Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-28 / 36. szám

Szeged. 1920 szeptember 28. Ára 2 korona. Kedd, I. évi, 36. A munka becsülete. BUDAPEST, szeptember 27. (cvs.) A háború, de különösen a forradalmak tenger áldozata és kára közül egy sem olyan súlyos csapás a közre és az egyénre nézve egy­aránt, mint a munka becsületének elvesztése. A «ok régi jó közmondás: a munka nemesit, ki korán kel, ara­nyat lel, »tb. túlhaladott álláspont. Ma, tisztesség ne essék, szólván: büdös a munka és a könnyű kereset vágya olyan foglalkozásokat terem­tett, melyek termelésre nem képesek s amelynek űzői vagy csodálatos ekvilibrfsta talentummal balanszíroz­nak a büntetlenség és büntethetőség határvonalán, vagy pedig térdig gá­zolnak a büntetőtörvénykönyvben, gondolván: legalább addig éljek jól, amig lefognak. Kétségtelenül meg van ennek a tünetnek ugy a materiális, mint a morális oka is: a tisztességes mun­kának katasztrofálisan alacsony bére t ezzel szemben az egyre szédüle­tesebb arányokat öltő drágulás egy­részt, — az ebül szerzett s éWH megsokszorozott vagyonok jellemet­rontó példája másrészt. Ha praeven­tiv intézkedésekkel nem is lehet ezen az állapotokon javítani, de az állam mégsem nézheti teljesen tétlenül a munkakerülésnek s a lelkiismeret­lenség feltételéhez kötött könnyű foglalkozásoknak azt az elharapózá­sát, mely társadalmunknak rákfené­jévé vált. A produkció, a termelés hiánya legfőbb faktor a mi gazdasági le­romlásunkban, ez az oka annak, hogy se becsületünk, se pedig hite­lünk nincs a külföldi gazdasági té­nyezők előtt, ez az oka, hogy sem­mink nincsen, amire szükségünk velna s amit mégis be bírunk sze­rezni, afelett olyan marakodás, olyan licitálás támad, hogy normális vá­sár iási készségű ember csak látcső­vel bírja figyelemmel kisérni az ár magas szárnyalását, annyira fekszik az a megszerezhetőség köréből. Megelőzni ezt a gazdasági bajt nem lehet, de talán enyhíteni volna mód. A munka becsületének meg­védése, a munka becsületének — mondhatnánk — erőszakos helyre­állítása az államhatalomnak egyik legeminensebb feladatát kellene ké­peznie és ezt olyan módon kellene megvalósítani, hogy a könnyű kere­seteket: az utcai árusításokat, köz­vetítéseket, ami úgysem más, mint legális koldulás, csak olyan egyé­neknek engednék meg, akik más, súlyos munkára egyáltalában kép­telenek. És még valami szükséges itt: a schieberek üldözése. Nem Árpáddal jött be nyereg alatt ez a sz^» g/ó, hogy schiebolác, de sehol olyan élénk alkalmazásra nem talált, mint Árpád földjén. Soha annyira nem vol: fontos és életbevágó ez az sxió i a, melyet tavaly leviseltek, blamiroztak, de amely mégis örök^igazság maiad: Aki nem dolgosik, ai ne is egyék I Angliában nagy az izgalom a Népszövetség miatt. Ellenzik Németország, Ausztria és Magyarország felvételét. LONDON, szept. 27. (M. T 1.) A Bdseler Nationalzeitung jelenti Lon­donból : Londoni politikai körök nagy aggodalommal várják a Népszövet­ség tárgyalását Németországnak, Ausztriának és Magyarországnak a Nép­szövetségbe való felvételéről. Ezen kérdés elintézése elkeseredett harcot fog e'öidézni. A helyzetet még bonyolultabbá teszi az a körülmény, hogy a délamerikai államok magatartása, amelyek pedig 27 szavazatot képviselnek, még teljesen ismeretlenek. Németország felvétele tekintetében Franciaország és Belgium a leghatározottabban ellenzik a felvételt és mindent elkövetnek, hogy a déiamerikai államokat a másuk álláspontjának megszerezzék. Ezzel szemben a volt semleges államok: Svájc, Hollandia és skandináv-államok a felvétel mellett vannak. Anglia eddig semleges álláspontra helyezkedett, Olaszország magatartása az aiz les bainsi konferencia óta bizonytalan. Írországnak lényeges engedményeket nyújt az angol kormány. ZÜRICH, szept 27. (Bud. Tud.) Landonból jelenlik: A kormány vég­legesen döntött Írországgal szem­ben követendő magatartásával. Mi­helyst október 29 én összeül a par­lament, elintézi az ir homerulebill javaslatot, miután ezen homerulebill értelmében Uftter számára haladék­talanul külön parlamentet fognak alkotni. Egyszersmind az ir naciona­listáknak is felajánlják a külön par­lamentet déli Írország részére. Álta­lános felfogás, hogy ezt az ajánlatot ismét el fogják utasítani, habár a kormányhoz közelálló körök attól tartanak, hogy a sinnfeinek esetleg el fogják fogadni, de csak azért, hogy azonnal az első ülésen kikiált­sák Írország függetlenségét és a köztársaságot. De ha mégis vissza­utasítanák az ajánlatot, ugy Ulster­bfll kivonnák a katonaságot és a katonaság helyébe az újonnan al­kotott önkéntes csapatokat- küldik, az innen nyert katonaságot pedig a dé)i részek megerősítésére fogják felhasználni. Ilyen módon óhajtaná­nak a terrornak egyszersmindenkorra véget vetni. Kormánykörökben ki­jelentették, hogy ettől a tervtől semmi körülmények között nem fognak eltérni. A kabinet teljesen egyetért abban, hogy Írországban a rendet teljesen helyre kell állítani. Milyen hadsereget tarthatnak cetek ? ZÁGRÁB, szept. 