Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-04 / 67. szám

Szeged, 1920 november 4. Ára I korona. Csütörtök, I. évf., 67. szám. ELŐFIZETÉSI ARAK: ' évre 280 kor. , Negyedévre iOkor. évre 140 ,. I Rev *óra 25 SZERKESZTŐS.' G ÉS KIADÓHIVATAL Kölcsey-utca 6. * Telefon 13-33. k törvényhatósági reformról. SZEGED, november 3. (cvs) A törvény hatóságok közgyű­lései egymás után foglalkoznak a most terv bevett községi és várme­gyei választójog kérdésével, amelyet a nemzetgyűlésnek most megnyíló ülésszaka tárgyal majd le sdönt el. Minden közgyűlés, mely ezt a kér­dést napirendjére tüji, a törvény­tervezet ellen foglal állást, perhor­reszkálni a tiszta virilizmus eltörlé­sét és aggodalommal látja annak a lekztöségét, hogy a vármegyék, tör­vényhatóságok es a községek köz­életében a demagógia foglalja el a döntő pozíciót. A Községi és Körjegyzők Országos Szövetsége Budapesten közgyűlést tartott, melyen határozottan állást taglal a közigazgatás államosítása eltet éa a megyei, városi és községi adminisztrációt a magyar történelmi osztályok keiében kívánja továbbra is meghagyatni. Mi ez ? — kérdi a nyugodt szem­lété. A modern kor hós Botondja a demokrácia tollas buzogányával dön­geti az elvénhedt helyhalóság rozoga kapáját s a maradiak aggodalomnál nézik a veszedelmét s a megérde­melt elmúlástól félve nagy jajgatással, imádkozással és vészes jóslásokkal akarnák elmulasztani sorsuk felöl az idők méhében fogant sorsukat? Igy vatfe az jól, ahogy az ujitók szán­dékozzák, vagy a régi állapotok védelmezőinek van-e igazuk ? Fontos a kérdés és az éleibe vág. jövő sorsunk függ tőle, mert a tör­vényhatóságok az az alap, amelyen a< ezeréves Magyarország felépült s amely ezer esztendő sok viharával, nagy rázkódásával dacolt meg­A törvényhatóságok berendezésén változtatni épp olyan ugrás a sötétbe, mint a bizonyos mát elcserélni a bizonytalan holnapért, különösen akkor, amidőn megszívlelésre, köve­lésre méltó példa nem áll elöttüik, sőt vannak olyan momentumok, melyek inkább óvatosságot aján­lanának. Ntm tendiségröJ, nem reakcióról van itt ma szó, nem a maradi tör­ténelmi osztályoknak gOrcsös hatalmi vágyáról — az ország legvitálisabb érdekeinek sorsát döntik el a tör­vényhatóságok és a községek, ame­lyekben a virilisták és a választott tisztviselők révén eddig a közép­osztály döntött és hatarozott. Vál­tozott választási mód mellett meg­változik majd a dOntő iaktorok csoportjainak sul) pontja s a kontem­plálva haladó, önzetlenül áldozat­kész, megértő és belátó mult után talán a teljesen maradi, szükkeblft, zárkozotf és belátás nélkfcí való jövő követkiznék. A törvényhatóságok és a községek épitö készsége, teremteni tudása kétségtelen, ety nemzetélet igazolja azt, — a bevált erőkkel takarékos­kodni s újításokkal nem kiserietezni — különösen Budapest be neru vált, klikkekké jcgteesedctt példája után — inkább helyénva'ó volna. Harding az Egyesült-Államok elnöke. BUDAPEST, nov. 3. A M. T. I. jelenti: A budapesti amerikai kon­zulátushoz ma reggel távirat érkezett a Chicago Tribane szerke-ztőségétől, amelyben közli, hogy az elnökválasztá on Harding pártja nagy többséggel győzött. A külügyi bizottság ülése. — Apponyi a ratifikációról. — BUDAPEST, nov. 3. A M. T. I. jelenti: A külügyi bizottság ma dél­után 4 órakor grof Andrássy Gyula elnöklesével ülést tartott, amelyen a kormány tagjai közül jelen voltak : Í tróf Teleky Pal miniszterelnök, Csáky mre külügyminiszter, Haller István kultuszminiszter, Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter és Bleyer Jakab, a kisebbségi nemzetiségek mi­hisztére. A tárgyalást végighallgatta Rakovszky István Házelnök és Szmrecsányi Oyérgy alelnök is. Mielőtt a ratifikálásról szóló tör­vényjavaslat érdemi tárgyalására rá­tértek volna, Sigray Antal kérdést intézett a külügyi bizottsághoz, hogy vájjon az ántánt csakugyan fix határ­fío? -uabcflt e november 15-ig a béke ratifikálására. Csáky Imre külügyminiszter ezt megerösifeUe és hozzáfűzte, kogy az ántánt eme bejelentéséhez olyan to­vábbi kijelentések fűződtek, amelyek az ántánt felhívásának komolyságára engedtek következtetni. A külügy­miniszter ezután utalt a törvényja­vaslat indoklására, amely részletesen kifejti mindazokat az okokat, ame­lyek a kormányt a ratifikálásra rá­bírják. Az ország ma kényszerhely­zetben van. Ugyanazok az indokok, amelyek annak idején az előző kor­mányt arra indítottak, hogy a béke­szerződés aláírásához hozzájáruljon, ma is fennállanak. A ratifikáció megtagadása esetén ugyanazokkal a veszedelmekkel kellene ma is szá­molnunk, amelyek annak idején az aláírás megtagadásával elóallottak volna. Ilyen körülmény közt a kor­mány nem vállalhatna felelősséget a következményekért, ezért kénytelen a ratifikációról törvényjavaslatot ter­jeszteni a nemzetgyüles elé. Apponyi Albert rámutatott arra, hogy a ratifikálás bizonyos tekintet­ben súlyosbítja helyzetünket, mert a ratifikáció által, a nemzetközi jog szerint, befejezett ténnyé és jogálla­pottá válik az, ami eddig csak tény­leges állapctvolt. A ratifikáció azon­ban bizonyos előnyökkel is jár, mert végre Magyarország szabályszerű nemzetközi jogálláshoz jut, a többi államokkal szabályszerű diplomáciai és gazdasági összeköttetésbe léphet, szóval az európai népcsaládban el­foglalhatja a helyét es azokban a bizonyos nemzetközi, különösen gaz­dasági természetű alakulatokban is, amelyik gazdasági uijászületésünkre és fejlődésünkre óriási fontossággal birnak és amelyekből eddig ki vol­tunk zárvo. A ratifikáció után meg­nyiiik a lehetősége annak is, hogy a nemzetek szövetségébe felvétes­sünk, ami egyedüli békés ut egy olyan akciá követésére, amely a béke reviziójárra vezethet. Örömmel jelenti be, hogy a nemzetek szövetségének előmozdítására alakult egyesületek a milanói összejöve elen elhatározták, hogy ezeknek az egyesületeknek a föderációjába a nálunk hasonló cél­lal alakult egyesületet is felveszik és a legközelebbi értekezletre meg is hivták. Jól lehet ennél a társadalmi jellegű föderációnál eleinte szintén az volt a félfogás, mint a hivatalos Népszövetségnél, hogy tudniillik volt ellenségek egyesületét nem veszik fel annak kebelt be. Igaz, hogy bizo­nyos reményeket, amelyeket a béke­szerződést kísérő okmábyára alapi­tetttnkv nem teljesültek abban -a tekintetben, ahogy talán némelyek azt hitték, hogy a ratifikáció előtt fog már jönni a határltügazitó-bizottság. A dolog természete szerint azonban ez a bizottság csak a béke ratifiká­lása után kezdheti meg munkáját, mert csak akkor lehet bizonyos határok részletes megállapitásárét beszélni, ha azok e v.leg már elfo­gadtattak. Külpolitikai helyzetünk javítására egyet tehetünk meg, ami­ben minket senki meg nem akadá­lyozhat, ami egészen a mi kezűnk­ben van: ez pedig az. ha minden erővel iparkodunk a külföldnek benső konszolidációs képességünkbe és kulturfölényttnkbe vetett hitét meg­szilárdítani. A jó rekonstrukciós po­litika ma talán az egyedül lehetséges külpolitika. Egyébkent a külpolitikai téren a kormány kötelessége, hogy éber szemmel figyelje az eseményeket és minden olyan konjunktúrát ügyesen kihasználjon, amely a mi fontossá­gunkat Európa szempontjából emeli. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja, mert bár fájlalja is, de a maga részéről nem tulajdonit a ra­tifikálásnak túlzott fontosságot s in­kább csak formalitásnak tartja. Az általános vitában felszólaltak még Ernst Sándor és Bethl°n Ist­ván, akik szintén a ratifikáció szük­ségességét hangoztatták. Andrássy Gyula bizottsági elnök az általános vitát lezárva, a maga részéről is kiemelte anna* a fontos­ságát, hogy belső jogrendünk szi­lárd legyen, ha a kormány ebben a kérdésben a iegkérlelhetetienebb eréllyel és batorsággal jár el, a par­lament támogatására ebben a tekin­tetben mindenkor biztosan számíthat. A bizottság ezután részleteiben is letárgyalta és Beniczky Ödön sti­láiis módosításával elfogadta a ja­vaslatot. Nem kértük felvételünket a Népszövetségbe. GENF, nov. 3. (M. T. I.) Egy svájci lap a s-'övetsegtanáes külügyi bizottságának tárgyalasával kapcso­latban arról ad hírt, hoay Magyar­ország a Népszövetségbe való fel­vételét kérte. Illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján megállapítjuk, hogy ez a közlés a va'óságnak nem felel meg, mert Magyarország a békeszerződést még nem ratifikálta és igy a Népszövetségbe való fel­vétel iránti kérelem előterjesztése már ez okból sem volni lehetséges. Hardir gnak van a legtöbb esélye. LONDON, nov. 3. (Reuter.) Mint a Westminster Gazetle jelenti, az elektorok választása Amerikában túl­nyomó többséget hozott Harding szenátor javára. BÉCS, nov. 3. fM. T. I.) London­ból táviratozzák: Az Egyesült-Álla­mok elnökévé Hardingot választják meg. A választók közül, akiket az Egyesült-Államokba ma megválasz­tottak, az eddig beérkezett jelentések szerint 360 repubiikáns kötelezte magát, hogy Hardingot támogatja. Az északi és nyugati államokban megejtett szavazás már nem változ­tathat Harding győzelmén. Take Jonescu Varsóban. VARSÓ, nov. 3. (M. T. I.) Take Jonescu román külügyminiszter ide­érkezett. Herceg Sapieha lengyel kül­ügyminiszter a román ufságiiók előtt ugy nyilatkozott, hagy Lengyelország hajlandó csatlakoítii a kis ántánthoz. Megbuktak a munkások a községi választásokon. AMSTERDAM, nov. 3. (M. T. I.) Londonból jelentik, hogy Angliában tegnap kb. háromszáz helyen, Lon­dont kivéve, községi pótválasztást tartottak. A munkáspárt sok jelöltje közül csak egy kis részt választottak meg. A nagy ipari központok el­vesztek a munkáspárt számára. AZ INTERPELLACIOS KÖNYV­BÓL. A Ház interpellációs könyvébe eddig Ereky Károly jegyzett be uj interpellációt a pénz elértéktelene­dése tárgyában. A mai ülésen szere­pel Szadeczky Lijos indítványa a Zrínyi-ünnep ügyében, herceg Win­dischgratz Lajas inditványa arra vonatkozólag, hogy politikai múlt­jának felülvizsgálására bizottságot küldjenek ki, tasnádí Kovács József inditványa a lakáshivatal újjászerve­zésére. Őrgróf Pallavicini György a nemzetgyűlés gyászára vonatkozólag okolja meg indítványát a ratifikálás­sal kapcsolatban, Ereky Karoly a parlamenti bizottságok munkaképes­ségének helyreállításáról, Nagy jános (egri) pedig a munkaskérdes meg­oldásáról szóló javaslatát fogja meg­okolni.

Next

/
Thumbnails
Contents