Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-09 / 106. szám

DiLMAOYAROKSZAO Seegtfd, 1*20 május Tiltakozó népgyűlések. Budapest, május 8. A Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája vezetése alatt hatalmas demonstrációt rendezett a főváros közönsége pénteken délután a békeszerződés átadása alkalmából. Minden nagyobb előkészület és különös szervezés nélkül a főváros valamennyi testülete, intézménye, továbbá a menekült törvényhatóságok itteni képviselete testületileg jelentek meg a Vigadó nagytermében. Ugyanebben az időben hasonlókép hatalmas tömeg tartott tiltakozó nagygyűlést a Petőfi-téren. A viiadóbeli gyűlésen dr. Ajiay József miniszteri tanácsos, a TEVÉL alelnöke határozati javaslatot terjesztett elő, amely a következőket tartalmazza: Mi alulírottak a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája vezetése alatt összegyűlt és a csorbítatlan Magyarország népének érzelmeit és felfogásait híven képviselő országos társadalmi, tudományos, kulturális és gazdasági testületek, törvényhatóságainak képviselői ünnepélyesen és a legnagyobb határozottsággal tiltakozunk a népszavazást visszautasító és az ezeréves történeti Magyarország szerves egységét durva erőszakkal szétdaraboló békeszerződés aláírása ellen. A határozati javaslat felolvasása után az egybegyűlt közönség lelkes éljenzésben tör ki és mindenki ajkán önkéntelenül feltört: — Nem, nem, nem, soha I Ezután a különböző egyesületeit és testületek képviselői szólaltak fel. A vigadói nagygyűlés kevéssel 6 óra előtt ért véget. A Petőfi-tér körül rendezett tiltakozó nagygyűlésre a felvonulás már a kora délutáni órákban kezdődött. A népgyűlést dr. Weisz Konrád, az Ébredő Magyarok Egyesületének elnöke nyitotta meg. Azután Czettler Jenő nemzetgyűlési képviselő, mint a TEVÉL alelnöke és a Gazdaszövetség elnöke tartott beszédet, majd határozati javaslatot terjesztett elő, amely igy hangzik: — Magyarország élni akar. Testvéreit nem hagyja el. Ezeréves hazájáról nem mond le. Ezért a gyűlés felhívja a kormányt, hogy a magyar nemzet halálos ítéletét ne hajtsa önmaga végre és a május 6-án átadott békeszerződés aláírását tagadja meg. A tömeg rendben hagyta el a Vigadó épületét azzal a szándékkal, hogy a Lánchidou keresztül átvonul Budára fel a várba, hogy a kormányzó előtt is demonstráljon a békeszerződés aláírása ellen. De felsőbb utasítás érkezett, amely eltiltotta a várba való felvonulást. Ennek Jcövetkeztében a felvonulók csendben elhagyták a Lánchíd előtti teret és eloszlottak. Politikusok véleményei a békeszerződés aláírásáról. Budapest, május 8. Politikai körökben még mindig nem indultak meg a hivatalos tárgyalások a békeszerződés fölött, amennyiben a szerződés végleges szövege előreláthatóan csak szombaton éjjel érkezik meg. Igy tehát csak hétfőn indulhatnak meg az érdemlegesebb tanácskozások a szerződés fölött. A kormány tagjai a miniszterelnök elnöklésével pénteken délelőtt tanácson foglalkoztak először a béke által előidézett uj helyzettel. Döntés azonban nem töriént. Annyi eddig is kétségtelenül megállapítható, hogy a béke átadásának semmi belpolitikai következménye és kihatása nincs. Rubinek miniszter egy nyilatkozata folyamán többek között kijelentette, hogy a békeiratot Praznovszky főtitkár szombaton éjjel hozza Pestre. Az illetékes tényezők