Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-09 / 106. szám

Sxtfd, IMI májre 9. lés pártjából KtnU Béla, esetleg Kmra­fidtk Jenő, vagy Lingauer Albin, a kis­gazdapárt részéről Gaál Gaszton, a Friedrich-csoport részéről Friedrieh Ist­ván, a demokrata pártból Ugrón Gábor szólalnak fel és a felszólalásokra gróf Teleki Pál külQgy.niniszter fogja a hely­zetet ismertetni. Csütörtökön mir,iszter­Umdcs létz és cu dOni. Gróf Apponyi Albert nyilatkozata a bécsi Pressében. Bécs, május 8. Gróf Apponyi Albert, a béke­delegáció elnöke a Neue Freie Presse munka­társa előtt a következő nyilatkozatot tette: — A legközelebbi jövő, amelyet a békefel­tételek elénk vetítenek, bizonyos, hogy minden magyar hazafira, sőt mondhatnám, minden európai emberre megalázóan hatna, mégis azt hiszem, hogy kijelenthetem, hogy semmi sem ált a magyarságtól távolabb, mirtt a kétségbe­esés, vagy csak a kételkedés is az ország jövő­jében, ami alatt nem is olyan távoli jövőt értettem. Amig a békefeitételek és a kísérő irat szószerinti szövegét nem ismerem, természetesen semmiféle álláspontot nem foglalhatók el. A kísérőlevél különösen fontosnak látszik előttem. Apponyi nem látja kétségbeejtőnek ­helyzetet. Budapest, május 8. Gróf Apponyi Albert az U. N. munkatársának a következőket mondotta: — A kísérőjegyzék tartalma arra enged kö­vetkeztetni, hogy a nagyhatalmak a legkiáltóbb igazságtalanságok reperáldsára mégis nyitva hagytak bizonyos kapukat. A teljes szöveg is megfelel ennek a benyomásnak, akkor tagad­hatatlan, hogy ahhoz képest, amit februárban és márciusban "ártunk, a helyzet nagy javulást mutat, minek bölcs felhasználása eredmények­hez vezethet. Csak mutassunk ezután igazán egységes frontot, küszöböljük ki közéletünkből a gyűlölködést, a személyi és pártversengéseket, amelyek nagy időkben egyenesen utálatosak. Minden attól függ, hogy az a nagy magunkba­szállás megtörténik-e és tudjuk-e támogatni azokat, akik bizalmunk letéteményesei és akik­nek lelke nem kisebb intenzivitással érzi át a nemzet fájdalmát, de akiknek most, midőn csak a helyzet teljes ismeretével lehet csele­kedni és mikor minden hiba végzetessé válhat, messze terjedő cselekvési szabadságot kell adni. Gróf Apponyi Albert a tegnapi miniszter­tanácson nem vehetett részt, mert ágyban fekvő beteg, azonban holnap vagy holnapután el­hagyhatja a szobát. Az ország hangulata. Budapestről jelentik: A vidékről hozzánk ér­kezett jelentések szerint a megcsonkított ország minden részében leírhatatlan izgatottságot oko­zott az a hír, hogy az antant a nngyar nép megkérdezése nélkül véglegesen elhatározta Magyarország szétdarabolását. Számos helyen tüntetések készülnek és népgyüléseket hívnak össze, hogy a tervezett nemzetgyilkosság ellen tiltakozásukat fejezzék ki. DBLMAOYARORSZAQ TELEFON­SZÁM 1188 KORZÓ-MOZI Vasárnap, május 9-én. A legn onnmentálisabb történelmi filmalkotást Columbus Kristóf. A nagy felfedező életének története ' = két részben, 8 felvonásban. • Előadások d. u. 5. 