Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-23 / 117. szám

2 DELMAOYARORSZAO U+oá, \9M tnifut 21 « és félévig volt az iskola a Madách-utcai polgári iskolában összeszorítva s most, az idén, amikor végre kijavítva visszaadhattuk épületünket eredeti rendeltetésének, nagyon szomorú lenne, ha ismét el kellene azt hagynunk. Nekünk 500 tanulónk volt állandóan s szük helyen boldogulni nem tudunk. Nem tudom miként akar a város bennünket elhelyezni ? Az egyetemnek aligha lesz majd 300 növendéke is és ezért öt épületet kell megvonni egyéb fontes intézményektől. Emellett még ugy tudom, hogy csak a jogi és filozófiai fakultás jön ide. Ismétlem, hogy minden eröm nel igyekezem megakadályozni azt, hogy az <;pületböl kitegyenek bennünket. Pazár Béla, az állami főgimnázium igazgatója a következőket mondotta : — Nem szép a várostól, hogy megkérdezésünk nélkül, egyszerűen felajánlotta az állami épületeket az egyetem céljaira. Miért nem ajánlottá fel a városi gimnáziumot? Három és félévig idegen épületben kellett tanítanunk, nagyon kellemetlen lenne, ha ismét ki kellene hurcolkodnunk. A mi iskolánkat 700 növendék látogatta s hogy ez a szám a megszállások miatt a telére csappant most, az nem jelenti azt, hegy a jövőben is csekély marad a növendékek száma. Akiket nem engedtek ide a megszálló csapatok, az mind folytatni akarja meg a tanulmányait. Az iskola áthelyezése ellen felterjesztéssel fogunk élni a kultuszminiszter úrhoz. >» Baranyai Gyula, a III. kerületi polgári iskola igazgstója igy nyilatkozott: - A város 10—12 évvel ezelőtt nagy harcot folytatott az egyetemért s mintegy 8—10 uj épületet ajánlott fel akkor a közkórházon és a Somogyi-könyvtáron kivül. Az építkezésekre akkor 6 millió koronát szánt a város. Akkor Szegednék volt érdeke, hogy egyetemet kapjon, most az egyetemnek érdeke, hogy itt helyet találjon. A város nevében a tanács bőkezűen felajánlotta az állami épületeket, a sajátjából pedig semmit sem áldoz az egyetemre. Hat évig tanítottunk idegen épületben, redukált óraszámmal. Ezt meg lehetett tenni a háború alatt, de ma már nem lehet folytatni ezt a tanítási módot. A mi iskolánk fontos missziót teljesít, tanulóink 50 százaléka idegen anyanyelvű. Mint a kulturtanácsnok mondotta, a II. kerületi polgári iskolával akarnak összevonni bennünket. A megoldás ezen módja nem Vihelő keresztül, mert nekünk 315, a II. kerületi polgári iskolánk 420 tanulója van és ezeket egy iskolában összeszorítani nem lehet. Hozzon a város nagyobb áldozatot és adjon a saját épületéből is. Az iskolák kiürítését ellenzem és a szükséges lépéseket már megtettem, hogy megakadályozzam azt. . A le&zámoló-hivatal főnöke a kényes kérdésben nem hajlandó nyilatkozatot tenni. Más, szintén illetékes helyről megtudtuk azonban, hogy a leszámoló-hivatal s a MÁV igazgatósága szintén nem hajlandó a: épületet átengedni s a kitelepítés ellen a leghatározottabban tiltakozik. A királyi ítélőtábla épületét, mir.t ismeietes, már átengedte az igazságügyminiszter az egyetem céljaira, kikötve, hogy a városnak megfelelő elhelyezésről kell gondoskodnia. A várcs az Ítélőtáblát a 111. kerületi polgári iskolában akarja elhelyezni. Ezt az épületet azonban a tábla nem találja megfelelőnek, főleg, racrt távolabb esik a város központjától. Az Ítélőtábla a városi felsőkereskedelmi iskolát akarja igénybe venni, ami ellen már küldöttség is tiltakozott a polgármesternél. A városi felsőkereskedelmi al egyik legjobban berendezett iskolája a városnak. Az iskola áthelyezése