Szeged, 1920. augusztus (1. évfolyam, 1-13. szám)

1920-08-15 / 1. szám

Fzeged, 1920augu*ztus r// , sztus 15. v J^izl-bf 4 ^ Ara I korona. fi Vasárnap. I. évf., elöpiietési Arak: Ffy évre 280 kor. | Negyedévre 70 kor. M évre H » I Pgv »*ra 2S Alapkő. SZEGED, augusztus 14. A nyilvlnos ág Fzeqedi kórusába a mai nappal uj hang vegvU?: a Szeged szava. Azok, akik fölfigyel­nek erre a szóra, akiket az elbcrult magyar élet-halál ha.ca léiekzet­fojióan érint, bizonyára azzal a komoly kíváncsisággal ves-zik ke­zükbe ezt az újságot: vájjon a közvéleménynek ez az uj vit-szhangja, irányitója a sok közül melyik utat akarja róni, melyiken véli biztosan szolgálni az ország, a mindnyájunk boldogulását. A néma kérdésekre feleljen ime a Szeged programja. Magyarország a régi határokkal rajzolódott a lelkünkbe s erről a mélyen bevésett vonalról nem akarunk, nem tudunk lemondani. Ugy érez­zük: a csonka Magyarország az a talpa la ttnyi föld, amelyen lábunkat szilajon megvetve, a történelem leg­igazságlalanabb békéjét meg kell és meg fogjuk dönteni. Jól tudjuk: ezt a célt szolgálja ma minden akarat, csupán az ut más, néha hamis. A mi utunk : a Megvál'ó mutatta tiszta, feltétel nélkül való emberszeretet, a fajgyűlölet, az oxrtálygyülölet és minden gyűlölet kikapcsolásával. Az ország ma csak a becstleles emberek agyára, karjára, szivére támaszkodhatik; égbekiáltóan bűnözik, aki egyetlen ember lelkese­dését, izmait, nemetet akarását nem engedi a magyar jövő felepitésénél érvényesülni. Hitté lett a meggyőződésünk, hogy a ragyogóan tiszta nemzeti érzésen a a keresztényi szereteten nyugvó Magyarországnak ma sincs, nem lehet egyetlen komoly, öntudatos ellensége sem. Nem folytatunk hát erőpazatló szélmalomharcot a kép­zelt ellenséggel szemben, de a tör­vényes eszközök e&ész fegyvertárával igyekszünk a tévelygők, a rövid­látók, a bármilyen szélsőséges csa­páson haladók nemzetromboló mun­káját megakadályozni. Ez a mi tártadalmi, gazdasági programunk alapja, ez a Szeged politikája. A várostól, melynek falai között a: igét hirdetjük, azt kívánjuk, ho y a ma még törpe Magyatorsragnak ezt a végvárát a megértés nemes szellernéit.i vezessék s az a hami­sítatlan magyar kuliura zászlóvivője legyen, ha kell: az ország fővárosá­val szemben is. Ime vázlatban mindaz, amiért a mai napún megszüle.'dt Szeged élni $ ha kell: harcolva küzdeni kivan. (Hisszük, hogy az e soro<ba;i 'efe's­te'ett aiap';őre olyan épületet szerül emelrüi.k, amelyben nnnoen bor, ski a nemzeti és Krisztus:..n h ;s4' é.yszedeinü Magyarorsz^^tel-innsz­lásan siivvcl-lélekkd nmnkaikodik, •otthon érzi nvigat. Megjelenik naponkint dél.. n. A katona'anács tagjai a hadbíróság előtt. (Kereskedelmi Alkalmazottak Atlétikai Clubjának — A Tisza-pór BUDAPEST, augustus 14. (M. T. I.) A Tisza-perben ma folytatták a katonatanács tag ainak a kihallgatá­sát. Az első tanú: Hókav Pál L/iszló. A tdrgyalásvezető azt kéidezte tőle, hogy voltak e a Károlyi-párt politikusai között oyanok, akik a katonatanács és a nemzeti tanács között az összeköttetést fentartották ? Tanú: Tudomásom szerint voltak. Kobek Korné , Lovászy Márton, Buza Barna, Kurieih Lajos, Biró Lajos, Lázár La os, Gábor Andor, Göndör