Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-12 / 23. szám

SZEGED Szeged, 1920 szeptember M. tételezésénél az gondoskodhatott főszámvevő, ez A városi tanács feladatai. milyen hibákat kell elkerO^nl és rnirc kelt tekintettel lenni az aj kSltségvetésnéU SZEOED, szsptember II. A jövő évi városi költségvetés előirányzatánál a főszámvevő, — bár nagyon körültekintően és előrelátó érzékkel — javaslatában sok bevételi és kiadási többletet irányzott cl«\ azonban nem számolt azzal, hogy valószínűleg még ebben az evben a városi tanácsot újból fogják megalakítani és az uj hatóság minő program alapján óhajtja városunkat a jelenlegi, minden tekintetben súlyos gazdasági, közélelmezési es közszükségleti állapotokból kiveretni a jövő évi termésig? A közeljövőben bekövetkező hatósági életünket és a tanács jövő működési programját nem lehetett képes előre megállapítani, valamint azt sem, hogy minő jövedelmi forrásokat fog teremteni és minő kiadások közé szoritja majd a hatósági élet fentartásahoz szükséges költségek menynyiségét az uj programmal működni kívánó uj hatóság. Igy tehát a kiadás és bevétel anyagiakról nem hajszálpontosan a kétségtelen dolog. A városi költségvetés készítésénél nagy nehézséget képez, hogy jelenlegi hatóságunk tulajdonképen a végnapjaiban fogja a jövő évre megalakítandó tanács programjának megvalósításához szükséges bevételi és kiadási előirányzatot elkészíteni. Mindenesetre nagyon körültekintően és behatóan kell foglalkoznia a tanácsnak is ezzel a kérdéssel és nem szabad olyan mulasztásokat, mondhatni hibákat elkövetnie, aminík a múltban — sajnos — igen gyakran előfordultak. 1907 december 17-én egyik helybeli lapban .Városi feladatok" cimmel vezércikkben mutattam rá arra, hogy milyen feladatok várnak az akkor éppen újonnan választott városi tanacsra. Ugyanakkor kételyeimet fejeztem ki aziránt, fogja-e renoválni az uj hatóság a közigazgatás működését, pótolja-e a mulasztásokat és a hibákat, a restanciákat feldülgoztatja-e ? Jeleztem akkor, minő I ji.tus hivatását képezi az uj hatóságnak a nyugdijszabályzat átdolgozás, mivel ez ellenkező esetben ónasi pénzösszeggel szakad az évi költségvetési kiadáshoz. hrre a cikkre az uj tanács részéről történt egy kijelentés, hogy a hibákat pótolni fogják és a szervczeti szabászatot mielőbb átdolgozzák. az igéret azonban csak ígéret maradt. Meg a mai napig sem oldották meg ezeket a kérdéseket, pedig ezekre a köz érdekében igen nagy szűkség lett volna. Mert, hogy példával éljünk, az 1906/7. évben a városi nyugdijak folyósítására —90.GUU koronát fordítottak, amelyet a pótkiadások lajstroinaban könyveltek el. Már 1908-ban ugyanerre a célra I40.0U0 koronát irányoztak elő, a főszámvevő pedig az IN20. évi ilyiráuyu kiadásainkat W2.749 koronában, az 1921. évieket pedig 9.J2 923 koronaban irányozta elő. Tehát a tíz év előtti alaphoz viszonyítva a folyó évi nyugdíjkifizetések az 1907. évi tétel tízszeresére emelkedtek. És valószínű, hogy a jövő évre már ez az elöirauyzat sem lesz elegei dő. Hogy halóságunk a kö/igaz^atás szervez . lével egyáltalán n«.m foglalkozik, annak szomorú bizonyítékát képezi az, hogy bár a városi lendőrséget á'lamositották, szabályos szervezeti beolvasztása és ellátási tételezése most sincs. Ezt érezte a főszámvevő is, midőn az 1920. évi köitségelőlránvzat kisdási tételénél XI. cim, 1—9. tetei alatti rendőrségi kiadásokat még előirányozni sem merte és a/, egész tételt üresen hagyta. De, hogy a rendőrség államosításával városi hatóságunk minő mulasztást követett el már eddig is, kitűnik a most készült költségvetési előirányzatnak a rendőrségi bevételekről szóló tételénél is. Az 1920. évi költségvetésben ugyanis a rendőrségi bevétel 514.579 koronában van megállapítva, mig az 1921. évi számadásban e tétel helyén üres ablak áll, vagyis a főszámvevő ilyen címen semmiféle összeget nem mert felvenni. Mindenesetre jó lett volna, ha a tanács e régi hibákon segítendő, a szervezeti szabályzatot alaposan kidolgozta volna és igy