esetén kettős átalakításra l:nne szükség. A táblának át keller.ns alakítani a Tisza Lajos-körúti iskola épületé', a felsőkereskedelmi iskola számára pedig át kellene alakítani a UI. kerületi polgári épületét. Ez persze kettős költséggel terhelné a várost. A városi felsőkereskedelmi iskol» kitelepítése még nem bizonyos, de az igazgatóság előre megteszi a szükséges lépéseket, hogy az épületet továbbra is megtarthassa. • Hogy miként akarja megoldani a város az iskolák elhelyezésének kérdését, arra nézve dr. Gaál Endre kulturíanácsnok a következőket mondotla: — Azt a célunkat, hogy az egyetem Szegedre jöjjön, minden egyéb érdek fölé kell helyezni. Tudom, hogy az iskolák igazgatói nem szeretnék átadni épületeiket, de ez a minisztertől függ s ha a miniszter átadja az épületeket, akkor hiába az ellenállás. — Az iskolák elhelyezését a követke'őképen gondolom: Az állami kereskedelmit a Madáchulcai polgári iskolába, a városi kereskedelmit a-III. kerületi polgári iskolába, az állami gimnáziumot a főreáliskolába, szóval ugy, mint a háború alatt volí. Nem tartom szükségesnek, hogy a városban két kereskedelmi iskola legyen. Különben kár még minden szóért, hiszen a miniszter még nem döntött az iskolák átadása felől. Az átalakítási költségek. Megnéztük Korb Flóris mflépítés? legutóbbi leiratát, .amelyet a tanácsnak küldC.t. Aoban az áll, hogyha a város a Madách-utcai polgári iskola nagyságának megfelelő két épületet még ad, akkor az egyetem orvosi fakultását is idehelyeznék. Korb Flóris költségvetése szerint az épületeknek csak maga az átalakítása 7,800.000 koronájába kerülne a városnak. Azt is megtaláltuk a műépítész leiratában, hogy a központi leszámoló-hivatal palotájában az egyetemi tanárok lakásait, az egyetemi internátust és a menzát akarják elhelyezni. Nem kell csodálkozni azon, hogy a leszámoló-hivatal, valamint az iskolák igazgatói tiltakoznak a városi hatóság eljárása ellen. A tanács nem megfontoltan cselekedett akkor, amidőn minden előzetes megbeszélés nélkül, egyszerűen felajánlotta az állami épületeket és ezzel valósággal anarchikus állapotokat teremt. Nem lehet megengedni es gyermekeik érdekében a közönségnek is állast kell foglalni az ellen, hogy a középiskolák megnyomorítva, összsufolva, redukált óraszámmal és egészségtelen elhelyezkedésben tengődjenek éveken keresztül. Hiszen nem kell majd csodálkozni azon, ha tényleg megesik, hogy" az egyetemnek 300 hallgatója sem lesz, ami a fentartását sem tudja niajd biztosítani. Ha pedig a hallgatóság száma százakra megy, hol tudja őket elhelyezni a város a mai lakásviszonyok között, az élelmezési viszonyok pedig miként biztosítják ellátásukat ? Szóval azt a kérdést, hogy a kolozsvári egyetemet a város mostani iulzsufoltiágában helyes-e, iőt lehet-e idehelyezni, még egyeszer, alaposan kell megfontolni, oooo - ->000000000000 TELCrOM. SZÁM 11 S» KORZá-I»BOZI Ssoabaioa és vasárnap, májas 21. éa U-áa. James Morrison kalandja. Egy szökött fegyenc története 4 felvonásban, Horthy Miklós kormányzóvá választása es a nemzeti hadsereg eskütétele a Vérmezőn minden előadáson bemutatásra kérj. Előadások hétköznapokon ', 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. Jé lrfA esetéa a 9 érás elésdás a nyári aistlbaa tartstlk. Aranyat,brilliánst, ékszereket, platinát mindea mennyiségbea legmagasabb áion vásárolok FISCtiER K. ÓRÁS ts ÉKSZEKÉ Z Ksraé-kávábás ••llctl. 1 H M^tf talont a KERTÉSZ kölcsönkönyvtár uj pótjegy*éke. Magyar, német és francia könyvek. Az ö<szes könyvújdonságok olvashatók. 