt nyúzni. Azt a széltében terjesztett hirt, hogy a pénzügyminiszter már eltiltotta a városnak a luxusadószedést, a pénzügyigazgatóságon megcáfolták. Érdekes, hogy a fényűzési adó cimén a jövő évi költségvetésben egymilliónyolcvanhatezer koronát irányoztak elő. A város főszámvevője kijelentette, hogy mivel az adó sorsa még nincs elintézve, nem tudni, honnan fedezi ezt az összeget a város, feltéve, hogy elesik a fényűzési adótól. Különben is nem nagy dolog az egész.. . És itt a főszámvevőnek igaza van. Mert teljesen mindegy, hogy milyen cimen vasalja be a város az adófizetőkön azt a milliócskát. Legalább a városnak mindegy. S hogy bevasalja, azt majd akárki meglássa. FÉRFI INGEK, legszebb női és uri fehérnemiiek, harisnyák, keztyük, vásznak, chiffonok stb. legolcsóbb árban soós cfijosnAe., Oroszlán- és Iskola-u. sarkán. 472 ALKOTMÁNYJOGI ELLENZÉK ALAKULT. A kormányzópártból legelsősorban az a csoport válik ki, amelynek Kovács J. István és Balla Aladár állanak az éllén. Ez a csoport alkotmányjogi kérdésekben akar elkülönülni és e tekintetben a szabad királyválasztási jognak elvi alapján áll; a kiválandó frakció mint külön párt kiván a nemzetgyűlés munkájában részt venni. Ez a pártalakulás már a mai napon befejezettnek tekinthető. Kovács J. István és Balla Aladárral együtt körülbelül tizenöt képviselő hagyja el a pártot. rEIKRiM nör.nj VÍZ roűi(fttn xs.\i TEiEFON: Igazgatóság 455. KORZO-fflOZI TEiEFON: Pénztár 11-85. November 24-én, szerdán kerül először bemutatásra Madame Tallien legnagyobb történelmi filmalkotás!! Szegedi kis tükör. Csak kedélyesen! SZEOED, november 22. Szépemléktl Ady Endre valahejy ugy fogalmazná a mondandóját, hogy az élet sehol sem valami nagy vigalom, de Szegeden legalább állandóan virít a kedély Hajt, hajtogat s mikor mar azt hisszük: no, most vége a világnak, akkor megjelenik a mentó apróhirdetés és átveszi csendes birodalmát a mosoly. Mert lehetetlen sírni azon, hogy valaki eladónak hirdeti a vaskályháját és a télikabátját, bár ugyancsak megszorulhatott szegény, hogy november végén ilyet cselekszik. De vájjon kinek kell kabát ás kályha — egyszerre, amikor ma az egyikre sem telik! Viszont bizonyos irigységgel állapitható meg, hogy az eladóknak ugyancsak melege lehet. A történelmi nevezetességű divány sokszor szerepel az aprók között. Valaki vesz bármilyen összeesett díványt, mig egy kevésbé merész ur a diványt eladja s egyben — szobaleányt keres. íme egy történet dióhéjban. Mert bizonyos, hogy — ellentétben a közszokással — itt a szobalányt dobták ki s a divány megmaradt. Most uj szobalányt keresnek s eladják azt a bizonyos bútordarabot. Egy kissé érthetetlen s e sorok tapasztalt irója lefogadja, hogy rövid időn belül ugyanaz a hirdető egv diványt keres megvételre. Föltéve persze, hogy szobalányt már talált . . . De hogy a szerelemnél maradjunk, igen aranyos az az ifjú, aki ugy véli, hogy a leányzó nem az igazi. Ám nem lehetetlen, — folytatja ijedten — hogy mégis az igazi, tehát levelezést ajánl, hogy kiderüljön: igazi-e, vagy nem. Szóval a szóbeli Hem sikerült s most jön az írásbeli. Óh kisasszony, vigyázzon, mert még kiderül, hogy maga az igazi I Nem utolsó dolog a „jókarban lévó disznóól," amely persze eladó. Még pedig sürgősen. Kár, hogy disznót szerezni sürgősen igen nehéz s igy a kínált lakás .bizonyára sokáig üresen marad még. Kissé kegyetlen ajánlattal szerepel az a névtelen, aki .vesz állandóan viselt ruhát*. Ez a cég le akarja vetkőztetni az embereket, különben nem kivánná megvenni azt a ruhát, amit állandóan viselnek. S legalább ne volna november vége I Egy vidám valaki a Rókuson bútorozott szobát keres sparhertial, ágynemű nélkül. Ezért ugyan igazán kár volt hirdetnie, mert mert legjobb tudásunk szerint Szegeden a sparherteket általában ágynemű nélkül használják. Igaz, hogy eddig főztek azokon. Ugylátszik, hogy a hirdető rájött, hogy manapság a főzés kiment a divatból s aludni akar rajta. Jól teszi. Legalább megtakarítja az ágynemümosást, aminek ismét fölment az ára. AAWWWWVWWVVWVWVVVW BRBÓS fiRPHD speciálista müórás Óra- és ékszerraktára, nagy 438 javítóműhely. — Olcsó Irak SZEOED, Oroszlán-utca 21. szám. Törött aranyat, régi ékszert legmagasabb áron veszek. Mindenfajta Cigaretta hüvelyek, cigaretta papirok, füzetek, író- és rajzszerek legolcsóbb nagybani árban. Szépirodalmi, technikai ós szakkönyvek, ifjúsági iratok, Rózsavölgyi és Bárd KarÍCS0ntJÍ albumok már kaphatók 34] KOVÁCS HENRIK könyv- és papirkereskedésében = SZEGiTD, Kölcsey-utca 4. Telefon 10-48. Figyelem! Kórházak, mosóintézetek, kereskedők, háziasszonyok! Figyelem! IVUTTB'Oj^ tisztító- és mosószer «i budonesli ár::niiiitavás.iron ótiósi Sikert ért el. „MYTHOS 709" olcsótsb és lobb a szappan és zsirJJB" 1 • ••'U'CP M s*ó<J«ji.ál. Aki egvs^cr k.prcbáixi. ni.iidk orokos lnvtH'l jzryödik' Próbarendeléat la felveaz • délvidéki vezérképviselőt „EXPORT" Kereskedelmi Részvénytársaság Szeged, Dugonics-tér 8—9. szám.