Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-23 / 117. szám

Hl, Ui. <f?l Ára 1 korona. «Mrtmili<« én kiadóhivatal t SZEOE», BOLAOOAMZONT-WOÁKUT 4. SZÁM és klaJéMvatal talafaa|a : M*. ELÖFIZETESI ÁRA: •féli évra 280.- K negyedévre félévrs . 149.— K et? kónapra tzim irt 1 koroaa Szeged, 1920 IX. évfolyam 117. szám. A magyar Ige hirdetői. Az első pünkösd napjin a Szentlélek tüzes nyelvek alakjában leszállott a szegény, együgyü és tudatlan galileai halászokra és vámosokra és apostolokká, hitvallókká, vértanukká tette őket, akik eloszoltak a világ minden tája felé és elmentek az Igét hirdetni, tanitván minden népeket az Igazságra. A mai pünkösd a magyar nemzeti szellem, a faji öntudat reneszánszának jegyében köszönt be hozzánk és a fájdalmas, öt sebből vérző Magyarország tudományos, irodalmi és művészeti életének lelkes apostolait küldi a mai magyar Végekre, Szegedre, akik a nemzeti műveltség azent szövetségébe akarják tömöríteni az ország szellemi képviselőit. Szeged, amely annyi jeles irót nevelt ennek az országnak, a tiszaparti magyar metropolis, amely Mikszáthnak, Gárdonyinak és Tömörkénynek szárnyait növelte, hogy velük a dicsőség és halhatatlanság egébe szálljanak, a legmagyarabb város örömmel és szeretettel üdvözli a nemzeti kultura fáklyahordozóit, a magyar ige, a magyar szellem, a magyar sziv és elme fővárosi kiküldötteit, hirdetőit és tolmácsolóit. Pékár Gyula, a lelkes csapat vezetője, nagyműveltségű kői életi emberünk, aki bár amerikai egyetemen végezte tanulmányait és Párisban és más nyugati metropolisokban töltötte java fiatalságát, valóságos fanatikusa lett a most föltámadó nemzeti gondolatnak. Az irodalom neki régi szerelme, kitartó szenvedélye, érdekes és értékes típusa ő a müveit Nyugaton jól ismert valódi Mttarary gentlemannek. Voinovieh Géza, finom ízlésű és világos látású akadémikus, aki a modern irodalmak emlőin nevelkedett, kitűnően ismeri az angol és orosz írókat, Riedl Frigyessel együtt a legjelentősebb mai magyar műbíráló. Angyal Dávid Péterfy j.-nő barátja, tudós, elmés histórikusunk. A pünkösdi irodalmi ünnepség vendégszereplő költői sorában ott találjuk Koma Aadort, Arany János leghívebb és legkűlömb tanitványát, a magyar politikai költészet és verselő művészet hibátlan mesterét, Jakab Ödönt, a székely nép és föld poétáját, ütávay Gyulát és 8m» Edét, Szeged régi jó ismerőseit. A Nemzeti Szinház, az ország első müintézete is leküldi néhány kiváló erősségét, Játiai Marit, legkűlömb tragikánkat, a klasszikus és romantikus pátosz egyetlen nagy élő megszólaltatóját a huiai világot jelentő deszkákon, Pethes Imrét, akinek sajátosan magyar egyénisége, humora, értelmessége és kedélye szintén páratlan, azonkívül Ivánfi Jenőt, a jeles és tudós szinpadmüvészt, po.npázó izépségü és tehetségű Paulay Erzsit, Ci. Aczél Ilonát és Bayor Gizit, akik együtt és külön-külön klasszist jelentenek a magyar színjátszás terén. Jól esik manapság a művészi szép oltárán áldozókat látni, a magyarság legszebb ts legbiztosabb fegyverével, a Nyomda: 8ZEOEB, PETÓrt SÁNDOR SUGÁRÚT I. SZÁ* A ayanida telefnnjn: 19-34. _ Vasárnap, májúi 23. kulturával harcolókat szemlélni. Ez még politikának is a legcélravezetőbb, legtermékenyebb és legsikeresebb: .csak önzetlenség és áldozatos szellem hassa át a vezérek és közkatonák lelkét, csak igazán becsüljék meg az igazi tehetséget és tudást. Nem lehetünk olyan féayüzőek, hogy egyetlen valódi értéket és érdemet is mellőzhessünk, kizárhassunk és megtagadhassunk és ha már a politika annyiszor és oly oktalanul elválasztotta a magyarokat, itt volna a legfőbb ideje