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 7 és fl órakor. Aranyát, bri lliánst, ékszereket, platinái •tadta aeanyiaégtoea tagtaagasabb áron vásárolok fischer k S^^Hrt; A kormányzó nyilatkozata az állítólagos fehér terrorról. Budapest, május 8. A Skandlnavski Tele­graphen Compagnle külön tudósítója megjelent Horthy Miklós kormányzónál, aki az újságíró előtt megcáfolta mindenekelőtt a külföldön el­terjedt rémhíreket, az állítólagos fehér gárda terrorjáról. Nyilatkozata során kijelentette a kor­mányzó, hogy nekünk semmiféle fehér gárdánk nincs, hanem kizárólag egy Európaszerte leg­kitűnőbben fegyelmezett hadseregünk van, mely nem ismer más szint a nemzeti lubogószinein kivül. Van azonkívül kiváló cscndőrségünk és államrendírségünk a rend fentartására. A fan­tasztikus híreket kizárólag a Bécsbe menekült kommunisták terjesztik, k használva azt a hely­zetet, hogy rólunk csakis Bécsen keresztül kaphat híreket a külföld. Ez az akció árt nekünk legjobban a külföldön. Az antiszemitizmusra vonatkozólag z követ­kezőket mondotta a kormányzó: — A mi viszonyainkat a nyugati országok boldog lakója, aki a bolsevizmust csak hírből ismeri, nehezen fogja megérteni, ön bizonyára tudja, ha pedig nem hallott volna, ugy meg­kérdezheti akár az itteni zsidóság vezetőit, hogy Magyarországon antiszemitizmus sohasem volt és ez az ország volt talán a legliberálisabb egész Európában, ahol nemcsak közgazdasági, .hanem politikai téren is szabadon érvényesül­hetett a zsidóság. — A népbiztosok közi azonban csak egy­kettő volt keresztény. Már pedig a diktatúra bukásáig sok keserűség halmozódott fel, ami helyenként elvétve tényleg zsidóellenes csele­kedetekben nyilvánultak mrg. De csak akkor, mikor még semmiféle karhatalom nem állott rendelkezésre. A.szeivezett hadsereg véget vetett minden ilyen cselekedetnek. Az álmeneti időnek igen kevés emberélet esett áldozatul. — A kormány nem helyezkedik a, heves és túlzó ifjak álláspontjára, akik a főiskolai numerus elauiust követelik és mikor nem kapták meg, utcai tüntetéseket rendertek, melyek során néhány, járókelői] inzultáltak. Az antant-missziók a tanok, hogy a Tiszántúl sehol nem történt rendzavarás. Csupán a Duna—Tisza közének átadásakor, mikor a románok kivonulása után a mi csapataink be­vonulásáig egy-két napi időköz telt el, for­dultak elő sajnálatos erőszakos tettek a meg­gyötört parasztság részéről. A tudósító megköszönte a kormányzó nyilat­kozatát és személyes tapasztalataival meg­erősítette azt. Szegedre akarják helyezni az állami pénzverdét. — A Pálfy-gyárban vagy ai utászlaktanyában akarják felállítani. — (Saját tudósítónktól.) A sok menekült ma­gyarral s magyar intézménnyel együtt hajlék­talanná vált a körmöcbányai állami pénzverde is. 1919 március 22-én, a proletárdiktatúra ki­törésének napján Körmöcbánya cseh megszál­lás alá került s a mai napig az ő kezük alatt van. A magyar királyi állami pénzverdét a cseh megszállás napján sikerült érokészletével s gépeivel együtt, úgyszólván hiánytalanul Buda­pestre szállítani, anélkül, hogy erről a bolse­vistáknak tudomásuk lett volna. Budapesten elrejtették a pénzverdét s annak létezését csak a nemzeti kormánynak hozták tudomására. A kormány a pénzverdét most ismét fel­akarja állítani. A kormánykörök a fővárost ebben a tekintetben nem veszik figyelembe, főleg azért, mert Budapest egy ilyen nagy üzem nélkül is tul van terhelve az ott megszállottakkal. Ezért a kormánynak az az intenciója, hogy a pénz­verdét valamely