adná át helyét a rövid idő múlva helytbelépő uj hatóságnak. Nem akarunk akadályokat gördíteni a most tárgyalás alá veendő előirányzati javaslat elé, hanem jóakaratulag figyelmeztetjük, mikre kell a kiküldött bizottságnak és a költségvetési előirányzatot tárgyaló közgyűlésnek különös gondot fordítania. P. K. Renner államtitkár nyilatkozata Ausztria és Magyarország viszonyairól. BÉCS, szeptember 11. (Magyar Távirati Iroda.) D. Renner osztrák külügyi államtitkár tegnap fogadta Az Est bécsi munkatársát, amely alkalommal szónakerü'.t Ausztria és Magyarországnak jelenlegi politikai viszonya, különös tekintettel az úgynevezett kis ántánttal szemben. — Félek, — mondotta Renner — hogy megint félreértenek, vagy félremagyaráznak. A jelenlegi helyzet felfogásában ellentét van köztünk és Magyarország között. Az osztrák közvélemény a jelennel ugy számol, mint egy, bár fájdalmas, de adott ténnyel. Magyarország áliamférfiainak és sajtójának nyilatkozatai szerint tovább akarják folytatni a harcot. Német-Nyugatinagyarország az a terület, amely a 17. század első feléig, többnyire Ausztriához tartozott. A saint-germainei békeszeiződés Ausztriának itéli oda. Az bizo•yos, hogy Ausztria erről az igényéről nem mond le. Ausztria azonban ezt a béke által megszerzett jogát békés eszközökkel akarja érvényesíteni és nem gondolt katonai eszközök felsorakoztatására és felhasználására. A magyar nemzetben, amint az ismételt megnyilvánulások után látszik, még mindig él a harcias szellem, jövőjét erre akarja ravinni. Ezek oly különbségek, amelyek a megértést akadályozzák. Ausztria elfogadta a nemzetiségi elvet, amely szerint csupán egy nyelvet beszélő emberek alkothatnak egy államot, Magyarország elve ezzel szemben a területi integritás elve, tekintet nélkül a nyelvre. De ezeknek a tagadhatatlan különbségeknek ellenére is a két szomszéd állam között megértéssel kell dolgozni. A tartós, jó szomszédság Ausztriának és Magyarországnak, leliát mindkét félnek étdekében áll. Arra a kérdésre, hogy Ausztria nem tesz-e különbséget a különböző szomszéd államok között, dr. Renner államtitkár a következőket felelte: — Jó szomszédságot akarunk mi valamennyi szomszéd állammal. Ausztria elsősorban a gazdasági rekonstrukcióra gondol, a szabadforgalom helyreállítására és a gazdasági kapcsolatok sürüsitésére. Semmi ok sincs aira, hogy a szomszéd államokkal való szükséges kapcsolatokai különbözőképen Ítéljük meg. Oeh-Szlovákiával és Jugoszláviával a béke végre van hajtva. Magyarorsiaggal szemben egy nyilt kérdés áll fenn : Sémct-Syugatmagyarország kérdése. — Ha a triancni béke végre lesz hajtva, ugy semmi akadály sem fog fennállani közöltünk. Ausztria nem is igyekezett a kis antanthoz csatlakozni, az ezekhez tartozó államokkal semmi politikai vagy katonai szerződést nem kötött. — Asaint-germainei—trianoni békeszerződések Ausztriával szemben is sok igazságtalaaságot tartalmaznak — mondotta a tudósító. — Nem gondol Ausztria ezeknek az az igazságtalanságoknak orvoslására ? Renner államtitkár kifejti, hogy Ausztria ezeknek az igazságtalanságoknak orvoslását nem a fegyverek döntésével, hanem a népszövetségnek mindenekelőtt jövendő politikai fejlődése utján akarja elérni. Magyarország más uton jár, nyilvánvalóan nem mond le az utolsó , próbáról, valamint arról sem, hogy erre külön megállapodások utján előkészületeket tegyen, de nyugtalanságot kelt Magyarországon az a jelszó, hogy Prága vagy Belgrád-felé Bécsen at visz az uL Nos az az elv, hogy Ausztria semmiféle, bármiként alakuló konfliktusba nem hagyja magát belevonni, ép ugy érvényes Magyarország mellett, mint ellene. Mi teljes objektivitással állunk szemben Magyarország államformájával. Ám állítson Magyarország élére uralkodót, csupán egyet hagyjon ki terveiből, azt, hogy Magyarország direkt vagy indirekt uton nekünk is uralkodót próbáljon adni. A monarchia Ausztriában polgárháborút keltene. Az újságíró megkérdezte, hogy az államtitkár ur nem fél-e attól, hogy a kis ántánt Bécs ellen irányul? Renner államtitkár igy válaszolt: — Miután a kis ántánt, mint a békeszerződések garanciája jelentkezik, Ausztria pedig a szerződést kénytelen volt elismerni, nem lehet ok ellenségeskedésre. Miután továbbá Ausztria tiszta nemzeti állam, a köztársaság nemzeti aspirációknak nem lehet kitéve. Végűi pedig a szerződésnek, amely Ausztriát köti, az is a politikai célja, hogy az önálló osztrák köztársaságot megvédje. Ausztria gyógyulni akar és nem hadbavonulni, építeni akar és nem háborút viselni, teljes nemzeti szuverénitását és a békeszerződésen alapuló jogait azonban Ausztria minden esetben meg fogja tudni védeni. Ki akar olcsó cipőt? S«Wt készítésű boi él sevró félcipők OM é« U60 korona, férfi ni*K*» cipő 9Ü0 korona. HORVÁTH cipésznél Valéru-tér 10. ;*) Bokor-paloU. Megveteire keresek magasáron arany karcaattórákat és brilliáns ékszereket, '<* FISCHCR JÓZSEF ooooooooo flhol a magyarokat szeretik. (Karisbadi levét.) SZEOED, szeptember II. A gyomorbajos magyar emberiseg Mekkájából. Karlshad-ból küldötte egy szegedi úriember a következő erdeke* sorokat: Tisztelt Szerkesztőség! Kívánom, hogy jelen soraim Kevesebb vergődés után jussanak az Önök kezeibe, mint amennyinek árán nekem sikerült idejutnom. bs in nem csupán az útlevélmegszerzés körülményességeire gondolok, haneai arra a vizsgálatra, amelynek a Cseh-szlovákiába igyekvő ember Pozsonyban ki van téve. Budapesttől Pozsonyig hajón tettük meg az utat s innen — öt órás vizsgálat után — testben-lélekbea összetörve folytathattuk az utat a régi Csehország felé . . . Karlsbad nem ismeretlen a fürdőjárók előtt. S aki valaha itt megfordult, csodálkozva tapasztalhatja most, mennyire nem változott meg semmi a világ gyomorbajosainak ezen az ismert találkozóhelyén. A földkerekség minden tájékáról találunk itt vendégeket s nem jelentéktelen azoknak a száma, akik tisztán pihenni jönnek ide. Talán mégis a lengyel menekültek alkotják a közönség zömét, de szép számmal találkozunk magyarokkal, különösen a megszállott területekről. Ezek nem valami jól érezhetik magukat otthaa s bizonyára feledni jönnek ide. Pegig ez a felejtés ma kissé drága. A magyar pénz alacsony értékét itt érezzük csak igazán, hiszen mindent úgyszólván négyszeres áron kell megfizetnünk. Egy szerényebb szoba például husz cseh korona, vagyis nyolcvan korona s reggeli tiz-tizenkét korona, ami viszont nekünk negyven koronát jeient. Van husz, huszonnégy és harminc koronás menü, tehát a legolcsóbb ebéd körülbelül száz koront. Végeredményében elmondhatjuk, hogy a valutáris különbségek dacára a napi kiadás nem haladja meg a négy-ötszáz koronát, ami — tekintve, hogy világfürdón vagyunk — túlságosan soknak nem mondható. Az amerikaiak s az angolok természetesen kihasználják pénzük nagy értékét. Valósággal vásárlási dühben szenvednek, ami érthető is. A legfinomabb cipő például ötszáz cseh korona, ami nekünk kétezer koronát jelent ugyan, de az amerikainak mindössze nyolc dollárt. A ruha- é» cipővásárlási kedvük tehát megérthető. A város, akárcsak a múltban, teljesen német s csak a poslán és rendőrségen alkalmazott felírások emlékeztetnek arra, hogy Cseh-szlovákiában vagyunk. A hivatalos nyelv azonban az -oilitett helyeken is a német. A magyarokat általában feltűnően kedvelik, aminek egyik oka a magyar vendégek nagy száma, a másik — kevésbe üzleti alapon nyugvó ok pedig a közös sors. Jól tudják ott, hogy a csehekért neWánk sincs okunk rajongani s ez hozza őket közelebb hozzánk. Mint jellemző tünetet még följegyzeni, hogy egész Karlsbadban ismeretlen a borravaló. Az alkalmazottak (pincérek) a bevétel liz százalékát kapják. Ebből tisztességesen meg lehet ugyan élni, de nem Karlsbadban, hol — bár jó pénzért mindennel ellátják a vendéget — megtörténik gyakran, hogy a pincér kenyér nélkül fogyasztja el a vacsoraját, mert ebből a kincsből neki nem jut. Remélem, hogy Szegeden még mindig jut kenyer a pincérnek is. f. N. Meglepően olcsó BÚTOROK Deutsch Lajos ,2 = bútoráruházában =s Szeged, Dugonics-tér 11.