Ferenc, Fényes László, Simonyi Hen­rik és még többen. Tárgyalásvezttő: Azokat kérdez­tem, akik mintegy a nemzeti tanács és a katonatanács között az össze­kötö szerepet játszották. Tanú: Tudtommal Fényes László, Kéri Pál és Friedrich István voltak ezek, leggyakrabban Kéri és Fried­rich érintkezett a katonatanáccsal. Azt hiszem, hogy Friedrich adott ki pénzt propaganda célokra. Bejárt a katonatanács üléseire is és hireket vitt a nemzeti tanácsnak. Tudtom­mal október 29-én vagy 30-án Fried­rich, Kéri, Fényes, Csernyák, Hütt­ner, Stanykovszky résítvettek egy értekezleten az Astóriában és akkor volt szó hogy Lukachichot és Tiszát esetleg letartóztatják, vagy elteszik láb alól. Elmond a a tanú, bogy október 31-én az A tóriánan volt amikor sötded tt és jötiek katonák és mond­ták, hogy megölték Tisza Istvánt. Bejött Do'ó, Hüttner, ott voltik Kéri, Gábor és Re:nitz, mondták, ho»y ez a nc.nzet Ítélete volt, az ország megszabadult e y n gy zsar­noktól; Dobó többször dicsekedett előtte. Elmondja továbbá, hogy a katonatanács agjai Laenhertöl és Hadzsicst il kaptak pénzt. Ezután vallomást tesz Lukachich­nak a letartó tatásáról. Tárgyalásvezető: Csernyákkal mi­kor utóljára beszélt volt szó a Tisza­merény étről? Tanú: Utóljára a mult év szep­tember 14-én beszéltem Cs rnyákkal Bécsben. Egy nyilatkozatot ?do t neki, melyben Friedrichet, Kérit és Pogányt vádolta meg a Tisza­gyilkosság é. telmi szerzőségével. Arra kirte a tanút, hogy ezt a nyilatko­zatot helyezze el a bécsi I pókban, ő azonban ezt nem tette meg. Ez a nyilatkozat valószínűen meg lesz a rendőrségen, mert dr. Kiss Árpád rendőr fogalmazónak adta ét. A t .rgyaiásvezciő xérdéseire el­mondja ho^y egyéb iratai Bécsben vannak, nagyon fontos do gok, de nem ho haiók nyi vánosságra, mert bevernék érte a fejét. A tárgyalas­vezető kérte a cimct tőle, a- ol az tárgyalása. — iratok vannak, de a tana azt mondja, hogy nem mondja meg a cimet. A nyilatkozatok között van egy leirás a Tisza-t yilkosságra vonatkozói g, amelyet Kéri, Pogány, Csernyák és Károlyi irtak alá. Tárgyalásvezető: Honnan tudja, hogy ezt tartalmazza ez a leírás? Tanú: Csernyák adta át nekem, franciául van irv\ Lengyel: Tud-e arról, hogy ok­tóber 31-én, Tisza meggyilkolásának estéjén nagy vacsora volt? Hókay: Hallottam, hogy többen a politikusok közül is résztvettek. Lengyel: Az előző vallomási jegyző­könyvében az van, hogy Pogány a gyilkos és megmondotta, hogy Po­gány, Kéri és Friedrich a felbujtók. Tanú: Iger. Lengyel: Fényes Lászlót nem emiitette ? Tanú: Azt mondotta Pogány, hogy ö is ott volt állandóan és azon volt, hogy nem kell sokat teketóriázni. Radikális forradalmár volt. Hókay ezután elmondta, hogy 31-én látta Friedricbet az Astoriában délután 3 óra felé. Hogy meodig voit ott, azt nem tudja. Hüttner a tanú vallomására meg­jegyzi, hogy az emiitett cionista gár­dának az volt a feladata, hogy a kormány előzetes engedélyével hit­sorsosaikat megvédje, ahol esetleg veszély fenyegette őket. A tanút vallomására nem esketi meg a biróság. Dr. Schabert Ágoston szkv. fő­hadnagy kijelenti, hogy Hüttner olyan gaztetteket követett el vele szemben, hogy novemberben fel is jelentette. Sztupka ezután felolvas egyes részleteket a katonai forradalmárok cimü könyvből. A könyv egyik helyén kiemeli Schubert főhadnagy szerepét, aki a hadbiróságnál mint jegyzőkönyvvezető szolgált és igy állandóan értesülve volt a katonai rendőrség intézkedéseiről és jóelőre értesítette a katonatanácsot ezekről, másrészt a letartóztatott forradalmá­rok helyzetén könnyített. Schubert válaszolt a felolvasott részletekre. Nekem — mondotta — a forradalomban önzetlen szerepem volt. Sztupka: Ha semmit sem akart szerepelni a forradalomban, miért hagyta közzétenni a fényképét? Schubert: Bokányinál jártam fenn és onnan küldtek valami fény­képészhez. Sztupka: Jó cég. Sztupka ezután elmondja, hogy Schubert vitte fel a rabodat a nem­zeti tanácshoz felesküdni. A tárgyalás folyik. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIAlÓtlIVATAL: KSIcaey-ntce 6. • Telefon 45t. A lovagias Friedrich. BUDAPEST, augusztus 14. Fried­rich Istvánnak a hadbirósáf előtt tett tanúvallomását sértőnek találta magára nézve Hüttner József alez­redes, Hütiner főhadnagy atyja és lovagias elégtételt kéretett Friedricb­től, aki megtelelő nyilatkozatban adott elégtételt áz alezredesnek. Erre vonatkozólag a következő jegyző­könyvet vették fel: Jegyzőkönyv. Felvétetett 1920 augusztus 13-án délután 4 órakor hemádzsadányi Hüttner József nyugalmazott honvédhuszár alezredes és Friedrich István kegyelmes ur között felmerült lovagias ügyben. Alulírottak megbízásodból megjelentflnk Friedrich Istváu kegyelmes urnái és elég­tételt kértünk nevedben Friedrich kegyel­mes urnák a hadbíróság előtt mondott sértésekre vonatkozóan. A Kegyelmes ur a történtek felett sajt. ozását fejezte ki és teljes elégtételt adott a mellékelt saját­kezüleg irott nyilatkozatával. Nyilatkozat. A hadbíróság előtt tett vallomásommal nem (akartam Hüttner József alezredes urat megbántani, de kénytelen volain a fiának előadását el­mondani. Meg vagyok róla győződve, hogy apja fiának e lépéséről nem tudón. Hüttner József alezredes ur nem járt ná­lam, nem is ismerem. Friedrich s. k. Tekintettel erre a nyilatkozatra és arra, hogy a Kegyelmes ur saját szavai szerint Téged megsérteni nem akart és ugyan­csak saját szavai szerint az egész flgy tévedésen alapul, a lovagias szabályok értelmében ezt az ügyet részedre telje­befejezettnek tekintjük. Henky Gábor ezredes, Kirchner Dezső alezredes, mint hemádzsadányi Hüttner József segédei. h pápa balesete. BUDAPEST, augusztus 14. (M. T. I.) A Neues Wiener Tagblatt­nak jelentik Rómából: Benedek pá­pát tegnap kisabb baleset érte. Amidőn reggeli után vissza akart térni lakosztályába, hogy kihallga­tásokat adjon, elcsúszott a r vid idővel előbb kifényesített parketten és heves mozdulattal térdre esett. Szerencsére csak kisebb sérülés érte, nely néhány nap alatt meg­gyógyul. Kedden tárgyalják a Klub­kávéházi vérengzést. BUDAPEST, augusztus 14. Az Uj Nemzedék irja: A budapesti büntető törvényszék staíáriális bíró­sága keddre tűzte ki a Klub-kávé­házi vérengzés egyének staíáriális tárgyalását. A Dunabizottság Orsóvá n. ORSOVA, augusztus 14. (M. T. 1.) A szövetségesek dunai bizottsága Troubridge tengernagy vezetésével ideérkezett. Nagy 65 a GEDOBAN augusztus 29-én.

Next

/
Thumbnails
Contents