vidéki városban kéli elhelyezni s e tekintetben Szeged elsősorban vehető figye­lembe. Az állami fémhivatal megbízásából az elmúlt héten Szegedre is érkezett Poósdt Adolf bányatanácsos s kíséretében Káspár lajos bányafőmérnök, hogy tájékozódást szerezzenek a pénzverde elhelyezésének lehetőségei felől. A bányatanácsos tárgyalásai egész héten át a legnagyobb titokkan foly'.ik s a látogatás eredménye felől konkrétumok a mai napig sem szivárogtak ki az illetékes helyekről. Munka­társunk tudomást szerzett a bányatanácsos láto­gatásáról s Balogh Károly tanácsnokhoz fordult tájékoztatásért, aki tudvalevőleg tárgyalásokat folytatott a bányatanácsossal. Balogh Károly tanácsnok a következő felvilágosítást adta: — A mult héten, szombaton felkeresett hiva­talomban Poósch Adolf bányatanácsos, aki el­mondta, hogy a kormány megbízásából jött s a körmöcbányai pénzverde Szegeden való el­helyezésének lehetőségei felől akar tájékozódni. Rendelkezésére álltam s bemutattam neki néhány alkalmas épületet, igy a Pálfy-féle vasgyárat s az utászlaktanyát. Véleményem szerint a Pálfy­gyár lenne a legalkalmasabb a pénzverde el­helyezésére. A pénzverde körülbelül ezer négy­szögméternyi területet igényel s a Pálfy-gyár éppen 1200 négyszögölnyi teret foglal el. A gyár berendezése, alkatrészei, műhelye meg­fizethetetlenek erre a célra. Munkaterme körül­belül 20 méter hosszú, 11 méter széles s felül­ről van világítva. Szerintem ez a telep minden uj építkezés nélkül alkalmas lenne a pénzverde elhelyezésére. Arra a kérdésünkre, hogy mily tekintetben lenne előnyös a pénzverde idehelyezése a vá­ros szempontjából, a tanácsnok a következőket válaszolta: — Ránk nézve az idehelyezés hasznos lenne, de nem találom feltétlenül szükségesnek. Kü­lönösen a munkásság lenne az, amelynek elő­nyére szolgálna? amennyiben a pénzverés ma­gasabb ipari képzettséget kiván s igy az ipar­művészetek terén tájékozottabb munkások könnyebb elhelyezkedést találnának. A munka­nélküliség nagyban enyhítve lenne. A pénz­verde nagyobb .isztviselő- és munkástelepeket kívánna maga mellé, ami természetesen elő­nyére lenne a középosztálynak. A bányatanácsossal folytatott tárgyalások eredményéről Balogh Károly tanácsnok nem nyilatkozott s mindössze azt a kijelentést tette, hogy a város jogos reményeket fűzhet a pénz­vei de idehelyezése iránt. Felkereste munkatársunk Bokor Pál helyettes polgármestert is, aki szintén folytatott tárgya­lásokat a bányatanácsossal. A helyettes pol­gármester a következőket mondotta: — Első izben engem keresett fel a bánya­tanácsos. Előadta a kormány terveit, miután azonban a dolog nem az én ügykörömhöz tartozik, Balogh Károly tanácsnokhoz utasítot­tam. A pénzverde idehelyezését a magam ré­széről igen előnyösnek tartanám a város for­galma és a munkásság szempontjából. A tár­gyalások eredményéről semmit sem tudok, de remélem, nem jártak eredmény nélkül. TELErON­•ZAM 11-st KORZÓ-MOZI Hétfőn kedden és saerdán, május 10., lt. éa 11-én A* olaaz Claaa-Jvár Krlaztas.fllmje Mária Magdolna = bibliai filmjáték 5 felvonásban, m A főszerepben: lleana LtOfttdOff Előadások pénteken és siombaton 5, V»7 és pon­tosan >/» 9. vasárnap •/. 4, 5, »/, 7 és »/, 9 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents