Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-23 / 117. szám

DBLMAOYARORSZAO 3m|K 1910 mtim 23. könyvtárnak adtuk át megőrzés végett Aztkból pontosan kitűnik a sóhivatalok egykori fontos közigazgatási szerep:. Belenéztem én is egyik ellenőrző-könyvbe. A táblájára cifra gót betűkkel rá van irva: 1847, tehát a szabadságharc előtti. Kinyitom, német felírások, szövegezések, kitűnik, hogy egy hetipiac élelmiszer áríit ellenörző-fókönyv. Nézzük az árakat, íniként festett az a régi jó világ ? Csakhamar belátjuk, hogy régebben sem volt mindig egyformán fenékig tejfel. Janu4rban a buza ára 11 frt 16 krajcár, a rozs 8 frt 30 krajcár. Májusban volt itt it a legdrágább az élelmiszer, a buza ekkor már 18 frt, a rozs 16 frt. Azután csekély hullámzással tartja, magát egész az uj termésig, amikor is egyszerre 9 frt-ra zuhan, majd szeptemberben már 8 frt, az év végcfelé azonban újból hirtelen 14-re emelkedik. Viszonylagosan tehát akkor sem volt túlzott olcsóság. Az igazgató ur a hivatal forgal máról beszél: — A hivatal forgalma a háború alatt rendkívül nagy volt, körülbelül 1000 vagont tesz ki, ami 100 ezer métermázsának fe|el meg. A hivatalban naponta ezernél több ember fordult meg, többször betörték az ablakokat, ugy, nogy a rendőrségnek kellett rendet csinálni. Ma teljesen szünetel a torgalom, egy lélek sem jön. Raktáraink teljesen üresek, most egyéb hiján az árkülönbözeti dijak visszafizetésével foglalkozunk a felemelt tarifa következtében. Az Országos Sóelosztó Bizottság azonban kilátásba helyezte, hogy a legrövidebb időn oelül nagyobbmennyiségü sót kapunk. A sót most Németországból hozzuk be, mivel a mi világhírű sóbányáinkat nélkülöznünk kell. Budapesten van elég tartalék só, de azért most Hotfer tanácsos elutazott Romániába, kijárni, hogy a mi saját sóbányáinkból valamekkora mennyiséget számunkra kiutaljanak. Ha ez megérkezik, pzonnal jóval olcsóbb lesz a só bolti ára is, ami most 12 korona. Az értesítés már megjött a szállítmány felöl, remélhető, hogy a só is mihamarabb megérkezik. Istenem, az esetben, ha a só nem találna megérkezni, vájjon a sóhivatal hová menne panaszra ? (d-án.) 7DDáMIZS MAOY. TUD. SZÍNHÁZ UKrinirl TELErOM-azAM 172. — Vasári ap, május 23-án. A szenzációk ojnbb sorozata! Regényes történet 5 folytatásban. Negyedik részi Minden poklokon át. Elöadá5ok d u 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 2, »/. 4. 5, 7 és 9 órakor. OyApJUT gyors, sima lebonyolítás, zsákok és szállítási igazolványok beszerzése végett a rendelet értelmében minden készlettulajdonos mint főbizományosoknál a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R.-T. szegedi kirendeltségnél Szeged, Szent 6ijörgij-ulca 7. szftm, jelentse be. TELEFON 1700. Ugyanott kapható: Príma Mayunga Raffla a legolcsóbb napi áron. Qazdatágl szekered és az összes Mazö azdasáfel * épek, melyek a'földmivelésügyi minisztérium gépakció keretében kerülnek szétosztásra. 361 Epistola dr. Markovich Iván tanácselnökhöz az A. B. C.