nyomban megkezdik tanulmányozását, majd hétfőn délután a békedelegáció tartja ülését, kedden pedig a nemzetgyűlés külügyi bizottsága foglakozik a szerződéssel. A döntés előreláthatóan csütörtökön lesz. A miniszter véleménye szerint a béke aláírása legjobb esetben csak ősszel térténhetik. Reméli, hogy Millerand levele nyomán ujabb tárgyalás indulhat meg. Követelni fogjuk Baranya és Bácska megszállt részei* nek kiürítését is. Elhangzottak még fontos gazdasági nyilatkozatok is, melyek során báró Madarassy-Beck Gyula és Fenyő Miksa, a GyOSz elnöke ama véleményüknek adnak kifejezést, hogy az ország földarabolása gazdasági katasztrófa volna. — A N. U. véleménye szerinf a leghelye?ebb válasz az lesz, hogy mivel a nemzetgyűlésben még a szerződés értelmében az országhoz tartozó megszállott területek sincsenek képviselve, ezek hozzájárulása nélkül sem a kormány, sem a nemzetgyűlés nem érzi magát felhatalmazottnak a szerződés aláírására. KUlföldi lapvélemények. A bécsi estilapck többé-kevésbé kimeritően foglalkoznak a magyar békeszerződéssel, de egyértelműen megállapítják, hogy ez a béke diplomáciai fércmü és ugyanaz a szelleme, mint a versailiesi és saintgermaini békeszerződéseknek, tehát teljesen tarthatatlan és elfogadhatatlan. Nyugatmagyarországnak NémetAusztriához váló tartozására vonatkozik az antant Danaida ajándéka, kísérlet arra, hogy éket verjen Ausztria és a hozzá gazdaságilag szorosan fűzött Magyarország közé. A párisi Temps a magyar békeszerződést tárgyalja, különösen az uj 293. cikkelyt. Ez a közép Duna részére bizottságot létesít, amelyben mindegyik érdekelt állam képviselve volna és amelynek elnökét a népszövetség tanácsa nevezné ki. A francia lapok ugy vélik, hogy a szövetségesek szándéka az, hogy kibékitően hassanak és kidomborítsák a dunai államok összetartozóságát. Kevésbé barátságosan nyilatkozik August Gauvin a Journal de Debatsban. Azt hangoztatja, hogy az igazságnak követelése, hogy Magyarországot megbüntessék és lehetetlenné tegyék, hogy továbbra ls ártson. Sajnos, a magyarok ragaszkodnak kártevő szándékaikhoz. Csak a revánsra való alkalomra lesnek. Ha aláírják a szerződést, ez mitsem fog változtatni rendelkezéseinken. Figyelni kelt tehát rájuk és velflk szemben szilárdságot kell tanúsítani. Az United Press párisi tudósítója jelenti: A magyar békeszerződés csupán provizóriumnak tekinthető és remélik, hogy mint ilyent, a magyarok alá is fogják írni. A gyakorlatban ezután a Magyarországgal való béke egészen máskép fog kialakulni. A magyar béke kérdéséről szólva a dán Berlinske Tidende kifejti, hogy kétségtelenül a legcélszerűbb volna, ha a magyar békeszerződést aláírnák, már komplikációk elkerülése végett is, amelyek nem volnának olyan egyszerűek sem Magyarországra, sem pedig az antantra. Egy esztendő múlva a magyar béke kérdéséről egészen máskép fognak gondolkozni, mint most. Ugy látszik, hogy életképes békeszerződés megalkotásához idő keil. A Schweizerische Telegraphen Information jelenti Parisból: Igen élénk feltűnést kelt egyik cikkével a Temps, amely eddig mindig éles hangot használt Magyarországgal szemben, most azonban a béketervezet átnyújtása után Magyarországról olyan hangon ir, amelyből arra lehet következtetni, hogy Franciaország súlyt helyez a Magyarországgal való barátságos viszony megújítására. Más jelekből is arra lehet következtetni, hogy a francia sajtó Magyarországot jövőbeli kedvezések kilátásba helyezésével akarja a békeszerződés aláírására rábírni, hogy igy megtalálja a jobb megértéshez való átmenetet. A Területvédő Liga akciói. Dr. Ajtay József miniszteri tanácsos, a TEVÉL ügyvezető-alelnöke a Liga céljairól és jövő feladatairól a következőket mondotta: — Egyik legfontosabb feladatunk a ka felvilágosítása a mi igazunkról. Kiküldő megbízottak mentek a különböző állama Annyira mentük ezen a téren, hogy Japánba is küldöttünk megbízottakat. — A másik feladatunk az volt, hogy a szállott területen propagandát fejtsünk ki, tartásra buzdítsuk a lelkeket és az e, vonalon megszervezzük a passziv reziszten — A harmadik feladatunk az, hogy a gyar társadalom minden rétegét, osztályát felekezetét összehozzuk a területi integi gondolatával. Nagy nemzeti egyesülést pre lünk létrehozni. Sikerült is körülbelül 40 szervezetet létesíteni a vidék nagy centruí ban. Most a Liga feladatául azt tűzte ki, fa a magyar társadalom kérdésének és felfog, nak megfelelően minden eszközzel megakj lyozza a békeszerződés aláírását. A követ héten majdnem mindennap tüntetéseket rei zünk a békeszerződés aláírása ellen, törtökre nagyszabású hódoló felvonulást zünk a millenniumi emlékműhöz. Ifjúsági tető felvonulást is tervezünk Kossuth sírjához. A TEVÉL-nek az a megyőz hogy népszavazás nélkül egyetlen talpal helyről sem mondhatuuk le. Ezt az igazi meg fogjuk védeni. A megszállott területek kiürítésén követelése. Bleyer Jakab, a nemzeti kisebbségek mini tere a következőket mondotta: — A szerbeknek már régen ki kellett vo üríteni Baját és Pécset, valamint a nekünk it de még megszállás alatt tartott területet. még a mai napig sem történt meg. Tárgyali is voltak, de eredményt nem tudunk felmutat most pedig jegyzékben fordultunk az antantk melyben kértük ezeket a területeket anná inkább, mert e területek képviselőinek is he kell foglalniok abban a parlamentben, amdi békeszerződés elfogadása, vagy elutasítása fe határoz. A megszállott területekről eddig t nem érkezett hír arról, hogy mikép fogadtál lesújtó jegyzéket, de nagy megmozdulásra n lehet számítani, mert a megszálló csap. minden törekvést vérbe fojtanak. Az bizont hogy a lakosság legnagyobbrésze mellett^ van IÍS Magyarország feldarabolása soha* fog belenyugodni. A csütörtöki minisztertanács fog dönteni. Budapest, május 8. Praznovszky h az eddigi rtestilésekkel szemben nem » éjszakára, hanem csak vasárnap eté érkezik meg Budapestre és hozza ro gával a békeszerződés eredeti szöveg és Millerand kisérő levelét. Beavató helyről ugy halljuk, hogy gróf Bethk István és gróf Csáhf Imre kint várjtf be a döntést. Praznovszky megérkezése után nyon ban összeülnek a kormány tagjai, < magyar békedelegáció itthonl^vő főmefe bizottai és a külügyminisztérium illett kes tényezői és még vasárnap éjsiaí áttanulmányozzák az egész szerződéi Hétfőn a nemzetgyűlés ülése előtt érte kezlet lesz gróf Apponyi Albert elnöt lésével, amelyen a pártok képviselőiví megismertetik a békeszerződés hitele anyagát. Még nincs eldöntve, hog sürgős interpellációban, vagy más alak ban kerül-e a Ház elé a békeszerződé kérdése. Az özszes pártok képviselői ft szólalnak. A keresztény nemzeti egyesö Gyermekkocsik ktztek Párisi Nagy Áruházba Mi—^ — 094