bizony, hogy a kultura egyesítse és összetartsa! Akkor a fáklyák világítani és hevíteni fognak, nem pedig meddőn elhamvadii és kilobbanni a csillagtalan éjszakába. Az egyetem elhelyezésének problémája. A középiskolák a kilakoltatás ellen. — A MÁV nem adja át a leszáraolóépületet. — Dr. Gaál Endre a kérdés megoldásáról. — (Saját tudósítónktól.) Az egyetemnek — a szegedi egyetemnek — Szegeden való fölállítását a város érdekében mindenkor kívánatosnak tartottuk. Évek óta, amikor csak alkalom adódott rá, mindig az egyetem létesítése mellett emeltünk szét. Mo6t arról folynak a tárgyalások, hogy a kolozsvári egyetemet helyezzék ideiglenesen Szegedre. Mert abban senkisem kételkedik, hogy az áthelyezés nem lesz nagyon hosszú tartamú, pláne állandó. Nos, mi ezt azt időleges elhelyezkedést is nyereségnek tartjuk a város kulturájára. Ámde ama igényekkel és követelésekkel szemben, amiket a kolozsvári tudományegyetem itten való felállítása fejében támasztanak, nem tagadjuk, bizonyos meggondolásaink vannak. Nem arról van szó, mintha Szegednek talán az anyagi áldozatokat kellene sajnálnia, ámbár hacsak ideiglenes egyetem forog kérdésben, akkor az anyagi áldozatokban sem mehetünk nagyon messzire. De főként a mai viszonyokat kell tekintetbe venni, a túlzsúfolt várost, amely, ben emberek, hivatalok, iskolák, intézmények alig tudnak elhelyezkedni, ahol különös szerencse, kiváló ügyesség kell ahhoz, hogy Valaki lakást tudjon magának rekvirdltatni, ahol hivatalokban hivatalokat halmoznak. \ A férőhely a legnagyobb, a legtöbb meggondolást igénylő probléma máma. Szegény, lakóhelyükről kiüldözött testvérek lepik ei a várost, akik összeszorultságban laknak és élnek nyomorúságosan, élhetetlenül. És| még mindig jönnek, napról-napra, többen és többen. Az iskolák legnagyobb része 6—7 évig katonai célokat S7»igált, összevonva, szűkösen és hiányosan oktathatták csak a gyermekeket. Az elemi iskolák jelentékeny része még mos! is összevontan sínylődik, szinte vándormódra él. A város nem gondoskodott szükséglakásokról, a lakáshiány egyre nagyobb méreteket ölt. Ide jön tehát az egyetem, amely a következő épületeket veszi igénybe: Magyar királyi ítélőtábla, MÁV leszámolóhivatal, állami főgimnázium, állami felsőkereskedelmi iskola és a UI. kerületi polgári fiúiskola. öt intézmény tehát, amely mind aly nagy, hogy külön-külön mindegyik egy-egy épületet igényelne. A tanács mind az öt épületet felajánlotta az egyetem céljaira. A kilakoltatás veszedelme már is nagy elégületlenséget váltott ki a veszélyezteteti intézmények belső köreiben s az elhelyezkedés problémája annyira bonyolódott már, bogy szinte kibogozhatatlannak látszik. Munkatársunk felkereste a szóban forgó intézméjftek vezetőit s kérdést intézett hozzájuk aziránt bogy miként foglalnak állást az épületek elvesztésével szemben. Munkatársunk látogatásairól az alábbiakban számol be: Tóth József, a magyar királyt állami felsőkereskedelmi iskola igazgatója ezeket mondotta: — A kilakoltatás veszedelméről csak a hírlapok utján értesültem. Eddig «TTÖI semmi hivatalos értesítésem nincs s ezért azt hiszem, hogy az épület elvesztése ném befejezett dolog. Ha tényleg rákerül a sor, az igen nagy baj lenne az iskolára nézve s ebben az esetben nem tanúsítanák passzív magatartást, hanem akcióba lépnék az épület megmentése érdekében a közoktatásügyi miniszter urnái. A minisztertől függ természetesen minden. Ha azt mondja menni kell, akkor menni kell. de a lehetőségig elmegyek, hogy megtarthassuk az épületet Négy BIeier cipőszalonja készít mérték után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám.