Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-12 / 23. szám

Szegtd, 1920 szeptember 12 Ara I korona. Vasárnap. I. évf., 23. szám. ELÓFIZETE81 ÁRAK: Ery évre 280 kor. I Negyedévre 70 kor. Té( - ­évre 140 Esrv hóra A nagy megbékülés. SZEGED, szeptember 11. A történetíró, aki a nagy háború után elkövetkezett állapotoknak ht> képét fogja megfesteni, helyes ér­zékkel csak ezzel az alcímmel jelle­mezheti napjainkat: a szélsőségek harca. Es hogy ez igy van, az nem a puszta véletlen játéka, kiszámítha­tatlan esetlegesség, hanem a vaslo­gikának szüxségszerU érvényesülése. A háború elöreláthatatlan eltolódá­sokat idézett elö a közélet minden megnyilatkozásában, nem várt irányok lobogója röpült az események élére s ámuló szemünk előtt a szélsősé­geket jelentő érdekek — és ezek mö­gött az indulatok — valóságos boszorkánytáncot lejtettek. Ezt a szenvedélyes játékot könnyű volt megérteni. Minden akció mögött szívós tömegérdekek sorakoztak s az egyes nemzetek külön aspirációit az a meggyőződés fűtötte, hogy belyes irányba igyekszenek terelni a népük s sz emberiség sorsát. Ezt egyaránt és talán teljes őszinteséggel hitték egyesek, akiket a pillanat az élre sodort, akiknek alkalmuk volt embersorsot intéző munkásságot ki­fejteni s megérthető vakságukban még azt sem vették észre, ha erősen túllőttek a célon. V' Ma már tul vagyunk a nagy iz­galmakon. A szélsőségek úgyszólván teljesen kitombolták magukat, az ér­zékenység szünőben van s elérkez­tünk a kölcsönös megértés, a köl­csönös bizalom küszöbéig. Józan szemünk megerőltetés nélkül látja, hogy itt is, amott is mi volt a hiba s agyvelőnkön nem ur az elfogult­ság láza. Tekintetünket nem homá­lyosítja el a napi politika szenve­délyes harcaiban való részvétel s ítéletünk higgadtságát hirdeti, hogy az egyik oldalon éppen ugy látjuk a tévedéseket, mint a másikon a helyrehozhatatlan hibákat (Itt 29 sort tőrölt a cenzúra) Megjelenik naponkint délután. Erdélynek autonómiát adnak a románok — Visszahívják az elüldözött magyar értelmiséget. — BUDAPDST, szept. 11. Bécsi román körök szerint az elmúlt hetek­ben határozott eltolódás állott be a román politikában és kivált az erdélyi kérdés mérlegelésénél merültek lel uj szempontok. Azok a román politikai körök, amelyek idáig az erős centralizmus mellett foglaltak állást, ma inkább arra az álláspontra helyezkednek, hogy éppen a politikai centrali­zálás a legsúlyosabb veszély a román királyság egységére nézve, mert szá­molni kell azzal a veszéllyel, hogy Erdély, Besszarábia és Bukovina kép­viselői összefognak a régi Románia pártjával szemben. Egész Bukarestben kezdenek már megbarátkozni az erdélyi autonómia gondolatával vagy leg­alá! b is komolyan számításba veszik Erdély önkormányzatának lehetőségé*, annál inkább, mert az erdélyi román társadalom vezető rétegei ma már szinte egyöntetűen követelik az autonómiát. A másik eltolódás az erdélyi kérdés tekintetében az, hogy egy ideig szívesen látták a magyar intelligen­cia kivándorlását, mert ugy gondolták, hogy ez megkönnyíti Erdély e!ro­mánositását, most azonban Erdély gazdasági életében mind kirívóbban mutatkozik a szakembeiek távollétének következménye. Éppen ezért a román kormány szívesen látná az elüldözött magyar értelmiség vissza­térését. Lengyelország bébetárgyalásai. Az orosz kflldftttség Rigába utazott. — A litván békefeltételek. ségeskedés megszüntetését és a de­markációs vonal megállapítása cél­jából bizottság kiküldését Mariantolba, ahol a többi vitás kérdést is meg lehetne oldani. Sapieha szeptember 9-én azt válaszolta, hogy a lengyel kormány megállapítja, hogy Litvánia állandóan megsérti a semlegességet. A lengyel kormány a következő fel­tételekkel hajlanoó tárgyalásokba bocsátkozni: 1. A tárgyaláson nem szabad uj demarkációs vonalat megállapítani, a lengyel—litván határ az egykori Suvalki-kormányzóság területén vonul végig, ahogyan azt a Legfelsőbb Tanács Párisban 1919 december 8-án megállapította. Ez a döntés az egyetlen törvényes alap a két állam között felmerült határkérdés szem­pontjából. 2. Litvánia tökéletes semleges­ségre kötelezi magát Lengyelország és Szovjetoroszország háborújában. Lengyelország a semlegesség meg­sértésének tartja, ha a vörös csapa­tok Litvánia területén vonulnak fel, vagy Litván területet használnak bázisul. 3. A tárgyalás helyéül a lengyel vonalakhoz való közelsége miatt Kálváryát ajánlják. A lengyel kor­mány újból tiltakozik területének megsértése miatt, annál inkább, mert szeretné, ha a régi barátság érzése szolgálna a tárgyalások alapjául. PARIS, szept. íl. (M. T. 1.) Var­sóból érkező hirek szerint a rigai tárgyalások nem keadódnek meg szeptember 18-ika előtt. MOSZKVA, szept. íl. (M. T. 1.) Az orosz békeküldöttség ma Mosz­kvából Rigába utazott. BÉCS, szept. 11. (M. T. 1.) A Neue Freie Presse jelenti Varsóból: A lengyel békefeltételek már készen állanax és a lengyel békeszövetség elindulásának, a belpolitikai helyzet dacára, semmisem áll útjában. A javaslatok tartalmáról a kormány nem nyilatkozik, csak egyszer árult el Domszky egy angol tudósítóval folytatott beszélgetések közben any­nyit, hogy az angol sajtó nem téved, ha a lengyel feltéleleket mérsékel­teknek mondja. Varsói lapok jelentik, hogy Franciaország helyesli a len­gyelek álláspontját á litván-kér­désben. KOPENHÁGA, szept. 11. (M. T. 1.) A litván kormány javaslatot tett a lengyel kormánynak arra, hogy a lengyel—litván kérdést a lengyel­orosz tanácskozások alkalmával be­széljék meg. VARSÓ, szept. 11. (M. T. I.) Puricki litván külügyminiszter távirati uton tudatta Sapieha lengyel külügy­miniszterrel, hogy a litván kormány a már közölt vonalon tul nem vonja vissza csapatait, javasolja az ellen­i-nnii-mmiTAíuuu--,u Az oroszok kiürítették Ukrajnát éa Odesszát BUDAPEST, szept. 11. Bécsből jelentik A Nap-nak: Varsói jelen­tések szerint az oroszok két hete 300 km.-nyi mélységben vonultak vissza, kiürítették Ukrajnát 4s Odesszát. A harc most nyugvópontra jutott, nyilván azért, nert az Oroszországban korán beálló tél következtében a lengyel hadvezetőség nem akarta csapatait az eddigi szokatlanul nagy teljesítmények után még inkább kifárasztani. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-ntca 6. » Teleton 154. Ukrán katonák Mára­marosban. BÉCS. szept. 11. (M.T.I.) A Neues V/iener Journal jelenti Prágából: A Tri­buna jelentése szerint e hó 1-én Mára­marosban 1200 ukrán katona lépte át a határt. A katonaság Petruselics hadseregéhez tartozik és a lengyelek elől hátrált Galíciából. Az ukránokat a cseh katonák lefegyverezték és koncentrációs táborokba szállították. A tél elején meglesznek a me­gyei és községi választások. BUDAPEST, szept. 11. >1 Nap je­lenti : A belügyminisztériumban a megyei és községi választásokról intézkedő törvényjavaslat előkészítési munkája annyira előrehaladt, hogy most még csak az egyeztető revíziót kell felettük megtartani. A javasla­tokat a hónap végefelé nyújtja be Ferdinándy Gyula belügyminiszter és a nemzetgyűlésen való letárgya­lásuk után 30 nappal, tehát körül­belül a tél elején megtörténnek a megyei és községi választások. Kedden tárgyalják a tőzsde­adót. BUDAPEST, s/ept. 11. A nem­zetgyűlés sem ma, sem hétfőn nem tart ülést. Kedden Korányi Frigyes pénzügyminiszter és Eörffy Imre előadó felszólalása után megkezdő­dik a tőzsdeadójavaslat általános vitája. A javaslatot lényegében vál­tozatlanul fogadják el. Ugyancsak a keddi ülésen megkezdik a numerus clausus vitáját is, amely a felirat­kozott szónokok nagy számára való tekintettel, legalább két-három napig fog tartani: Szerbia nem ismeri el Fiume függetlenségét. MILANO, szept. 10. (M. T. I.) A Corriera dclla Sera megerősíti azt a híresztelést, amely szerint a szerb kormány bejelentette a szövetséges kormányoknak, hogy nem hajlandó elismerni az olasz kormányzatot a quarneroi-öböl, vagyis Fiume fölött Az olasz munkásmozgalom. ZÜRICH, szept. 10. (Bud. Tud.) Milanóban szombaton az egész bi­rodalom munkásképviselői gyűlést tartanak, amelyen a szakszervezetek, tengerészek, posta-távíró s egyéb állami hivatalnokok szervezetei vesz­nek részt. A gyűlés határozni fog a munkásság állásfoglalásáról, mely­től megegyezés, vagy további kompli­kációk lehetősége függ. A bánya­munkások a sztrájkhoz csatlakoztak. A munkások az élelmiszerraktárakat birtokukba akarták venni. ZÜRICH, szept. 10. (Bud. Tud.) A Secolo szerint Sicihában a mun­kásság és parasztság forradalmi mozgalmat kezdett. A kormány Palermoba csapatokat küldött.

Next

/
Thumbnails
Contents