-röl éa a Békemühelyről. Irta: Vártsay Gyula. Katonaruhák (extrák) eladók Hullám-utca 7. sz. Elnök url .Kommunizmussal és a földbirtokos-osztály elleni izgatással vádolt dr. Fajka Lajos ügyvédet az ön ötös biröi tanácsa folyó hó 15-én este fölmentette. Az Ítélet jogerős. A helyi társadalmat, főként annak vezetőembereit, különösebben érdeklő mondani valómat tehát idejegyezhetem. Az igazság mellett és igy Fajka javára május 14-én délben tanú voltam. Egész életemben az igazságért és a jogokban és földlekben szegényekért küzdöttem. E pálya nincs rózsákkal behintve s tövises utja rendszerint a meggyanusiíás, gyakran az üldözés, olykor a társadalmi kivégzés Kálváriája felé vecet. Elnök ur és biiótársai szívesek voltak egy egész csomó kérdést intézni hozzám. Ténybeli ség alapján hűen megrajzoltam Fajka egyéni és társadalmi jellemrajzát. Majd kijelentém: Fajka nemcsak ezek folytán, hanem már azért sem tehetett kommunista, mert a vezetésem alatt állott Békemühely tagja volt, mely kommunistát egy pillanatig nem tűrt volna tagjai sorában. • ön a Békemühelyről homályosan, talán terhelő beállításban, valamit hallhatott Fölszólított : mondjam el, mi volt az a Békemühely ? Éreztem a kérdés és pillanat fontosságát. Éreztem a felelősség sulyat, mert a jogos ítélkezésre leghivatottabb erkölcsi testület, a pártatlan magyar biróság előtt állva, egy oly alkalmi egyesülésről kell vallomást tennem, melyről jó- vagy rosszhiszemüleg azt terjesztették városszerte, hogy az zsidó-szabadkőmüves, bolseviki, kommunista, haza- és vallásáruló. Ugyebár, ön is ilyféléket hallhatott? Az igazságok birtokában nem volt nehéz felelnem: — A szociális Békemühely, osztály- és valláskülömbségre való tekintet nélkül, a társadalmi béke megteremtése és az akkor még duló polgárháború megszüntetése érdekében kívánt működni. Elsőrendüleg küzdött a társadalmi megértésért, elitélve a rablógyilkos bolsevizmust és a lehektleji kummunizmust, a rend és törvény alapján az osztályharc beszüntetését kívánva. Tisztelte a magániulajdonjogot, de ugy ezt, mint a munka és tőke emberiesebb viszonyát törvényes intézkedésekkel kívánta rendeztetni. — Ez alakulás, magyar nemzeti alapon, a demokratikus haladás hive volt. Az integritás és vallástisztelet alapján állott. Az aug. 3-iki,' 6000 polgár és munkás előtt tartott népgyűlés határozata folytán, e fentieket négy programpontba foglaltuk az én diktálásom szerint. E négy pont jegyzőkönyvben van, de a helyi lapok legtöbbje aug. 18-án közölte. E népgyűlésen, mint a Békemühely céljáról, 20 percig beszéltem a hazaszeretetről, a magyar nemzeti irányról, az integritásról és a vallás megbecsüléséről s a bolsevizmus elintéléséröl, Én, ki a Szegedi Friss Újságban és e lap hasábjain is a polgárok megériéséröl, a nemzeti szellem, hadsereg és hazánk épsége mellett, valamint a vallás és egységes haladás érdekében annyi vezércikket és episztolát megírtam: a magasztos gondolkozású Orkonyi kúriai biróval egy pillanatig nem maradtunk volna ez egyesülésben, ha ez nem ily irányú lett volna. — E pontokat közöltem aug. 13-án a Szegedről távozó Ábrahám miniszterelnök barátommal, ki örömmel telte-magáévá. A Békemühely határozatából, polgárok és munkások küldöttsége élén, fölvittem aug. 20-án a Friedrichkormány külügyminiszterének, Lovászy Mártonnak, ki örömét fejezte ki e hazafias irányzat fölött. A nem talált Garami helyett a munkások Peidlnak adták át, ki megelégedetten csodálkozott, hogy Szegeden a megértésben már enynyire tudtak hahdni. — Vallamásomban fölemiiteltem, elnök ur, hogy a Békemühely mondhatni ikeitestvére volt az ugyanazon időtájt (1919 május 17.) dr. Kelemen Béla akkori kultuszminiszter, Balogh Károly tanácsnok, Harsányt főügyész, Kószó István képviselő, Zadravecz és számos kifogástalan jellemű vezérférfiak által