27. A Nemzeti Sajtóiroda jelenti: Az itteni lapok jelentése szerint az egyes békeszerződések a különböző országoknak a következő létszámú hadsereg felállítását engedélyezték: Ausztria 30.000, Németország 100000, Bulgária 25.000, Törökország 50.000, Csehszlovákia 205.000, Jugoszlávia 170.000, Lengyelország 140.000, Franciaország 700.000, Anglia 600.000, Olaszország 190.000, Amerika 297.000 és Japán 300.000 főnyi hadsereget tarthat fenn. Osztrák szocialisták a kommunisták ellen. BÉCS, szept. 27. (M. T. I) Teg. nap a szociáldemokrata választók nagygyűlést tartottak, amelyen dr. Baüer Ottó elmondotta programbe­szédét. A nagygyűlés lefolyása hellyel­közzel izgalmas volt, mert számos kommunista megjelent, akik Bauer beszédét ismételt közbekiáltásokkal zavarták. Baucr azokból a nehézsé­gekből indult ki, amelyekkel az összeomlás után az első kormánynak kellelt számolnia. Érintette a Német­országhoz való rsatlakozás kérdését és azt mondta, hogy több polgári lapot megvettek. Egy kommunista közbekiáltott: Meg kellelt volna ostromolni a pol­gári lapokat. — Ha arról lett volna szó, — vála­szolta Bauer — hogy emiatt a pol­gári lapokat megostromoljuk, akkor kétségkívül a Rote Fahne szerkesz­tőségét is meg kellett volna ostro­molni. A kommunisták mindenkor olyan álláspontot foglaltak el, aminőt az illető időszak megkívánt. Amikor Németországban radikális irány ural­kodott, akkor a kommunisták a csat­lakozást kivánlák Németországgal, mikor azonban Nothke kormánya került sorra, akkor kijelentették, hogy a csatlakozás lehetetlen. A Német­országhoz való csatlakozás helyett a kommunisták annak idején Kun Béláékhoz, vagyis Magyarországhoz való csatlakozást ajánlották. Bauer beszédének ezt a részét a kommu­nisták tomboló üvöltéssel kisérték. Nagy kiabálás támadt és dr. Baoer­nak csak nagy fáradsággal sikerült beszédét folytatni és befejezni. Balogh Jenő lesz a dunán­tuli református egyházkerület főgondnoka. PÁPA, szept. 27. (N. S. I.) A dunántuli ref. egyházkerület az elmúlt héten Pápán közgyűlést tartott. A gyűlés tagjai között végleges meg­állapodás jött létre gróf Tisza István örökének, a dunántuli egyházkerület fögondnokságának betöltését illető­leg. E tisztségre Balogh Jenő volt igazságügyminisztert, az egyházkerü­let ezidöszerinti világi főjegyzőjét jelölték az egybegyűltek. Balogh Jenő megválasztása bizonyosra vehető. Bojkottálnak egy fóispái i installációt SÁTORALJAÚJHELY, szept. 27. (N. S. I) Szerdán fogják installálni az újonnan kinevezett főispánt, Du­ránszky Lászlót Az egyesült keresz­ténypárt és a kisgazdapárt kihor­dotta, hogy az instaliácón a párt törvényhatósági bizottsági tagjai nem vesznek részt, illetve nem jelennek meg az ünnepségen. miből fizették a népbiztosok védőit BUDAPEST, szept. 27. Bécsb« jelentik: A népbiztosok védőinek kérelmére a német-ausztriai szociál­demokrata titkárság a szombati nap folyamán küldötte meg azt az ok­mányt, amelyben igazolja, hogyan kerültek a pénzek a népbiztosok védőihez és kik gyűjtötték azokat. A hivatalos iratot Hajós Béla kir. közjegyző lefordította és hitelesítette az eredeti németnyelvű okiratot. Bécsben a párt titkársága dr. Ull­mann Gyula kir. közjegyzőnél állí­totta ki tanuk jelenlétében az ok­iratot. Az igazoló okirat hiteles ma­gyar fordításban a következő: Igazoljuk, hogy Német-Ausztria Szociáldemokrata Pártjának általános nyilvános gyűjtése által pártkasszá­jába összegek folytak be a Magyar­országból menekült és vádolt szo­ciáldemokratáknak jogvédelmére Am­sterdam, Cseh-Szlovákia, Newyork, Sant-Luis, Milvaukee, Chikago, Brüsszel, London angol, német és magyar munkásainak gyűjtéseiből népbizíasok és más vádlottak pőrére dr. Nagy Mihály ügyvéd kezeihez kettőszázötvenezer korona két tétel­ben és pedig 1920 május 10-én százharmincezer korona és 1920 julius 18-án százhúszezer korona utaltatott át. Ezt a hivatalas iratot a védők ma átnyújtották d. Stocker kúriai biró, tárgyalásvezető elnöknek. Szakadás a cseh szociáldemokrata-pártban. PRÁGA, szept. 27. (N. S. I.) A Prager Tagblatt irja: A cseh szociál­demokrata-párt balszarnyában vál­ságos helyzet állott be. A balszárny egy része ugyanis a harmadik inter­nacionáléhoz való csatlakozás felté­teleit tulszigorunak tartja és ezért kilép a pártból, amelyben igy csak radikálisabb ta^ok maradnak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents