Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-12 / 23. szám

Snyd, lO naytsmksr 12 Rosszul számított a városi tanács. Nem kellenek már a püspéktéri üzlethelyiségek. SZEüED, szeptember 11. (Saját tudósítónktól.) Ma egy hete tartotta meg a vá­rosi mérnöki hív tal a 41 püspök­téri üzlethelyiségre az árlejtést. Mint megírtuk, az eredmény megnyugtató volt, mert a 41 llzlethe yiségnek azonnal akadt gazdája. Az évi be­folyó bérösszeg 398.700 koronát tett volna ki. A feltételeket is ismertet­tük az elmúlt alkalomból, ezek egyetlen lényeges passzusa a 10 éves időtar ani volt. Mi történt azonban ? A város fejei tanácsülésre jöttek össze, ahol min­denekelőtt kifogá* tárgyává tették azt, hogy a bérleti idő 10 évre szól, mikor szerintük 6 év is elég lenne. Egyébként — mint mondották — sok uj reflektáns kopogtatott a to­ronyalatti irodák ajtajain: tehát tűz­zünk ki uj árverést. Ily értelemben döntött is a tanács. A mérnöki hi­vatal a kapott utasítás szerint járt el, uj árlejtést hirdetett mára, meg­kezdette az építkezési előmunkála­tokat és várta a fejleményeket. A tanács a bérleti szerződés szövegé­ben is ejtett kisebb megszorításokat. Az árlejtés ma reggeli 9 órára volt kitűzve s személyes tapasztala­taink alapján arról győződtünk meg, hogy az érdeklődésjsokkal kisebb­mérvű volt az első árlejtésnél. A mérnökséget nyilván bosszanthatta a nem várt kellemetlen eset és fel­világosításként csak annyit mondott, hogy a mullheti 398 ezer koroná­val szemben most csak 158 ezer koronára jött be ajánlat. A tanács elhibázott számítása tehát kétséget kizárólag megállapítható. Meg kell viszont jegyeznünk azt is, hogy a kereskedők között vala­hogyan látszólag hallgatólagos meg­állapodás jött létre az iránt, hogy az előbbi bérlők ezen az árlejtésen bojkottálják a várost. Az eredmény ezek után nem igen lehet más, mint hogy a város lemond a különben életrevaló tervéről és abbahagyja a már megkezdett építési munkál dókat. 1 Ötórai tea a kormányzónál. BUDAPEST, szeptember II. (Magyar Távirati Iroda.) Pénteken délután fogadta a kor­mányzó és neje a képviselők második turnusát a gödöllői királyi várkas­télyban. A képviselőket a kastély bejáratánál Magasházy és Koés szárnysegédek várták és kalauzolták a nagy szertartási terembe, ahol sor­falat állottak. A miniszterek közül Sréter István és Bendrd Ágoston jelentek meg, a képviselőket Huszár Károly mulatta be egyenkint a kor­mányzónak és nejének. A hivatalos cerde közel egy óráig tartott, utána a kormányzó és neje a kastély kertjébe vezették a képviselőket. Külön asztalnál ült a kormányzó neje Rakovszky Istvánnal, Bartók Richárd­dal, Magashdzy és Koós szárnyse­gédekkel. Hét óra előtt tíz perccel a képviselők elbúcsúztak a kormány­zótól és nejétől és külön villamossal visszautaztak Budapeslre. SZBOED Take Jonescu szerint Románia nem tesz engedményeket PÁRIS, szept. 11. Take Jonescu román külügyminiszter Aix les Bains­ben fogadta az Excelsior munkatársát és hosszasan nyilatkozott előtte az aktuális politikai kérdésekről. Arra a kérdésre, hogy milyen a viszony Románia és Magyarország között, Take Jonescu igy válaszolt: — Megfoghatatlan, mi módon keletkezett az a hir, hogy Románia engedményeket kiván tennni Magyarországnak. A jó szomszédos viszony csak akkor képzelhető, ha a trianoni szerződést betüszerint végrehajtják. A Dunabizottság székhelyére Take Jonescu megjegyezte: — Ha egy bizottság mellett esne döntés, akkor a legalkalmasabb Oalac, ha azonban két Duna-bizottság létesülne, akkor a másodiknak csak Po­zsony vagy Bécs lehetne e székhelye. írnuxinurLiiiii-n 'i ~ * " -Nem tudunk gabonát exportálni. Gabonával acm javíthatunk valutánkon. — Zabból és tengeriből adhatunk a külföldnek ia. BHBÖSHRPFLD sp^iálisu müórás Óra- tt ékawfTaktára. i.a*y ISI javítóműhely - Olcsó árak SZEÜED. OroszJán-ut:a 21. szám. TOfött aranyat, rttfi tkaaul — ^^ l«H"'m''»al)b arvn yenek SZEGED, szeptember 11. (Saját tudósítónktól.) Soha a magyar politikában, bele­értve külpolitikánkat is, nem játszott olyan fontos szerepet gabonatermé­sünk kérdése, mint ez évben. A szokásos újságcikkek hírein tul is, illetékes helyekről azt a felvilágosí­tást kaptuk, hogy a termés kiválóan jó lesz. Ebből folyólag a kormány, főkép pedig Korányi pénzügyminisz­ter arra számított, hogy leromlott valutánkat hatalmasnak Ígérkező ter­mésfeleslegünk exportálása révén hathatósan megjavíthatjuk. Az utolsó hetek esőzései azonban a még tal­pon lévő gabonákban olyan sulyos kárt okoztak, hogy a — városba érkező jetenlések szerint, — kevés remény marad arra, hogy gabona-exportra számiihassunk. Ez érthetően lesújtó híresztelések­nek valódiságáról meggyőződendő, munkatársunk beszélgetést folytatott e kérdés megvitatására illetékes szak­tényezőkkel, kiktől az alább követ­kező tájékoztatást kaptuk: Az idei termés a lefolyt hetek esőzései következtében oly gyengén ütött ki, hogy kevés kilátásunk ma­rad aria, hogy a belföldi fogyasztás kielégítése után a termés produktu­maiból külföldre is exportálhassunk. Ez annál is szomorúbb, mert vezető köreink számítottak arra, hogy a gabotiu-, illetőleg liszt-export révén malomiparunk nagyszerű teljesítő­képessége mellett a legfinomabb liszteket tudjuk előállítani és ez a gabona-kivitelt igen jövedelmezővé telte volna. Dacáia annak, hogy még néhány hónappal ezelőtt a buza világpiaci ára megközelítette a 3000 koronát, ma esetleges buzafeles­legünket a meglehetősen nagy világter­més következtében csupán 1600— 1800 koronás áron tudnók értékesí­teni, atni — ha nem is oly mér­tékben, mint azt reméltük — mégis hozzájárulna ahhoz, hogy pénzügyi gondjainkat némileg csökkentsük és valutánkat, ha elég szerény mérték­ben is, javítsuk. Ha azonban valóra válna, hogy egész búzatermésünket leköti a belföldi fogyasztás, ugy a valulajavitás céljaiia még mindig rendelkezünk majd zabbal és a most benordás alatt álló tengeriterméssel. Magyar zab iránt különösen Ausztria érdeklődik élénken és a ki­vitelre kerülő mennyiségért 400—500 koronával többet kaphatnánk a mai belföldi áraknál. A belföldi üzlet takarmánycikkben jelenleg, úgyszól­ván stagnál, amiből azt következtet­hetjük, hogy a belföldi fogyasztás jóidőre ellátta magát és igy a kor­mánynak megvan a lehetősége arra, hogy előre meghatározandó mennyi­ségű zabnak jó áron való exportálá­sával pénzügyi helyzetén könnyítsen. Tengeri-termésűn k kilátásai na­gyon kecsegtetőek és bár a belföldi fogyasztás meglehetősen élénk és kiterjedt, remélhető, hogy e fontos takarmánycikkből a külföldnek is juttathatunk valamennyit. A kivitel szempontjából azonban tekintetbe kell vennünk, hogy Jugoszláviának tekintélyes a tengeri-feleslege, mely okvetlenül a külföldön keres elhelye­zést és versenyével megakadályoz­hatja azt, hogy exportfeleslegünk jó áron találjon elhelyezésre. Üdvös lenne tehát, hi a kormány a tengeri­termés mennyiségének számbavétele után meggyőződést szerezne arról, hogy marad-e kiviteli felesleg és ezt a felesleget idejében és oly ár­ban venné igénybe, hogy az elhelye­zési lehetőséget biztosithassa és a kivitelnél a budget javára megfelelő haszna maradjon. \ DUGONICS-MOZI Igazgató: Vu Sándor Telefon 165 és 15-09. Hétfőn, kedden és szerdán A kalandorfilmek legkiválóbbjai A gályarab I. rész, 6 felvonásban. 2 részben, 12 felvonásban. BALZAC világhírű regénye után. A főszerepben PAUL WEGENER Előadások fél 8 és 9 órakor. Megérkeztek prima minőségű őszi divatszOve­teim, melyekből a legjobb kivitelben nadrAgot öltönyt felöltöt 980 kor. 2850-3500 K 230Ókőronáért a legújabb divat szerint készítek. CEIGNER IIPÖT férfiszabó Korona-utca 15. sz. 162 Eafisf eveszere?; Fischer Testvérek olcsón, 6. 12. :'4 személvre való, díszes kazettákban, nagy választékban, elsőrangú munka SZEGED" KÁRÁ"-"TC* ,Q­Ékszerek, órák alakítást _ oltson vi^ezjuk. abc A bankgassei vllHék. BUDAPEST, szept. II. A Pesti Napló irja: Az a parlamenti bizott­ság amelyet a nemzetgyűlés hóna­pokkal ezelőtt Huszár Károly indít­ványára a bécsi milliók elszámolá­sának megvizsgálására kiküldött, talán már a jövő héten befejezi munkáját és jelentését a nemzetgyű­lés elé terjesztheti. A bizottság, amelynek elnöke báró Szterényi Jó­zsef, eddig közel harminc ülésen foglalkozott az óriási anyag áttekin­tésével. Ugyancsak a jövő hétre várják, hogy a pénzügyminiszter beterjeszti az uj költségvetést, ame­lyet a minisztertanács már le is tárgyalt. BUDAPEST, szept. 11. A bank­gassei milliók ügyében kiküldött parlamenti bizottság április 20-án tartotta első ülését és azóta körül­belül 30 ülésen foglalkozott több száz tételből álló számadások átvizs­gálásával. Erre vonatkozólag Szte­rényi József, a parlamenti bizottság elnöke, a Virradat munkatársának a következőket mondotta: — A kiküldött parlamenti bizott­ság közvetlenül nem a nemzetgyű­lésnek, hanem a kormánynak tesz jelentést. A jelentés szövegezésének munkájával még nem készültünk el, remélem azonban, hogy ennek vé­geztével már a jövő héten megte­hetjük a kormánynak jelentésünket. Olaszország katasztrófája. BÉCS, szept. 11. (M. T. M A Neues Wiener Tagblatt jelenti Rómából : Ujabb jelentések részletesebben szá­molnak beannak a szerencsétlenségnek megdöbbentő hatásáról, amely Olasz­országot sújtotta. A földrengés pusz­tító erejének radiusza sokkal nagyobb volt, mint eredetileg hitték. A karrarai kőbányák eltűntek. Egy földcsuszam­lás eltakarta őket. A toscanai Appeni­nek vidéke romhalmaz. Castiglione santa Doinino és Monsignore, a Firenzéből Veronába vezető ut mentén levő gyönyörű helyek súlyosan meg­sérültek, sőt részben elpusztultak. A Madonna deli' Vmilta kápolnája rombadölt. Pisában a megrémült lakosság pánikja több áldozatba ke­rült, mint maga a földrengés. Leír­hatatlan pánik tört ki Bolognában is. Már arról beszélnek, hogy az áldo­zatok száma elérte az ezret. LONDON, szept. 11. (M. T. I.) A Daily Cronicle olaszországi tudósi­tása szerint a földrengés áldozatai­nak a száma 400, a sebesülteké kerekszámban 1100, az anyagi kár többmillióra rug. 25 ezer ember haj­léktalanná vált és most a szabad­ban táborozik. Szerdán lesz Ítélet a Tisza-pörben. BUDAPEST, szept. 11. A Tisza­pör mai főtárgyalásán elsőnek Vágót szólította fel a bíróság, hogy mondja el védőbeszédét. A biróság azután tanácskozásra vonult vissza és a tanácskozás után az elnök kihir­dette, hogy az ítélet kihirdetése szeptember 15-én, szerdán tesz. Jugoszláv—osztrák kereske­delmi szerződés. BÉCS, szept. 11. (M. T. I.) A Wiener Mittagszeitung jelenti Berlin­ből : Londoni jelentések szerint Jugoszlávia és Ausztria kereskedelmi szerződést kötött, amely hasonló az olasz—osztrák kereskedelmi szerző­déshez.

Next

/
Thumbnails
Contents