7000 kötet könyv. -*-*• M Tárgyalják a szállodai és üzleti bérehet (Saját tudósítónktól.) A lakáshivatalban szombat délelőtt a nagyobb béremeléseket tárgyalta az első számú bizottság dr. Simkó Elemér elnöklete alatt. Nagyobbrészt a szállodák és vendéglők üzlethelyiségeinek béremelése volt a tárgyalás anyaga, amelyben a Tisza-szálloda bérének hireásé vált emelése is szarepeit. Előbb a kisebb ügyeket tárgyalta a bizottság. A tárgyalás sorrendjét a Belvárosi-kávéház helyiségének béremelési ügye nyitotta meg. Dr. Gaál Endréné háztulajdonos Strasser Zelma évi 20 ezer korona bérösszegét 30 estr koronával emelte fel. A felek kölcsönös hozzájárulása után a lakáshivatal tudomásul veszi az emelést. A Róka-utca 6. szám alatti szálloda és vendéglő helyiségei után özv. Konrád Tóbiásné eddig 6000 korona bért fizetett Csupor József háztulajdonos most ezt az összeget 15 ezer koronára emelte fel; a bizottság azonban csak 12 ezer korona bérösszeget vélt megengedhetőnek. A Kárász-utca 14. szám alatti ház tulajdonosa, Solymos Elemér a házban levő Karzór, kávéház bérösszegét, mely eddig 20.000 korona volt, most 50 ezer koronára akarja felemelni. Kovács József, a Korzó bérlője, tekintettel arra, hogy kávéházának beruházásai nagy öszszegeket emésztettek fel, kéri a szerződés értelmében megállapított 20 ezer korona összeg további megállapítását. A bizottság a kávéház bérösszegét 24 ezer koronában állapítja meg. Ugyancsak Sclymos ellen felebbez a Hungária cipőgyár is, melynek 7 ezer korona bérét 20 ezer koronára emelte fel a háztulajdonos. Időközben azonban leszállította igényeit 12 ezer koronára, amelyhez a bizottság is hozzájárult. Thomán Féli* cukorkakereskedő 3750 korona üzletbérének Solymos előbb 10 ezer koronában, később azonban leszállitottan 6 ezer koronában való megállapítását kivánja. A bizottság a leszállított béremeléshez hozzájárulását megadta. Fischer József órás 4000 korona bérét 10.000 koronára emelte Solymos háztulajdonos, de utóbb az összeget önként leszállította 8000 koronára. A bizottság ehhez hozzájárult. Hasonlókép engedélyezte a bizottság Szécsi Izsó bérösszegét, melyet a korábbi 7500 koronáról 20.000 koronára emelt Solymos, majd önként 13.000 koronára csökkentett. Gál József háztulajdonos Tausz és Kővári cég 6000 koronás bérösszegét 20.000 koronára emelte, amit azonban a bizottság csak 9000 koronában állapított meg. Ezután következett a Tisza-szálloda béremelésének tárgyalása. A határozatot hosszas tárgyalás és vita előzte meg, melynek során a Tisza-szálloda részvénytársaság képviseletében dr. Széli Gyula, a bérlő Schcrmann Kálmán képviseletében pedig dr. Szekerke Lajos adják elő képviseltjeik álláspontját és indokolását. A részvénytársaság jogi képviselője, tekintettel az üzlet óriási forgalmára és jövedelmezőségére, amit adatokkal óhajt bizonyítani az eddig fizetett 42.000 korona évi bérösszeget 500.000 koronában kéri megállapítani. Dr. Szekerke, a bérlő jogi képvise ője kimutatja a csatolt mérlegszámla alapján, hogy túlzottak a bevételekről szóló adatok és hirek, miután a vendéglői árakat az árvizsgáló-bizottság állapítja meg, ezen árak pedig mindig lassan kullognak a valóságban gyorsabban szttkő áremelkedések után. Méltányos bérmegállapítást kér a túlzott 500.000 korona helyett. A bizottság szakértői vélemények és a tanúkihallgatások után 8 nap múlva dönt. —aeeoicoooooeoooeooee«ce ErrilliáLiELSt, régi ékszert, órákat magas napiáron vásárol . Bach utóda Kun Jenő Smeged, Sséehenyt-tér 2. ex. 545