alakított A. B. C. (Antibolsevista Comitél) alkalmi egyesülésnek. Előttem fekszik a fölhívásuk. A haza föltámasztására elsőrendüleg hívják a munkásokat. El a 400 éves igát ránk rakó Habsburgoktól, egyetértés polgárok, munkások, munkaadók közt Nemzeti, vallásos és demokratikus irány! Programjának lényege teljesen azonos a mienkkel. Mi a magasztos eszméknek meg bírtuk nyerni a mérsékelt munkásokat, az A. B. C. kevésbé, inkább » polgárokat. Vallomásom lényege ez volt. Hogy mit érzett és gondolt a biróság e talán nem várt apellógiám fölött, nem tudom, ön, elnök ur, hoszszasan nézett rám s azt mondta: — részemről nem kívánom a tanú eskütételét. És ezt mondta a négy bíró, sz ügyész, a védő, sőt a vádlott is. Éreztem, hogy a biróság eskü nélkül elhitte szavaim igazságát, hiszen a felmentő indokolásban hiva'kozott nevemre és szavaimra, a védő, dr. Reiniger pedig azt mondta, hogy szavahihetőségemet a biróság e tényével megtisztelte. A legilletékesebb fórum tehát eskü nélkül hitelt adott nekem, hogy a Békemühely becsületes alakulás yolt Elismerve Istent, hazát, netnzetet, integritást, töfekedve a megértésre és demokratikus haladásra. Éppen ug/, mint az A. B. C., mely hazafias hírben műit el. De nem ugy a békemühely I Ez aug. 24-iki megszűnte után máig megmaradt zsidó-belsevikinek, hazátlannak, istentelennek, szabadkőművesnek. — Mi ennek az oka? — kérdezheti ön, elnök ur. Bzt is megmondom. Az A. B. C. kiáltványának aláírói közt szerepelt három zsidó vezérférfiu: dr. Biedl, a hitközség elnöke, dr. Pjp Róbert, az Árpád-páholy fómestere, Vajda Sándor, a tőke képviselője. Továbbá: Szigyártó Albert, a Szeged-páholy főmestere. Bzek az A. B. C. összejövetelein soha nem beszéltek. A Békemühely sokezer tagja közt bár 3—4 százalék zsidó találtatott csak s bár előrelátásból tett indítványomra valamennyi elhatározta és megígérte, hogy a nyilvánosság előtt nem szerepel: közülök mégis 4—5 ember folytonosan szónokolt kifelé és a tagok részére. Oko- ^ san beszéltek, de hallgatásuk, mint igen sok zsidó mondta már, okosabb lett volna. Mert bár dr. Dobaytól és dr. Kelemen Bélától kezdve Friedrichig külömbséget tesznek a hazafias zsidóság és a magyar hazát nem jsmeiő, uzsorával azt kiszipolyozó és megrontó zsidóság közölt, mégis ma a romboló vörös világ keserű érzete alatt társadalmunk alapérzete minden szervet, melyben zsidó hangoskodik, gyanúsnak, sőt kommunistának és destruktívnek tart. A helyi társadalom érthető elfogultságból, de alapos ismeret nélkül, igy bélyegezte meg érdemellenül a nemesszándéku Békemühelyt, mely élt egy hónapig, s melybe Orkonyi, Nemecskay, Wimmer közreműködésével sok nemes eszmét és irányt vittünk be. Fajkat, a Békemühelynek is tagiát, a biróság rehabilitálta. S mert hitlek szavaiinnak, ebből részt kapott egyesületünk is és ón, a vezetőembér is, kit az egyik helyi lap mult év okt. 21-én haza- és vallásárulónak cimezett, mert nálunk a zsidók hangosak voltak, az A. B. Cben pedig okosan hallgattak. Elnök ur I önt és a pártatlan bírákat kösaöntöm. Ha becsületes köteiességteljesitésben honunk minden polgára igy állja meg helyét, Habsburgok nélkül lesz még teljes területű, szabad, gazdag és keresztény alapon álló Magyarországunk f ERDELYI fogműterme Szeged, Tisza Lajos-körut 19. szám, II. 7. Foghuzés. Fogtömts. «H Műfogak. Napellenző-ernyők &BÍ VILMOS redönyipar vállalata. Református-palota * Telefon 13—BS. SS8